Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-07 / 123. szám

IO aj Dunántúlt napló 1991. május 7., kedd szerkesztőség postájából S Ha késik a munkanélküli-segély... Büszkék lehetnek a lapáncsaiak az új buszvárójukra. Nemrégen még romos, dűledező kőépület állt a megálló helyén. Havasi István felvétele Á Tüzép a szénhelyzetről Két napig nyomoztunk a leg­utóbbi munkanélküli-segélyek ké- togó labdának érezhettük magun- sedelmes folyósítása miatt. Pat­kot, miközben a budapesti köz­pont és a helyi hivatal szinte félóránként változtatta az előbb még pontos információt a pénz útjáról. így aztán fogalmunk sem volt, éppen hol van a sokaknak oly nélkülözhetetlen összeg. Akár­mi is legyen a késedelem oka, ajánljuk ezt a két nagyon szo­morú történetet azok figyelmébe, akik a munkanélküliek ügyével foglalkoznak. Új albérletbe költöztem, szerződésiben állapodtunk ímeg a tulajdonossal, hogy 25-én fizetek mindig, mert o 'munka­nélküli-segély legutóbb is ké­sett egy ihetet. Felesége várandós kismama, a picit júniusra várták. A sors azonban közbeszólt és a' baba 'meg született mór április 23-án. (Mondanom sem keil, a szülők inem voltak felkészülve, se gyenmekágy, se más fontos 'halmi nem állt rendelkezésre. Én vártam a segélyt, o tulaj­donos pedig, hogy fizessek, mivel iközelgett, ihogy baza- hozzáik a kór hóból a csecse­mőt. Se segély, se fizetés. Pén­teken a Posta közölte, hogy a segély agyain megérkezett, de kifizetni csak hétfőn tudja. Jöjjek be 8 órára és a kézbe­sítőt még elérhetem. iNas, ez nem jött be, hát kimentem dísztárgyaikat árulni a Kossuth Lajos utcáiba. A kutya se kér­dezett meg, ozaz mégis meg­nézték, hogy Hollóház! porce­lán-e? Téhót ez sem Ijött ösz- sze. 'Mind ősze, amit imáim­ban kértem, o mindennapi ke­nyeret adá meg az ég, talál­tam ugyanis az utcáin előbb 12, majd még 2 forintot, és miivel nekem vált 6, így ;pont egy szegedi buci kifutotta belő­le. Állandóan olvasom az Új DN-t, hallgatom a tv—rádió híradásait a kötelező jármű- biztosítással kapcsolatban. Ol­vasva az április 24-én, az Új DN hasábján megjelent cikket a kötelező járműbiztosításról, hogy hány ezer forintot rabol­nak ki a járműtulajdonosok zsebéből, mert ezt a műveletet arcátlan rablásnak lehet minő­síteni. 8-10 évvel ezelőtt volt egy kötelező biztosítás érvényben, de az 475 forint volt, a ben­zinár pedig 3,50 és nem 59, mint jelenleg. Azt a biztosítá­si formát, egy változatát 1500 -2000 forintig esetleg elfogad­hatónak tartom, ezt azt hiszem mindenki elfogadja, de a je­lenlegi formát semmiképpen sem. Lehet hallani a biztosító ré­széről az indoklásokat, hogy az alkatrészek drágák, magas a kiadásuk, hogy lassan fize­tésképtelenek. (A Trabant, Skoda, Dácia alkatrészek nem Április 27-én, szombaton reggel a pécsi Petőfi utcai ke­nyérboltba mentem, hogy meg­vegyem a hét végi „sima” ke­nyeremet, amely 20.40 forint­ba került, és jelenleg a leg­olcsóbb fajta. Egy héttel élőt te még kapható volt itt. Kér­désemre az eladónő többször is azt felelte: felejtse el! Én azt hittem, talán kivonták a forgalomból, ő egy jóval drá­gább fajtából igyekezett en­gem kielégíteni. Igy inkább- elmentem a Sör­Hazahozták a 'kisbabát, de egyszerűéin nem mertem át­menni, megnézni sem. Sajnál­taim, hogy még kiságya sincs. Eljött a hétfő és már fél nyolc előtt ott álltam a Posta bezárt kapui előtt. Türelmetlen voltam, nem is csoda. Nyolc­kor megnyitották a kaput, az információ azoinbon csak fél 9Jkor nyitott. Telefonáltak a kézbesítőnek és azt mondták, várjak, majd visszaszólnak. Újaíbb keserves negyedóra, ugyanis a 'hölgy megint el­tűnt. Végre visszajött, kértem, kérdezzen rá. Rákérdezett, a válasz: a kézbesítő elment. Most aztán nézhetek, mert az előző elmemre viszi ki és nyil­ván nem fog megtalálni. Meg­köszöntem kedvességüket, a hozzám, való —„nincsmiit" és nagy-nagy keserűséggel ott­hagytam őket. N. L. * Felháborodásom és tehetet­lenségem késztetett arra, hogy írják az Új DN-nek. Felhívtam telefonon (5 forintért) a Fog­lalkoztatási Központot, hogy mondják már meg, Ihol késik az olyan nagyon várt munka- nélküli-segély. A vá lasz az volt, Budapestről nem utalták át, majd talán március végén megkapja mindenki. Elkesere­désemben most sírni tudnék. Csaknem 30 évig dolgoz­tam, munka mellett, jelentős közép-, és felsőfokú iskolákat végeztem el és tudtam, hogy minden hónap 3-án fizetést kapok. Ez 'nemcsak nekem, hanem a családunknak is fon­tos volt. Talán inem kell mon­danom, 'hogy a csak fizetésből élő emberek többsége hó­napról hnóapra nehezebben drágák, mivel azokban sok a beépített műanyag.) Az or­szág területére behozott Mer­cedesek, Favoritok, Mazdák és egyéb nagyon is drága jármű­vek és drágábbnál drágább alkatrészek kellenek hozzá. A biztosító fizettesse meg a biz­tosítási díjat azokkal a tulaj­donosokkal, akik a drága ko­csikon vidáman lovagolnak. Kérem az érintett és érde­kelt járműtulajdonosokat, ha nincs más hátra, tiltakozzunk, szavunkat jogosan hallathatjuk az igazságtalan rablás ellen. Most, amikor a benzinár ismét emelkedik, most, amikor ren­delet lép életbe, hogy o hát­só ülésre is biztonsági öv lesz kötelező, ami valószínű, besze­relve vagy 4-5 ezer forintba kerül, vagy az ólommentes benzinhasználathoz szükséges alkatrészszerkezet —, április 23-án este beszéltek róla a televízióban, és 20-30 ezer forintra értékelték —, ki tudja, hogy az a szerkezet jó-e még a következő évben is, vagy újabb 20—30 ezer forint ki­gyár melletti ABC-be, ahol sze­rencsémre és örömömre kap­tam sima kenyeret. Tehát mégsem szüntették meg a gyártását, ennek az olcsóbb árfekvésű kenyérnek. Vissza­mentem az előző kenyérboltba és bemutattam: így néz ki a sima kenyér! Majd kértem a panaszkönyvet, és röviden leírtam a sérelmemet. Az el­adó hozzáfűzte: „levelezzen csak nyugodtan, úgyse lesz belőle semmi!" Bősz Vilmos Tehát a segélyre is 'borzasz­tó nagy szükség lenne, de nem jön. Ha már ez az új kormány — amelyben egy évvel ezelőtt még annyira bíztam — olyan intézkedéseket tud csaik hozni, amely a szegényebb rétegeket a földig sújtja és a munka­nélküliek száma nő, 'hozha­tott volna olyat is, hogy a munkanélküli-segélyt úgy kell folyósítani, mint a fizetéseket. Hogyan is érezheti át az az errVber a pénztelenek sorsát, aki anyagi biztonságban él? Sajnálnak bennünket, munka- nélkülieket? 'Frázis a sajnálat. Abból sem kenyeret, sem tejet nem lehet venni. Hogy is tudjon örülni az az ember az ünnepnek — vegyük például a ihúsvétot —, aki egy nyuszicsokoládét nem tud meg­venni a gyerekének? És hol a sonka? Tudom, a boltban. Ak­ció is van, olcsóbban lehet vásárolni, de miből? Ha ép­pen a szükséges időben meg­érkezik a segély. Ha nem? Akkor talán búsvét vasárnap­ján egyik országos vezetőnk mondhatna egy szivet, lelket melengető ünnepi köszöntőt — hátha jól lehet lakni vele. A folyói'ratdkról már régen lemondtunk, mótr csak az Új Dunántúli Naplót járatjuk, de meddig? És ara kérem az Új DN szerkesztőségét, 'névtelenül tegvék 'közzé írásomat, annak is oka van: nem íbiszeik a „mindent ki szabad imondni” demokráciában. És talán a hi­tetlenkedésemen sem keli cso­dálkozni, meg azon sem, hogy egyáltalán ;nem tetszik mór ez a rendszer. adást okoz az esetleges rossz alkatrész? Kérem az érintett járműtu­lajdonosokat, emeljük fel sza­vunkat e drasztikus biztosítási díj emelése és rendeletének életbeléptetése ellen. Szabó Béla, nyugdíjas járműtulajdonos, Pécs, Fazekas M. u. 4. sz. Nagy B. olvasónk kordon, hogy a dolgozó köteles-e a munka­körébe nem tartozó munkát el­végezni ? A 'Munka Törvényikönyvének 35. §-a úgy rendelkezik, hogy a dolgozó — Indokolt eset­ben - munkaköréibe nem tar­tozó munkát is köteles átme­netileg ellátni. Ez azonban beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körül­ményeire tekintettel reá a rá ny- talan sérelemmel nem járhat, és nem sértheti eredeti mun­kaköre szerinti munkabéréhez való jogát. A dolgozó a munkát — el­térő megállapodás hiányában — a munkáltatónak azon a telephelyén köteles végezni, ahol a munkaszerződést meg­kötötték. A munkáltató a dol­gozót azonos telephelyen és munkakörön belül, változatlan személyi alapbérrel más mun! kábelyre oszthatja be, illető­leg a változó munkahelyre alkalmazott 'dolgozót — az er­re vonatkozó szolból y vagy megállapodás keretei között — (bármelyik telephelyén, illetve munkahelyén foglalkoztathatja. A dolgozó köteles ideiglene­sen munkát végezni állandó 'munkahelyén kívül és más munkáltatónál is. A felmerült többletköltségeket a munkál­tató köteles megtéríteni. Az Új DN április 24-i szá­mában megjelent „Mit ad a kereskedő" címmel, dr. Csatlós Loránd Írására a következő vá­laszt adjuk: A levélben szóvátett és jog­gal kifogásolt kereskedő ma­gatartást a magunk részéről is elítéljük, sajnálatosnak tartjuk, melyért utólagosan is elnézést kérünk. Megjegyezzük azonban, hogy vállalatunkról ez nem jellemző és kereskedelmi dolgozóink az jtóbbi hónapok rendkívül fe­szített tüzelőhiányos helyzeté­ben is igyekeztek helytállni a vásárlók kulturált kiszolgálása érdekében. , Jelen esetben a Tüzép és a fogyasztók érdeke találkozik, hiszen mindenkinek olcsóbb és gazdaságosabb, ha a környé­ken termelt szén és brikett a helyi fogyasztókhoz kerül. A rendkívül felfokozott kereslet az utóbbi hónapok jellemzője, mely többek között a kor­mányprogramban tervezett és bejelentett áremelési szándék Az utcanevekkel kapcsolatban sze­retnék javaslatot tenni: Legyen Pécsett Kovács Béla tér és Kovács Béla utcai Nagyon meg­lepett, hogy az újságban közzétett lajstromban nem szerepel a 45-47- es koalíciós idők legnagyobb magyarjának neve. Perr Viktor utcá­jának örülök, hittanárom volt és majdnem „bűntársam", de Kovács Béláról nem szabad megfeledkez­nünk. Ki volt őf Pécs, illetve Pa- tacs szülötte. Autodidakta paraszt- politikus, Rákosi nagy áldozata az elsők között. A Kisgazdapárt főtit­kára volt, hajlithatatlan gerincű magyar. Rákosi kevésnek érezte a magyar hatóságok erejét, az oro­A imunikakőrébe nem tartozó vagy az állandó munkahelyén fcivül elrendelt munkavégzés valószínű tartalmáról a dolgo­zót tájékoztatni kell. Az Ilyen munka — eltérő megegyezés hiányában — ineim haladhatja meg naptári évenként a há­rom hónapot, kivéve, Ha rend­kívüli körül menyek hosszabb Időt indokolnak, vagy ilyet a ko'léktiv szerződés előír. K. H. kérdése, hogy a lokált miként fcoll visszaadni t A többszörösen ‘módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. 'sz. ren­délet 67. §-a szerint a bérlő a lakást és a leltáriban .feltün­tetett ta'kásberendezéséket a lakásbérleti jogviszony meg­szűnésekor, illetőleg a lakás kiürítésekor tisztáin és rendel­tetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbe adónak visszaadni. A lakás visszaadásakor meg kell állapítani a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, Illetőleg az esetle­ges hibákat, hiányosságokat; a megállapításokat lírásba kell foglalni. következménye. A hazai ter­melés nagyságrendje egy vi­szonylag rövid idénytartam alatt korlátozott, minden erő­feszítés ellenére is a termelés nagyságrendjét meghaladja a kereslet. Az import szén nem­csak a fogyasztóknak, a Tü- zépnek is drága, pénzükért azonban minőséget és válasz­tékot nyújtunk a hiányhelyzet egyidejű megszüntetésével. Napjainkban sem termelő, sem kereskedő nem gondolhat ar­ra, hogy busás haszon remé­nyében áremelés utáni időkre árut visszatartson. Az udvariatlan kereskedelmi magatartásért ismételten elné­zést kérve reméljük, hogy vá­laszlevelünk nem izzadtság- szagú, energiánkat az elmúlt időszakban és jelenleg is a fogyasztók érdekében elsősor­ban —, amíg a piaci helyzet megkívánja —, a tüzelőanya­gok beszerzésére fordítottuk, illetve fordítjuk. Andrási Imre, a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat igazgatója szókkal tartóztatta le 1947-ben. A Szovjetunióból 1955-ben engedték haza. Nagy Imre meghívta kormá­nyába, de Budapesten megjelenni már nem tudott. A szovjet lágerek elvették élete erejét. 1959-ben halt meg. Az akkori városvezetés dísz­sírhelyet adott a részére a temető- kápolna mögötti parcellában. Aztán van ennek a városnak még egy mártírja: Tolnai József, Pécs koalíciós polgármestere, akit az AVH ölt meg egyik börtönében. Tol­nai szociáldemokrata volt, tetemét felesége segítségével azonosították évekkel halála után. Tasnádi Ottó, Pécs, Endresz György u. 9. A bérlő a megállapított hiányosságokért és a karban­tartási kötél ezettségék elmu- lasztá'sa 'következtében kelet­kezett hibáikért felel. A bérlőnek nyilatkoznia kell az öt terhelő hibáik és hiá­nyosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megté­rítésének a módjáról és határ­idejéről. Abban az esetben, ha a 'bérlő a hibák és hiányossá­gok megszüntetésére vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozott, illetőleg a bérbe­adó a Ibérlő nyilatkozatát nem fogadja el, a bérbe adó a la­kás visszaadásától számított harminc napon belül a bíró­ságtól kérheti a bérlő felelős- ségénék a megállapítását. Kiss G. pécsi olvasónk kérdezi, hogy ki jogosult szülői nyugdíjra? Az 1975. évi II. tönvérty 73. §-a értelmében szülői nyugdíj­ra az a szülő (nagyszülő) jo­gosult, akinek a gyermeke (unokája) az öregségi (rok­kantsági) nyugdíjhoz szüksé­ges szolgálati idő megszerzése után vagy öregségi (rokkant­Emlék dr. Buday Lászlóról Meghatva olvastam Kozma Ferenc dr. Buday Lászlóról írt megemlékezését az Új DN áp­rilis 27-i számában. Jól esett öreg szívemnek látni, hogyan hajtotta meg az elismerés zász­lóját a későbbi generáció a nagy előd emléke előtt. A közlést azzal egészítem ki, hogy az emléktáblát Buday László szülőházán, nem a „pé­csi tisztelők” helyezték el, ha­nem a volt munkahelye, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal ké­szíttette el és Pécsett 1928. má­jus 6-án (vasárnap) a Magyar Statisztikai Társaság ünnepi ülése alkalmával avatták fel. Az avató emlékbeszédet Laky Dezső statisztikus tanár, az MTA tagja tartotta. Ugyanez az ünnepség zajlott ezt megelőző­en aznap Rácvároson is, ahol a község nagynevű szülöttjének Vízaknai Antal dr., a Statiszti­kai Hivatal volt aligazgatójá­nak szülőházán elhelyezett em­léktáblát avatta fel Kovács Alajos, a Statisztikai Hivatal akkori igazgatója. sági) 'nyugdíjasként halt meg, ha a) a szülő (nagyszülő) gyer­mekének (unokájának) a ha­lálakor már rák'karvt volt, és b) a szülőt (nagyszülőt) gyermeke (unokája) a (halálát megelőzően egy éven át túl- nyamórésZben eltartotta. A most ismertetett feltételek fennállása esetén szülői 'nyug­díjra jogosult a megholtnak az a mostoha-, illetőleg ne­velőszülője is, akii a mostoha-, illetőleg a ineveit gyermeket tíz éven ót eltartotta. A szülői nyugdíj a rokkant­ság tartamára jár. Annak a szülőnék (nagy­szülőnek), aki gyermeke (uno­kája) ihölálakor nem rokkant, szülői nyugdíj csak aibbűin az esetben jár, ha az elhalálo­zástól számított tíz éven belül megrokkan, és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. A jogszabályi előírás szerint a szülői nyugdíjra jogosultság szempontjából orvosi vizsgálat nélkül rokkantnak kell tekinte­ni azt a szülőt (nagyszülőt), alki a hatvanötödik, nő a hat­vanadik életévét betöltötte. A szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíj összegével. Ha a szülői nyug­díjra többen joqosultak, azt köröttük egyenlő arányban meg kell osztani. él. A kamatadó nehézségeiről ne is 'beszéljék. Egy munkanélküli (név és cím a szerkesztőségiben) Tiltakozom a kötelező járműbiztosítás ellen •Furcsa kenyérüzlet Gombor József, nyugalmazott járási főjegyző, Pécs Jogi tanácsadó! lavaslat a pécsi utcanevekre *

Next

/
Oldalképek
Tartalom