Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-22 / 138. szám

1991. május 22., szerda aj Dunántúli napló 9 Bemutatjuk a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület elnökét „Holtak, akiktől emberséget tanultam” A baranyai cigányok között ma már kitapinthatóan él egy „feltörekvő” réteg, akik egyre képzettebbek, tettrekészek és vállalják származásukat. Sőt, nemcsak vállalják, hanem dol­goznak is „népük" érdekében. Különösen sok reményt keltő a fiatal generáció, közéjük tartozik Kosztics István is.- Siklóson születtem 1962- ben. Édesanyám Jovánovics Mária, édesapám Kosztics Ist­ván. A 60-as években lllocs- kán laktun'k, ahol horvátok, németek és cigányok éltek. A népesség nemzetiségi, kisebb­ségi összetétele szerint szinte egy kis „Magyarország”. Küz­delmek, sorsok, tragédiák fo­nódtak itt össze. Életem egyik élménye volt, amikor az egyik ■kitelepített német család lá­togatott haza és megnézték régi házukat, amelyben akkor épp mi laktunk. Négyen va­gyunk testvérek, legkisebb­ként, kései gyerekként jöttem a világra. Apóm kosárfonás­ból és muzsikusként, alkalmi zenekarokban zenélve tartott el bennünket. Édesanyám ház­tartásbeli volt, de más-más családoknál rendszeresen vál­lalt napszámot.- ön levelező tagozaton joghallgató. Gondolom, rögös volt az út idáig.- Nem volt könnyű. Dehát kinek az! Mocskán jártam az 1—4. osztályt osztatlan iskolá­ban, majd Magyarbólyban vé­gezem a felsőt. Iskolabusszal vittek reggel, majd késő dél­után ugyanígy kerültünk haza. Szerettem iskolába járni. Ra­jongtam a magyar nyelv és irodaloméit, a történelemért, a földrajzért, a biológiáért, és tehetséget éreztem a rajz iránt. Emlékszem, az egyik tanévben még oklevelet is kaptam, mert egy napot sem hiányoztam az iskolából. Sza­badidőmben rengeteget ol­vastam. Egyszer irodalmi ver­senyen is részt vehettem, ahol persze nem nyertem, de szá­momra mégis siker volt.- Ebben az időszakban vesztette el édesanyját?- Igen és ennek kövekezté- ben mély lelki válságba ke­rültem. Ekkor kezdtem Ma­gyarbólyban egy nyugdíjas ta­nárnőhöz járni. Sokat beszél­gettünk, bevont a ház körüli munkába. Később ő lett a nevelőszülőm. Glatt Mártának hívták. Vallásos ember volt, sokat köszönhetek neki. Ű in­dított útnak, tőle annyi em­berséget, melegséget kaptam, amely eddigi életemben min­dig meghatározó volt.- ö inspirált a tovább­tanulásra is? — Döntően, bár az ered­ményeim is jók voltak. A Mű­vészeti Szakközépiskolába sze­rettem volna kerülni, de mivel ott előbb van a felvételi vizs­ga, mint másutt, egy sajnála­tos félreértés miatt lemarad­tam. Utána az 508-as Szak­munkásképző Intézetbe irányí­tottak, ahol keramikusnak ta­nultam. Munkásszálláson lak­tam és Kishajmáson, a Kerá­mia Üzemben vettem részt a gyakorlati órákon. A szak­munkásképzőben nagyszerű történelemtanárom volt. A hon­ismereti szakkör titkára lettém, majd országos honismereti versenyen NDK-beli üdülést nyertünk. A szakmunkás-bizo­nyítványt 1980-ban kaptam meg. A Szakmunkások Szak- középiskolájában 1983-ban érettségiztem. Persze, közben a szakmában dolgozni kellett volna, de nem kaptam állást, így a Glatt család révén a Székesegyházi Plébániára ke­rültem, ahol kisegítőként tevé­kenykedtem. Innen kerültem a város házigondozó szolgála­tához, ahol szociális gondozói munka volt a feladat. De mi­vel cigány vagyok, elsősorban a cigány családok segítése felé orientálódhattam. A Ba­ranya Megyei Tanács V. B. Cigányügyi Koordinációs Bi­zottságának kezdeményezésére 1987-ben a városi tanácson cigány családsegítői állást hoztak létre, amit én nyertem el. Azóta is ezt a munkát végzem. Nős vagyok, felesé­gem pedagógus, két kisgyer­mekünk van.- Működik Pécsett egy egy­re aktívabb cigány egyesület, amelynek ön alapitója és ve­zetője. — Én mindig vállaltom ci­gány származásomat, de ezen túl belső igényként jelentke­zett, hogy tennem is kell va­lamit. A 80-as évek közepén az Országos Gigánytanács megyei vezetője lettem. Meg­szűnése után nem léptem át az utódszervezetbe, a Magyar- országi Cigányok Demökra- tikus Szövetségébe, illetve an­nak megyei megfelelőjébe. Viszont néhány társammal si­került megalakítani Pécs szék­hellyel a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesületet. Kezdetben arra gondoltunk, hogy naiv művészeknek alko­tói munkára biztosítanánk ál­landó helyet. Béreltünk is a József utcában egy magán- tulajdonú lakást. Külső támo- matásokból fizettük a rezsit és a bérleti díjat. Később vidéki tagszervezeteket alakítottunk, létrehoztuk a Cigány-Magyar Baráti Társaságot, könyvet ad­tunk ki, cigány tanulóknak nyári tábort szerveztünk, kor­repetálásokat indítottunk, he­lyi akciókat támogattunk, tag­jai lettünk a Roma Parla­mentnek. Működésünk során a legdöntőbb momentum volt, hogy a Baranya Megyei Ta­nács V. B. Cigányügyi Koor­dinációs Bizottságának szerve­zésével, koordinálásával, a me­gye, a város, a Kormány Ki­sebbségi Hivdtala és a Mű­velődési Minisztérium közös anyagi hozzájárulásával ta­valy ősszel megvásárolhattuk az addig bérelt házat, amely „Rácz Aladár Közösségi Ház" néven szerepel. így ma már önálló és biztos székhelyünk van, hasonlóan a megyében élő horvátokhoz és németek­hez.- A megyében 22-24 ezer cigány él, az országban kü­lönböző számokat lehet hal­lani, 500-800 ezer lő között. Hogyan látja ön a cigányság jövőjét? — Két alapvető problémára hívnám fel a figyelmet. Elő­ször végtelenül rossz volt a segélyezési gyakorlatunk. A családok támogatására más formákat kellene találni. A legfontosabb mégis a tanu­lás, az iskola. E területen ki­mutatható javulás van, ezt kell erősíteni. A cigányságot majd akkor fogják teljesen tolerálni, ha műveltségi szintje eléri a társadalmi átlagot. Ettől pe­dig még messze vagyunk. Dr. ifj. Erdödi Gyula Möuenyuedelmitanácsadó Az uborka védelme Az uborkatermesztésben az utóbbi 2-3 évben járványszerűen fellépő baktériumos betegsé­gek, peronoszpóra, valamint az atka kártétel le­hetetlen helyzetet teremtett. A károsítok a korai felszaporodás miatt még a szedés előtt teljes növénypusztulást okoztak. Ennek megelőzésére teendő első lépés a monokultúrás (ugyanazon helyen több évig) termesztés mellőzése. Nagyon fontos a termőhely megválasztása is. Az uborka csak a napos, meleg, szellős (nem szeles) területeken termeszthető eredményesen, ahol biztosított a harmat gyors felszáradása és a levegő páratartalma már a kora délelőtti óráktól csökken. Kedvezőtlen mikroklimatikus viszonyok között folyamatos permetezésekkel sem érünk el megfelelő eredményt. A művelésmódok növényvédelmi szempontból is meghatározók. A kedvező mikroklíma kialaku­lását támberendezéses termesztéssel érhetjük el. A sikművelésben a lombozat záródása után egyes károsítok (pl. atkák, peronoszpóra) ellen már nem lehet eredményesen védekezni, ezért arra kell törekedni, hogy a kialakult fertőzésekei még az indanövekedés szakaszában blokkolni tudjuk. Az uborka nagy vízigénye miatt szükséges az öntözés, mely növényvédelmi szempontból továb­bi veszélyforrást jelent. Legelőnyösebb a csepeg­tető öntözés, de ez a nagy beruházási költségek miatt nem terjedt el. A bakhátas műveléssel kombinált termesztésnél a sorok között lehetősé­günk van árasztásos öntözés kialakítására, amelynél a plusz munkaráfordítás feltétlenül megtérül. Esőztető öntözést lehetőleg ne alkal­mazzunk! Bármely módot választjuk is, öntözést csak a reggeli órákban célszerű végezni. Palánta előnevelés időszakában már szükséges a növényvédő szerek preventív (megelőző) alkal­mazása a gyökérbetegségek, valamint a bakté­riumos betegségek ellen. A helybe vetett uborkánál is meg kell kezdeni a védekezést mór szikleveles állapotban (a táb­lázat alapján). A PREVICUR N kivételével az ajánlott növény­védő szer kontakt hatású, ezek a szerek a per­metezés után fejlődő hajtásokat, leveleket nem védik. Az uborka folyamatos szerhatás alatt tar­tását az első termővirágok megjelenéséig javas­lom. Czigány Csaba Aktuális növényvédelmi munkák 1991.május 21-28 között Növény fenológia Károsító NÖVÉNYVÉi jOszer Neve Forg 10 1 permetlé- hez szüks. Megjegyzés Gyümölcsfák H ajtás nö­vekedés Kéreg moly. Levéltetvek EKALUX 25 EC Z0L0NE 35 EC UNIF0SZ 50 EC DECIS 2,5 EC FEND0NA 2 EC SHERPA CHINETRIN 25 EC KARATE 5 EC F. Sz. Sz. Sz. Sz. Sz. Sz. Sz. 20 ml 17 ml 10 ml 5 ml 6 ml 2 ml 4 ml 3 ml A kéregmoly ellen védeke­zésnél a fa törzsét és vázágait lemo- sásszerűen kell permetezni. CD U o-Q ZD Szikleve­les ál­lapot Gyökérbe­tegségek PREVICUR N Sz. 10 ml/m2 4 1/m víz Beöntözéssel sor, vagy pa­lántakezelés . 2 lomble­veles álla­pot Baktériu- mos be­tegségek KASUMIN 2 L Sz. 15 ml RÉZOXIKLORID 50WP R0KK0L 400 SC CHAMPION 50 WP B0RDŐILÉ FW B0RDÚILÉ +KÉN FW MIKAL C-64 MILT0X SPECIAL CUPR0SAN SUPER D Sz. Sz. Sz. Sz. Sz. Sz. Sz. Sz. 2,5 dkg 25 ml 2 dkg 50 ml 50 ml 4 dkg 3 dkg 3 dkg Peronoszpóra ellen is ha­tásos szerek. 4-5 lomb­leveles állapot Peronosz­póra és baktériu­mos beteg­ségek MIKAL C-64 R0KK0L CHAMPION 50 WP RÉZOXIKLORID 50WP MILT0X SPECIAL CUPR0SAN SUPER Sz. Sz. Sz. Sz. Sz. Sz. 4 dkg 40 ml 2 dkg 2,5 dkg 3 dkg 3 dkg BRAVO 500 PREVICUR N DITHANE M-45 Sz. Sz. Sz. 25 ml .15 ml 2 dkg Baktériumos be­tegségek ellen KASUMIN 2 1 kom­binációjában . Palánták K iülte­tés után Gyökér és szárt őrot- hadás el­len. PREVICUR N Sz. 10 ml/m2 Beöntözéssel _ 2,5-4 1 víz/ nr DITHANE M-45 0RTH0CID 50WP BUVICID K Sz. Sz. Sz. 2 dkg 2.5 dkg 2.5 dkg Néhány író, költő nevéről Toliseprű Nem csak az érettségiző diákoknak, hanem az irodal­mat kedvelőknek is illik tudni a magyar és a világirodalom nagyjainak helyes névejtését. Kezdjük mindjárt a világ leg­nagyobb drámaírójával, akinek nevét - a Stradfordban levő aláírások szerint — Shakespe- re, később azonban már a Shakespeare alakban őrizte meg a hagyomány. Nevének magyar ejtése kétféle: sekszpir- nek és sékszpírnek is ejtik. Az utóbbi, vagyis az é-s és a hosszú í-s ejtés a helyes. Közismert, hogy Villonnak három neve is volt. Apja után Montecorbiernek nevezték, aki egy földesúr Des Loges nevű majorjában élt Párizsba kerü­lése előtt. Ezért hívták Villon Des Logesnek és Montecorbi­ernek egyszerre. Apja korai halála után nevelésének gond­ja anyjára szakadt. Iskoláit már Guillaume de Villonnak, a jómódú párizsi papnak fo­gadott fiaként végezte el a Sorbone-on 1438-52. között. A „bulák” buliján bumlizó s bal­hés murikra bukó cimboriáiról” írt balladái alá már a Villon név került. A lexikonok szerint nevének ejtése: vijon. Egyszer Illyés Gyula beszédét hallgat­va feltűnt, hogy a költő nevét következetesen villon-nak ej­tette. Izgatott a dolog, és amikor egy ízben Boldizsár Iván, (akinek felesége fran­cia nő volt) Pécsett járt meg­kérdeztem tőle, helyesnek tartja-e a villon-féle kiejtést, amire ő igenlően válaszolt. Tennessee Williams amerikai drámaíró nevénél gyakran ab­ba a hibába esünk, hogy ke­resztnevét tartjuk családnév­nek, míg a Williams-ot (ejtés viljemsz) keresztnévnek. Okát abban gondolom, hogy az s nélküli William-ot keresztnév­ként már egy nála híresebb angol drámaíró is viselte. Irodalmunkban Balassi Bó­lintnak, a hazai reneszánsz költészet legkimagaslóbb kép­viselőjének nevét is többféle­képpen írták, illetőleg saját­maga is eléggé változatos for­mákat használt: Balasi, Ba­lassi, Balassy. A költő ősei Balassi — Balassa alakban írták nevüket. Varjas Béla még nemrégen a Balassa alakra esküdött, de ma már a Balassi-forma az elfogadott. Amikor Bécsben Balassi-kéz- iratokra vadásztam, sokáig nem akadtam nyomukra, mert az osztrák archívumokban ne­ve Wallaschként volt nyilván­tartva. A költő és hadvezér Zrínyi Miklós nevét Zríni-nek írta, bár a család még az Árpádok korában a Brebiri grófi nevet használta. 1347-ben Nagy La­jos királytól adományba kap­ták a Zágráb megyében lévő Zrín várát, és ekkor vették fel a Zríni nevet. A költő 1651- ben megjelent Adriai tenger­nek Syrenaia cimű kötetének címlapján a „Groff Zríni Mik­lós” szerzői név szerepel. Ké­sőbbi alkotásain már a Zrínyi (hosszú í-vel!) Miklós név ol­vasható. Még egy drámaíróról kell megemlékeznünk. Darabját nemrég játszották a Pécsi Nemzeti Színházban. A rövi­desen városunkba látogató II. János Pál pápáról van szó. Róla is megemlékezik az a 190 ezer példányban megje­lent füzet, amely a II. világ­háború utáni eseményekről tá­jékoztat, mégpedig az 54. la­pon imigyen: „Wojtyla krakkói érseket XXIII. János Pál né­ven pápává választották." Nem nagy tévedés. Legfel­jebb párszáz évet kell várni, amíg a ll-től a XXIII.-ig el­jutnak, ha eljutnak — a római pápák. Tóth István dr. Beiratkozás a Dolgozók Gimnáziumába A pécsi Dolgozók Gimnáziuma (Szt. István tér 10., tel.: 15-673, 15-718) felvételt hirdet az 1991—92-es tanévre az alábbi tagoza­tokra. ESTI TAGOZAT: hetenként 3 tanítási nap (hétfő, szerda, csü­törtök). LEVELEZŐ TAGOZAT: hetenként 2 tanítási nap (I. és II. osztá­lyok hétfő—szerda, III. és IV. osztályok kedd—csütörtök). Szakmunkásképzőt, egészségügyi szakiskolát, gép- és gyors­író iskolát végzettek II. osztályban folytathatják tanulmányaikat. Szakközépiskolai bizonyítvánnyal rendelkezők különbözeti vizs­ga letételével folytathatják tanulmányaikat a gimnáziumban. A vizsga tantárgyait az igazgató vagy helyettese állapítja meg. Mindkét tagozaton fakultatív tantárgyként „Számítástechnikai alapismeretek" és önköltséges tanfolyami formában idegen nyel­vek is tanulhatók. JELENTKEZÉSI LAP kérhető az iskolában — péntek és szombat kivételével — 8—12 és 13—18 között. BEIRATKOZÁS a kitöltött jelentkezési lappal, személyi igazol­vánnyal és a megfelelő iskolai bizonyítvánnyal: június 19-én 8- 12-ig, június 20-án 16—18-ig, június 21-én 8—12-ig. MAGÁNVIZSGA is tehető augusztus—szeptember hó folyamán a gimnázium bármelyik évfolyamának teljes anyagából. Jelentke­zés az iskolai bizonyítvánnyal és személyi igazolvánnyal a beha­tás időpontjaiban. Dolgozók Gimnáziuma Igazgatósága

Next

/
Oldalképek
Tartalom