Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-27 / 143. szám
1991. május 27., hétfő aj Dunántúli napió 7 A buszok nagy része nullára futott A Pécsett közlekedő helyijáratú autóbuszok közül a legtöbb már túl van a százezer kilomé tér megtételén. Fotó: Läufer László Pen* es piac nélkül Miért szöknek a gyám ügyesek? Júniusra felére csökken a gyámügyesek száma a Pécsi Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodájában. Ezúttal nem egy előre elhatározott, átgondolt létszámleépítésről van szó. Egyszerűen elmennek a szakemberek. A kevesebb idegeskedés, a magasabb fizetés és a nagyobb szakmai megbecsülés reményében. Jogászokról, főként fiatalokról lévén szó, ez utóbbi is legalább annyira fontos nekik, mint a másik két szempont. Hogy mit jelent ma, egy ilyen nagyvárosban, mint Pécs, gyámügyi problémákkal foglalkozni, arról — ha tudnának — a falak is beszélhetnének. Az ajtókeretek mentén megrepedezett falak, amelyek már régóta nem állják a próbát. Az ügyfélfogadási napok forgalmát, az indulatok lecsapódását. Az a ritkaság ugyanis, ha nem érzelmektől fűtötten térnek be, illetve távoznak innét az emberek. A gyermekek intézeti beutalásától kezdve a nevelési segélyen át, az elvált szülők' láthatási vitái ugyanúgy a gyámügyesek feladatát jelentik, mint az óvodák, iskolák által jelzett, veszélyeztetett családokkal, gyerekekkel törődés. Vannak, akik rendszeresen megjelennek az irodában, és vannak, akikhez ők járnak ki. A környezettanulmány miatt legalább egyszer mindenképp. Sosem volt kevés, de az elmúlt évtől lényegesen több lett a munkájuk. Azzal párhuzamosan, ahogy egyre több család került nehéz anyagi helyzetbe, ahogy változott az egyre szűkösebbnek bizonyuló anyagi támogatás feltételrendszere. Nekik pedig nem. kevesebb a feladatuk, mint eldönteni, hogy a támogatást kérők közül ki a rászorult és a rászorultabb. Közben cipelik magukkal azokat a terheket, amelyek a helyzetüket elbeszélő kérelmezők keserűségéből, könyörgéséből, vagy éppen fenyegetőzéséből rájuk szállnak. Az elbírálás sokféle szempontja közül az anyagi a meghatározó, vagyis a család egy főre eső havi jövedelme a döntő. S miközben a gyámügyön dolgozók döntenek arról, hogy ki kap és ki nem kap támogatást, aközben — ha még nem is jellemzően — de egyre többször szembesülnek azzal, hogy a családjukban egy főre eső jövedelem alapján, akár ők is a segítséget kérők közé állhatnónak. Bár az utóbbi hónapokban volt fizetésemelés, az itt dolgozó fiatal jogászok havi jövedelme bruttó 11-13 000 forint között mozog. Akik most távozni készülnek, több ezerrel magasabb fizetésért állnak odébb. Két, a közeliövőben .váltó fiatal jogász szavaiból az is kitűnt, hogy belefáradtak a szakmai ígérgetésekbe. Egy ideig hitték, hoqy a fontosságához, súlyosságához mérten valóban megújítják ezt a területet, hogy a gyámügyi munka egy új elvárás és feltételrendszer keretében megkapja a társadalmi megbecsülést. Közülük egyre többen keseredtek bele a hiábavaló várakozásba, s ma már ott tartanak, hogy nem merik, s nem is akarják felvállalni a felelősséget azokért a családokért, melyek súlyos szociális gondokkal küszködnek, s akiknek érdemben nem tudnak segíteni. Miközben egyre több a qyámügyhöz fordulók száma, aközben a távozók helyét egyre nehezebb betölteni. Akik jönnek gyakorlatlanok, tapasztalatlanok. De ezzel az indokkal nem lehet lassú, esetleg, megalapozatlan döntéseket hozni. S nem lehet azoknak a törvényeknek, jogszabályoknak meg- alkotását sokáig halogatni, amelyek hiánya alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy ez a terület ma ilyen gondokkal küzd. T. É. Privatizálás után a mohácsi Ofotért Ismerkedjünk a helyes életvitellel Egészségvásár Mi, magyarok az egészségügyi világstatisztikák egyikén sem állunk előkelő helyen. Sőt! Ne is szépítsük a dolgot, sok tekintetben az utolsók között kullogunk. A szomorú tényt lehet tudomásul venni, és tovább enni a zsíros falatokat, szívni a cigarettát, olvasni a megfelelő fény hiányában, ülni és feküdni az alkalmatlan bútorokon. De vajon lehet tenni is 'ellene valamit? Ezzel próbálkozik most Pécsett egy csoport, amely „egészséget mindenkinek — mindenki az egészségért" jelmondattal máius 31. és június 2. között eaészségvásárt szervez a Szivárvány Gyermekházban. Az ötlet dr. Körösztös Valéria körzeti orvos fejében fogant meg, az indító szikrát a minden évben megrendezett osztrák Grazi Egészségvásár sikere adta. Nyugati szomszédaink ugyanis nemcsak megtekintik az ilyen rendezvényeken aián- lott élelmiszereket, ruhákat, sportszereket, bútorokat, hanem lehetőség szerint be is építik azokat mindennapjaikba. Ebben, a magyar ember fogékonyságában bíznak a pécsi egészségvásár szervezői is. A rendezvény maga négy fő részből áll majd. A meghirdetett három nap mindegyikén este 18 óráig tart az egészséggel és a helyes életmóddal kapcsolatos termékek árusítása. Számos cég jelentkezett be előre, hogy csak a legérdekesebbeket említsük, itt lesz bútoraival az IKEA, kerékpárjaival a Favorit Kft., sportfelszereléseivel a Kurnik-Köhler Kft., termékeivel a Landauer pékség. Ugyanebben az időben lehetőség nyílik minden látogató számára, hogy szakorvosok segítségével állapitsa meg az egészségre ártalmas tényezőket, jelentkezzen Celladam vizsgálatra. Ugyancsak a vásár témájához kapcsolódnak, egészségvédelmi szakembereknek és más érdeklődőknek szólnak a három nap egészségvédelmi előadásai. Szakáguk tekintélyes hazai és külföldi képviselői tartanak ismertetőket tudományos területeik legújabb eredményeiről. t Végül, de nem utolsó sorban az egészségvédelmi önsegélyező csoportok is bemutatkoznak a rendezvényen. A gyógy-, asszony- és egészségvisszaállító torna foglalkozásai mellett az érdeklődők számára dohányzásról leszoktató tanfolyamot indítanak. A helyes életvitelből példát mutat majd a hajlékony nagymama, a Vit- ray-műsorból ismert szegedi Kártyikné Benke Etka. Itt lesz tehát a lehetőség, ragadjuk meg az alkalmat. A fiatalok - még idejekorán — egyből a helyes egészségvédelmi módszerekkel ismerkedhetnek meg, az idősebbek pedig még addig változtathatnak káros berögződéseiken, szokásaikon, amig nem késő. Az eligazító segítséget hozzáértő emberek adják majd a három nap alatt.- ke A tömegközlekedés olyan mint a foci, mindenkinek van véleménye róla. Mégpedig sokszor nem is éppen hízelgő, hiszen vannak időszakok, amikor elviselhetetlenül zsúfoltak a távolsági buszok, a helyi járatok. Sőt, időnként a kocsik, az ülések tisztasága is hagy némi kívánnivalót maga után. Mindez állítólag azzal függ össze, hogy a tömegközlekedést irányítani, szervezni, az elöregedett járműparkot üzemeltetni, napjainkban talán még nagyobb feladat, mint évekkel ezelőtt volt. A szakemberek szerint nemcsak az a baj, hogy a buszok nagy része nullára futott, hanem tíz is, hogy a kivénhedt járművek fenntartása, működtetése, javítása jóval többe kerül, mint az újaké. Vannak persze, ahol azt állítják: a pénz nem minden! Némi szervezeti módosítással, esetleg egy vezetőváltással is lehet javítani a helyzeten. Így történt ez Komlón is, ahol a Pannon Volán a rakodás és az árufuvarozás végzésére egy kft.-t hozott létre, a személyszállítást és a járművek karbantartását viszont meghagyták a régi keretek között. Az üzemigazgatóság munkáját február elejétől Vincze Csaba irányítja:- Feladatainkat az utazási igények határozzák meg. Ennek megismerését szolgálja a múlt hónapban tartott teljeskörű utasszámlálás. Az eredmények kel június elején ismerkedhet nek meg a komlói képviselő testület tagjai, terveink szerint az önkormányzat ülésén számi tógépes bemutatót tartunk. Az adatok szerint a komlói üzemigazgatóság havonta mintegy mpsfél-kétmillió utast szállít. Ebből 1,4 millió körül van a helyi közlekedést igénybe vevők száma, illetve 366 ezren utaznak a helyközi járatokon. A forgalmat hetven, többnyire agyonhasznált Ikarusszal bonyolítják. A reggeli és a délutáni csúcs szükségessé teszi, hogy a helyközi közlekedés kocsijait is hadrendbe állítsák, különben még ennyire sem tudnának mit kezdeni az ilyenkor jelentkező tömeggel. — A felmérések eredményeit figyelembe véve sajnos lesznek olyan járatok, amelyeket a kihasználatlanság miatt le kell állítanunk — mondja Vincze Csaba. — Ezt előbb természetesen egyeztetnünk kell a helyi önkormányzattal. Az utasszámlálás egyébként bebizonyította, hogy egészen minimális az a járatszám, ahol zsúfoltság, vagy túlzsúfoltság tapasztalható. Mindenesetre, ahol ez fennáll, ott változtatni fogunk a helyzeten. Ezt viszont aligha lesz köny- nyű teljesíteni, hiszen a tömeg- közlekedés az áremelés ellenére is tőkeszegény. Egy új busz ára ma már többszöröse a korábbinak, közel 4 millió forint. Nyilván ezért választották azt az ideiglenes megoldást Komlón is, hogy két viszonylag jó állapotban lévő htísznált Ikarus 260-ast állítottak munkába. Ami igaz a helyi közlekedésben, az nagyjából ugyanazt jelenti a távolsági járatoknál is. Itt is a valós igényekhez próbálnak közelíteni, megkezdődött az utazók számának figyelése, a tapasztalatok rögzítése, feldolgozása. Egyes pontokon máris láthatók a gondok. Például Máqocs, Alsómocsolád, Pécsvárad, Erdősmecske, Apát- varasd és Zengővárkony térségében bizonyos időszakokban teljes a kihasználatlanság. Hoqy mi lesz? Nem nehéz a jóslás, hiszen ha nincs utas, nincs bevétel, minden bizonynyal megszüntetnek járatokat. — Két területre koncentrálom az erőket: szeretném a járműpark műszaki állapotát lehetőség szerint minél jobban feljavítani. Ez nem lesz látványos, de bízom benne, hogy eredményeket hoz. Másrészt szeretném, ha minél többet fordíthatnánk bérfejlesztésre, hiszen tömegigényeket kell kielégítenünk, lehetőleg javuló , színvonalon. Remélem, előbb vaqy utóbb minden dolgozónk belátja, hogy az utasokból élünk és éppen ezért jobban ki kell őket szolgálnunk. * A tömegközlekedésben egyelőre még nem érvényesülnek a piaci viszonyok. Sőt, várhatóan egy ideig még nem is fognak, hiszen ekkora terhet valószínűleg senki sem vállalna szívesen. Különben is nemcsak az a baj, hogy elöregedett a járműpark, sok a költség, hanem az is, hogy — a változatlan bürokráciáról, statisztikai jelentési kötelezettségekről nem is szólva —, még mindig számos korlátozás, akadály nehezíti a munkát. Talán, ha ezek megszűnnének, a tőke is érdeklődőbbé válna. Az Ofotért országos nagy- vállalatát is utolérte a privatizáció, üzleteiket meghirdették eladásra. Aggódtak is emiatt jó néhányon Mohácson, mi lesz velük a jövőben, az SZTK- vényre írt szemüvegeikért utazhatnak esetleg Pécsre? A gond úgy tűnik megoldódott. A bolt új tulajdonosa, Soós András ígéri, a profilt alapvetően nem változtatja. Egyelőre ugyan nem fogadják ügyfeleiket, mert bevezetik a gázfűtést, tapétáznak, festenek, mázolnak, s amint megújul, korszerűbb lesz a helyiség, azonnal nyitnak. Szemvizsgálót is üzembe állít és reménykedik, megkapják az engedélyt az SZTK- vények beváltására, legújabban ugyanis egy rendelkezés szakvizsgához köti ezt a tevékenységet, de talán elhiszik, hogy aki 30 éve megelégedéssel végezte ezt a munkát, a jövőben is helytáll. Ferenci Demeter Szépül Székelyszabar Székelyszabarbon jelenleg az esővíz-elvezető csatornát készítik Székelyszabar - a 800-as lélekszámú, Mohácshoz közeli kistelepülés — a borult idő, szemerkélő eső ellenére sem tűnt lehangolónak, elhagyatottnak. Kis dombjain, régi parasztházai között tégla-, cementhalmok gyűlnek sorra, markológépek, betonkeverők dolgoznak. A frissen húzott, épülő családi házak láttán nem a falvak elöregedő sorsa jut eszünkbe. A lakosság és a vezetőség régi igénye a közművesítés, de a beruházásra korábban nem volt lehetőség. Az ön- kormányzat saját erőből teremtette elő a szükséges Ö00 000 fgrintot, hogy vízelvezető árkokat építsen. A munkákat a mohácsi KEBAVIT végzi. Ezzel egy időben kezdték a falu egész területére kiterjedő járda- és útfelújítást. Szélesebb és jobb minőségű lesz például a temető felé vezető út, amely nemrég került az önkormányzat tulajdonába. Az állam 150 000 forintnyi támogatásából felújítják és megszépítik a községháza épületét, valamint egy hónap múlva, a főút mellett, új buszváróval gyarapodik a falu. Nemrég helyezték vissza Székelyszabarra az általános iskola alsó tagozatát — korábban Hímesházára jártak a szabari kisiskolások —, nyáron pedig új tantermekkel bővítik az iskolát. A 2,5 millió forintos beruházás felét állami támogatás megnyerésével szeretnék fedezni. A további tervek között a szilárd szemét elhelyezése és a szennyvíz elvezetése szerepel. Ez nemcsak itt gond, így Szűr és Mórok faluval közösen ősszel egy központi szeméttelepet alakítanak ki Hímeshózán. Az idei költségvetésből már nem futja, de jövőre sorra kerüj_a központban elterülő zöldterület parkosítása, a kellemes pihenőhelyre emléktáblát, padokat helyeznek át, a fiatalokat pedig sportpályák várják majd. Tröszt É.
