Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)
1991-06-10 / 157. szám
2 űj Dunántúlt napló 1991. június 10., hétfő Torgyán és Nagy Ferenc József összecsapása Pécsett (Folytatás a 1. oldalról) vét. A volt frakcióvezető kétségbevonta, hogy a miniszteri poszt és a pártelnöki pozíció összeegyeztethető, s kifejtette, hogy ha egy párt elnöke miniszterként a 'kormányfő beosztottja, akkor pártja sem lehet független, hiszen azt is o miniszterelnök irányítja. A továbbiakban hozzátette, hogy egy kisgazda pártelnöknek arra kellene rákényszerítenie o kisgazda minisztereket és államtitkárokat, hogy minél több kisgazdát juttassanak be az állami hivatalokba, a főosztályvezetői posztoktól ,,egészen a legutolsó gépírónőig". Válaszában Nagy Ferenc József nonszenszoek nevezte Torgyán doktor elképzeléseit, majd kijelentéseit visszautasítva, tételesen cáfolta a pártvezetéssel kapcsolatos vádakat. Torgyán József újabb indulatos hozzászólása után a nagyválasztmány résztvevői mondták el véleményüket, majd az új megyei nagyválasztmány tagjait választották meg a jelenlévők. Az új megyei vezetőség névsora: Hangya Antal (elnök), dr. Kádár Géza (ügyvezető alel- nök), Bíró Imre, Wittmann Ferenc, Tar István, Pető Sándor (alelnökök), Beok György, Szomor Ferenc, Tamás János (titkárok), Szendrő Annamária (pártigazgató), dr. Varga Pál Etelka (pártügyész). A tagság Csirke Ernőt az FKgP örökös tiszteletbeli baranyai elnökévé választotta. (A Kisgazdapárt legújabb kori történetében talán mérföldkőnek számító Nagy Ferenc József—Torgyán vita kivonatos jegyzőkönyvét a szerdai Új Dunántúli Naplóban közöljük.) Mészáros A.-Pauska Zs. Az eldurvult szópárbaj után mosolyogva fog kezet Nagy Ferenc Józseffel dr. Torgyán József. Az „előadáshoz" úgy látszik ez is hozzátartozik. Fotó: Szundi György * ■ír Ahogy mi politizálunk... Mondatok az FKgP szombati megyei választmányi üléséről Nagy Ferenc J.: Én - mindig igyekeztem a centrumban maradni, bízva abban, hogy a nézeteltérések elcsitulnak . . . Torgyán: Nem kell szégyenleni, hanem igenis ki kell mondanunk, hogy mi egy jobboldali párt vagyunk ... A centrumból nem lehet politizálni, mert az már le van járatva: a baloldal mindig a centrum mögé bújt. . . Nagy Ferenc J.: A Kisgazdapártban sokan Machiavellit tekintik példának . . . Bűnös politika most az, amelyik az indulatok továbbfeszitését célozza .. . Egy hozzászóló: Az előprivatizációs törvény a Torgyán úr lelkén szárad . . . Egy másik hozzászóló: Torgyán úr a napi politika útvesztőibe és huncutságaiba kapaszkodva próbál tömegeket állítani maga mellé . . . Harmadik: Az Ómolnárt, meg a Prohászkát, az ilyen szemeteket ki kell hajítani a pártból . . . Egyébként én amatőrként felfedeztem a rák betegség ellenszerét . . . Negyedik: Ha az Ómolnár és a Torgyán nem egyeznek ki, akkor a Független Kisgazda- pártnak vége! Az ötödik: Nincsen békesség...! Nincsen tisztesség...! Nem a tagság húz szét! Torgyán: Kérdem én, melyikük akart önök közül kétmillió forintot ajándékozni mondjuk az Agrárszövetségnek? Vagy a TOT-nak? Mert a mi vezetőink ezt tették. Nagy Ferenc J.: ... elsősorban a vidéki parasztság, parasztutódok csináljanak rendet a pártban, inkább, mint a fiskális emberek Budapestről! Töröljék a „polgári" jelzőt!- Galbáts úr, Ön ma szóvá tette, hogy pártja elfelejtkezett a polgárságról, érdekei képviseletéről. Sőt: javasolta, ha ezen nem változtat az FKgP, akkor nevéből el kell hagyni a ,,polgári” jelzőt.- A párt felvállalta a polgárság érdekeit — de ez szépen, lassan elsikkadt. Először nem beszéltek róla, majd — egy szót tudok erre mondani — elárulták a polgárságot. A felvállalt programtól az általam képviseltek hozzájárulása nélkül — az én becsületes gondolkodásom szerint — nem térhetek el. Ezt vezetőink, képviselőink totálisan megtették, a polgári tulajdon vonatkozásában. Ha nincsen SZDSZ, FIDESZ, amelyek az előprivatjzációs, a kárpótlási törvényt egészen más oldalról támadják, akkor a Kisgazdapárt hibáját korrigálni sem lehetne. Ezért ki ketl mondani — annak ellenére, hogy elhivatottan szeretném a polgárságot képviselni a párton belül -, ennek a pártnak nincs joga a nevében hordani a polgári jelzőt! Törölni kell! \i Jeszenszky Géza felszólalása Tüntetés Prágában és Belgrádban ,, Tudatában vagyunk annak: a legfontosabb segítség számunkra oz, amely képessé tesz bennünket arra, hogy saját magunkon segítsünk”. Ez volt az egyik legjellemzőbb gondolata Ján Carnogursky szlovák miniszterelnök beszédének, amely vasárnap hangzott el, a öártfai nemzetközi konferencia záróülésén. A kelet-szlovákiai üdülőhelyen kelet- közép-európai, illetve nyugat-európai és amerikai vezető politikusok, társadalomkutatók és üzleti szakértők —, összesen több százan —, négy napon át tanácskoztak a Kelet-Közép- Európában (elsősorban Lengyelországnak, Csehszlovákiának és Magyarországnak) nyújtható nyugati támogatás kérdéseiről. A zárónapon szólalt fel Bártfán Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter, aki egyebek között azt hangoztatta, hogy a biztonság a korszerű felfogás szerint egyetemes és oszthatatlan. Nem csupán katonai szempontból értelmezhető fogalom, hanem gazdasági, szociális, sőt környezetvédelmi vonatkozásai is vannak. Ami a kelet-közép-európai térség támogatását illeti, Jeszenszky határozott különbséget tett egyfelől a segélyezés, másfelől a kölcsönösen előnyös együttműködés között, az utóbbit tartva a jövőben mutató gyakorlatnak. A térségnek a Nyugattal való partneri viszonyra van szüksége az átmenet megvalósításához —, hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy a Nyugat vonzó modellt jelent, sőt, mondhatni, bizonyos ..szexepil- je” van Kelet-Európábán. Ennek ellenére tekintetbe kell venni, hogy a nyugati megoldások nem mindig alkalmazhatók egy az egyben ebben a térségben. A magyar külügyminiszter példamutatónak tartotta ugyanakkor a nyugati országok nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos konfliktuskezelő gyakorlatát és eredményeit, megemlítve az olasz-osztrák egyetértést, Svájc, Finnország, Spanyolország, valamint Kanada gyakorlatát. Magyar-román külügyminiszteri találkozó Román kezdeményezésre kötetlen beszélgetés zajlott le szombaton késő este Adrian Nastase román és Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter között, a kelet-szlovákiai Bártfán. A magyar külügyminiszter az MTI prágai tudósítójának adott tájékoztatójában elmondta: szó volt a Találkozón Magyarország és Románia belső viszonyairól, arról, ki hogyan látja saját helyzetét. Nastase a készülő román alkotmánnyal kapcsolatban közölte, hogy eddig csak az alapelvekről döntöttek. Az alkotmányszöveg tételes megszavazására később kerül sor. A román külügyminiszter. lehetségesnek nevezte, hogy a tervezettnél hamarabb, még az idén új választásokat tartanak Romániában. Jeszenszky elmondása szerint szó volt a beszélgetésen a készülő magyar kisebbségi törvényről is. Nastase kérte, hogy tanulmányozhassák a törvény tervezetét, mert ők is szükségesnek látják egy kisebbségi törvény meghozatalát. A román külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy a romániai magyar kisebbség jól érezze magát. Súlyos incidensek történtek szombaton este és vasárnapra virradó éjjel Prágában, ahol mintegy háromezer, a szélsőjobboldali republikánus párthoz tartozó személy tüntetett. A szombat délután kezdődött demonstráció résztvevői Václav Hovel elnök, Marián Calfa miniszterelnök és Alexander Dubcek, a parlament elnökének lemondását, valamint idő előtti parlamenti választások kiírását követelték és azt, hogy a politikai és társadalmi életet tisztítsák meg a régi rendszer képviselőitől s a belbiztonsági szolgálat tagjaitól. A tömeg a csehszlovák televízió épülete elé vonult, ahol eltorla- szolfco a bejáratokat és követelte Jiiri Kanturek elnök azonnali távozását. Kanturek a múltban a Oharta-77 mozgalom tagja volt. A republikánusok azt is követelték, hogy vezetőjük, Miroslav Sladek műsoridőt kaphasson. Eközben több összecsapás tört ki a tüntetők és o kivezényelt rendőrség között, amelynek részben siikerült biztosítania az épületbe való ki- és bejárás lehetőségét. A legsúlyosabb incidens okkor történt, amikor Jan Rumi szövetségi belügyminiszter-helyettes a helyszínre érkezett, hogy tárgyaljon Miroslav Sladekkel és nyugalomra intse a tiltakozókat. Számos tüntető rátámadt a miniszterhelyettesre, akit csak nehezen sikerült komolyabb sérülés nélkül kimenteni az agresszív tömegből. Vasárnap délután véget ért a mintegy kétszáz főnyire fogyatkozott tüntetés, mivel a csehszlovák televízióban bejelentették, hogy a pártnak elegendő műsoridőt biztosítottak. * Vasárnap délelőtt megkezdődött az a belgrádi tüntetés, amelyet az úgynevezett Egyesült Szerb Demokratikus Ellenzék hívott össze. Az ellenzéki szövetség fő ereje a Szerb Megújhodási Mozgalom. Néhány kisebb ellenzéki szervezet is csatlakozott hozzá, de nem kapcsolódott be tevékenységébe a Szerb Demokrata Pórt és több más tekintélyes politikai csoportosulás. A vasárnapi tüntetésre kilencpontos listát tettek közzé a követelésekről. Sürgetik, hogy mondjon le a szerb kormány, csak a minimális bért fizessék a legmagasabb rangú állami tisztségviselőknek, tegyék szabaddá a sajtót, s vegyék állomi tulajdonba a volt kommunista szövetség és más szervezetek vagyonát. Sürgeti a felhívás azt is, hogy változtassák meg a szerb óimért és a többi állami jelvényt, valamint a himnuszt. A tüntetésre meghívták Szlobodan Milosevics szerb elnököt, hogy mondjon beszédet. de az elnök titkársága elhárította a meghívást. Most már biztos - iránya Dalmát tenger! 1. Nyolcnapos turnusok SPLIT-be Pécstől-Pécsig autótxjsszal: 7 nap félpanzió, 2 ágyas elhelyezés június 28-tól hetente augusztus 31-ig. Ár: 9800 Ft/fő + 50 USD értékben költőpénz 2. Rendkívüli ajánlatunk! (Korlátozott létszám!) Ismerkedés a csodálatos Adriával! Indulás minden péntek éjjel Pécsről Splitbe (június 28-tól) Szombat délután fürdés-napozás Visszaérkezés: Pécsre, vasárnap reggel Mindez 1200 Forintjába kerül. Bővebb felvilágosítás: EXPRESS Utazási Iroda Pécs, Bajcsy-Zs. u. 6. Tel.: 12-793,13-900 (3993) A mezőgazdaság Magyarország létkérdése (Folytatás az 1. oldalról) lások középpontjában mondta éppen az áll, hogy miként tudjuk a mezőgazdasági exportot a továbbiakban is garantálni. Világosan látni kell azonban —, tette hozzá hogy „azzal az ártámogatással, ami a nyugat-európai országokban tapasztalható, Magyarország semmiképpen sem versenyezhet. Nekünk nincs miből ilyen támogatást nyújtani. Az egyedüli út tehát az agrártermelőket olyan helyzetbe hozni, hogy képesek legyenek az európai piacon belül is versenyképesek maradni". A miniszterelnök a magyar mezőgazdaság helyzetét elemezve rámutatott a monopóliumokkal szembeni fellépés szükségességére. Az agrártermelőknek meg kell teremteniük a saját érdekképviseleteiket. Ilyenek például a gazdakörök, amelyek óriási segítséget jelenthetnek a felesleges értékesítési láncszemek kiiktatásában, termelők és fogyasztók egymáshoz való közelítésében — hangoztatta. Antall József leszögezte: A módosított kárpótlási törvényt az Országgyűlésnek mielőbb, még a nyári szünet előtt el kell fogadnia, természetesen az Alkotmánybíróság döntését figyelembe véve. „Az újratárgyalás során nem törvénytervezet kerül a parlament elé, hanem olyan jogszabály, amelyet az Országgyűlés egyszer mór elfogadott, és amelyet az alkotmányos jogokkal kell összhangba hozni”. Mindenki számára igazságos kárpótlás nem létezhet, és bár a kormány a t ör vé n y te rve zet m ega Ik o tá sa'ko r erre törekedett, ez teljes körűen nem lehetséges, mindenképpen valahol határvonalat kell húzni a tulajdoni sérelmek tekintetében —, tette hozzá. A kormány jövőképébe: a magántulajdonon alapuló piacgazdaságba illesztve az ágazatot, úgy fogalmazott, hogy az ideális változat az egy család által intenzíven megművelhető farmergazdaság, ám Magyar- ország sokféle település-szerkezetéből adódóan nem lehet egységes, mindenütt alkalmazható agrármodellt előírni. Abból kell kiindulni, hogy a XX. század utolsó évtizedében, Európában élünk, ehhez kell magunkat, lehetőségeinket, adottságainkat, a gazdálkodási módozatokat alakítani — mondta Antall József, végezetül ismét méltatva a gazdakörök szerepét az átalakításban. Kína—Tajvan A Kínai Népköztársaság továbbra sem mond le Tajvanról, és ha kell, a szigetet akár katonai erővel is visszafoglalja. A Zsenmin Zsipaonak, a Kínai Kommunista Párt Központi Blizoittsága lapijo szombati számának cikke hírül adja, hogy a KKP tárgyalásokat javasolt a Tajvanon kormányzó Kuomintangnak, a Kínai Nemzeti Pártnak. A tárgyalásokon első lépésként az ellenségeskedések beszüntetését, majd az anyaország és a sziget békés újraegyesítését vitatnák meg. — Természetesen megvitathatnák az emberi kapcsolatok, a kereskedelmi és postai együttműködés kérdéseit is —, hangzik a KKP javaslata. A cikk szerint a Kínai Kommunista Párt arra törekszik, hogy békés úton oldják meg az újraegyesítést, de szükség esetén semmiféle eszköztől sem riad vissza a nagy cél elérése érdekében.
