Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-15 / 131. szám

1991. május 15., szerda aj Dunantüii napló e politikai uitafforuma Élni kell a lehetőséggel... Tárgyalja újból a Parlament! Mi, baranyai fiatal demokraták, levélben fordultunk Gönci Árpád köitánasági elnökből. Kérjük, küldje vissza a Parlamenthez tár* gyalásra vagy utolja az Alkot* mánybiráság elé, de ne engedje e hazánk gazdasági helyzetét lé­nyegesen rontó kárpótlási törvényt hatályba lépni. Mikor tavaly augusztusban a FIDESZ szavazataival támogat­ta elnök urat megválasztásá­ban, úgy gondoltuk, olyan emberre szavazunk, aki ha kell, képes feszült helyzetekben is akár, népszerűtlen döntést is hozva, de hazánk javát segítve cselekedni. A magyarországi német nem­zetiség mintegy fele Baranyá­ban, illetve a megyével érint­kező területeken él. A kárpót­lási törvény hatályba léptetésé­vel a második világháborút követő kisemmizés után újbóli arculcsapásuk, semmibe véte­lük történik meg. A régi sebek feltépése és újak ejtése követ­kezik. A kormány e kátpótlás egy jó részét a tönk szélén állá önkormányzatokkal akarja megfizettetni. így például a pécsi önkormányzat esetében lehetetlen lesz felállítani a FI­DESZ által javasolt önkormány­zati bankot, amely kedvezmé­nyes kölcsönöket nyújthatna lo- kás vételére, felújítására vagy építésére rászorulóknak, A város így minden lehetőségét elveszítheti arra, hogy segítse fiatal, illetve szerényebb lehe­tőségű polgárait a lakáshoz jutásban. A törvény növeli az úgy is magas inflációt és a költség- vetési hiány elviselhetetlen nyomás alá helyezi az önkor­mányzatokat, szétverheti a téeszek közül még a jól mű­ködőket is, s akadályozza a gyors privatizációt. Tisztelt elnök úr! Megbízatá­sa önre nagy felelősséget rótt. Kérjük, éljen jogaival! FIDESZ Baranya Megyei Területi Koordinációs Tanács A magyar történelemben, a magyar parasztság életében mérföldkőnek tekinthetjük azt a napot, amelyben az immár többpárti parlamentarizmus el­vei és gyakorlata szerint mű­ködő magyar országgyűlés az ún. „kárpótlási törvényt" elfo­gadta. Az 1945-ös földreform óta nem került sor ennél fon­tosabb, jelentőségében megha­tározóbb határozathozatalra a parasztság érdekében, azono­sulva annak vágyaival, szándé­kaival. Magyarországon is kulcskér­dés az európai színvonalú, pi­acgazdasághoz igazodó. s döntő részben magántulajdo­non alapuló új agrárágazat megteremtése. Az elmúlt évti­zedekben a vijággazdaságban végbement változások, vala­mint a jelenlegi gazdasági nehézségeink sok tekintetben új helyzetet teremtettek a nemzetgazdaság minden ága­zatában, s a mezőgazdaság sem volt kivétel ez alól. Ezzel számolva, és ezek figyelembe­vételével lehet, szabad és kell előrelépnünk. Szövetségünk a tulajdon- mindenekelőtt a földtulajdon- rendezését alapvetőnek és elsődlegesnek tartotta, s tartja napjainkban is. Teszi ezt an­nak ellenére, hogy tudja: min­denki számára egyformán elfo­gadható. kedvező megoldással soha senki nem tudott, s ter­mészetesen ma sem tud szol­A Magyar Szocialista Párt Pécs Városi Szervezete április végén lakossági fórumot tar­tott, ahol a pécsi vízdíjak és melegvízdíjak témája szerepelt. Az általános és az ott érzékelt hangulat alapján a következő álláspontot fogadták el: A Magyar Szocialista Párt Pécs Városi Elnöksége súlyos­nak ítéli meg azt a társadalmi feszültséget, melyet Pécsett a vizdij irreális felemelése oko­zott. Ennek oldására javaslat­tal fordul Pécs város önkor­mányzatához. Indokolatlannak és irreális­nak tartjuk a vizdij 43,20 Ft/m:l mértékét és a megállapításá­nak azt a módját, mely laká­sonként alapterület (szoba­szám) és komfortfokozat alap­ján történik. Javasoljuk, hogy gálni. De erre hivatkozva e kérdést elnapolni vagy a gya­korlati megvalósítást késleltet­ni, akadályozni, a mai magyar parasztság elleni egyik legna­gyobb vétek lenne, omely ne­gatív következményeivel a jö­vőre is kihatna. Bár napjainkban az ágaza­tot sújtó gondok szinte felso- rolhatatlanok, e törvény követ­kezetes és gyors végrehajtásá­val végre megtehetüiU nz első lépést a mezőgazdaságban is a tulajdonreform keretében megvalósuló vegyes gazdasági formák létrehozása irányába. A paraszti társadalomnak - és minden érdekeltnek - most, a törvény által biztosított vi­szonylag rövid idő alatt kell élnie ezzel a talán soha visz- sza nem térő lehetőséggel. Ezért már most tanácsos elkezdeni a szükséges információk, ira­tok stb. előkészítését, össze­gyűjtését, nehogy az igényjo­gosultak igen nagy száma mi­att az illetékes hivatalokban torlódás keletkezzen a rendel­kezésre álló rövid idő miatt. Mi úgy gondoljuk, hogy az önkormányzatoknak is feladata felzárkózni az átalakulás tá­mogatásához. Szerepük ebben a kérdésben erősen felértékelő­dik, hisz nagyon sok függ at­tól, mennyire érzik majd fela­datuknak a területükön élők ez irányú szakmai segítését, és mennyire tudnak e fontos fela­datnak - a jogok és lehető­ségek árkai között - szószólói. az önkormányzat módosítsa helyileg a vízdíjak megállapí­tását olymódon, hogy a lakás­ban ténylegesen (nem a hiva­talosan bejelentett) lakó sze­mélyek .után napi 200 liter vi­zet számlázzanak ki ott, ahol a ténylegesen fogyasztott meny- nyiség nem mérhető. Ahol központi melegvíz-szol­gáltatás van, a PÉTÁV csak a valóban elhasznált melegvíz felfűtését számlázza ki, ahol az mérhető, ahol pedig nem. ott lakásonként 100 liter/nop melegvíz felfűtését fizettesse meg. Az önkormányzót hozzon olyan határozatot, hogy a tár­sasházakban. bérházakban, szövetkezeti házakban lakó kö­zösségek és a lakók egyénileg is érdekeltek legyenek a lép­irányítói lenni. Tevékenységük­kel saját településük jövőbeni arculatát alakíthatják. Az ösz- szefogáshoz szövetségünk - a Magyar Paraszt Szövetség Ba­ranya Megyei Szervezete - örömmel nyújt segítő kezet, ha igénylik. Bízunk abban is, hogy a nagyüzemek felelős vezetői is segítő szándékkal, együttműkö­désre készen állnak a „kárpót­lási törvény" adta lehetősége­ikkel élni akarók mellé, és a mezőgazdaság minden terüle­tén segítik, e folyamatok előre­haladását. Az, hog* milyenné formálódik ez az ágazat, az, hogy mennyi öröm vagy kese­rűség közepette és mennyi idő alatt jönnek létre az új gaz­dasági formák, nagyban függ hozzáállásuktól. A történelmi helyzet adta lehetőségeket ugyanis lassítani lehet, de megállítani nem! Hisszük, hogy az agrárértelmiség felelőssége telies tudatában segíteni fogja e folyamat jó irányba haladá­sát. Végül, átérezve a feladat súlyát és jelentőségét, a hoz­zánk forduló jelenlegi és jövő­beni tagjaink részére is kész­séggel nyújtunk felvilágosítást e témát érintő minden -felme­rülő kérdésben, hétfőn, szer­dán és pénteken 10 és 14 óra között. Címünk: Pécs, Apáca (volt Geisler Eta) u. 15. A Magyar Paraszt Szövetség Baranya Megyei Elnöksége csőházak, esetleg lakások víz­fogyasztásának pontos mérésé­ben, a víztakarékosságban mérőórák felszerelésével. Java­soljuk, hogy ezt lakbér- és adókedvezménnyel, részletfize­tési lehetőséggel, szakemberek biztosításával támogassák. Az adminisztráció csökkenté­sét, a létszámgazdálkodás ész­szerűségét segítené a havi víz- díjátalány és az évenként egyszeri vizóraleolvasás. Az önkormányzat ismételten kezdeményezze a kormányzati szerveknél a vízdíjra vonatkozó rendelet azonnali módosítását. A Szocialista Párt városi elnöksége kezdeményezi, hogy a párt parlamenti frakciója in­terpelláljon ez ügyben az Or­szággyűlésben. az MSZP városi elnöksége Irreális a pécsi vízdíj Kívánják-e a névváltoztatást? Kb. egy év óta jelennek meg a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület javasla­tai Pécs Mj. Város utcanév-vál­toztatásairól. A jelenlegi ja­vaslatok azonban minden el­képzelést felülmúlnak. Már maga a változtatás kon­cepciója megdöbbentő. Ugyan­is amikor a városban sok ez­ren élnék létminimum alatt, szó szerint nyomorban, akkor egy szűk réteg, amely minden­képpen a város középkori ké­pét kívánja visszaállítani, ilyen javaslatokat tesz. A változások, amelyeket ter­veznek igen jelentős, több mil­liós anyagi ráfordítást követel a város költségvetéséből. Itt fel kell tenni a kérdést? Van-e joga a városi önkormányzat­nak adókból, vagy egyéb be­vételekből ezeket a költsége­ket fedezni akkor, amikor a nyugdíjasok egy igen jelentős része és a gyermekeket nevelő alacsony jövedelmű családok nem tudják befizetni az étke­zési térítéseket a közétkezte­tésbe. Úgy vélem, először a szegénységen kellene úrrá len­ni, csak ezután lehetne utca- név-változtotást végrehajtani. Ismereteim szerint az 1938. évi népszámláláskor Pécsnek 78 000 lakója volt. Most meg­haladja a 180 000 főt. Az 1945 óta Pécsre települt lakosság­nak fogalma sincs azokról a javaslatban szereplő szemé­lyekről. akiknek a nevét utca­névként kívánják felhasználni. Másik: a javasolt utcanevek ellen — kivéve az egyes tény­leg kompromittált utcaneveket - a lakosság nem kíván fel­lépni. Pl. mi indokoljo, hogy a Kossuth Lajos utca ismét Ki­rály, az Aradi Vértanúk útja ismét Petrezselyem utca legyen. Miért kell a mindenki előtt be­csült Aradi Vértanúk útját át­vinni egy másik utcába. Ez azonban nemcsak az elő zetes 23-i cikkből kivett példa, ez ismétlődik meg a 25-i cikk­ben is, amikor pl. Arany János, Deák Ferenc, Jogász, Majo- rossy Imre, Mikszáth Kálmán, Siklósi út, Széchenyi köz, Wes­selényi u. stb., csak néhányat kiragadva a közleményből, ki akarnak cserélni és máshova átvinni, vagy megszüntetni. Va­jon ezen személyek is vétettek az elmúlt 40 évben a nép el­len? A fentiekre figyelemmel ja­vaslom, hogy mivel már nem élünk a középkorban, nincs is szükség e korban lévő változ­tatások végrehajtására. Véle­ményem szerint a múlt haladó emlékeit anélkül is meg lehet őrizni, hogy emlékeiket kizáró­lag utcanevekben örökítsük meg más történelmi korok ro­vására. Javaslatom: a változ­tatni kívánt utcanevek tekinte­tében a Városvédő Egyesület aktívái kérdőívvel keressék fel az érintett utcák lakosságának legalábbis a kétharmad részét, és írásban nyilatkoztassák ki, kívánják-e utcájuk nevét meg­változtatni, vagy sem. Az ön- kormányzati képviselőtestület, tiszteletben tartva a lakosság akaratát, ennek alapján dönt­sön az utcanév változtatásáról. Dr. Mészáros Benjámin Pécs, Páfrány u. 47. Mit tegyünk a kárpótlási jegyekkel? Most, hogy nagy huzavona és késleltetés után a koalíciós pártok minden jelenlevő tagja és egy SZDSZ-es képviselő megszavazták a kárpótlási törvényt, elmondható, hogy ez az összes volt tulajdonos győ­zelme, pártállástól és leadott szavazótoktól függetlenül. A törvény elfogadásának az igazságszolgáltatáson kívül még az volt a célja, hogy a többlettőkéhez jutott szemé­lyek körét bővítsék, és egy ki­csit megsegítsék azokat a személyeket, akiket az elmúlt rendszer tulajdonuktól meg­fosztott és ezért családjukkal együtt hátrányosabb helyzetbe kerültek. A volt tulajdonosok érdekeinek képviseletében a Kisgazdapártnak történelmi szerepe van. A sors végül is kegyes és kegyetlen is volt a kisgazdákhoz. Kegyes, mert örömmel nyugtázhatjuk, hogy eredményes munkát végeztünk koalíciós partnereinkkel együtt. Kegyetlen, mert egyrészt eb­ben a folyamatban nehéz har­cot és mitagadás, sokak el­lenszenvét osztotta ki nekünk, másrészt programunk felét, a polgári tulajdonok reprivatizá­cióját sem engedte megvaló­sulni. Az ellenzékkel és a köz­hangulattal való jó kapcsolat megteremtése érdekében a Kisgazdapárt elfogadta azt a kompromisszumot, hogy az igazságtalanul elvett boltokat, házakat, kisüzemeket és egyéb polgári tulajdonokat csak ugyan minimálisan, szinte szimbolikusan kárpótolják, sőt a földet is, ha azt nem ter­mészetben igényli vissza a volt tulajdonos, akkor átlago­san a reális ár negyedét kap­ják még csupán. Most az érintettek joggal teszik fel a kérdést, hogy mit csináljanak a kárpólási je­gyekkel? Nyilvánvaló, több megoldás is kínálkozik. Egy fő szabály ózonban egyértelműen érvé­nyesül, mégpedig az, Hogy aki csak teheti, az földre váltsa a kárpótlási jegyet. Akinek most megvannak a feltételei és piáci ismeretei a gazdálko­dáshoz, azaknok nyilvánvaló, semmilyen tanácsra nincs szük­ségük e téren. Ők tudják, hogy a saját földjükön a mos­tani áraktól lényegesen ol­csóbban tudják majd előállí­tani termékeiket. Akik munka nélkül maradnak vagy jöve- delemkiegészitésként kedvük van legalább a saját élelmi­szerszükségletüket megtermel­ni és kezdők e tekintetben, azoknak azt ajánljuk, hogy először kis területen indulja­nak el. és a tsz-szel vagy ma­gángazdálkodókkal végeztes­sék el a földmunkákat. Aki ettől kicsit többre vállalkozik, annak azt javasoljuk, hogy ha egy helyen több tulajdonos van, akkor alakítsanak ki önálló szövetkezetét vagy egyéb gazdasági társulást. Így megvalósíthatják o mini­mális gépigénybeszerzést az összeadott pénzforrásból, és megpróbálkozhatnak termé­nyeik önálló értékesítésével is. Ha erre nincs erejük vagy kedvük és főleg, ha gyerekeik vannak, akkor a tsz-nél ren­dezzék az örökséget és a föl­det pedig hagyják bent a' tsz-ben mindaddig, míg vala­melyik gyerekük fel nem készül a gazdálkodásra. Külön csoportot képeznek ozok a volt tulajdonosok, akik mind a föld-, mind egyéb tu­lajdonuk utáni kárpótlási je­gyükkel új vállalkozásba kí­vánnak kezdeni. Számításba jöhet itt az állami tulajdon bármely része, amelyet a Va­gyonügynökség megvételre fel­kínál, akár lakásvásárlás is. Továbbá, az Egzisztencia Hitel felvételénél, valamint más pri­vatizációs hiteleknél a kárpót­lási jegy hitelfedezetként ve­hető igénybe. Végül, a volt tulajdonosok­nak, néhány kivételtől eltekint­ve elővásárlási joga lesz az egykori tulajdonuk vissza­vásárlására, amennyiben azt a Vagyonügynökség áruba bocsátja. FKgP Pécs Városi Szervezete Könczöl László városi elnök Köhög a Bolha Badarság lenne feltételez­ni, hogy a Magas Alkot­mánybíróságnak tudomása lenne kicsiségemről, szemé­lyemről: a Bolháról, aki vé­leményez, igenei, tagad, fel­szólal, tiltakozik, egyetért vagy különvéleménye van, azaz: köhög. Annak ellenére, hogy - a köztudat szerint - nincs tüdeje. A Bolha tudja magáról, hogy van. A Magas Alkotmánybíró­ság hatálytalanította Hor­váth Balázs, volt belügymi­niszter rendeletét, miszerint a magánszemélyeknél levő („önvédelmi"?) fegyverek be- szolgáltatandók. Az Alkot­mánybíróság szerint e ren­delet személyiségi jogot sért — a személynek joga van fegyveres önvédelemre. A Bolha szerint viszont itt van a dolog hátulütője: hol végződik a jogos önvédelem és hol kezdődik a támadás? Hol a határvonal? Igencsak kötélidegzetünek kell lennie a megtámadott és a revol­verrel (vagy ahhoz ijesztően hasonlító gázpisztollyal) szem­benéző Bolhatársnak, hogy a támadás pillanatában tárgyi­lagosan, szakszerűen végig­gondolja, mérlegelje az ön­védelem és támadás jogilag meghatározott jellemzőit, moz­zanatait, és ezeket összevesse adott helyzetével, valamint ennek alapján a lehető leg­helyesebben döntsön! Vagy valaki, valakik félnek múlt­beli tetteik utáni bosszú­állástól? Az elmúlt két év bebizonyította, hogy nem kell félnie, félniök - ezért nincs szükségük, emiatt sincs szükségük „önvédelmi" stuk- kerre, lőfegyverre. Summa summarum: az okfejtés vagy a jogszabály valahol „hi- bádzik". De ha az Alkot­mánybíróság változatlanul így értelmezi a személyiségi jogot - ám legyen! De o Még Magasabb Parlament vitassa ezt meg vagy bírálja felül! A Bolha, amióta eszmél- kedését tudja, mindig irtó­zott szúró, vágó vagy go­lyós fegyverektől, mindenféle gyiloktól. S ha netán ezek egyike ámokfutó kezébe ke­rül és szegény Bolha szembe­találkozik vele, legjobb eset­ben sebesülten összerogy a kövezeten vagy pattoghat időtlen időkig az örök Va­dászmezőkön — tüdővel vagy tüdőtlenül. Arató Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom