Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-16 / 132. szám
uj Dunflntüli napló 1991. május 14., csütörtök Jötanäcsok adózóknak A nyugtaadási kötelezettségről Nyugtát az adóalanynak értékesítéséről akkor kell kibo- csátania, ha számla, illetve készpénzfizetési számla kiállítására nem került sor. A nyugtának tartalmaznia kell az adóalany adóigazgatási, azonosítási vagy az adóhatóság által jóváhagyott más azonosítási számot, sorszámot, a kibocsátás keltét és az ellenérték összegét. A szabványnyugta olyan bevételi bizonylat, amit a jogszabály szigorú számadási kötelezettség alá eső nyomtatványnak minősít. Ezért ezen nyomtatvány készletéről és felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni és az adómegállapítási jog elévüléséig meg kell őrizni. A nyugtaadási kötelezettséget az 1989. évi XL. tv. a tevékenységi körök figyelem- bevételével időbeli eltérésekkel szakaszosan vezette be. Az adóalany köteles nyugtát kibocsátani: © Az üzletben vagy az azzal egy tekintet alá eső elóru- sítóhelyen folytatott bolti kiskereskedelmi értékesítések közül a hatósági üzletköri besorolás szerint ruházati, vegyiáru, ioarcikk, valamint tüzelő- és építőanyag-kereskedelmi értékesítés (kivéve az egyszemélyes élelmiszer-kiskereskedelmi üzletet, valamint az üzemanyagtöltő állomáson folytatott értékesítést és a hírlaoórusí- tást) esetében 1990. július elsejétől. © A felszolgálást biztosító vendéglótóioari egységben, az önkiszolgáló étteremben folytatott értékesítésről — kivéve az utcán át történő árusítást —, valamint a hatósági üzletköri besorolás szerint kul- túrcikk-kiskereskedelmi, illetve az egyéb kiskereskedelmi értékesítés esetében 1991. január elsejétől. ® Az egyéb műhelyben, üzletben előállított termék vagy ott végzett szolgáltatás értékesítéséről — kivéve a kenyér és a péksütemény értékesítését — 1990. július elsejétől. (4) Kereskedelmi szálláshelyszolgáltatásról - ideértve a szállásadó által biztosított étkeztetést is - 1991. július elsejétől, míg © az 1-es és 3-as pontokban fel nem sorolt értékesítés esetében 1992. január elsejétől. Az olyan adóalany, aki többféle nyugtaadási kötelezettség alá eső értékesítést folytat, nyugtaadási kötelezettségének minden értékesítése teknitetében a számára a törvényben előírt legkésőbbi időponttól kell eleget tennie. Előfordulhat az is, hogy a nyugtakibocsátás személyi és tárgyi feltételei nem teremthetők meg. Ez esetben az adóhatóság kérelemre az értékesítőt mentesítheti a nyugtaadási kötelezettség alól. A mentesítés csak kifejezetten indokolt esetben adható meg. A nyugtaadási kötelezettség alóli mentesítésre irányuló kérelemről az adóhatóság határozatban dönt a jogszabályban megállapított jogorvoslati út biztosítása mellett. A mentesítést követően az adózó, ameny- nyiben a kérelem elbírálásakor figyelembe vett körülményekben változás áll be, azt az adózás rendjéről szóló -1990. évi XCI. tv. 11. § alapján 15 napon belül köteles az adóhatóságnak bejelenteni. A mentesítés a határozatban megjelölt határidő előtt visz- szavonható, ha azon feltételek, amelyre tekintettel az enaedé- lyezés történt, nem állnak fenn, illetve a bizonylati fegyelmet vagy a számviteli rendet sértő hiányosság kerül megállapításra. Felhívom a figyelmet arra, hogy aki a nyugta kibocsátási kötelezettségének felmentés hiányában nem tesz eleget, azzal szemben ismételhetően alkalmazható, mulasztási bírság szabható ki. A nyugtával kapcsolatos részletes szabályokat az általános forgalmi adóról szóló módosított 1989. évi XL. tv. 58. paragrafusa, 61. paragrafusa és 76. paragrafus (4) bekezdése és a 12. számú melléklet tartalmazza. DR. MARTINA ILDIKÓ, a Baranya Megyei Adófelügyelőség főrevizora A „VÁLLALKOZÁSOK f” oldalainkkal legközelebb május 30-án jelentkezünk Házi tejkimérés Pécs belvárosában a Zetkin Klára u. 8. sz. alatt az első ilyen üzlet nyílik május 20-án Első napokban csak a leadott telefon rendeléseket, később az igényeknek megfelelő mennyiségű tejet árusítunk Az extra 4%-os zsírtartalmú házi tej litere 22 Ft. Nyitva: ünnepnap kivételével mindennap 8-13 óráig. Előrendelés:« 33-498 16-17-18-án egész nap. (2950) Pécsi szer ifi munkája: Á pénzkímélő szerződések kézikönyve Ipartestületi ajánló Építőipari vállalkozóknak kínál eladásra különféle gépeket (betonkeverők, vakolatszórók, cementsilók, betonszivattyúk stb.) csehszlovák építőgépgyártó vállalat. Divat, harmónia, stílus, technika címmel, az épületek homlokzatának, belső tereinek festett és applikált díszítésével foglalkozó továbbképző tanfolyamot tartanak az építőszakmában dolgozó iparosoknak, vállalkozóknak június 3-4- én Budapesten. (Jelentkezni ■május 20-ig lehet a Pécsi Ipartestületnél.) (Az ajánlatokkal kapcsolatiban bővebb felvilágosítással o iPécsi ílpartestület ügyfélszolgálata szolgál. Címük: Pécs, Rákóczi út 24—26. Telefon: 27-833, 27-708.) Deviza-ügyintézői tanfolyam Az önálló külkereskedelmi joggal rendelkező cégek pénzügyi dolgozóinak továbbképzéséhez ajánlott devizaügyintézői tanfolyamot szervez május utolsó hetében az MNB és a KOTK közreműködésével a kamara. (Jelentkezés, felvilágosítás a kamaránál, Pécs, Bem u. 24. Telelőn: 10-878, 11-073, 13-040.) Pécsi Iparos Alapítvány A Pécsi Ipartestület küldötttaggyűlésén létrehozták a Pécsi Iparos Alapítványt az idős, beteg, nehéz szociális körülmények között élő iparosok segélyezésére, az iparosok egészségügyi, oktatási és szociális ellátására, iparosok hazai és külföldi továbbképzésére, a hiányszakmákba beiskolázott tanulók ösztöndíjjal történő támogatására stb. Az alapítványhoz június 15- ig Pécsről és Baranyából csatlakozók alapító taggá válnak. (Bővebb felvilágosítást az Ipartestület ügyfélszolgálata ad. Címük: Pécs, Rákóczi út 24-26. Telefon: 27-833, 27-708.) Manapság faljuk a gazdasággal kapcsolatos tudnivalókat: minden, e témában megjelenő munka a sikerkönyvek kategóriájába lép azonmód. Érthető: gombamódra szaporodnak a kisvállalkozások, alakulnak ktt.-k, részvénytársaságok. S ha tetszik, ha nem, a fő kérdés azonnal: miként lehet pénzt csinálni? A napokban került a könyvesboltokba egy pécsi szerző munkája, címe: A lízingszerződés kézikönyve. Tamás Lajos, a JPFE egyetemi tanóra, a civilisztikai tanszék vezetője e sajátos, pénzkímélő beruházósok-szerződések témakörét vesézi rendkívül alaposan, s ad iogi és egyéb praktikus tanácsokat. Tudni illik: hazánkban a lízingelés átfogó jogi szabályai még nem alakultak ki. A szerző ezért arra vállalkozott, hogy o fejlett nyugati országok jogi szabályozása, joggyakorlata és jogirodalma alapján határozza meg a lízing mibenlétét, áttekintse alkalmazása területeit és bemutassa e jogintézmény gazdasági-pénzügyi ve- tületeit is. A lízing szó nehezen magyarítható, leginkább talán a bérlethez hasonlítható. A lényege: akinek nincs elég pénze ahhoz, hogy a kívánatos műszaki fejlesztést, beruházást végrehajtsa - a kor technikai szintjén lévő eszközökhöz jusson — az a lízinghez menekül. A „tőke nélküli" beruKorlátozott számban még beszerezhető a Magyar Köz- gazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete által készített Adó-teszt és -példatár. Az országosan forgalmazásra kerülő könyvsorozat 3 kötetből áll. A személyi jövedelemadóról, az általános forgalmi adóról, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló rész kü- lön-külön is megvásárolható. házás nem újdonság, már az ókorban a rabszolga-tulajdonosok lízingelték rabszolgáikat — azaz bérbe adták őkét, hogy az észak-olasz márványbányákban dolgozzanak. A modern korban hasonló pénzügyi manőver húzta ki a csávából 1877-ben a Bell Telefon Társaságot. A bérlettől természetesen a lízing különbözik: bizonyos idő után a „bérelt” eszköz a „bérlő" tulajdonába megy át. S még tudni illik, hogy Európában a 60-as évek elejétől, elsősorban az NSZK- ban, Franciaországban és Olaszországban terjed el ez a vételi mód. A magyar gazdaságban — minden szintű gazdálkodónál és vállalkozónál - létkérdés a beruházási javak technikai színvonalának emelése, de az is nyilvánvaló, a pénz kevés. A szerző e könyvében az egyes lízingfajták — köztük a gépkocsi- és a komputerlízing — előnyeinek és hátrányainak leírása mellett kézen fogja mindazokat, akik számára e szerződésfajta az egyetlen mentsvár, azaz pénz híján kívánnak beruházni. Munkájából megtudni többek között azt, hogy mire kell a szerződés megkötésénél figyelemmel lenni, hogy alakul az ellenszolgáltatás, milyen a veszély- viselés, avagy mit jelentenek a szerződésszegés egyes esetei. KOZMA FERENC Az érdeklődők a Közgazdasági Társaság megyei szervezeteinél juthatnak hozzá a kötetekhez. Pécsett a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karónak élelmiszer- és környezetgazdaságtan tanszékén, vagy a 11-433-as telefon 122-es mellékén lehet érdeklődni dr. Herich György szerkesztőnél. Új Álláskereső Klub Az Új Álláskereső cimű hetilap szorgalmazásában megalakult országos egyesületként az Új Álláskereső Klub Budapesten, a Pataky István Művelődési Házban. (1105 Szent László, volt iPataky tér 7—14.) Az országos szervezetté váló egyesület célja a munka ‘nélkül maradtakat összetartani és összehozni azokkal, akik munkahelyeket kínálnak. A munkaerőpiacon az információk jobb és gyorsabb áramlása érdekében számítógépes adat- 'bankot kívánnak ‘kialakítani, hogy az eddigieknél is töb- iben találják meg helyüket azok közül, akik elvesztették állásukat. I. Országos Kisvállalati Konferencia A Magyar Kisvállalati Társaság május 15—16-án rendezi a budapesti Konferencia- központban (XI., Villányi u. 11—13.) az J. országos kisvállalati konferenciát az AB-Ge- neráli és a Budapest Bank szponzorálásával, a Magyar Vá I la I kozá sfe jlesztési Ala pítvány és az OMFB támogatásával. A szerdán, 10 órakor nyíló konferencia a myitó plenáris ülést követően a kis- és középvállalatok és a vállalkozók adózási, finanszírozási, gazdaságpolitikai, vállalkozási," tanácsadási-képzési, biztosítási és érdekképviseleti fórumával folytatódik. Kamarai tanfolyamok A Dél-dunántúli Gazdasági Kamara az alábbi tanfolyamokat indítja a közeljövőben a vállalkozásoknak, vállalkozóknak és cr szakembereknek: Csődeljárás, felszámolás; 'Külszolgálati felkészítés: A külkereskedelem jogi kérdései; Komplex pénzügyi ügyintéző képzés; Külkereskedelem vállalkozóknak; Villanófényben a személyes „PR". (Részletes lelvilágositást a kamara ad: Pécs, Bem u. 24., telelőn: 10-878.) Adóteszt és példatár Segít az önkormányzat Iparterületet alakítanak ki Bolyban Harkányban a helyiekre nem vetnek ki iparűzési adót Vállalkozókra várnak Szászvárott Sorozatunk befejezéseképpen ezúttal három nagyközségi polgármesterhez fordultunk kérdésünkkel: településükön milyen módon kívánják segíteni a vállalkozásokat? íme: BOLY Hars József polgármester:- Boly eddig is a központja volt a környezetének, ezt a szerepét mindenképpen meg akarjuk őrizni. Vállalkozásokat segítő törekvéseinkben az vezet bennünket, hogy ennek megfelelve a környék munkaerő-feleslegét is munkához segítsük. És természetesen a bó- lyit is. Száznál több már a munkanélküliek, főleg olyanok, akik Mohácsra vagy Pécsre jártak, s a leépítéseknél először őket bocsátották el. Mit is teszünk? Nos, a töttösi út nyugati oldalán kialakítottunk egy új, 4 hektáros (később szükség szerint 15 hektárosra bővíthető) iparterületet, amit már elláttunk vízzel, szennyvízelvezetéssel, gázzal, s most a telefont akarjuk megszerezni, mert bárki érdeklődik, ez az első kérdés: van-e telefon, ■telefax. A földterület a birtokunkban van, a kárpótlási eljárásba nem zavar be, s nagyon előnyös áron — négyzet- méterenként 250 forintért! — kínáljuk. Érdeklődés van; szó van például egy fafeldolgozó üzemről és egy mezőgazdasági kisgépszerelőről. Szeretnénk német vállalkozókat is idecsalogatni a németül tudó m u n ka vá 11 a I ók f og I a fkoz ta tá s á - ra, ennek érdekében már kértük a német konzulátus segítségét is. Épül egy négy épületből álló, 16 egységes szolgáltató komplexum, ez év végére elkészül, s ez is új munkahelyeket kínól. Vannak még ingatlanaink, épületeink is, amiket szívesen bérbe adunk a vállalkozóknak. Kínáljuk a volt bölcsődét is, amelynek a konyhájában tavaly egy mohácsi gmk. kisebb élelmiszer- ipari üzemet létesített, ez 18 bólyi asszonynak ad munka- lehetőséget. Egyébként még azzal is segítünk, hogy — legalábbis, a mostani önkormányzat hivatali ideje alatt — helyi adót nem vezetünk be, mert a lakosságot, amely az elmúlt években a közműfejlesztésekben igen sokat vállalt, újabb terhekkel nem lehet sújtani. HARKÁNY Bédy István polgármester: — Nálunk egy befektetés — azt hiszem, ez érthető — mindig eredményes. Ezért azzal is egyet lehet érteni, ha bizonyos tekintetben differenciálunk. Döntöttünk abban, hogy külön kedvezményeket nem adunk, viszont ha helyi, állandó lakos vállalkozik valamire, arra nem vetünk ki iparűzési adót. S ha valaki olyan elképzeléssel keresi meg a polgármesteri hivatalt, ami számunkra is előnyös, az nem bánja ezt meg. Égy péknek például négyzetméterenként 400 forintért adtunk területet, ami nem kis dolog, ha figyelembe vesszük, hogy igen kevés a szabad területünk, s hogy 1200-2400 forintos árak is vannak nálunk. Egyetlen nagy akadálya van, hogy bárki igényét kielégítsük: a szennyvíztelep kapacitása. De aki valami módon partnerünk tud lenni e gond megoldásában, az ránk is számíthat. SZÁSZVÁR Püski Mátyás polgármester: — Mindjárt a hivatalba lépésünk utón összehívtuk a kisiparosokat, kiskereskedőket, gazdálkodókat, hogy az együttműködésünkről tárgyaljunk velük. Akkor ők a mi kezdeményezésünkre kijelölték egy-egy képviselőjüket, akik részt vehetnek a testületi üléseken, s elmondhatják a véleményüket az őket érdeklő témákról. Nagyon örülnénk, ha ők az eddiginél nagyobb gyakorisággal látogatnák az üléseket, hiszen mindkét fél a hasznát látná ennek. A számunkra fontos vállalkozásokat adó- kedvezménnyel akarjuk segíteni. Például egy pék, aki nagyobb hitelt vett fel működése érdekében, igénybe veheti ezt, míg a hiteltörlesztés le nem jár. Az iparterületet illetően most éppen függő helyzetben vagyunk. A korábbi mázaszászvári iparterület a rendezési terv szerint a mázai részen van, a településrészek szétválása után mi most ilyen terület nélkül maradtunk. Üj rendezési tervre van szükség, de lépni nem tudunk addig, míg a földtörvény meg nem születik, hiszen nem tudjuk, hol lehet ilyen területet kijelölni. HÁRSFAI ISTVÁN
