Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-20 / 136. szám
1991. május 20., hétfő uj Dunántúli napló 7 ft varosért ami« tervezni kell A szakmai döntések védelmében Talent-hálozat , Önsegítő vidéki vállalkozók Szegedről indult a Talent Managers' Club-hálózat, ott alakult ímeg az első vállalkozókat és vállalkozóvá válni szándékozókat tömörítő Talent klub, majd országszerte sorra létrejöttek a partnerklubok. Már tizennégy Talent klub működik az országban, köztük Dél-Dunántúlon egyetlenként a pécsi. A hétfő a Talent-tagok nopja: ekkor jönnek össze délután öttől estig a kecellek, a kiskőrösiek, a veszprémiek, a győriek, a miskolciak s a többiek, telefonon tartják a kapcsolatot, üzleti információkat küldenek egymásnak faxon — azaz összefognak a vidékiek, o fővárostól elszigeteltségükön önmaguk kívánnak enyhíteni. Szentkereszti István, az éppen egy éve létrehozott pécsi klúb titkára is a vidéki vállalkozók önsegítő szerepére helyezi a hangsúlyt, s magam is ezt tapasztalom, amikor a tagság beleegyezésével a zártkörű rendezvényen részt veszek. íMint kiderül, kettős a kedvezmény: ez az első alkalom, hogy újságírót és hogy nőt maguk közé engednek. A klub férfiakból áll. A tagságnak ez az egyik feltétele, a másik az évi tizenkétezer forint plusz áfa tagsági díj befizetése, a harmadik 'három már tag ajánló javaslata. Kizáró ok: tisztességtelenség az üzleti életben. Jelenleg negyvennyolc pécsi polgár vesz részt a klubéletben, köztük akad milliárdos vállalkozás vezetőjétől kezdve a néhány millióson át a mindössze elgondolás szintjén állóig. A klublétszámot a mostani duplájára, úgy száz. körülire tervezik, jelentkezőket tehát várnak (a Drávaholding Rt. telefoniján, a 12-496 számon lehet érdeklődni). A pécsi klub tiszteletbeli elnöke dr. Tóth Sándor. A zártkörű hétfői összejöveteleknek átmenetileg a Minaret presszó ad helyet. Az üzleti információk mellett egyéb haszna is van a klubnak: meghívott szakértői« nem hivatalos, amolyan baráti tanácsadást végeznek. Volt már a körükben adószakértő, befektetési tanácsadó, Írásszakértő, magas beosztású vám- és pénzügyőr, polgármester, bankszakember. Ugyanakkor sportprogramokat is szerveznek maguknak a Talent- tagok; március elején egyhetes sitáborozáson vettek részt Romániában, a nyárra pedig kajaktúrát terveznek. L. Cs. K. Á Honvéd Hagyományőrző Egyesület alakuló ülése Szálkák Nem ér a nevem Gondolom, emlékeznek még arra a gyerekkori játékra, melynek az volt a lényege, hogy utólag közölte valamelyik fél: nem ér a nevem. (Ezt a játékot a felnőtt társadalmat irányítók is előszeretettel űzték évtizedeken át.) Még ma is vonzó ez a mentalitás — sajnos. Idézek egy ügynöki szerződésből, mely a kötelező gépjárműbiztosítással foglalkozóknak szól, és a 6. pontja ekként fogalmazódott: „Az ön által szerzett állo- mányilag nyilvántartott biztosítások darabjutalékait egy éven belüli díjnemfizetés miatti törlés esetén visszaírjuk. Ha az említett biztosításokat a második évben törölték, a darabjutalék visszaírható. Érdekmegszűnés miatti törlés esetén a visszaírást mellőzzük.” Ha én ügynök lennék, kikérném magamnak ezt a fajta megállapítást. Mert tehetnék én arról, hogy az ügyfelem, mondjuk jövőre már nem fizet? Nem! Viszont a jutalékomat eleve megadóztatják(szja) és akkor visszamenőleg hogyan rendezik ezt, avagy miként kapnám vissza a személyi jövedelemadó azon részét, melynek alapjául szolgáló jutalékra visszamenőleg érdemtelenné válnék? Jó kérdés, mi? Tartozik — követol? Iparos barátom mondja a magáét. Baleset érte, össze kellett varrni másfél hónapja a kézfejét. Tizenegy napot töltött táppénzen, s azalatt két jegyzőkönyvet kellett kitöltenie, hogyan és miként történt a baleset. Azóta is hiába várja a táppénzt. A minap újabb jegyzőkönyvet kapott, hogy azt kitöltve, határidőre postázza.- Én a jegyzőkönyvekből nem tudok megélni — mondja barátom mérgesen. És igaza van. Aztán szinte csak magának teszi még hozzá: „Ez volt életemben az első táppénzes esetem. Pénzt még mindig nem kaptam. Ha viszont időre nem fizetem be a társadalombiztosítási járulékot, azonnal késedelmi kamattal büntetnek. Én miért nem róhatok ki késedelmi kamatot?" Jó lenne, ha mindkét fél kutyakötelességének tartaná a jogos kifizetendők azonnali postázását. Vagy ez még csak álom? Nyugdíjadó Már megint ez a téma foglalkoztat egy régi ismerősöm kapcsán, s még mindig nem értem az egészet. A férfi 68 éves és m á r havi tízezer a nyugdíja. Ez kevés, tehát kénytelen fizikai munkával kiegészíteni, raktári válogatással és anyagmozgatással már jó néhány éve. Mosolyogva mondja, hogy csak maximum 20 kilós ládákat kell emelgetnie, cipelnie, mert ezt még bírja fizikailag. A mosoly lefagy az arcáról, amikor a lényegre tér: „Évente így 60 ezret tudok keresni a nyugdíj mellé. Ezt a munkát nem pasz- szióból végzem, amíg bírom, hanem szükségből. Le is vonják a 30-32 százalék adót. Kérdem én: miért? És aki nettóban megkapja az évi 180 ezer nyugdíját, az ugye nem adózik . .." Mit mondhatnék? Ügy érzem, jogos a mérge. Murányi László Mi kerüljön a tanácsi hatósági munkát segítő, közelmúltban megszüntetett építés- tervezési szakértői bizottságok helyébe? Legutóbb a megyei főépítész, dr. Tóth Zoltán véleményét tudakoló cikkünkben foglalkoztunk azokkal a jogi tisztázatlanságokkal, amelyek a szakértői bizottságok megszüntetését indokolttá tették. Csak a legfontosabb szempontokra utalunk: az ÉSZB- nek nem volt döntési joga, igy a felelőssége is „lebegett", a szabályozása nem biztosított jogorvoslati lehetőséget az ismeretlen összetételű bizottságok véleményével szemben, tehát tekintélyelven érvényesülő véleménye hátrányos megkülönböztetést jelenthetett a tervezők számára, ugyanakkor a hatóság szabadon dönthetett, hogy egyáltalán figyelembe veszi-e a szakmai bizottság véleményét vagy sem. És igy tovább. A napokban Gömöry János, Pécs főépítésze terjesztett elő egy javaslatot a városban nem régen alakult Környezet- védelmi és Városfejlesztési Ideiglenes Bizottság számára éppen az ÉSZB-ék helyettesítésére, a városépítéssel kapcsolatos döntések szakmai megalapozására.- Mérnök úr, többeknek az a véleménye, hogy a szakmai bizottságok, testületek létrehozását meg lehetne spórolni egyszerűen úgy, hogy magától az önkormányzati hatóságtól, az első lokú döntéshozótól kell megkövetelni, hogy szakértő legyen a döntéseiben I — Én nem ebben, legalábbis nem így látom az alapvető problémát. Az ÉSZB-ék jogszerűtlen működésre vonatkozó kitételekkel feltétlenül egyetértek, de a pontosítás kedvéért azért hadd mondjam el az ÉSZB-kről azt is, amiről megszüntető döntésében az Alkotmánybíróság nem ejthet szót. Az ÉSZB a terveket ellenőrizte, amitől a házak nem lettek ugyan jobbak, de legalább egy határig nem lehettek rosszabbak - és már ez is valami. Még alapvetőbb,,Minden századnak megvolt a maga uralkodó eszméje. Ennek a századnak ... a szociális gondolat, a nagy tömegek boldogulásának biztosítására való törekvés. Ma az egész világ szociális kérdésekkel foglalkozik. Bármilyen kormányzati formában élik e nemzetek életüket, népüknek boldogulását a szociális igazságok megvalósításában látják . .." Ezekkel a szavakkal nyitotta meg az 1939. február 8. és 23. között városunkban megtartott országos szociálpolitikai értekezletet dr. Bonczos Miklós belügyi államtitkár. Az értekezlet A nagy érdeklődéssel várt eseményre az ország akkori 21 vármegyéjének 25 szociális tanácsadója gyűlt össze, valamint eljött minden vármegye közjóléti előadója is. Ott volt a város és a megye köztisztviselőinek jelentős része Niko- lits Mihály városi, dr. Blasko- vich Iván megyei főispánnal, Makay István polgármesterrel, dr. Horváth István alispánnal, dr. Sik Lajos tb. városi főjegyzővel az élen. Az ülést dr. Esztergár Lajos akkori polgármester-helyettes vezette le. A Városháza közgyűlési terme nek tartom, hogy az ÉSZB-k ugyan a hatóságot segítették munkájukkal, de a szakmai hiányosságokat is pótlandó, mindezt a lakosságnak, az építtetőknek kellett megfizetni! És ez csak összekuszálja az érdekeket, ahelyett, hogy világossá tenné. Az Egyesült Államokban például nem feltétlenül azért építek jó minőségűre egy házat, hogy nekem jó legyen, hanem, hogy el is tudjam adni! Ugyanakkor egy épület maradandó nemzeti haszontárgy, aminek értéket kell képviselnie! Másfelől homályos kitétel az alkotmánybírósági megfogalma zásban, miszerint „az, hogy a hatóság nem megfelelő, az önmagában nem indokolja azt, hogy ÉSZB működjön"! Ez nem igaz! Ez akár érvként is szolgálhatna arra, hogy a rossz beruházások - ha a laikus hatóság engedélyezi - minden szakmai és társadalmi ellenőrzés nélkül megszülessenek!- ön mit javasol? Lesz-e esélyegyenlőség az építész szakma piacán? — Minden alakulóban van Megszűntek a tervezési és építészeti, a műemléki albizottságok. Az építész kamara csak most alakulgat, megújul az építőművészek szövetsége is Szükség van a városvédő és -szépítő egyesületek érdekvédő munkájára is, bár ez utóbbiak nem szakmai társaságok, de társadalmi ellenőrzést képviselhetnek. Míg a legfelsőbb szakmai felügyelet véleményem szerint egy városépítészeti minisztérium lehetne. A városi közgyűlésben dolgozó bizottságok - így az épített és természeti környezettel foglalkozó bizottságok számára is megfelelő szakmai hátteret kell biztosítani. Az Alkotmánybíróság ugyan azt mondja, hogy az elsőfokú hatóság színvonala emelkedjék, de hát azt nem tudjuk kivárni, hogy a Polloc- kon, a JPTE-n most induló urbanisztikai képzés révén évek múlva majd szakemberek kerüljenek az önkormányzatokhoz! A döntések előkészítéséünnepi díszt öltött, fő helyen Magyarország szociálpolitikai állapotát rögzítő nagy térképpel. Az értekezletet egész tartama alatt a munkajelleg hatotta át, kora reggeltől késő délutánig egymás után tartották meg előadásaikat az akkori legnevesebb elméleti és gyakorlati szakemberek, vezető tisztviselők. Csak szakmai közönség volt jelen, de az elhangzott 31 előadást és 289 hozzászólást egy, még ez évben kiadott kétkötetes műben összegezték. Az ankét keretében hangzott el Makay István polgármester előadása „A szeretet közigazgatása" címmel. A kormányzatnak nem kisebb célja volt, mint kijelölni az egész országra kiterjedő keresztény és nemzeti szociálpolitika irányvonalait, és az hez már most egy szakmai, de egyúttal a civil társadalmat is képviselő testületre és emellett a szakapparátus folyamatos kiépítésére is szükség van! Talán az volna a legkézenfekvőbb és a leggazdaságosabb, ha egy várostervezéssel foglalkozó, a főépítészi-hivatali döntést előkészítő szakapparátust maga az önkormányzat foglalkoztatna. Ugyanis, ami a településtervezést illeti, nem gondolkodhatunk egymástól elszigetelt beruházásokban, különösen nem a városépítésben, ahol az előkészítő és tervező munkának folytonosnak kell lennie, és ahol a fejlesztés irányáról való döntés igen összetett, egymást átható - esetenként keresztező vagy fölerősítő - folyamatok mérlegelése alapján születhet. Egy mozgásban lévő szerves rendszerben kell gondolkodni és dolgozni, amelyben a társtudományoknak is szerepük lehet.- ... és ahol gyakran nem is ismerhetjük az elinditott lo- lyamat, a megszülető beruházás társadalmi hatásait, néha a céljával ellenkező végeredményét, De visszatérve még a piaci esélyegyenlőséghez, néhány építész attól lél, hogy egy szőkébb szakmai klikknek lesz kiszolgáltatva ezután, hiszen - mondják - a környezetvédelmi és városfejlesztési bizottság nem szakmai, hanem pártalapokon szerveződött, amely tetszése szerint választhat ki, hívhat szakértőket munkájához. — A kérdést és a kérdésben a félelmet nem egészen értem. A jelenlegi helyzet átmeneti, maga a bizottság is ideiglenes, amely nyilvánvalóan a hite szerint legjobb építészekre igyekszik támaszkodni. Elsők között építész mondhat szakvéleményt építészről, és ha valaki elfogultságot, rossz szándékot tapasztal a közös döntés során - aminek a lehetőségében én kételkedem -, akkor ezt konkrétan szóvá kell tenni, és konkrét okok alapján kell jogorvoslatot keresni. Bóka Róbert értekezleten megfogalmazódott irányvonalak szellemében hozzákezdeni ahhoz a nagyszabású szociális tevékenységhez, amelyet 1940-től az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (az ONCSA) neve fémjelzett. A szociálpolitika mellett az egészségügy is szóba került, dr. Johann Béla államtitkár nagyszabású előadásban foglalta össze az ezzel kapcsolatos tennivalókat, törekvéseket. lavaslatok a kormánynak Dr. Somogyi Ferenc egyetemi magántanár, Baranya szociális tanácsadója ismertette az eseménysorozat végén a javaslatokat - közel 200 konkrét hozzászólás summázataként. — Nem elég a társadalmi kérdések megoldásához a törvényhozási reformintézkedés, az állam hatalmi szervezete, szükség van olyan gazdaságpolitikai feladatok elvégzésére Lapunk március 27-i számában már hirt adtunk a Honvéd Hagyományőrző Egyesülőt (HOHE) törekvéseiről; egyebek között arról, hogy a Pécsett, illetve Baranyában is napirendre kerültek a szervezet kiépítésének előkészületei. <A szervezőmunka eredményeként - egyeztetve a HOHE országos elnökségével, valamint a honvédség pécsi Helyőrségi Klubjának vezetőségével - június B-án, szombaton 14 órai kezdettel kerül sor az alakuló ülésre, amelyre o szervezők külön meghívó helyett ezúton kívánják mozgósítani az érdekelteket. Teszik ezt abból a megfontolásból, hogy a hosszú időszakon keresztül nélkülözött bajtársi kapcsolatok felújítása olyan erőt, erkölcsi támaszt nyújthat, amelyet egyaránt hasznosíthatnak a múltban félre- állitott, megbélyegzett, de o honis, amelyek minél több kiseg- zisztenciát hívnak életre, szükség van a hitelélet megszervezésére, növelni kell a kis magánháztartások jövedelmét. — A földkérdés gyökeres és organikus rendezésével kell a mezőgazdasági társadalom egyensúlyát megteremteni, hogy a társadalom dolgozó tagjai megkapják az emberi megélhetés feltételeit. — Meg kell szervezni a szociális munka szolgálatát, még fokozottabban kell bevonni az egyházakat a szociális munkába. — A közigazgatást szociális tartalommal kell megtölteni. — A szociális kultúra kifejlesztésének, a szociális nevelésnek, az állampolgári ismereteknek helyet kell biztosítani az iskolarendszerben, a rádióban és a sajtóban. — A szociális bajok megelőzésére szükség van olyan szociálpolitikai szervre, amely a társadalom minden rétegében mélyreható szociális munkát végez, összefogja és irányítja védségtöl létekben el nem siakadt katonák ugyanúgy, amint o mai és a jövőbeni honvédség számára sem lehet közömbös az az eszmei tartalom, amelyet a hagyományok ápolása felszínre hoz. A Honvéd Hagyományőrző Egyesület felkéri tehát az egykori magyar királyi honvédség, majd az 1944. év végén megalakitott demokratikus honvédség, utóbb Néphadsereg hivatásos és tartalékos tisztjeit, tisztviselőit, tiszthelyetteseit, de legénységi állományú honvédéit is, továbbá a tisztképző akadémiák, hadapródiskolák és honvéd nevelőintézetek egykori növendékeit, a volt munkaszolgálatosakat, és végül mindazokat, akik törekvéseikkel szemben rofconszen- vet éreznek - tiszteljék meg jelenlétükkel ezt az alakuló ülést. az erre hivatott egyházi és világi szervezetek munkáját. Dr. Esztergár Lajos és a pécsi példa A nagyszabású és a további fejlődésre kiható országos értekezletnek nem véletlenül adott otthont városunk. Dr. Esztergár Lajos, aki 1929-től jogügyi és népjóléti tanácsnok, 1936-tól polgármester-helyettes, majd 1940-től polgár- mester volt, addigra már olyan, az országban, sőt a határainkon túl is ismert szociálpolitikai rendszert dolgozott ki, munkatársaival olyan magasfokú szociális gyakorlatot valósított meg, amely az Egri Norma mellett méltán aratott elismerést. Az eseménysorozat meqszervezésében szintén fáradhatatlan munkát végzett, s ezzel nagy dicsőséget szerzett városunknak. Jó emlékezni ma is erre a nagy jelentőségű eseményre, amely iránymutatóul szolgálhat a ma szociálpolitikával foglalkozóknak, s amelyről a mór említett kétkötetes forrásmunka tanúskodik. „A szociális lelkiismeret fölébresztői közös síkon találkoznak a szociális munka nevelőivel." Ma sem mondhatunk mást összegzésként. . . Dr. Vargha Dezső Az 1939-es országos szociálpolitikai értekezlet Az ONCSA előkészítése Pécsről indult el az ország szociális megújhodásának gondolata