Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-08 / 124. szám

1991. május 8., szerda aj Dunántúli napló 3 A koncessziós törvényt tárgyalja az Országgyűlés Az önkormányzatok vagyonfosztása ellen tiltakozik a parlamenti ellenzék A második világháború be­fejezésének közelgő évforduló­ja alkalmából rövid megemlé­kező beszédet tartott Antall József miniszterelnök az Or­szággyűlés keddi plenáris ülé­sének kezdetén. A kormányfő hangsúlyozta: ez a nap alkal­mat kínálhat a magyar Parla­ment számára, hogy kifejezés­re juttassa: örökre szakított mind a szélsőjobböldali, mind a szélsőbaloldali eszmékkel. A T. Ház ezután több tör­vényjavaslat és országgyűlési ftatáfozűtí javaslat esetében döntött a sürgős tárgyalásról. Szabad György bejelentette-: a kormány országgyűlési hatá­rozattal kíván megerősítést ah­hoz, hogy aláírja a magyar és a román kormány között a „Nyitott égbolt" rendszer lét­rehozásával foglalkozó meg­állapodást. Ezt az indítványt a kormány hétfőn terjesztette be a Parlamentnek. Katona Tamás külügyi államtitkár a tárcaközi egyeztetés elhúzódá­sával indokolta a sajnálatosan késői benyújtást, a téma rend­kívüli jelentőségére való te­kintettel kérte azonban a T. Házat, hogy tegyen kivételt és adja meg a kért felhatalma­zást. A tervezett megállapodás Katona Tamás szerint biza­lomteremtő lehet, és segíthet elmozdítani a magyar—román kapcsolatokat a holtpontról. Szent-lványi István (SZDSZ) kétségbe vonta, hogy szükség lenne nemzetközi szerződések megkötése előtt előzetes par­lamenti felhatalmazásra. Ha azonban a kormány ezt szük­ségesnek tartja, a köztársasá­gi elnök megadhatná neki a felhatalmazást. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a Parla­mentnek rendeznie kellene a nemzetközi szerződésekkel kap­csolatos eljárásokat. A hosszúra nyúlt ügyrendi vita után az Országgyűlés az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányza­tok tulajdonába adásáról szó­ló törvényjavaslat általános vi­tájával folytatta munkáját. Bo- ross Péter belügyminiszter ex­pozéjában hangsúlyozta, hogy a most tárgyalandó törvényja­vaslat nem az első lépés az önkormányzatok tulajdoni vi­szonyainak rendezésében. Utalt arra a tavalyi alkotmánymó­dosításra, amely elismerte ,az önkormányzatok tulajdonhoz való jogát, valamint az önkor­mányzati törvényre, amely le­hetővé tette, hogy bizonyos, addig a tanácsok és szerveik, valamint intézményeik kezelé­sében lévő álami ingatlanok — a műemlékek és a védett ter­mészetvédelmi területek kivé­telével - az önkormányzatok tulajdonába kerülhessenek. Szeptember 30-i hatállyal a törvény 26 ezer helyi intéz­mény működési feltételeit biz­tosító épületvagyon és minden tanácsi kezelésű volt közterü­let és épület átadásáról ren­delkezett. A jelenleg tárgya­landó törvényjavaslat a töBBi vagyontárgy átadásáról külön intézkedik. Ennek érdekében önkormányzati tulajdonba ke­rül 770 ezer bérlakás, 100 ezer nem lakás céljára szolgáló helyiség — mindezek értéke 1000 milliárd forint —, vala­mint minden olyan bel- és kül­területi föld, amelyek eddig az ingatlankezelő és a város­gazdálkodási vállalatok keze­lésében voltak, továbbá 200, az önkormányzatok által fel­ügyelt közüzemi vállalat teljes vagyona, a lakosság ellátását szolgáló vízi-közművek és léte­sítmények egy része, és Buda­pesten a gázellátást és a köz­lekedést biztosító vállalatok. Mindezen vagyontárgyakat az önkormányzatok térítésmente­sen kapják meg, mégpedig úgy, hogy nem kell átvállal­niuk az államadósságot. Kivé­telt képeznek az egyes vagyon­tárgyakat terhelő, polgári, jogi kapcsolatban keletkezett tar­tozások, amelyekért a vagyon értékének megfelelően helyt kell állniuk. A kormány szán­déka az volt, hogy az önkor­mányzatok minden, a működé­sükhöz és a közszolgálati fel­adataikhoz szükséges vagyont megkapjanak. Más vagyontárgyakkal kap­csolatban a kormányzat ké­sőbb kíván törvényjavaslatot beterjeszteni. Ilyenek például azok a külterületi földek, ame­lyek esetében más szervezetek jogos igényeire is tekintettel kívánnak lenni. Már a törvényelőkészítés so­rán nagy vitát kavart az ön- kormányzati törvény 107. pa­ragrafus 5. bekezdésének ér­telmezése, amely a belterüle­tekhez tartozó állami tulajdonú földet az önkormányzatoknak adja át, kivéve a kizárólagos állami tulajdonba került földet. Ez a rendelkezés jelenleg csak korlátozottan hajtható végre, mivel nincs tisztázva az álla­mi tulajdonú földek teljes kö­re. Boross Péter hangsúlyozta: csak akkor adhatók újabb be­építetlen földterületek az ön- kormányzatok tulajdonába, ha a kincstári vagyontörvény meg­alkotásával tisztázódik, hogy mely földek kerülnek e körön kívül. Jelenleg a kormány meg­ítélése szerint a vállalatoktól nem lehet elvenni a kezelé­sükben lévő beépített földet. A miniszter ismertette a kor­mány által eredetileg benyúj­tott, az önkormányzatok és az állam között, a feladat meg­osztásának megfelelő, kártérí­tés nélküli tulajdonátadásra vonatkozó alkotmánymódosítá­si javaslat sorsát: az Indít­ványt a kormány végül vissza­vonta. A kormány eredetileg a közigazgatási feladatok meg­felelő vagyoni feltételeinek biz­tosítása céljából az ehhez szükséges vagyontárgyak hasz­nálatba adása mellett volt, de egyes képviselők javaslatára mégis a tulajdonba adás mel­lett tette le a voksát. Ehhez azonban az alkotmányt — amely előírja a tulajdonát­adáskor a kártalanítást —, mó­dosítani kellett volna. A par­lamenti bizottságok ülésein azonban kiderült, hogy ez a módosítás nem nyerte el a képviselők tetszését. Ezután Sóvágó László, az MDF frakció nevében aláhúzta a törvényjavaslat jelentőségét, azt, hogy az önkormányzatok­nak juttatott vagyon nagysága miatt folyamatos gazdálkodást és működést tesz lehetővé. Ki­emelte, nem az a cél, hogy a vállalatok vagyona átkerüljön az önkormányzatokhoz, hiszen azok elsőrendű szerepe a he­lyi közszolgáltatások biztosítá­sa. Reményét fejezte ki, hogy a törvény jó kezekbe adja a vagyontárgyakat. Soron kívül kért szót Wekler Ferenc, az önkormányzati bi­zottság elnöke, aki lehetőséget kért a bizottsági álláspontok ismertetésére. A többségi vé­leményt Józsa Fóbián (MDF) adta elő, aki bírálta az ellen­zék magatartását, mely szinte kizárólag arra keresett indo­kot, hogy hogyan lehetne a törvényt kétharmadossá nyilvá­níttatni. Wekler Ferenc össze­foglalva a kisebbségi véle­ményt, elmondta: az ellenzéki pártok fontosnak tartják ezt a törvényt, de ebben a formá­ban elutasítják, mivel nem tisztázott, hogy feles vagy két- hcymados törvényről van-e szó, ezenkívül nem tartalmazza az önkormányzati törvényben fel­sorolt összes tulajdon átadá­sát, korlátozza ezeket a tulaj­donokat és egyes paragrafusai nincsenek összhangban az al­kotmánnyal. Ezután az alkotmányügyi bizottság, a gazdasági bizott­ság és a környezetvédelmi bi­zottság véleményét ismertető előadók közölték, hogy e tes­tületek támogatják a törvény- javaslat általános vitára bo­csátását. A költségvetési bi­zottság tagjainak többsége is ezt az álláspontot képviseli, de a kisebbség nevében Katona Béla kifejtette: megítélésük szerint a törvényjavaslat ellen­tétben áll az önkormányzati törvénnyel és ellenkezik az al­kotmánnyal. Nem sokkal este 6 óra után az elnöklő Szűrös Mátyás le­zárta a koncessziós törvény részletes vitáját az Országgyű­lés ülésszakán. Az igazságügy­miniszter válaszára és a ha­tározathozatalra a következő ülésen kerül sor. Ezzel az Or­szággyűlés befejezte keddi munkáját. Vöröskereszies világnap Pécsett Perselyes gyerekek, fáklyás felvonulás, tombola A vöröskereszt es világnap alkalmából megyei vezetőségi ülést rendezett tegnap a Ma­gyar Vöröskereszt Baranya Me­gyei Végrehajtó Bizottsága Pé­csett. a Köjál-székházban. A több éves hagyományóknak megfelelően az összejövetel résztvevői tanácskozás helyett idén is rövid ünnepséggel em­lékeztek május 8-ra. Az ünnepségen Kertész Ig- nácné, az országos vezetőség tagja beszélt a Vöröskereszt múltjáról és alapítójáról, a svájci Henry Dunantról. Az Kisorsolták a világnapi tombolát Fotó: Proksia László 1863-ban alakult nemzetközi mozgalomnak akkor elsődle­ges célja a háború áldozatai­ról való gondoskodás volt. A tevékenység azóta kibővült ugyan, de az öbö'l-iháború és annak most is érezhető követ­kezményei ismét előtérbe hoz­ták a Vöröskereszt valamikori feladatát. Ezért az idei prog­ramok célja a világ közvé­leményének felhívása a há­ború áldozataira, valamint a segítségnyújtás és védelem­adás. A pécsi programok között ma 9-17 óráig adománygyűj­tés is szerepel: az idén 70 éves - ifjúsági vöröskeresztes mozgalom számára gyűjtenek majd pécsi gyerekek kis piros persellyel a város főbb pont­jain. A program része volt a me­gyei tombolaárusítás is, ami­nek húzása a tegnapi ünnep­ségen történt meg. A 102 kisorsolt tárgynyereményt ba­ranyai vállalatok, intézmények, kft.-k ajánlották fel a Vörös- kereszt számára. (A főnyere­mény egy mikrohullámú sütő volt.) A megemlékezés csúcs­pontja pedig a ma este 7 órakor kezdődő fáklyás felvo­nulás lesz a pécsi Széchenyi téren. Mint minden évben, idén s a vöröskeresztes világnapot használta fel a megyei veze­tőség, hogy kitüntesse legak­tlvaibb önkénteseit. A Vörös­keresztes Munkáért arany- fokozatú kitüntetést kaptak: Bódis Lászlómé közegészség­ügyi ellenőr (Szigetvár), Kara­kán Bélámé vezető védőnő (Pécs), dr. Makai Zsolt kör­zeti orvos (Siklós), Orbán Jó- zseiné tanárelnök (Pécs) és Papp Antalné védőnő (Komló). Ezüst fokozatú kitüntetést nyol­cán, bronz fokozatút pedig 13-an vehettek át. A társa­dalmi szociális gondoskodás­ban végzett munkájáért em­lékérmet kapott Tóth Jánosné, a vajszlói Idősek Klubja dol­gozója, a családvédelemben kifejtett munkájáért, plakettet kopott dr. Termes Gyulámé me­gyei vezető védőnő. P. V. * A világnapi vöröskeresztes tom­bola nyereményeit az alábbi szá­mok tulajdonosai vehetik át a Széchenyi tér -IS. szám alatti vö­röskeresztes irodában: 13 066, 11 225, 38 400, 46 777, 35 425, 14 100, 44 201, 41 660, 41 589, 47 885, 36 917, 45 524, 35 344, 35 867, 36 289, 8 888, 35 319, 7 803, 1 433, 30 936, 49 350, 7 289, 6 235, 4 847, 4 157, 717, 12 533, 14 108, 39 885, 39 673, 6 505, 38 384, 46 474, 47 014, 14 401, 310, 32 365, 8 553, 44 251, 36 473, 10 617, 36 038, 42 395, 14 415, 34 030, 19 410, 9 896, 3 530, 13 326, 3 963, 36 500, 6 580, 19 154, 8 953, 6 382, 12 512, 38 823, 132, 15 789, 12 938, 10 077, 5 216, 8 020, 13 054, 19 029, 36 010, 12 615, 6.036, 3 019, 117, 7 718, 38 502, 14 689, 36 071, 3 629, 6 184, 18 639, 15 371, 6 989, 40 730, 38 316, 7 167, 12 473, 7 347, 9 132, 3 339, 265, 41 050, 8 179, 7 954, 38 140, 9 480, 43 989, 39 600, 11 089, 38 136, 30 206, 42 982, 6 027, 11 330, 47 720, 32 247. Alig egy hét múlva megkez­dődnek az írásbeli érettségik. A nappali gimnáziumokban mintegy 26 ezren, a nappali szakközépiskolákban mintegy 38 ezren, s’ a dolgozók esti és levelező gimnáziumaiban, szakközépiskoláiban további 23 ezren mérettetnek meg a következő hetekben, vagyis összesen 87 ezren tesznek érettségi vizsgát az idén. Mi a vizsgák ütemezése, milyen módon kerülnek nyilvánosság­ra a tételek, hogyan jelölik ki az érettségi elnököket - ezek­ről a kérdésekről beszélgetett az MTI—Press munkatársa a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztériumban Hercegi Károly minisztériumi tanácsossal. — Lesz-e valamilyen lénye­ges változás az érettségik rend­jében az eddig megszokotthoz képest? — Ilyet nem tervezünk. Min­den a tanév korábban előírt rendje szerint zajlik majd. — Mikor lesznek a vizsgák? — Az írásbeliket a nappali gimnáziumokban május 13-án, a magyar nyelv és irodalom­mal kezdik és a többi tan­tárggyal folytatják május 24- ével bezárólag. Ezután — pon­tosan május 27-én — kezdőd­nek az írásbelik a dolgozók középiskoláiban. — Az egyetemre készülőknek matematikából, fizikából, ké­miából és biológiából közös írásbeli vizsgájuk is lesz, amely érettségi és felvételi vizsga is egyben. Erre mikor kerül sor? — Május 20-ón és 21-én. Az előbbi sort folytatva pedig még hozzáteszem, hogy a szak­munkásképzőkben május 27- étől vannak az írásbelik, az egészségügyi szakiskolákban pedig június 10-én írás­belivel kezdődnek a képesítő vizsgák. Ekkor tesznek írásbelit a gép- és gyorsírók is. — Mikor tartják a szóbeli vizsgákat? — Szokás szerint mindegyik iskolatípusban az írásbelik be­fejezését követően. A gimná­ziumokban és a szakközépisko­lákban június 3—21. között. — Minden évben nagy izga­lom előzi meg az Írásbeli téte­lek kihirdetését. Többször oko­zott országos gondot, hogy a témakörökről idő előtt kiszi­várgott az információ .. . — Nagyon bízunk abban, hogy az idén nem bővül az érettségik botránykrónikája. Ezért minden lehető biztonsá­gi intézkedést megtettünk, csaknem a nullával egyenlő az esélye annak, hogy ezúttal is történhessen visszaélés. — Mikor hirdetik meg a fel­adatokat? — Május 13-án a reggeli, nyolcórás híreket követően a rádióban, s vele egy időben a televízióban hozzuk nyilvános­ságra a magyar nyelv- és iro­dalom vizsgafeladatait, más­nap pedig ugyanebben az idő­pontban és ugyanilyen módon a matematikáét. E tételeket a nappali tagozatos középisko­lák végzős hallgatóinak kell majd megoldaniuk. A dolgo­zók iskoláiban érvényes vizs­gatételeket pedig e tárgyakból május 27-én és 28-án délután kettőkor tesszük közzé, az előbbi technikai megoldással.- És a többi tantárgyak té­teleit?- Azokat is központilag ad­juk meg, de hagyományos mó­don, vagyis előre elkészítve, s zárt borítékban, titkosan ke­zelve a vizsga napjáig. Futá­rokkal kézbesítjük az iskolák­nak.- Lesz-e változás a szóbeli vizsgák rendjében?- Ebben az évben biztosan nem. A követelmények ugyan­azok, mint korábban voltak. Egyetlen kivételes ügyről tu­dok beszámolni: a történelem­vizsgákon az 1945 utáni ma­gyar történelemről nem kér­deznek a pedagógusok. A ma­gyarázat egyszerű: még nin­csenek korszerű, az időszakot a mai szemléletnek megfele­lően feldolgozó tankönyvek, s emiatt a minisztérium által ki­dolgozott érettségi témajegy­zékből is hiányzik az 1945 utá­ni korszak.- Hamarosan tehát mintegy 87 ezer hissen érettségizett egykori középiskolással gaz­dagodik a társadalom. Hasz­nát veszik-e tudásuknak, érett­ségi bizonyítványuknak a mai, meglehetősen rendezetlen tár­sadalmi viszonyok között?- Az érettségi társadalmi értéke ma is kétségtelen. Az ugyan nagy kár, hogy inkább a megléte, mint' a minősége fontos, sajnos, ma még az egyetemi jelentkezések eseté­ben is. Ám ahogy fejlődik az egyetemi autonómia, úgy válik majd mind jelentősebbé az egyetemi oktatás számára dön­tő tárgyakból az érettségi ered­mény milyensége, s a középis­kolában kiemelkedő tudást bi­zonyítóknak talán már felvéte­lizniük sem kell majd bizo­nyos karokra. Ehhez azonban egy — a követelményeiben és minőségében új - érettségi vizsgarendszer kidolgozása szükséges. De az érettséginek van még egy, az előzővel leg­alább egyenértékű rangja: amellett, hogy mégiscsak ál­talános műveltséget ad a diák­nak, megmérettetési alkalom is, méghozzá döntő fontosságú életkorban, a felnőtté válás küszöbén. Ez a diák és a pe­dagógus életében egyaránt az érettségi alapvető pedagógiai értéke, amiről bűn lenne le­mondani. Sch. J. A CNN árjegyzéket küldött Elment az Eurosport Megszoktuk, s biztosan akad, aki meg is szerette a műholdas adások sportgyer­mekét, az Eurosport non-stop műsorait. A hagyományos sportszámok mellett ez az adó vitt a „szokatlan" spor­tok felé, a snookertől a golfig, a többféle rögbitől a szupererős flug-autók dönge- téséig. Hétfőtől az adás megszűnt. Torma Tamás, a korábbi HÍRGÉP - május elsejétől az amerikai—magyar vegyesvál­lalat, a Pécsi Kábeltelevízió Kft. — műszaki vezetője kér­désünkre elmondotta, hogy ha nem indul újra az Euro­sport, az Astra holdakról kell egy programot lehívni, de hogy melyiket, az még a jö­vő zenéje. Ugyanis az adá­sok többségéért már fizetni kéne - például az öböl­háború okán megismert CNN is küldött már árjegyzéket Pécsre —, s igy kétszer is meg kell gondolni, miként lépjen a Kábeltévé Kft. Az is felmerült, hogy más mű­holdakra is kitekintenek, de ehhez is új parabolatükörre, új beruházásra van szükség. így bármennyire is szeret­tük volna, ma még nem tud­juk megmondani, hogy mi váltja majd az Eurosportot a pécsi lakásokban.- kozma — Kezdődnek az érettségik! Az első nap: május 13«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom