Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)
1991-06-11 / 158. szám
8 a] Dunántúli napló 1991. június 11., kedd __ Cyllmdf cs termesztés - korszerűen Az alma ritkítása Rovatunkban legutóbb az őszibarack gyümölcsritkításá- rál irtom részletesen, ezt Ikö- vetően több termelő, kiskert- tulajdonos érdeklődött öz alma ritkitásáinaik lehetőségéről, jelezvén, hogy alma iáikon oiyain mértékű a gyümölcsök kötődése, hogy azokat ritkítás nélkül hagyni Ikodkázatos lenne. Az ő 'kérésüknek teszek eleget. Mindenekelőtt szeretném leszögez™, 'hogy az alma — és a körte — esetében célszerűbbnek tartom a termés szabályozását, a metszés és a tápamyagpótlás, valamint az öntözés együttes összhangban lévő szakszerű alkalmazásával elérni, mint a gyümölcsritkitást alkalmazni, mert a gyümölcsritkitásnak megbízható .módija 'jelenleg is a kézi 'ritkítás, ez pedig igencsak munkaigényes 'módszer, következésképpen költséges is. •Előfordult olyan évjárat, miikor indokolt elvégzése. Ebben az esetben ímeg kell várnunk a júniusi, úgynevezett természetes gyümölcshullást, amikorra eldől, hogy a fa szervezete milyen mértékben szabályozta be a felnevelhető gyümölcsök számát, és ha a kötődés p különböző természeti és ter- melésteohnilkai módszerek hatására olyan jó volt, hogy a kötődött gyümölcsök száma ezt meghaladja, akkor végezzük el a ritkítást. Június el éjéig-közepéig a rosszul kötődött gyümölcs a 'növekedésben visszamarad, apró lesz, esetleg ráncosodik, fonnyad, majd lehullik. Ha ezt követően egy csomóban még mindig 4-5-6 jól fejlett kis gyümölcs van (1. sz. ábra), dk'kor azokból srükséges eltávolítani annyit, hogy egy, esetleg két kis alma maradjon csak (2. sz. ábra), de ügyeljünk, hogy ép, egészséges, fejlett gyümölcsöket hagyjunk meg. A ritkítást ollóval végezzük, de iné kísérletezzünk a metszőoHóval, mert annak formája miatt nem tudunk a gyümölcskocsáinyhoz hozzáférni, hanem az úgynevezett szüretelőollót használjuk, melynék keskeny és hosszú pengéjével a kocsányi a termés felett vágjuk el. A munkát mindig a korona felső részénél kezdjük, és úgy haladjunk lefelé, valamint a 'korona belsejétől kifelé, így elkerülhetjük, hogy leverjük a meghagyni szánt gyümölcsöt. A kézi ritkítás munkaigényes az almánál '(sokkal inkább, mint az őszibarack esetében), ennék elleniére jó szívvel csak ezt a módszert ajánlhatom, a vegyszeres, úgynevezett kémiai ritkítás véleményem szerint nem olyan kiforrott még, hogy pontos íreceptúrája lenne, annak alkalmazása jelenleg még megléhetősen kockázatos. Buzássy Lajos 1. abra. 2. ábra. Növényvédelmi tanácsadó H iá nytü netek a növényeken A növények az ásványi tápanyagokat meghatározott mennyiségben és arányban igénylik. Ez azt jelenti, hogy ha valamely tápanyagból a szükségesnél kevesebbet tud felvenni, akkor az élettani folyamataiban zavarok állnak be. Kiskertjeinkben ezek a zavarok gyakoriak, mivel a tápanyagigény növényenként, sőt növényen belül fajtánként is eltérő. Ugyancsak megzavarja a növények anyagcsere-folyamatait, ha az ásványi tápanyagok (nitrogén, foszfor, kálium stb.) egymás közti helyes aránya eltolódik. Ha valamely tápanyagból túl sok van a talajban, a növény szükségletén felül veszi fel és ezzel megbontja életfolyamataiban kialakult harmóniáját. A megzavart /.anyagcsere-folyamatok következménye, hogy a növényen látható rendellenességek jelennek meg, jól elhatárolható tünetekkel. Leggyakrabban előforduló problémák Amig a zöldségfélék hajtő- fása, korai termesztése nem vált ennyire általánossá, a sárgarépa és a petrezselyem mellett, jóformán egyetlen zöldségfélénk volt a fejeskáposzta, amely „újtól újig" megtalálható volt a piacon. Nem véletlen tehát az a dal, amely „téli—nyári” káposztát emleget. Igen fontos, egyik legrégibb kultúrnövényünk. Már a XV. században a zöldségnövények közül a fejeskáposztát termesztették a legnagyobb területen. Nemcsak a szegényember étke volt, hanem megtalálható a főúri háztartások 'konyháinak étrendjében is. 'Rendkívül változatos az elkészítési módja, ezért a piacon egész évben keresett cikk. 8|-, 8>- és igen 'magas C-vi- tamint tartalmaz. Régebben, a kora tavaszi hónapokban szinte egyedüli C-vitamin forrásunk volt a sovanyúkáposz- ta. Táplálkozási 'jelentősége miatt minden „valamire való1’ falusi családnál megtalálható a hordós savanyükáposzta. 'Ebből készül disznóvágáskor az úgynevezett „toros” káposzta. A keresztesvirágnak (káposztafélék: Cruciferae) családja igen változatos. A rendkívül gazdag változatosság mind egyetlen ősből, a Földközitenger vidékéről származó vadkóposztából keresztezések és szelektálások útján jött létre. A LEGFONTOSABBAK AZ ALÁBBIAK: Fejeskáposzta: szorosan egymásra lapult levelek tömege. Minél szorosabban fekszenek egymáson a levelek, annál keményebb a fej, ezáltal értékesebb a termény. Feldolgozásnál könnyebb szeletelni, az egymásra boruló levelek vékonyabbak, finomabb ereze- tűek. Kelkáposzta: a szára rövi- debb a fejeskáposztáénál, a levelei pedig hólyagosak, bod- rosak. A feje lazább, megnyúlt. Karalábé: nem más, mint egy káposztapalánta megvastagodott szárrésze. Ez az úgynevezett „gumó", és minél zsengébb, cellulózmentes a gumó, annál értékesebb a termény. Az elöregedett, fás gumó élvezhetetlen, míg a zsenge nyersen is fogyasztható. Karfiol: egy káposztaféleség virágzata. Táplálóértéke az elhúsosodott virágzati kezdemény, a rózsa. Innét az elnevezés: 'kelvirág. Bimbóskel: amely a vadkáposzta törzsén egymás mellett elhelyezkedő apró „fejecske”. Minden egyes bimbó egy önálló fej miniatűr kiadásban. Ezeken felül van még brokkoli kel, kínai kel, takarmány- káposzta stb., és az egyes féleségeken belül vannak kora: és kései fajták. Látható tehát, hogy a keresztesvirágúak családja igen gazdag, szerteágazó. Ebből az alábbiakban a kései fejeskáposztával foglalkozom. Hőigénye alacsony. Optimális fejlődéséhez 13-15 C fok szükséges. Hosszúnappalos és vízigényes növény. Tartós meleg és szárazság esetén hosz- szú torzsát és kisebb fejet fejleszt. A nagy vízigény ellenére sem fejlődik azonban jól, ha túl sok vizet kap. Tápanyagigényes, ezért a jó érett istállótrágyával ellátott, jól előkészített talajban fejlődik kielégitően. Kedveli a folyó menti öntéstalajokat (Duna, Dráva mente). Palánta- neveléssel szaporítjuk, az állandó helyre történő magvetés nem hoz kielégítő eredményt. Mivel a palánták kiültetése június végén, július elején történik, elöveteménye valamilyen korai zöldségféle lehet (zöldborsó, zöldhagyma, korai burgonya stb.). A palántanevelés szabadföldi palántaágyban oldható meg, ahol is 1 négyzetméterre 3-4 gramm magot vetünk. Nem érdemes sűrűre vetni, mert akkor vékony, satnya, élet- képtelen palántáink fejlődnek. Kiültetés 50-60X40 cm sor- és tőtávolságra történik. Ahol kerti kisgéppel rendelkeznek, ott a gép kapaszélességéhez kell igazítani a sort. Ápolása, gyomirtása mechanikai úto.i (kapálás) történjék. A kémiai gyomirtás ugyanis nem jár együtt a talajporhanyítással, márpedig a káposzta a mór- zsalékos, jó vízgazdálkodási, porhanyós talajt szereti. Ez pedig csak kapálással biztosítható. Vízszükségletét esőzte- tő öntözéssel elégítsük ki, ezáltal a káposztalepke tojásait, hernyóit mechanikai úton is pusztítjuk. Szedése késő ősszel végezhető, amikor a fejek teljesen kifejlődtek. Vigyázzunk azonban, hogy túlérett terményeink a földön ne repedezzenek meg. A késői fejeskáposzta a mínusz 5-8 C fokot is kibírja, tehát a betakarítási idő alatt a hidegtől nem kell tartanunk. Télre veremben, pincében vagy akár szabadban is vermelhető, tárolható. Szabadban történő tárolásnál a gyökérzettel, lomblevéllel együtt felszedett fejeket gyökerükkel fölfelé vermeljük el és fagymentesen takarjuk. Pincében gyökér nélkül, lomblevéllel együtt tároljuk, hogy a fogyasztható belső lomblevelek a tárolás alatt r>e sérüljenek meg. Dr. Tamcsu József KISTERMELŐK rovatunkkal legközelebb június 25-éii jelentkezünk 0 Nitrogénhiány: a levelek zöld színűket elvesztik, halványzölddé, majd sárgává válnak. A levelek elsárgulása a teljes levéllemezen egyenletesen megy vágbe. A levélerek el- mosódottá válnak, a levélnyél gyakran rubinvörös lesz. A hajtásnövekedés idő előtt leáll. A virágok száma kevés, a gyümölcshullás mértéke növekszik. A gyümölcsök feltűnően élénk színűek lesznek. O Gyakori azonban a túlzott nitrogénadagolás is, mikor nagy, sötét levelek fejlődnek, a hajtásnövekedés erős. Fiatal gyümölcsfáknál az érést késlelteti. A gyümölcsök eltarthatósága csökken. Növeli azonban a növénykárositókra való fogékonyságát is. O Foszforhiónyban szenvedő növények növekedése gyengébb, a hajtások vékonyak, a levelek tartása merev, kisebb méretűek, színűek, sötétzöldvöröses árnyalatú. Foszforhiány csak ritkán fordul elő kertjeinkben. 0 Káliumhiány tünetei igen gyakoriak a szőlő- és gyümölcsültetvényekben. A hiány a tenyészidőszak közepén jelentkezik. A növények alsó leveleinek széle körbe elhal, beszárad. Súlyosabb esetben a levél- szélelhalás — bámulás — a fiatalabb leveleken is észlelhető. 0 A magnéziumhiányra jellemző, hogy az érközök a le- vélszéltőf kezdődően öblösen befelé haladva sárgákká válnak, a főerek mentén a sárga mező felé elmosódó csíkban zöld marad a levél. A magnéziumhiány következtében a csökkent levélfelület nagysága kihat a termés mennyiségére és minőségére is. Káliumtúladagolás is okozhatja a magnéziumhiányt. A további hiánybetegségek ismertetésére a későbbiekben még visszatérek. Czigány Csaba AKTUÁLIS NÖVÉNYVÉDELMI MUNKÁK június 12-19-ig Növény fenológia Nővér vvédőszer___________________________________________ Károsító Neve Forg 10 l.permetlé- hez sziiks. É.v.i Megjegyzés PeronoszPREVICUR N Sz. 15 ml 3 pora BRAVO 500 Sz. 25 ml 3 0ITHANE M-45 Sz. 2 dkg 5 ANTR0C0L 50WP Sz. 2 dkg 5 ORTHOCID 50WP Sz. 2 dkg 5 ‘ ,-4-» BUVICID K Sz. 2 dkg 5 CD ZINEB 80 Sz. 2-3dkg 5 OJ Cü RID0MIL ZINEB Sz. 3 dkg 5 ro •'“J jx: f 3 MIKAL C-64 u \N C KU to -M póra, Sz. 3,5dkg 5 BaktériuRÉZ0XIKL0RID 3) in CO (D mos beteg50 WP Sz. 3 dkg 5 N E cn u ségek CHAMPION Sz. 3 dkg 5 »O (D •O -*-» MILTŰX SPE•rH N CIAL Sz. 3 dkg 5 *-a >N R0KK0L Sz. 3 dkg 3 CL Q) f— LevéltétH0STAQUICK vek,atkák 50 EC F. 5-8 ml 4 ACTELLIC 50EC Sz. 30 ml 2 Fólia alatti termesztésnél DANITÓL 10EC F. 8 ml 7 ANTHIO 33 EC F. 10 ml 14 LevéltétHOST AQUICK ' vek,atkák 50 EC F. 8 ml 4 ACTELLIC 50EC Sz. 30 ml 2 Fólia alatti termesztésnél • :t PIRIM0R 50 DP SZ. 0,5dkg 7 Csak levéltetű ellen Q. UNIF0SZ 50 EC Sz. 10 ml 3 a_ DANITÓL 10 EC F. 8 ml 7 Burgonyavész, MIKAL C-64 Sz. 5 dkg 7 Sorzáródás Paradicsomvész RÉZ0XIKL0RID 50 WP BORDÓI POR Sz. 5 dkg 21 N0NIT hozzáadsa szükséges Sz. 6 dkg 21 >N BRAVÓ 500 EC Sz. 2,5dkg 7 o DITHANE M-45 Sz. u ZINEB 80 Sz. 3 dkg 21 CD RID0MIL ZINEB Sz. 2,5dkg 21 RID0MIL PLUS Sz. 1,5dkg 21 BurgonyaSEVIN 85 Sz. 2 dkg 14 bogár BANC0L 50WP Sz. 1 dkg 7 PADAN 50 SP Sz. l,5dkg 14 DECIS 2,5 EC Sz. 5 ml 3 Káposzta télen-nyáron
