Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-21 / 137. szám
1991. május 21., kedd aj Dunántúli napló KOIUILO Bérlet vagy privatizáció? Megszűnnek a kertészeti szakcsoportok Nem bírnák a költségeket Kerítésviták Határtetőn Munkák az uszodánál Esély a túlélésre Változások a kőbányánál Gazdasági kényszer létszám- csökkentéssel, átszervezéssel Mi lesz a Komlót körülvevő kiskertek sorsa? Az évek során folyamatosan kiparcellázott földterület ugyanis valószínűleg önkormányzati tulajdonba kerül. A helyi áfész csak bérlője volt a területnek, illetve ők működtették a földet művelő szakcsoportokat, melyekben több ezer ember tevékenykedett. Most azonban nagy a bizonytalanság, sokan nem tudják, mi várható és mikor? Megvehetik-e a földeket, ki lesz a bérbeadó? Működhetnek-e tovább a szakcsoportok és milyen feltételekkel ? A változásokról, a lehetséges megoldásokról a Komló és Vidéke Áfész elnökét kérdeztük : — Várhatóan július 1-jétől életbe lép az az átmeneti törvény, amely egyebek mellett a kiskertekre is vonatkozik — mondta dr. íFinta Józséf. — A szakcsoportoknak át kell alakulniuk valamilyen társasággá, ha ez nem történik meg, ezek automatikusan megszűnnek. Az érvényben lévő jogszabályok szerint a szakcsoportok nem jogi személyek, telhát az áfész bérelte a földterületeket a városi tanácstól és adta tovább a szakcsoportnak, akik azt tovább adták tagjaiknak. Hosszú előkészületek után, nemrég megszületett „Komló városért" alapítvány. A létrehozók, a város képviselő-tes- tülete és az 1982-ben alakult Honismereti és Városszépítő Egyesület. Az utóbbi titkára, Adószegi Zoltán, aki ugyanilyen feladatokat lát el az alapítványnál is: — Az alapítvány létrehozásával célunk a város kulturális életének további kiteljesítése, a természeti, építészeti, kulturális és történeti értékeink meqőrzése. — Mit adhat egy közel száz embert tömörítő egyesület a közös gondolkodáshoz? — Gondolom, a korábban is ismert és szervezett tevékenységet. Idén például már hatodik alkalommal kerestünk és találtunk támogatókat a környezetvédelmi táborhoz. Az általunk támogatott, szervezett gyűjtés eredménye a 48-as téren elhelyezett Petőfi-szobor. A Komlói Közlemények elnevezésű évkönyvünk 1991-ben már negyedszer jelenik meg. A mánfai Árpád-kori templomról készült ismertető pedig másodszor. A felsorolásból talán ennyi is elég, sokkal fontosabbnak tartom, hogy a képviselőtestület —, amelynek egyébként magam is tagja vagyok -, az olykor-olykor felparázsló viták ellenére, szükségesnek érezte az alapítvány életrehívását. — Hogyan működik az alapítvány? — Egy hat főből álló kuratórium irányítja a munkát, amelynek elnöke Tóth József polgármester, tagjai között egy két pedagógus, egy népművelő és egy gyógyszerész található. Úgy tervezzük, hogy az alapítvány népszerűsítésére különféle rendezvényeket Természetesen valamilyen ellenszolgáltatás fejében. Az új szövetkezeti törvény nem foglalkozik a szakcsoportokkal, tehát csak abban az esetben maradhatnak életképesek, ha átalakulnak valamilyen társasággá. Az áfész, mint közvetítő, ebben az esetben már nem működik tovább. Ennek az a következménye, ihogy a földterület tulajdonosi, illetve használati jogát az önkormányzattal rendezni kell.- Az lenne a legjobb megoldásiba mindenki megvehet- né azt a területet, amit eddig művelt. A legnagyobb gondot az okozza, hogy nagyon megemelkedett a vízdíj. Márpedig a szakcsoport a 'befolyt pénzekből ezt már semmiképpen nem tudja fedezni, előbb- utóbb tönkremennének. A másik, hogy van egy csomó improduktív költség, amit a szakcsoportoknak ki kell fizetniük pénztárosra, az elnök és a vezetőség tiszteletdijára. Egyes helyeken nem szégyenlősek a vezetők, nyugodtan felveszik a nagyobb összegeket is. szervezünk. Az elsőt már meg is tartottuk, ezen a készülő városcímer és -zászló terveit mutattuk be. De rövidesen lesz folytatás is, amikor „Virágos városért” elnevezéssel pályázatot hirdetünk. Az alapítvány csak a hozadékait használja fel, természetesen adományokat bárkitől elfogad. Ügy gondoljuk, hogy aki „közérdekű kötelezettség-vállalásként" felajánlást tesz, úgy cselekszik, mintha diófát ültetne. Arra számítunk, hogy ez a fa, vagyis az alapítvány tőkéje, majd évről évre fejlődik, a termést jelentő hozadékok pedig lehetővé teszik céljaink megvalósítását. Ahhoz, hogy tisztázni lehessen a dolgokat, az elnök szerint fel kellene mérni az egész területet. A határtetői'" részen állítólag most is vannak kerítésviták, különféle villongások. — A hónap elején tartottak egy közgyűlést, ami nem volt határozatképes. Most újból összehívták az embereket, mert le akarják váltani a vezetőséget. A legnagyobb gond a magas vízdíj és a bérlet kérdése. Ezért, ha megvásárolhatnák a parcellákat, mindez megoldódna. * A várost övező kiskertekben zöldség, gyümölcs terem. Ami valamikor csupán csak hobbinak indult, ma sokak számára szükségletté vált. A többségében bányász helybeliek mindenesetre virágzó kertet varázsoltak a domboldalakon. Most azonban mindenki nyugtalan. Az már biztos, hogy megszűnik a Kun Béla, a Zrínyi Ilona és a Dobó Katica szakcsoport, csak azt nem tudni, hogy mi lesz helyette? Környezet- védelmi tábor Idén mór hatodik alkalommal szerveznek környezetvédelmi tábort diókoknak Komlón. A június 17-től 23-ig tartó program szervezője a Komlói 'Honismereti és Városszépitő Egyesület, de a táborozást i10 ezer forinttal támogatja az Országos Városvédő Egyesületek Szövetsége is. Tervek szerint a fiatalok a városi arborétum megmentésén fáradoznak majd. Gazdasági kalauz önkormányzati kiadvány készül a komlói üzemekről, vállalatokról, magánvállalkozókról. A nyugat-európai gyakorlatban már sikerrel vizsgázott gazdasági kalauz tartalmazza o cégek adatait, -legfontosabb jellemzőit ismerteti a bemutatott gazdasági egység tevékenységét. A kiadvány magyar, angol és német ínyelven jelenik meg, a költségek .nogy részét a polgármesteri hivatal biztosítja. Az elmúlt hetekben ismét tovább emelkedett a munka- nélküliek száma a városban. Bár egy magánvállalkozás beindulásával, egy szerencsés fordulat is bekövetkezett és néhányon álláshoz jutottak. Mindez nem sokat változtat a statisztika állásán, hiszen például a hónap végéig a komlói kőbányától újabb 25 embernek kell megválnia. A vállalatnál gazdasági kényszerre, átszervezésre hivatkoznak. A valóság azonban ennél bonyolultabb és valószínűleg ott kezdődik, hogy egyelőre nincs megfelelő piaca az általuk kitermelt kőnek. — Hogyha a gazdaság fellendül jövőre, vagy ha többet fordítanak az utak építésére, karbantartására, vagy a benzinbe számított útalapot tényleg arra fordítják, amire kell, talán lesz valami változás - mondja Majsai László, a Pannolit Kőbányászati Vállalat műszaki igazgató-helyettese. — De ha jövőre nem is, talán 1993-ra rendeződnek a dolgok, ezt az időszakot túl kell élnünk.- Az építőiparban, kőbányászatban most egy erős recesszió van —, folytatja Merkl István üzemvezető. Megpróbáltuk az év elején ezt ellensúlyozni, de úgy tűnik, hogy ez nem elegendő. Ezért szükséges volt egy átszervezés, ami azt jelenti, hogy műszakszámokat is kellett csökkenteni és bizonyos olyan tevékenységeket, amelyek veszteséget hoztak, el kellett hagyni. A másik dolog: gyakorlatilag átalakulás előtt állunk. Tavaly a vállalat két üzeme önálló vállalattá alakult, kivált Gánt és Polgárdi, marad Nagyhar- sány és Komló. Az utóbbi két üzemet bevisszük egy-egy kft.-be. A létszámleépítés egyébként nemcsak a komlói üzemet érinti, hanem a vállalati központot is. Nekünk most arra kell készülnünk, hogy a gazdasági társaság igényeihez alakítsuk a létszámot. Tehát nem lesz egy nagy vállalati központ, hanem a két üzemből és a vállalati központ megmaradó létszámából fog kikerülni a társaság vezetése és az összetétele is.- Áprilisban még 400 dolgozója volt a vállalatnak.- Ez a létszám most csökken. üzemi szinten például két variációt alkalmaztunk. A dolgozók közül néhányon lehetőséget kaptak, hogy korkedvezményes nyugdíjba menjenek. Sem az ö helyükre, sem a rendes időben nyugdíjba vonultak helyére nem veszünk fel senkit. A hiányzó létszámot átcsoportosítással, egyes munkahelyek összevonásával biztosítjuk, akiket meg elküldünk, mindenki végkielégítést kap.- Mekkora ez az összeg?- A végkielégítés minden eltöltött év után egy félhavi átlagkereset, plusz még egy fél hónap. Tehát az eltöltött időtől függően 30 000-448 000 forint közötti összegre számíthatnak. F. D. Kipp-kopp, Ikipi-kopp, zenélnek az orsók a csipkeverőnők kezei alatt. Ahogy fogy a cérna, úgy formálódik a minta. Az egyikből terítő lesz, amott a másikból gallér. Egy-egy ilyen remekbe szabott darab állítólag több ezer, vagy tízezer forintot 'is megér. Az asszonyok, ha nekiülnek, megáll körülöttük a világ. Nincs az a gond, nincs az a bánat, ami elvonná ilyenkor a figyelmüket. — Jómagam már tízéves korom óta készítek csipkét - meséli Juhász Gőz Piroska, miközben megigazít egy nagyfejű gombostűt. — Az Alföldön tanultam, de most magam is tovább adom, amit tudók. Időről időre szervezünk ilyen szakköröket a művelődési házban, ahol az alapok megszerzése utón is együtt maradunk. A tanfolyam rendszerint három hónapig tart, utána klub formájában kéthetenként találkozunk. Mintákat, rajzokat cserélünk, további finomításokat, új motívumokat tanulunk.- Tulajdonképpen mi ez? Munka, hobbi vagy szórakozás? ügyesség és az, hogy az illető tudja értékelni a szépet. De kell hozzá egy száraz fűrészporral megtöltött, hatvan centis ipárna, minta, horgolótű. gombostűk, kis Csipkeverőnők — Több embert ismerek, akiknek ez keresetkiegészítés, például a nyugdíj mellett foglalkoznak vele, de Bala- tonendréden már az iskolában is erre tanítják a gyerekéket, nem vasat részeltetnek velük, hanem csipkét vernek. Télen többnyire az egész falu ezt készíti. Természetesen ez nemcsak munka, hanem hobbi is, olyan valami, amit szeretni kell és csak szívvel-lélekkel lehet csinálni. — Mégis mi kell hozzá? — A legfontosabb a kézolló, cérna és vagy negyven darab orsó. Ez nem nagy befektetés és kimondottan megéri. — Mennyi idő alatt készül egy-egy csipke?- Egy asztali futó két hét, de egy 120—150 centiméteres asztalterítő már másfélkét hónapos munka. Ennek megfelelően alakulnak az árak is, a kisebb darab olcsóbb, a nagyobb drágább. Sajnos, ma 'Magyarországon nincs kimondottan jó piaca a csipkének. Legfeljebb Pesten, a Váci utcában a kapualjak alatt, de ott is 'jobbára csak egy-egy gallért, vagy kisebb térítőt lehet eladni, de nagyóbb dolgokat elég ritkán. Főleg a külföldiek veszik, a németek, az olaszok, a japánok szeretik. Komlón 30—32 asszony foglalkozik a csipkeveréssel, számukra is hasznos lenne, ha végre sikerülne megfelelő piacot találnunk. Az az igazság, 'hogy most már másodszor próbálkozunk ez-, zel és várjuk a válaszokat külföldről. — Nem lárasztó a csipkeverés? — Aki ezzel dolgozik, az nem ismeri sem a nyugtatót, sem az idegességet. Lehet, hogy furán hangzik, de talán a jógához tudnám hasonlítani. Ha én egyszer leülök és leverem a napi hétnyolc órámat, teljes lelkinyugalom száll meg. A csipkeverésben úgy el lehet mélyedni, hogy az ember se hall, se lát, csak azt tudja, így készül a komlói csipke. (A szerző felvétele) hogy ami kikerül a keze alól, az valami gyönyörű dolog. F. D. F. D. Úgy cselekszik mintha diófát ültetne alapítvány a városért •okok szerint az elmúlt évtized egyik legnagyobb tévedése ivóit a komlói uszoda építésének megkezdő' se. Kérdéses ugyanis, hogyha fel is épül egyszer, vajon lesz-e a városnak elég pénze az üzemeltetésre? Szakemberek állítják: már a helyszín kiválasztása is nagy melléfogás volt, hiszen Sifcondán, a meg- lévő vízbázisra épitve, valószínűleg jóval olcsóbban megoldhatták volna. lA becslések alapján egy ilyen uszoda felépítése, a jelenlegi árakon számolva is kitesz mintegy 70 millió forintot. Igaz, ennek felél már beépítették, de sokkal nagyobb gond, hogy a folytatásra viszont nincs pénze az önkormányzatnak. Az állagmegóvásról viszont igy sem mondhatnak le, ezért idén valamivel több mint 2,3 milliót költenek erre a célra. A Baumarket Kft. a napokban már megkezdte a felvonulást az épület külső vakolásához. (Fotó: Ferenci)
