Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-12 / 159. szám

1991. június 12., szerda űj Dunántúli napló 5 Vasárnapra újabb demonstrációt ígérnek 0 tömeg szorításában az igazgató Kilenc óra előtt már több mint kétszáz ember mept el a harkányi strand és gyógyfürdő Baranya Szállóval szembeni bejáratához a helyi Kisgazda­pánt, a vendéglátósok, az egyéb vállalkozók és a szál­lásadók képviselői, valamint számos önkormányzati képvise­lő által meghirdetett demonst­rációra. A tüntetés a fürdő- vállalat múlt héten bevezetett döntése ellen tiltakozott, amelyben felemelték a belé­pőjegyeket, valamint új ellen­őrzési rendszert vezettek be. Az egyre növekvő tömeg morgolódása fokozódott, köve­telték, hogy az igazgató jelen­jein meg, egy delegáció el is indult a vállalót vezetéséhez, sokon azt kiabálták: nem kell delegáció, menjünk mindany- nyian a fürdő igazgatóságá­nak épületéhez. Bédy István harkányi polgármester is a de­legációval tartott, mint la­punknak nyilatkozta, az ő sze­repe az, hogy a törvényes ke­retek között, rendben bonyo­lódjon le a demonstráció. A vállalat vezetősége azonban már útban volt, ki is álltak az indulatoktól feszült tömeg elé. 'Mondjon le, kerüljön maga ketrecbe, szüntessék meg az új belépési rendszert, kiabál­ták dühösen Búzás Gábor, a fürdővállalat igazgatója felé, számoson oz öklüket rázták. Az igazgató felkérte o tiltako­zókat. jelöljék ki hivatalosan a tárgyalási delegációt. Ez ki­sebb vita után megtörtént, ha­bár sokan a körbefogva lévő igazgatóval a nyílt utcán akartak volna tárgyalni. — iNsm a nyilvánosságot akartuk kizárni, hiszen a sajtó jelen lesz, csak az eszmecsere lehetőségét akartuk megterem­teni, 250 emberrel nem lehet tárgyalni — közölte lapunkkal a másfél órásrai alakult talál­kozó előtt az igazgató. A fürdővállalat nem teljesí­tette a demonstráció követe­lését, hogy függesszék fel a döntést, és tárgyaljanak to­vább egy jobb megoldásról, de az ellenőrzési rendszerész- szerűsitésére június 30-ig ja­vaslatot dolgoznak ki. A má­sik fél a tüntetés alatt össze­gyűjtött ezer aláírással a 'köztársasági megbízotthoz, és a terület országgyűlési kép­viselőjéhez fordul, és vasár­napra egy nagyobb megmoz­dulást szervez. Szíjártó J. Államtitkári kinevezések Göncz Árpád, a köztársaság elnöke a miniszterelnök javas­latára dr. Márinovich Endrét a Miniszterelnöki Hivatalba címzetes államtitkárrá, dr. Raskó Györgyöt a Földműve­lésügyi Mi n iszté rium'ba köz- igazgatási államtitkárrá kine­vezte. Az új államtitkárok a köztársaság él nőké előtt ked­den letették a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Antall József miniszterelnök és Gergátz Elemér földművelés- ügyi miniszter. Magyar-német reneszánsz­kutatás A Magyar Tudományos Aka­démia reneszánszkutató cso­portja tíz éve tart fenn inten­zív munkakapcsolatot a né­met Wolfenbütteri Reneszánsz Munkaközösséggel. 1983-tól kétévenként ülnek össze az egyik vagy másik országban megbeszélni az új eredménye­ket. Klamiczay Tibor, a mos­tani pécsi konferencia házi­gazdája röviden a következők­ben foglalja össze a közös munka előnyeit és szépségeit: — Mint minden külföldi kap­csolat, ez is egyfajta kitekin­tést nyújt mindkét fél számá­ra. A wolfenbütteri Herzog August Könyvtár a leghíreseb­bek közé tartozik a 15—18. század kutatásának tekinteté­ben, és anyagilag is igen jól el vannak látva. Kutatóink a reneszánsz irodalom és kul­túra összeurópai viszonylatait vizsgálják leginkább, persze mindertki a saját országának szemszögéből. Megbeszélésein­ken kb. 15—20 kutató szokott összejönni, az elhangzó elő­adások aztán kötetben is megjelennek. Kifejezetten ma­gyar érdeklődésre számot tartó dolgok itt nem kerülnek elő, mint pl. Balassi verselése vagy rímtech rókája, de az, hogy Balassi milyen latin, olasz minták után dolgozott, vagy mely kortárs költők hatottak - ró, mór előkerülhet egy ilyen nagyobb keretek között mozgó szimpóziumon is. A rendszeres találkozásokon túl mód van kutatók cseréjére 3—3 hónapos turnusokban, és olyan nem elhanyagolható eredmények is születnek, mint a Hungarica Katalógus, amit az ottani könyvtár magyar anyagából állít össze egy mun­katársunk. Németország mel­lett egyébként még a francia^ országi Tours-ral és Velencé­vel is ápolunk hasonló kap­csolatokat, melyék nagy se­gítségére vannak a honi re­neszánsz-kutatásnak is. Méhes Károly A Hő-Erő-Mű nem hőerőmű Jól felszerelt kondi-terem is tartozik a központhoz Fotó: Szundi György Uj egészségmegőrző és szabadidőklub nyílt Pécsett Orvosi ellenőrzés mellett: szaunázás, kondicionáló torna A vállalkozások korát éljük, s az ötleték kifogyhatatlanok. Az Asztalos János úton teg­nap megnyitott egészségmeg­őrző és szabadidőklub tulaj­donképpen családi és baráti beszélgetés, terve zg été s meg­valósulása. Héinemann Jánosék lakása alatti, kihasználatlan régi pin­ce- és tároláhelyiségek indí­tották ei a fantáziát. , Tö'bb ötlet is felmerült — kis étte­ídőse'bb korosztályt, akiknek mapi életvitelükhöz szükséges o kondíciójuk javítása, vagy valamilyen betegségiük leküz­déséihez szükséges a rendsze­res mozgás. A társaság egyik tagja belgyógyász szakorvos, így rendszeres orvosi ellenőr­zést és különböző vizsgálatok elvégzését (terheléses EKG, vérnyomás- és vércükarszlnt- mórés, koleszterrnmérés) bizto­sítják. A gyógytornát a pá­ciens egészségi állapotától függően az orvos javallatára, egyénre szólóan állítja össze a testnevelő tanár. Szeretnék, ha igazi klubként működne, hiszen szép pihenőszoba — ahol mini tárlat látható — és egy kis bárpult üdítőkkel is rendelkezésre áll. (Az áraik kissé magasnak tűnnék, egy minden szolgál­tatásra szóló havi bérlet 2500 forint, de van heti bérlet is, s ha valaki csak egyféle szol­gáltatást akar igénybe venni, természetesen sokkal olcsóbb. Érdeklődni a 32-665-íös tele­fonon lehet.) S. Zs. rém, söröző — végül is úgy döntöttek, olyan tevékenységet indítóinak, ami o feszültségek­kel teli napi munka után az egészséges kikapcsolódást se­gíti. így született meg az 5 fős betéti társaság kezelésé­ben a Hő-Erő-Mű Szalbadidő- és Egészségmegőrző Klub. A klub belsőépítészeti meg­oldásai és kivitelezése rend­kívül igényes, luxusigényéknek (s megfelel. A szolgáltatások: o kondicionáló térerőben lévő erőgépeken erősítő torna, egy tükrös falú mini tornaterem­ben gyógytorna, terhestorna, zenés gimnasztika és „fagyi” tonna. Különböző gyógynövé­nyeiket párologtató finn szau­nában lehet felüdülni a gya­korlatok után, s ha ez sem elég, masszázst is igénybe le­het venni. (A klub nevének magyarázata: hő — szauna, erő — az erősítő torna, mű — mini kiállítás.) A betéti társaság tagjai el­mondták, elsősorban nem a testépítő fiatalokat várják, ha­nem azt a- közép vagy alkar Népszavazás Nagydobszán Kisdobsza el akar szakadni Nagydofoszótól elszakadva, önálló faluként kíván létezni ezentúl a 314 lakosú Kisdob­sza — határoztak hétfőn este, a kultúrotthon'ban tartott falu­gyűlésen a kisdobszaialk. ön­állósodási szándékúk nem mai keletű, közel két éve fontol­gatják az elszakadás lehető­ségét. A mostani falugyűlésen beszámolót hallhattak a leen­dő önkormányzatuk föladatai­ról, teendőiről és a pénzügyi forrásokról. Az elszakadás Okáról Büki István nagydábszaf polgármes­tert kérdeztük. Elmondta, hogy a két község mindig is külön­álló volt, sőt Kisdobsza régeb­bi település, mint Nagydob- sza. 1979-,ben tanácsi határo­zat alapjám egyesítették a két falut, ezek azonban azóta sem épültek egybe. A nagy- doöszai polgármester támo­gatja a szétválást, ami sze­rinte nagyon sokat jelentene a kisdobszoi embereknek. Amennyiben Kisdobsza el­szakad, hatmillió forintot kap önkormányzata, amiből gaz­dálkodhat. A körjegyzőség, az oktatási és egészségügyi in­tézmények továbbra is közösek maradnak Nagydobszával. Június 16-ra népszavazást írtaik ki a szétválásról. Reggel hattól este hatig lehet voksol­ni a kultúrotthonban, és amennyiben megszavazzák az elválást, Büki István jóslata szerint július—augusztusra már két falu lesz az egyből. P. V. Országos sajtótájékoztató Pécsett A Siklósi Alkotóházban az ott készült müvekből rendezett ki­állítást is megtekintették a résztvevők Fotó: Szundi György Séta a múzeum körül A címben jelzett séta valósá­gos, de még pontosabb lenne, ha kirándulást írnék. A Bara­nya Megyei Múzeumok Igazga­tósága által szervezett országos sajtótájékoztatón ugyanis nem beszédek és előterjesztések hangzottak el a régió aktuális, múzeumi, kulturális témájú ese­ményeiről illetve problémáiról, a részt vevő újságírók a hely­színen ismerkedhettek meg Pécs, Mohács, Siklós, Sellye múzeumi ügyeivel, jártak a vil­lányi szoborparkban is, ahol éppen a japán-magyar szob­rász szimpozion résztvevői dol­goznak, megnézték a siklósi ke­rámia szimpozionban és az al­kotótelepeken folyó munkát, ugyanitt a ferences templomot, az immár látványos Malkocs bej dzsámit, de a nem kevésbé szemet gyönyörködtető ormán­sági festett templomokat is. E találkozó már nem az első a sorban, és ahogyan dr. Újvári Jenő megyei múzeumigazgató elmondta, a cél most is az, ami annak idején volt: legyen élő kontaktus a múzeum és a sajtó között, melybe a kritika nem­csak hogy belefér, de szükséges is. — A kellemes beszélgetés mellett mindia szóba jönnek a minket foglalkoztató múzeum­politikai gondolatok is *- foly­tatta —, ezúttal a legégetőbb kérdések jó részt a tulajdonlás­sal függenek össze. Országos probléma, hogy nincs tisztázva, a helyi önkormányzatokhoz tar­tozik-e majd a múzeumi va­gyon, vagy pedig a nemzeti va­gyon része lesz, veszélyes lehet, hogy városi és megyei önkor­mányzatok kiéleződő politikai vagy presztízsharca gyakran kulturális intézmények körül fo­lyik, elég, ha csak a veszprémi, kaposvári szinház ügyét emlí­tem. Nyugtalanító az a hir is, hogy állítólag az egyházak ál­tal visszaigényelt ingatlanok listája mellett létezik egy tit­kos lista is újabb területekről, nem tudjuk, ez igaz-e. Tény, hogy sok kulturális in­tézmény esetében az ellehetet­lenüléssel lenne egyenlő az, ha visszaigényelné őket bárki is. alaposan meg kellene tehát fontolni ezeket a lehetőségeket. A múzeumoknál sem csupán né­hány kiállítóhelyről van szó, a kérdés messzebbre visz. Nem­csak időben, hanem város- és megyehatáron túlra, nem ritkán mécj az országhatárt is elhagy­va a kulturális küldetésben. A sajtótájékoztató résztvevői ma még megnézik a XII. Or­szágos ‘Kisplasztikái Biennálé alkotásait, megismerkednek a pápalátogatással kapcsolatos múzeumi tervekkel, a Székes- egyház felszentelésének 100. évfordulójára tervezett prog­rammal, és a plébóniahivatal- ban beszélgetésre kerül sor dr. Kneip Istvánnal és dr. Bíró Lászlóval is. A találkozó a Schaár „Utca” megtekintésével zárul. Hodnik I. Vizsga - általános iskolában Újdonsággal zárták a tan­évet a szentlőrinci I. sz. Álta­lános Iskolában: május 27-től június 10-ig vizsgáztak o diá- ikoík. — A tanévet záró vizsgák­nak az volt a célja, hogy erő­feszítésre sarkallja növendé- 'keínket a tantárgyi követelmé­nyek teljesítésében — mondta dr. Kocsis József, az iskola igazgatója. — A vizsgarend­szer iskoláink értékelési rend- szerénék szerves része lesz, a tanév közben is megszokott erőpróbák egyike, amelyet sajátos időpontja és ünnepé­lyessége emel ki azok sorából. A vizsgák életkorhoz szabott formagazdagsága és a fel­adatok alkotó jellege volt a garancia' arra, hogy feszültsé­geiktől mentes, de teljesít­ményire ösztönző légkört tud­tunk teremteni az eredmények számbavétele sorain. Tanulók, tanárok együtt ké­szültek a „premierre", mely nemcsak szokatlanságában, hanem szemléletmódjában is új volt, hiszen a „vizsga” szó­nál jobban illett rá az „ünne­pélyes erőpróba” kifejezés. Az elsősöknél és a harmadiko­soknál az alapkészségeket mérték fel, s a. szülők nyilvá- nosságo előtt zá'ró tanítási na­pot tartottak. A hatodikosok három választott tantárgyból mérték össze tudásukat. A nyolcadikosoknak minden tan­tárgyból be kellett számolniuk. A szóbeli és írásbeli teljesít­ménymérések közé terhelést könnyítő bemutató és vetélke­dő jellegű órákat iktattak. K. J. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom