Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-15 / 131. szám

1991. május 15., szerda új Dunántúli napló 3 MUOSZ­közgyűlés Ezúton értesítjük a MUOSZ baranyai csoportjának tag­jait, hogy május 21-én ked­den, a Művészetek Házában 16.30-kor megyei tisztújító közgyűlést rendezünk. Kérjük a tagságot, hogy minél na­gyobb arányban képviseltesse magát, mert az országos köz­gyűlésre csak a megyei köz­gyűlésen megjelentek arányá­ban delegálhatok megyei kül­döttek. Mindenkit szeretettel várunk: MUOSZ megyei vezetősége Amerikai filozófia­professzor előadása a JPTE-en Robert Sokolowski filozófia- professzor (The Catholic Uni­versity of Amrica, School of Philosophy, Washington DC USA) angol nyelvű előadást tart a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen. A Filo­zófia Tanszék meghív minden érdeklődőt. DNA AS A CO­DE: SOME PHILOSOPHICAL COMMENTS (A DNS mint kőd: filozófiai kommentár). Idő: 1991. május 16. csütörtök, 18.00. Hely: Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, Ta­nárképző kar, dékáni tanács­terem (Nr. 230). I. Pécsi Blues Fesztivál Első alkalommal rendeznek blues fesztivált Pécsen, mely­re a hatai blues zene kiváló képviselői mellett Amerikából és Ausztriából is várnak együtteseket. A kétnapos fesz­tiválon. mely pénteken 18 órakor kezdődik az Apáczai Nevelési Központ Művelődési Háza színháztermében, három pécsi együttes is fellép, a Maradék, a Coda és a Pécsi Magas Fiúk Dalárdája. Pén­teken ad műsort a Deák Bili Blues Band, a Tűzkerék, a Pa­lermo Boogie Gang, a Natur Blues Band és a Maradék. A fesztivál szombaton 14 órakor folytatódik tíz együttes fellép­tével. A fesztivál ideje alatt q művelődési ház aulájában session-zenélésre is alkalom nyílik, vagyis, aki úgy érzi, be szeretné mutatni blues zenei tudását, beülhet a dob vagy gitár mellé. Törvényjavaslatok az Országgyűlés előtt Vita a volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezéséről (Folytatás az 1. oldalról) Salomon László kijelentette: közős ügyről van szó. A tu­lajdoni rendezés leglényege­sebb alapelve a funkcionali­tás elve, amelyben csak má­sodlagos az igazságtétel igé­nye. Ez azt jelenti, bogy a rendező elv nem a reprivati­záción és a reparácián alap­szik. Igazságtalannak nevezte azokat a feltételezéseket, amelyek, mint az egyházak, úgy jutnak ingatlanokhoz, bogy mások ugyanakkor fedél nélkül maradnak. Pozitív disz­kriminációnak kell érvényesül­nie az alkotmány szellemében az oktatás és a művészet te­rületén, és éhlhez ez a tör­vényjavaslat megfelelő alapot nyújt — mondotta az MDF ve­zérszónoka. SZDSZ „Annak, hogy a vallássza­badság a gyakorlatban meg­valósuljon, az állam és az egyház szétválasztása a bizto­sítéka" — jelentette ki fel­szólalásában Mészáros István, az SZDSZ vezérszónoka. A tárgyalandó törvényjavaslat a szabad demokraták megítélése szerint ennek a kritériumnak több szempontból sem tud megfelelni, mert az egyházak nem jutnak a működőképessé­gükhöz szükséges javak meg­felelő mennyiségéhez, állan­dóan füaqőségben lesznek az állami költségvetéstől, s így magától a politikától is. A törvényjavaslat ezenkívül egy egész aknamezőt helyez a tár­sadalom talpa alá: a szóban forgó ingatlanok nagyobbik részének jelenlegi tulajdono­sai és * használói, nevezetesen az ^önkormányzatok és a köz- intézmények diktátumként ér­tékelik a javaslatot; számos társadalmi réteg elégedetlen­ségét váltia ki, hiszen jogosan tiltakoznak majd azok, akik a2t tapasztalják, hogy műkö­dő közszolgáltatások (iskolák, kollégiumok, szociális ottho­nok) szűnnek meg; 'pénzügy* bomba robbanna, hiszen a költséavetési ‘kihatásokról még csak felmérés sem készült; a tízéves visszaadási határidő pedig telies bizonytalanságot okoz az ingatlanpiacon és a ‘beruházások területén. Az <t7n';7 obh^n a formában nem fogadja el a törvényjavasla­tot, mert több kárt okozna, mint hasznot. FKgP A Független Kisgazdapárt meggyőződése, hogy az egy­házaknak vissza kell kapniuk évszázados tulajdonukat — je­lentette ki Kováts László, a párt vezérszónoka. .Méltatta az egyházak szerepét a hit­életben, az oktatásban, a ne­velésben, az egészségügyben, szociális és kulturális téren. Reményét fejezte ki, hogy a kormány az ország gazdasági helyzetének rendbetétele után módot talál arra. hogy bizto­sítsa az egyházak gazdasági autonómiáját. A kisgazdák tíz év helyett öt évre javasolják módosítani a visszaadás idő­tartamát. Az iskolai hitoktatás újbóli bevezetése körüli fel­zúdulásra utalva Kováts László kijelentette: hiába vá­lasztották szét az államot és az egyházat, az államnak ösz- szes közjogi intézkedése során támaszkodnia kell a vallásra. MSZP Az MSZP vezérszónoka, Já­nosi György — előre bocsátva, hogy a szocialista frakció elfo­gadhatatlannak tartja a tör­vénytervezetet — úgy ítélte, a kárpótlási törvény után a kor­mánykoalíció most a civil szfé­ra egy újabb kiválasztott réte­gének akar kedvezményeket jut­tatni, s ez várhatóan súlyos tár­sadalmi feszültségeket kelt majd. A szocialista képviselő nem vitatta: orvosolni kell az egy­házakat ért méltánytalanságo­kat, s azzal is egyetértett, hogy a működési feltételek biztosítá­sa terén is hathatósabb támo­gatásra szorulnak a magyar- országi egyházak és felekeze­tek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a most tárgyalt törvény- tervezet messze túllép a jogos igazságszolgáltatáson, s egy­fajta kitüntetett szerepet szán az egyházaknak. Erre példa­ként említette, hogy a törvény- javaslatban a volt egyházi in­gatlanok reprivatizációjának nincsen felső, csupán alsó ha­tára. Az egyházi ingatlanok- ügyének a jefenlegi kormány­zati elképzelések szerinti ren­dezését, annak várható hatá­sait elemezve a képviselő úgy látta, hogy az egyházak egy társadalmi konfliktus "közép­pontjába kerülnek. FIDESZ Elhibázottnak minősítette a törvénytervezetet Fodor Gábor, a fiatal demokraták vezérszó­noka is. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy a törvényalkotók a kárpótlási törvényhez hason­lóan a reprivatizációból indul­tak ki, s az 1948-as tulajdoni állapotot vették alapul. A szo­cialista frakció álláspontjához hasonlóan Fodor Gábor is azon a véleményen volt: az ingat­lan rendezésnek ez a módja, a különböző működő intézmé­nyek feladása súlyos társadal­mi feszültségeket gerjeszt. Hozzáfűzte: az egyházi tulaj­donba vagy kezelésbe adott ingatlanok és intézmények fenntartása kiszámíthatatlan té­telekkel terhelné meg a költ­ségvetést. Jogi szempontból kö­zelítve a törvényjavaslatot a fiatal demokrata politikus úgy vélte, hogy az sérti a lelkiisme­reti és vallásszabadság elveit. Hangsúlyozta: a tervezet volta­képpen azt az állapotot kon­zerválja, melyben az egyház a kormányzat politikai akaratától függ. A FIDESZ - mintegy alterna­tív koncepciót jelentő - javas­latait ismertetve Fodor Gábor elmondta: álláspontjuk szerint egyszeri, induló vagyoni jutta­tást kell biztosítani az egyhá­zak számára, majd stabil ösz- szegű, de a költségvetéstől el­különülő éves támogatóst, me­lyet kiegészítene az oktatási, egészségügyi tevékenységhez folyósított normatív támogatás. KDNP A kereszténydemokrata frakció — miként erről vezér­szónokuk, Tóth Sándor beszá­molt - egyetértéssel fogadta az előterjesztést, és koncep­cióját tekintve támogatja a törvényjavaslatot. A KDNP képviselője — hangsúlyozva, hogy nem len­ne szerencsés hitvitákat foly­tatni a Parlamentben — kifej­tette: nem az ateistákkal szállnak szembe e törvényter­vezet tárgyalása során, ha­nem azokkal, akik nem akar­ják a normális működéshez szükséges feltételeiket megad­ni az egyházaknak. A vezérszónok emlékezte­tett az elmúlt hetek, hónapok nagy tömegeket vonzó egyhá­zi eseményeire, s leszögezte: egyetlen párt sem képes any- nyi embert mozgósítani jelen­leg az országban, mint az egyházak. Egy felmérésre utalva mindezt kiegészítette azzal, hogy az ország lakos­ságának mintegy kétharmada tartja magát vallásos meg­győződésűnek, tehát szükség van nagyobb számban a kü­lönböző egyházi intézmények­re. A parlamenti pártok és a függetlenek vezérszónokai után négy bizottság számolt be a képviselők állásfoglalá­sáról, majd hozzászólások következtek, melyek után Szű­Az Országgyűlés elnöke bejelentette: a kormány benyújtotta a Belügymi­nisztérium lll/lll. ‘ csoport- főnöksége hivatásos, va­lamint „szigorúan titkos” állományú tisztjei és há­lózati személyei adatait tartalmazó, 1990. február 14-én lezárt nyilvántartá­sának, továbbá az egyko­ri államvédelmi szervek és karhatalmi alakulatok tisztjei adatainak felhasz­nálásáról szóló törvény- javaslatot. rös Mátyás az általános vi­tát elnapolta, és ebédszünet következett. A délutáni szünetben az Országgyűlés dr. Szabó La­jost (FKgP) jegyzőjévé válasz­totta. Erre azért volt szükség, mert dr. Pásztor Gyula jegyző, pártja frakcióvezetője lett. A délutáni ülés második ré­szében először tárgyalták a képviselők a törvényjavaslatot rendkívüli eljárással, sürgős­séggel a számviteli törvényt. (A rendkívüli eljárás értelmé­ben lerövidül a módosító ja­vaslatok benyújtási határide­je, és a plenáris ülés csak azokról az indítványokról sza­vaz, amelyeket az illetékes bizottságok - legalább a ta­gok egyharmada - támogat­nak. A plenáris ülésen a frakciók állíthatnak előadót.) Szarvas Béla (MDF), a költségvetési bizottság elő­adója a törvényjavaslat nagy érdemeként említette, hogy olyan komplex számvitelrend­szer kiépítését célozza, amely fel kíván zárkózni az Európai Gazdasági Közösség számvi­teli rendszeréhez, felépítésé­ben, követelményrendszerében követi az EGK irányelveit, és középpontjába nem a statisz­tikai adatszolgáltatás igényét, hanem ‘a vállalkozást állítja. A bizottság nevében ezért a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta. Egyhangúlag fogadták el a számviteli törvényt Egyhangúlag, 218 szavazat­tal, tartózkodás és ellensza­vazat nélkül fogadta el az Országgyűlés - mintegy egy­órás részletes szavazási pro­cedúra után - a számviteli törvényt, s ezzel befejezte keddi munkáját. A Parlament munkarendjében ez volt az első olyan törvényjavaslat, amit rendkívüli és sürgős el­járással tárgyaltak meg a képviselők. A volt papnövelde Pécsett Fotó: Horváth Norbert Küpernyü elüti Cigány magazin Egy régi szobor ismét a helyén Tegnap ismét a helyére, a JPTE Tanárképző Kar központi épületének bejárati részébe ke­rült Zichy Gyula egykori pécsi püspök fehér márványszobra a Jezsuita Intézmények Diákjai­nak Pécsi Egyesülete jóvoltá­ból. A húszas években készült, carrarai márványból faragott alkotás az ötvenes években ke­rült az utcára, majd megőrzés végett a szomszédos Pius templomba, ahol napjainkig volt látható. Az egyesület tár­gyalást kezdett az egyetem rektori tanácsával, amely mind­végig készségesnek bizonyult, engedélyezte a szoborrehabili­tációt. A helyreállítást jelentős összeggel támogatta a Posta Bank Rt. is. Az újbóli szobor- avatóra május 19-én kerül sor a 11 órósi mise után. Cs. J. Ktpernyü elüti Kölcsönvett szavak, kölcsön­vett mesék és hitek. Ezzel együtt kölcsönvett a történelem is? Történelmet azonban ilyen módon — győzelmeivel és pok­laival együtt — nehéz lenne kölcsönbe venni. Mikor már mindent elborít a látszat, még mindig megmaradhat valami­féle fogódzónak, differencia specifikának az álom; az álom, amely hazudhat ugyan az ön­becsapás és a vágyak logiká­ja szerint, de lélektani csillag- térkép lehet így is. A cigányság különös, évez­redek homályába vesző múlt­járól van szó. Kényelmesebb lenne ugyanis ráfogni: a cigá­nyoknak még saját történel­mük sincs. És lám, minden ezt is igazolja, hiszen mintha ezt a sokfele, cigányosan tarka nincset vonszolnák magukkal mindmáig. Hiába szivárogtak át a XI. századtól kezdődően Ázsiából a Balkán félszigetre, hogy a XV. századra már ott legyenek Európában csaknem mindenütt, sem azt a társadal­mi szervezettséget nem ismer­ték, amely itt már szinte termé­szet adta módon jelölte ki a társadalmi és egyéni lét tör­vényszabta kereteit, sem min­dennek az alapját, a tulajdont, amely a nyugati világban máig az erkölcs és a hatalom legszilárdabb öntőformáit je­lenti. De milyen messze voltak in­nen és ettől a cigányok? A for­rások szerint akár a fehér hu­nok — a mai ujgurok-jugarok ősei — is gyanúperbe foghatók, hogy az észak-nyugat indiai nép lökéshullámszerűen egy­másra következő vándorlása 470 körül kezdetét vette - aho­gyan ezt Vekerdi József is em­líti „A cigánynépmese” című kitűnő, még 1974-ben megje­lent könyvében. A távolságot és az emberközelséget azon­ban máig is csak méricskéljük. Vélhetően ennél a méricské- lésnél többre és egynémely szempontjában másra vállalko­zott a pécsi stúdió cigány ma­gazinja, amely a múlt héten pénteken, 15.05 órakor „Bagen sama - Ashun kathe - Figyelj rám!" címmel indult útjára. A szerkesztő Rózsavölgyi Erzsébet és társai ügyszeretetében bízva egyúttal bizhatunk a vállalko­zás sikerében is. Abban, hogy a Nas ekranhoz, a szerbhorvát nemzetiségi magazinhoz hason­lóan, társadalmi súlyához mél­tóan követel magának helyet az egyes csatornán, abban, hogy a cigány önazonosságtu­dat elsősorban a cigány értel­miségieknek köszönhetően vál­lalható lesz. Mert fel tudja majd mutatni a saját értékeit, és azokat a sajátosságait is, amelyeket takargatni most ajánlatosabbnak hisz. Bari Ká­roly, Lakatos Menyhért, Péli Ta­más, Osztojkán Béla, Choli Daróczi József, Lojko Lakatos József és mások után itt egy kedves, csupamosoly^ színésznő is — a pécsi Jónás Judit, akit boldogság tölt el, hogy ennek a műsornak a vezetője lehet, s nem csökkent benne a remény, hogy álma, a cigónyszínház Baranya fővárosában valóság­gá lesz. Az új magazinformát üdvözlő prológ helyett írhattam volna magáról az első bemutatkozás­ról is részletezőn. Arról, hogy a műsorban elsőként Wolfart János, a Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Hivatal elnöke nyilat­kozott, majd Jónás Judit jelent­kezése után Ráczné Kalányos Erzsébet festőművész vall a sa­ját, beás nyelvén az ugyancsak cigány Varga Ilonának, a rádió munkatársának életéről, művé­szetéről. Majd a nyomor képei. A gyűlölet fájdalmas sistergé­se. Ismerős és időtlen árkok már-már banalitásba fulladó hosszadalmassággal, végül — feloldásként? — a pincehelyi Gozmán Angéla a könyvei kö­zül üzeni: szeretné, ha magyar férje lenne, hogy bebizonyítsa, cigánylánnyal is lehet szépen élni. Bóka Róbert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom