Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-08 / 124. szám
1991. május szerda aj Dunántúli napló 5Hírek, infformäeiök, események Bővíteniagyógyszerek választékát Tudományos ülés a PAB-székházban Amerikai cég Magyar- országon Száztizenöt évvel ezelőtt egy Lilly nevű ezredes alapította Indianapolisban azt a céget, amely napjainkban már harminc országban képviselteti magát, gyógyszerei százhuszonöt országban kaphatóak. Az Eli Lilly and Company a kutatásokra nagy figyelmet fordít. Gyógyszereik három nagy csoportját az antibiotikumok, az új géntechnológiával előállított készítmények (pl. a humán inzulin, a humán növekedési hormon) és a ci- tosztatikumak alkotják. Magyarországon tavaly szeptemberben hozták létre információs irodájukat Budapesten. Az iroda négy orvosból és egy vegyészből álló csoportja azóta rendszeresen tart különféle gyógyszerismertetőket az ország egészségügyi intézményeiben, tudományos központjaiban. Pécsett, az Akadémiai Bizottság székhazában tegnap tartottak tudományos ülést a Ceclor nevű gyógyszer magyarországi bevezetése alkalmából. Az ülés elnöke, dr. Alexy György főorvos, a pécsi városi Tüdőgondozó Intézet vezetője köszöntötte a meghívottakat, orvosokat és gyógyszerészeket. A Ceclor egy újfajta antibiotikum, amely jól bevált tüdőgyulladás, felnőtt-^ és gyermekkori felsőlégúti infekciók, húgyúti fertőzések kezelésében. A tapasztalatokról több fővárosi kórház képviselői számoltak be. Dr. Sípos Adrienne, a Lilly cég magyarországi irodájának csoportvezetője elmondta: az amerikai cég tervei között szerepel, hogy további, Nyugat-Európában már forgalmazott gyógyszereket vezessenek be Magyar- országon. A közeljövőben a humán inzulint szeretnék behozni, majd egy antidep- ressziós készítményt és egy Nizatidine nevű, gyomor- és nyombélfekélyek kezelésére alkalmas gyógyszert. A Lilly gyógyszerek ismertek arról az oldalukról is, hogy mellékhatásuk igen csekély. Készítményeik nem a legol- csóbak, de dr. Sipos Adrienne szerint a magyar gyógyszerekhez viszonyítva, középáras kategóriába sorolhatók. A Lilly szeretne a jövőben sokoldalú kapcsolatot kiépíteni a magyar gyógyszergyárakkal is. B. A. 85 százalékban, országosan a legmagasabb áron Átveszi a tejet a tejipari vállalat A Baranya Megyei Tejipari Vállalat, a felvásárló a Mező- gazdasági Kistermelőik Szövetségével, valamint a Parasztszövetséggel mint termelői érdekképviselettel előzetesen egyeztetve a feltételeket a jelenlegi felvásárlási rendszert úgy alakította ki, hogy a tejipar minden megtermelt és jó minőségben felkínált tejet átvesz. A Földművelésügyi Minisztérium és az országos érdekképviseletek által kidolgozott programhoz kíván igazodni a megyei tejipar, a tavalyi évhez, rhint bázishoz viszonyított 15 százalékos termelés- csökkentésre irányuló ösztönzést véve figyelembe. A minőségtől függően a múlt évben megtermelt tej 85 Százalékát országosan a legmagasabban, 15,20, illetve 16,60 forintos áron átveszi a tejipari vállalat. Az ezen felül átadott tejet csökkentett áron, 9,40, illetve 10,30 forintért veszik át. A Baranya Megyei Tejipari Vállalat a kistermelői költségek csökkentése érdekében 15 millió forint éves fuvarköltség hozzájárulást fizet a háztáji tej központi gyűjtőkbe beszállításának finanszírozására. A költségtérítések a múlt évinek megfelelő mértékben havonta kerülnek kifizetésre. Akik tavaly kezdtek tejtermelésbe, és ezért nem lehet náluk kiszámítani az előző évi bózistermelést, azoknál havonként a ténylegesen megtermelt áru 85 százalékát magasabb, a fennmaradt részt pedig alacsonyabb áron veszik át. A tejipari vállalat az első félévben mindenképpen vállalja az országos viszonylatban legmagasabb felvásárlási árat, a többi tejipari vállalat átlagosan 1-1,30 forinttal kevesebbért veszi át a tejet. A baranyai vállalat viszont számos problémával küszködik, például a jugoszláv exportkiesés okozta gondokkal. A vállalói igazgatója, Straub János elmondta, nem tudják, meddig lehet még ilyen feltételekkel állni a versenyt, de mindent megtesznek, hogy a továbbiakban is segítsék a termelőket. Szíjártó J. Pécsváradi győzelmek országos versenyen A pécsváradi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola tanulói jó eredményeket értek el a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyen. Szarvasmarha-tenyésztő szakma: Zombár Gabriella II. helyezést ért el és szakmunkás-bizonyítványt kapott. Felkészítő tanárok: Kovács Károlyné - Finta Judit. Húsfeldolgozó szakma: Udvari Imre és Berták Róbert. Mindkét tanuló szakmunkás-bizonyítványt szerzett. Felkészítő tanárok: Heiner Ti- borné - Baracskay Lajos, Komlósi István és Deák László szakoktatók: Sütő szakma: Tóth János VI. helyezés és szakmunkás-bizonyítványt kapott. Felkészítő tanárok: Parragi Antalné — Rózsa Zoltán. A gép csak műszaki hibás Múlt hét pénteken történt délután fél öt előtt pár perccel, amikor egy utcai fülkéből, a pécsi Volán-pályaudvar területén hívni akartam a lothárdi 71-167-es telefonszámot. A készülék elnyelte az ötös érmét, beszélgetni kezdtem, s alig 20—30 másodperc után megszakadt a vonal. Átmentem a szomszédos fülkébe, lévén ott három is. Abban alig 10—15 másodperc után kezdődött a beszélgetés végét jelző lüktető, szaggatott jelzés. Egyébként nem trécselni akartam, szerencsére balesetet sem közölni. Tíz forintért a nevemet sem tudtam kimondani, azt se, hogy kit keresek. Mondani se kell, bogy közben ment a hívóhang is, szóval volt hangzavar, egyveleg. Biztos vagyok benne, hogy a gép csak műszaki hibás és ő nem nyújt emelkedett színvonalat a jócskán megemelt telefonhívási díjért. A gépet emberek üzemeltetik. Cs. J. Rablök, rettegjetek! A vizsga egyik izgalmas pillanata a „csibészelés" Fotó: Proksza László Csodapofák ezek a kutya pofák Ha a fegyveres rablóval is szembeszállnak, egy kis esőtől már csak nem ijednek meg — gondolták tegnap a kutyabemutató résztvevői a Secab Rt. pécsi, György-aknai kiképzőtelepén. Az állatok egy része itt is lakik, de többségük a gazdival jár ide nap mint nap Martin Balázs kiképző vezetésével gyakorolni az őrzővédő és személykísérő feladatokat. Tegnap három hónapos kemény munka látványos eredményében gyönyörködhettünk, mi, esőben is szurkoló kutyabolondok, az esőben is dolgozó párosoknak. Hegyi Győzőnek, a Secab Rt. vezetőjének a gyakorlatokhoz fűzött magyarázatát mindany- nyian nagy érdeklődéssel hallgattuk. Mondom, mindannyian, kivéve saját kutyáját, aki elunva, hogy gazdája nem vele foglalkozik, hangos ugatással tiltakozott az eljárás ellen. Pedig közben megtudtuk, hogy a jólnevelt kutya következő parancsig ott marad, ahol hagyták, például a kocsma előtt, míg szeretett gazdája odabent időz. (Némelyik kutyának ez esetben angyali türelem szükségeltetik .. .) Az akadályugrásokban már a közönség is „aktívan" részt vett, hol a néha elbizonytalanodó kutyát, hol a futásban lemaradó férfiakat biztatva. A tűzkarikán való átugrást mind nehezebb gyakorlatok követték. A szándékosan felbosszantott kutyák közül az épp nem sorra kerülő is szívesen ellátta volna a vastag bőrruhába öltözött „csibész” baját. A tűznégy- szögből labdát, majd „csecsemőt" kimentő műsorszám után a közönség nagy megelégedésére fegyveres terroristát tettek ártalmatlanná a rettenthetetlen állatok. Bizony így volt... Ugyanez „élesben” is zajlik. Az itt kiképzett kutyák egy része nem a családi házat vigyázza, hanem vállalatok, szállodák értékeit őrzi, pénz- szállítmányokra felügyel, személyes védelmét lót el, és talán még az igazi fegyverropogástól sem ijed meg. Sz. Lelovics I. Előbb olvasni... A Népszava hétfői számában az Oj Vasárnapi Dunántúli Naplóra hivatkozva ismerteti a szombati pécsi ékszerlopást. A mi cikkünkben is, az ismertetésben is a lopás szó szerepel, de ez nem zavarja a D. D. jelű újságírót abban, hogy ékszerrablást írjon a címben. Majd miután a Napló szájába adja a rablást, és egy „Ha" aláirású bekezdésben cáfolja: nem. rablás, mint a Napló írja, hanem lopás. A szemünk sem rebbenne — elvégre a Népszavának alig több, mint 1500 előfizetője van Baranyában -, ha a Népszava keddi számában nem foglalkozna ismét lapunkkal. „Nem raboltak, »csak« loptak" címmel, leszögezve, hogy „az Új Dunántúli Napló vasárnapi számában megjelent tudósítással ellentétben nem történt rablás”, és mellesleg még a rendőrséget is kioktatja. Majd megírja „az igazságot": ugyanazt, amit mi megírtunk vasárnap, csak a kár összege módosult azóta a pontosabb leltár révén. A Népszava s. a. szignóval jelzett munkatársa kommentárjában ironikusan írja: „nem arról van szó, miként a hír elterjedt, hogy világos nappal fegyveres ékszer- rablás^ történt Pécsett, bár ez a meghatározás újságcim- nek kiváló, ám erre az esetre mégsem alkalmazható". Hrf ezt ilyen jól tudja a Népszava, akkor miért „alkal- mázza" kétszer is? Szemben az Új Dunántúli Naplóval, amely egyszer sem irta le tudósításában ezt a szót. Nem kellene előbb olvasni, és csak utána írni? ÚDN Viharos sajtótájékoztató Budapesten A hiba kinek a készülékében van? Az MTV árvitája a Magyar Műsorszóró Vállalattal (Munkatársunk telelonjelen- tése) Zsarolta-e a magyar televízió a kormányt, a Pénzügyminisztériumot, amikor a Tv2 adásidejét költségvetési fedezet nélkül bővítette? Vagy a mindebbe pénzt, fáradtságot ölő tévések utólag bizonyultak jóhiszemű balekoknak, miután a markát tartó, de a neve szerint közszolgáltatást végző Magyar Műsorszóró Vállalat hitelben nem volt hajlandó közvetíteni a Tv2 műsorát? Azt a műsort, amiből mi, tévénézők nem is láthattunk semmit? Ki kit csapott be? Kik csaptak be bennünket - kérdezi most a közönség, kinek lesz kötelessége ismét utólag kifizetni a cehhet? S hogy valamiféle válasz is érkezzen. Tegnap Hankiss Elemér, a televízió elnöke sajtótájékoztatót tartott. Az már régről ismert, hogy a televíziónak kevés a pénze, emlékszünk, amikor az új elnök ezt a szegénységet a saját médiáját felhasználva tette közhírré. De a tegnapi lapokból is tudhatjuk: a televízió ötmilliárd forintot kért, de csak 1,1 milliárdot kapott az idei évre tervezett 6,7 milliárdos bevétele kiegészítéseként — s legfeljebb néhány százmilliós többlet-támogatásra számíthat. Okkal-j°99°l vetődik fel most a műsorszórás díjának további növekedésével, hogy a műsoridő növelése helyett a csökkentésén kell gondolkodni. S ez túl a Vitray Tamás és társai által garantált színvonalon, egy jobb sorsra érdemes koncepció bukását jelentheti. A sajtótájékoztatón először Vitray Tamás lemondásáról értesülhettünk, majd Hankiss Elemér közölte, hogy kollégája szándékát nem fogadja el. Nem keltett meglepetést az újabb bejelentés sem, hogy megoldás a műsorszóró vállalattal íolytatott árvitában eddig nem született. így csak a délután egy órával korábban induló műsoraikat láthatjuk. Ezzel a csonkítással súlyos kártérítési összegek is a televízió nyakába szakadhatnak a megkötött reklámszerződések kényszerű megszegése miatt. A postatörvényt egyébként az MTV jogászai is vizsgálják: a Magyar Műsorszóró Vállalat megtagadhatja-e az egész or- • szögöt érintő szolgáltatását a pénzügyi megállapodás elhúzódása miatt. A televízió elnöke visszautasította a sajtóban is visszaköszönő vádakat, -amely szerint könnyelműen fogtak vállalkozásukba, amellyel tulajdonképpen a Parlament, a társadalom bízta meg őket. Másfelől a kalkulált 400 millió forinttal szemben 600 milliót kívánnak fizetni a műsorszórónak, sőt a hiányos költséqvetés ellenére saiát erőből vállalkoztak többletfeladatra. Válasza azonban elsősorban az intendatúra, a Tv2 stábjának dolgozóit nem elégítette ki. Kóthy Judit egy valamikori megjegyzésére emlékeztette a televízió elnökét, amelv szerint a műsorbővítésre döntően azért került volna sor, hogy az MTV a későbbiekben nenvobb támogatásban része- sülion. Hankiss Elemér válaszában elmondta, hogy ő a maga részéről úgy érzi, az ígéretek ellenére Magyarországon bizonyos tervek megvalósítására a rendszerváltósból adódóan semmi garancia nincs. Szándéka szerint a műsoridő bővülésével reklámszerződéseket, pénzt szeretett volna „hozni a házhoz”, s bár a jelenlegi helyzet több száz itt dolgozó ember munkáját, egzisztenciáját veszélyezteti, de egy vállalat életébe — s itt a Magyar Műsorszóró Vállalatra célzott — ma a politikai irányításnak sincs joga beleszólni. Különös módon a parlamenti közvetítésekre ezekben a napokban is jutott pénz. Vajon kiket kellene megkérdezni, hogy miért? Bóka Róbert
