Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-21 / 137. szám
1991. május 21., kedd uj Dunántúli napló 3 Áz Európa '92 konferencia nyitánya Pécsett Dr. Kádár Béla (balról), a JPTE vezetőinek társaságában érkezett az előadásra Fotó:’Läufer László (Folytatás az 1. oldalról) — A magyar gazdaság átalakulása, mint a többi átalakulási jelenség hazánkban, egy történelmi előzmény nélküli folyamat. Különösen nehézzé teszi az előttünk álló feladatot, hogy megvalósulásához át kell alakítani a tulajdonviszonyokat, a külgazdasági irányvonalakat, új jogalkotási rendet kell meghonosítani — vezette be előadását a miniszter. Ám, mint mondta, a várt javuláshoz nem elegendő csak a feltételrendszer megteremtése. Gyorsítja a folyamatot az elmúlt hónapok során megvalósult nagyfokú liberalizáció, további lökést adhat a törékvésnek a privatizáció felgyorsulása, a forint remélt stabilitása, majd konvertibilitása. Nehezíti a kibontakozást a hazai vásárlóerő visszaesése, az infláció és a munkanélküliség mértéke. Bennünket, magyarokat az sem vigasztal, ha a környező országokban sokkal rosszabb a helyzet. A belső piac szűkülésével és a kelet-európai partnerek bukó- repülésévej a hazai gazdaság számára nincs más út, mint a megszűnő KGST-n kívüli értékesítési lehetőségek célba- vétele. A megkezdett úton vannak már biztató jelek is. A magyar gazdaság az elmúlt évben zárta eddigi legjobb külkereskedelmi mérlegét, és az idei gyengébb eredmények ellenére a miniszter szerint jövőre föllendül kül- kereskedelmünk. Az elmúlt évben 18 százalékkal növekedett az ország dollárkivitele, ami idén időarányosan 31 százalékkal bővült. A Kelet-Európába irányuló tőkebefektetések 50 százaléka Magyarországra jön, az elmúlt 17 hónap alatt több üzlet valósult meg, mint oz azt megelőző 17 év alatt. A tőkeimport mértéke idén sem csökken, országunk ilyen téren ebben az évben 800— 1000 millió dolláros behozatalban reménykedhet. Felgyorsíthatják* ezt a folyamatot a Közös Piaccal és az EFTA-val folytatott előrehaladott tárgyalások, nagyságrendekkel növelheti a befektetők számát a kormány által szorgalmazott világkiállítás. Kockázata mellett ez utóbbi nagy lehetőséget adna hazánknak az Európába való visszatérésre, az infrastrukturális gondok javítására, a foglalkoztatási problémák, kezelésére. A pénzügyi erőforrások mellett a modernizációhoz szellemi erőforrásra is feltétlenül nagy szükség van - hívta fel a figyelmet a miniszter. Meg kell teremtenünk a lehetőséget a kellő tudás, tapasztalat és menedzsment elsajátítására, hogy a beáramló tőke a szó valódi értelmében működjön. Ha a szakmai, termelési, technológiai kultúrához kapcsolódik majd a privatizációt gyorsító, jól működő bankrendszer, úgy 6—8 éven belül elérhető a közös piaci tagság is. Kádár Béla miniszter előadásában Pécset, mint Magyarország déli kapuját, a várható mediterrán gazdasági érdeklődés fogadóját rajzolta meg.- Nem veszélyezteti-e a közvetítő szerepet a forrongó Jugoszlávia szomszédsága - kérdeztük a külgazdasági tárca vezetőjétől. — A forrongásoknak megvan az a jellemzője, hogy nem tartanak örökké. Úgy gondolom, Jugoszláviában ez lesz az a kritikus év, amikor eldől, hogy milyen formában, egy laza föderációban, vagy teljesen független tartományokban él tovább a jelenlegi állomalakulat. Nagyon bízom benne, hogy kedvező változások lesznek, és erőszakmentesen néhány hónapon belül megoldódik szomszédaink problémája. Ebben az esetben az új viszonyok között felgyorsul majd a partnerkeresés, a jugoszláv réaiók világ- gazdasági nyitása. Ebbe feltétlenül be kell kapcsolódnia a magyar gazdaságnak is. Kaszás Endre 26 milliárd forint három nagyjelentőségű beruházás támogatására (Folytatás az I. oldalról) A kölcsönös viszontválaszok után az elnöklő Dörnbach Alajos azzal zárta le a személyeskedéseket sem nélkülöző szóváltást, hogy a képviselők nyilvánvalóan értékelik az elhangzottakat, ő maga az esetet nem kívánta minős'teni. Szintén napirend előtt szólalt fel Györiványi Sándor (FKgP), aki méltatta, hogy lebontották a Dózsa György úti dísztribünt, amelyet a budapesti akasztófahumor Csizma tér 1-2-nek keresztelt el, és javasolta, hogy a Tanácsköztársasági emlékműnek — ahogy nevezte, a futó Lenin-fiúnok - hasonló sorsa legyen. Az „új szuperjáték" egy nemrégiben meghirdetett pénzdíjas, játékfegyverrel „űzhető" embervadászat ellen emelt szót o szintén napirend előtt felszólaló szocialista párti Nagy Attila, és a játékot ösz- szefüggésbe hozta az erősödő erőszakhullámmal. „Fékek beépítését" szorgalmazta annak kapcsán is, hogy a Parlament folyosóján az Antall-kormányt szidalmazó, a Szent Korona cimű lap elleni eljárást koncepciós pernek nevező, Magyarok Nemzeti Szövetsége központja aláírású röplapot talált. A napirend előtti felszólalások után a törvényhozás döntött arról, hoay napirendre veszi Palotás János (MDF) országgyűlési határozati javaslatát, amely a családi pótlék, valamint a nyugellátások, nyugdíjszerű szociális ellátások összegének felülvizsgálatát szorgalmazza. Ugyancsak napirendre tűzték a Király Zoltán (független) által benyújtott, az általános forgalmi adóról szóló törvények módosításával kapcsolatos törvényjavaslatot. Az ülésnap tárgysorozatának megfelelően a képviselők ezt követően a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatáskörei- Től szóló törvénytervezet részletes vitájába kezdtek. Tekintettel a törvényjavaslathoz benyújtott mintegy félezer módosító indítványra, a részletes vita a hétfő délutáni ülés nagy részét kitöltötte: Főként az ellenzék padsoraiból jelentkeztek hozzászólásra képviselők, s mind a szabad demokraták, mind a fiatal demokraták úgy látták: a törvényjavaslat ellentétes a már korábban elfogadott önkormányzati törvény számos paragrafusával. Az SZDSZ egyik képviselője rámutatott: a törvénytervezet szűkíti a helyi önkormányzatok hatáskörét, s ezzel párhuzamosan — elsősorban a köztársasági megbízottak révén - növeli a kormányzati befolyást a helyi politika színjén. Ugyancsak a szabad demokraták tették szóvá, hogy a törvényalkotók ugyan számos kötelező feladatot előírnak a helyhatóságok számára, ám e tevékenységek ellátásához szükséges anyagi forrásokat nem jelölik meg. Ezt - az önkormányzatok szűkös pénzügyi helyzetére való hivatkozás mellett — azúrt is fogadták ellenérzéssel, mert véleményük szerint az önkormányzatiság egyik alapelve, hogy a helyhatóság mérje fel és döntse el az adott településen vagy kerületben elvégzendő feladatokat. Bírálták továbbá az ellenzéki képviselők a törvénytervezet polgármesterekre vonatkozó részeit, s nem tartották elfogadhatónak azokat a rendelkezéseket sem, amelyek az ön- kormányzatok és a rendőrség viszonyát szabályozzák. A hétfői ülésnapon az Országgyűlés lezárta a törvény- javaslat részletes vitáját. Határozathozatalra a jövő -heti plenáris tanácskozáson kerül sor. A képviselők a továbbiakban az állami költségvetési garanciavállalás mértékének felemelésével foglalkoztak. A kormány által benyújtott határozati javaslat mintegy 26 milliárd forinttal kívánta megnövelni a korábban megszavazott 4,6 milliárd forintot, három nagyjelentőségű ipari beruházás támogatására. Az ülés berekesztése előtt a képviselők elfogadták azt a határozati javaslatot, amely szerint az állami költségvetési garanciavállalás keretösszegének mértéke mintegy 26 milliárd forinttal emelkedhet. Ez az összeg az Iránban épülő timföldgyár, illetve az iszlám köztársaságba szállítandó Ikarus autóbuszok, valamint a Suzuki project fedezetéül szolgál. Az Országgyűlés negyed 8 után néhány perccel befejezte hétfői ülésnapját, A plénum az eredetileg tervezettnél kevesebb napirendi pontot tárgyalt: az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslat vitájára már nem maradt idő. Az Országgyűlés az eredetileg tervezettnél kevesebb napirendi pontot tárgyalt: az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslat vitájára már nem maradt idő. A képviselők kedden 10 órákor folytatják a munkát. „Meg vagyok „Meg vagyok döbbenve, fiogy egy kis példányszámú, negyedévi művészeti lap boritóját politikai csatározások ürügyéül használja valaki a Parlamentben." Ezt nyilatkozta az Uj Hölgyfutár felelős szerkesztője, Szkárosi Endre az MTI munkatársának orra reagálva, hogy a folyóirat egyik címlapja éles vitát váltott ki a hétfői parlamenti plénumon. Szkárosi Endre „bolsevik reflexként" értékelte azt a megnyilvánulást, miszerint: ami nem tetszik, amivel nem értünk egyet, vagy amit egyszerűen nem értünk, azt zúzzuk be, számoljuk fel, tiltsuk be. Kijelentette azt is: rossz irányban keres és rosszhiszeműen magyaráz az, oki a borítót - szándékosan megfeledkezve arról, hogy egy mű üzenete sosem azonosítható a témájával - egysíkúan és hamisan politikai provokációnak, a szent korona meg- gyalázásának állít be. Szkárosi Endre a korrektség jegyében szükségesnek tartotta kijelenteni; a lap az Új Hölgyfutár szellemi terméke, amelynek tartalmába a boritón szereplő kiadónak és a szponzoroknak nincs beleszólásuk. Növénytermesztési helyzetkép Már-már félni kell a rekordterméstől (Folytatás az 1. oldalról) Ami a piaci kilátásokat illeti, a még viszonylag jó helyzetben lévő újpetrei tsz elnöke sem lehet igazán optimista. Bár szinte a teljes várható mennyiségre van már vevőjük, a kereskedelmi cégek, a feldolgozók „kitöltetlenül hagyták" azt a rubrikát, amely az árakra vonatkozóan tartalmazna Ígéretet. — Hogy mennyiért megy el a búzánk, az az akkori piaci viszonyoktól függ - összegezte a bizonytalannak tűnő kilátásokat az elnök. A Baranya Megyei Mező- gazdasági Termelők Szövetségének (TESZÖV) működtetésében április óta „adja—veszi" az információkat, közvetíti egymásnak a szóba jöhető üzleti partnereket afféle mini tőzsdeként az informatikai és kereskedelmi csoport. Hétfői ottjártunkkor szinte égtek a telefonvonalak. A tavalyi terményekből most szinte mindenki eladni okar - kaptunk rövid tájékoztatót Martinkovics Pétertől és Szabó Lászlótól. Azt is megtudhattuk, hogy megyénkben már meglehetősen alacsonyak búzából és kukoricából a készletek. Az ország más részein viszont jóval nagyobb a kínálat, így az árak jelentős esésnek indultak. A tavaly év végi 11 000 forintos plafonárról a kukorica tonnánkénti ára már 8400- 8500-ra esett, búzát pedig 6300-6500-ért lehet vásárolni. Mivel a gabonaipar csak a tavalyi felvásárlásának 70 százalékát tervezi erre az évre, és az exportpiacok teljesen bizonytalanok, búzából igen valószínű, hogy összességében túltermelésre számíthatunk. Mielőbb szükséges lenne tehát helyreállítani volt külpiacainkat is, hogy ne jussanak csődhelyzetbe a mezőgazdasági termelők, mely helyzet a bankok számára is komoly megrázkódtatást okozna: ^ Balog Nándor Boltot nyitott Vasason a bogádi pék Foszlós, finom, mint a kalács Vasas központjában kis pavilonokból álló szolgáltatóházat építettek a magánvállalkozók. Itt nyitotta meg péküzletét Horváth Tibor, a bogádi pék is. A peremterületen ezzel is bővült a választék, és a vasa- siaknak nem kell ezentúl Pécsre utazniuk a bogádi kenyérért. Reggelente, nyitás előtt már hosszú sor áll a péküzlet ablakánál. Diákok, munkába induló felnőttek és fiatalok ilyenkor veszik rrjeg a még meleg kenyeret, péksüteményt. Fél tizenegyre már csak mutatóban van néhány kenyér, kalács, kuglgf. A nyitás napján minden vásárlót egy-egy szelet kuglóffal, kaláccsal is megvendégelték. — Messziről eljövök ide kenyérért, mert olyan foszlós, finom, szinte mint a kalács — mondja egy idős néni, akivel együtt ballagunk a Szolgáltatóházhoz. - Ezt a kenyeret három nap múlva is meg lehet enni. Nem olcsó, de az ember inkább többet fizet, csak finom, és tartós legyen. Meg olyan kedves emberek, akik árusítják. Mindenkihez van egy-két jó szavuk. Horváth Tibor családjában a pékmesterség apáról fiúra ho- gyományozódik. A pékséget 1900-ban a nagyapa alapította, ma már a legfiatalabb generáció - Horváth Tibor vői — süti naponta a kenyeret, péksüteményt, kuglófot, kalácsot. Horváth Tibor 1982-ben váltotta ki az iparengedélyt, azóta dolgozik a szülői ház udvarán működő pékségben. Innen indult el hódító útjára a színes kuglóf. Itt készítettek Magyar- országon először szezám magos péksüteményeket. — Ez egy családi vállalkozás - mondja Horváth Tibor. — A család apraja-nagyjo részt vesz benne, a vőim, a lányaim, még az unokáim is. A feleségem-is kitanulta mellettem a mesterséget. Amióta polgár- mester lettem, ő irányítja a pékséget, és Vasason a boltban ő árusít. 1982-től házról házra járva árulta kocsiról a kenyeret Vasason a bogádi pékmester. Aztán beindult a pécsi üzlet, egyre kevesebbet jártak ki, de a vasasiak nem lettek hűtlenek hozzájuk! Ha tehették, nálunk vásárolták meg továbbra is a kenyeret. Vasason megépült a Szolgáltatóház, és a vásárlók megkeresték őket, hogy nem nyitnának-e egy üzletet ott. Szívesen vállalkoztak rá.- Nagyon jó érzés, hogy nem felejtettek el — mondja Horváth Tiborné. — Sokan a keresztnevemen szólítanak, az édesanyám a mai napig Somogybán él. Mindig friss, meleg kenyérrel, péksüteménnyel várjuk a vásárlóinkat, mert másik máshol is kapható. Ha zárásig nem fogy el amit sütöttünk, ami megmaradt, hazafelé a vásárcsarnokban eladjuk. A pékmestert szeretik, tisztelik falujában, polgármesterré választották. Sz. K. A házikenyértöl a különleges süteményig minden kapható az új üzletben Fotó: Läufer László
