Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-13 / 129. szám
1991. május 13., hétfő aj Dunántúlt napló 7 Töruenytelenség törten«? Orfű kontra Orfű Biztosítási kacsák... Az utóbbi napokban több helyről is „felröppent" a hír: rövidesen megszűnik az Állami Biztosító. A sok embert és még több biztosítási szerződést érintő kérdésről Mihalik Imre, az AB pécsi fiókjának vezetője mondja: — Szó sincs megszűnésről. Az Állami Biztosító Rt. privatizációja ugyan napirenden van, de ez nem jelent megszűnést. Az ország legnagyobb biztosítója továbbra is változatlan néven áll régi és új ügyfelei szolgálatára. ügyfeleink jelzéseiből mi is hallottuk, hogy egyes, magukat biztosítási ügynökként bemutató emberek ezzel a hazugsággal próbálják átcsalogatni más biztosítókhoz szerződéses partnereinket. Meggyőződésem, hogy tisztességtelen emberek tisztességtelen módszerei előbb-utóbb lelepleződnek. Az a kacsa is felröppent, hogy elvi okokból nem kívánunk részt venni a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításában. Ennek az álhírnek sincs alapja. Részt veszünk a versenyben, amely a gépjárműtulajdonosok bizalmának elnyeréséért indul. Minden ügyfelet szeretettel várunk, becsületesen kiszolgálunk. Felkészültünk a várható rohamra és a felelősségi károk szakszerű rendezésére. Családvédelmi tanfolyam Zsámbékon Családvédelmi intenzív posztgraduális tanfolyamat indit ismét o Zsómbéki Tanítóképző Főiskola 1991 szeptemberében. A továbbképzésre pedagógusok, védőnők, szociális területen dolgozó, felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelentkezhetnek, olyanok, akik valamilyen formában a gyermekek, illetve családok problémáinak megoldásával foglalkoznak. A képzés célja: az ismeretanyag korszerűsítése, bővítése, a készség- fejlesztés, a szemléletformálás. Azt akarják, hogy a tanfolyam hallgatói fogékonyabbá váljanak a rászoruló családok sokrétű problémái iránt, s tájékozottabbak legyenek a megoldási lehetőségeket illetően is. A 120 órás tanfolyam egy tanéven át tart, havonta egyszer két napot jelent a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán. Ugyanide (2072 Zsámbék, Zichy tér 3.) lehet küldeni a szakmai önéletrajzzal kiegészített jelentkezést. A jelentkezőket felvételi beszélgetésre hívják, ennek várható ideje június eleje. Bocsássa meg nekünk az olvasó: nem nézünk a történet mögé. Oka: megteszik - megtették és várhatóan folytatják is majd — az ellenérdekű felek. Jelesül: az orfűi polgármesteri hivatal, élén Nagy Bandó András polgármesterrel, illetve az Orfű-völgy üdülőhelyi Közössége testületé, élén Iharosy Kálmán elnökkel és Csanády Sándor titkárral. Az várható ugyanis, hogy a két szerv között a vita — amely a részönkormányzat megadása, illetve annak késleltetése miatt hónapok óta dúl — lassan-lassan a kenyértörésig jut. Mi pedig ebben közreműködni - e cikk keretében - nem akarunk. Maradnak hót a tények. • Kezdetét a múlt esztendőre kell tennünk, amikor a helyi tanács mellett működő üdülőhelyi bizottság átalakult, s Orfű- völgy üdülőhelyi Közösségére változtatta a nevét. Egy, a köz- társasági megbízotti hivatalnak írt levelében „az orfűi magánüdülök érdekképviseleti szerve" - ként határozzák meg magukat. Ebben jelzik alapvető problémájukat is: ........az orfűi völgy ö t községe állandó lakosainak száma 650 fő körül mozog, ezzel szemben a magánüdülők száma 929, a vállalati üdülőké 40—50 között van, a zártkert- tulajdonosok kb. 200-300-an vannak. Messzemenően igazságtalannak tartottuk, hogy a kb. 1200 üdülőtulajdonos a 650 fő helyi lakos mellett a hivatalos képviseletben nem vehet részt, a döntésekből ki van zárva." Tudniillik az önkormányzati választásokból az üdülőtulajdonosok kizárattak — panaszolja a közösség -, képviselőjük így a testületben nem is kerülhetett, s csak külső szemlélői lehetnek az őket is érintő döntéseknek. Múlt év októberében elhatározták: az önkormányzati törvény alapján kérik a részönkormányzati jogok megadását. Mindezt közölték november elején a polgármesterrel, aki december elején válaszolt: elfoglaltsága miatt csak januárban lesz módja a kérdéssel foglalkozni. Január 31-én a Közösség képviselői levélben sürgették a választ. Március 1-jéig hiába vártak rá. Még ezt megelőzően közel 600 levelet küldtek szét az üdülőtulajdonosoknak: 403 visszaérkezett válasz meghatalmazta a Közösséget az érdekképviselettel és a részönkormányzat létrehozásával. (Azóta újabb címzettek kapták meg a levelet.) Amire pedig az Orfű-völgy üdülőhelyi Közössége alapozza igényéta részönkormányzatra: a törvény rendelkezése szerint ez nem tagadható meg akkor, ha az üdülőnépesség létszáma eléri az állandó lakosok létszámának egynegyedét. Ez Orfű esetében megvan, mi több, majdnem megfordítható az arány. Lényeges még, hogy a jogszabály szövege település- részt említ, vagyis: ilyen esetben is meg kell adni a részönkormányzati jogosultságot. Választ a Közösség a köztársasági megbízott megyei hivatalától március 20-án kaptak: „ . . . e kérdésben a döntési jogkörrel a képviselőtestület rendelkezik. Megkeresését ezért az intézkedésre jogosult szervhez küldtem meg . .." Immár — a következő „hivatalos dátum" tekintetében - eljutottunk április 30-ig, amikor újabb levelet küldött a Közösség a köztársasági megbízott hivatalának. Ebben panaszt emelnek, hogy az orfűi képviselőtestület a határidő lejártáig semmiféle határozatot ez ügyben nem hozott. Sőt - teszik hozzá - tudomásuk szerint nem is terjesztették a témát a ön- kormányzati ülés elé. Az időközben eltelt hat hónap alatt — vonja le a konzekvenciáját a részönkormányzatot követelők tábora — az agyonhallgatással Orlün a polgármesteri hivatalban törvénysértést követtek el. Mit mond a másik oldal? Nagy Bandó András szerint Or- fűt négy részre kell osztani: magára az „alapközségre", illetve a három üdülőterületre, Szásztelekre, a Fenyves-sorra, illetve az ABCD szektorókra. Ő úgy véli: ha majd külön-külön mindegyik kéri a részönkormányzatot, akkor lehet tárgyalni a kérdésről. Másrészt a közelmúltban alakult meg az ön- kormányzat mellett működő vállalkozói és idegenforgalmi bizottság. Ebből ugyan — legalábbis mi — nem tudjuk levonni azt a következtetést, hogy akkor az üdülőtulajdonosok érdekképviselete is megoldott, a részönkormányzati jogosultságokról nem is beszélve. Mint ahogy az sem egészen átlátható: miért jobb, ha többen is kérik ezt a jogkört? Mindenesetre a polgármester leszögezi: nem tagadták eddig meg a részönkormányzat megadását az Orfű-völgy üdülőhelyi Közösségétől. Ez igaz. Mint ohogy az is: nem is adták meg, az említett jogszabályi kötelezvény alapján. Végül Nagy Bandó András arra hivatkozott: három hete várja a választ a köz- társasági megbízott megyei irodájától — mi április 30-án beszélgettünk a polgármesterrel —, de mindhiába . . . Végül hozzátette: nem részönkormányzatokra lenne szükség, hanem zárt ülepítőket kialakító, nem szemetelő üdülőkre. Vagyis — tesszük hozzá mi — rendre. Mészáros Attila Kft. egy önkormányzati tulajdonból A Siklósi Költségvetési Üzem megszüntetése, privatizációja okkal, ok nélkül ismét alaposan felkavarta a kisváros amúgyis forrongó légkörét. Nem véletlenül adtok hangot az emberek felháborodásuknak, hiszen a jegyző által készített 11 pontos koncepció a város működéséről nevetségesen alacsony, könyvérték szerinti 6 millióról beszél, ráadásul elveti a pályázat kiírását is, kizárólagos jogot adva az ott dolgozóknak a megvételre. A helyi újság hasábjain is sdkat és keményen támadták az üzem elkótyavetyélését és magát az üzemvezetőt, Mehring Istvánt is. Mint a legilletékesebbhez, hozzá fordultam.- Hogy áll most az ügy? — A legutóbbi képviselőtestületi ülésen megerősítették a korábbi határozatot, amely mint veszteséges céget, megszünteti a költségvetési üzemet. A város elővásárlási jogot biztosít az üzem dolgozóiból alakult Siklósi Költség- vetési Kft.mek, hogy napi értéken megvegye a vagyont.- Ez mit jelent? Hiszen a koncepció könyvértékről beszélt? — Az elírás volt. Ebből adódott a félreértés. A napi értékesítés: e külső független szakértők napi árfolyamon felértékelik az üzemet és a kft. ezen az áron veheti meg.- Sokan azt is mondják: a veszteségesség szándékos volt... — Tavaly mint minden évben 20 éven keresztül, nyereséges volt a cégünk, átlag 30 milliós termelést produkáltunk. De ez évben, mivel a köz- igazgatás átszervezésével a megyetanács útprogramja megszűnt, a megrendelési állományunk drasztikusan lecsökkent. A piackutatás szerint maximum 10—15 millió lesz a termelésünk, ehhez kell alakítanunk szervezetünket, létszámunkat. Nyugdíjasainktól, néhány adminisztrátorunktól és egy-két megbízhatatlan munkaerőnktől most megváltunk, de a törzsgárda, azok az emberek, akikkel 20 éve együttdolgozom, megmaradt.- Hogyan tovább?- A kft. megalakult, fölveszi a hitelt, megveszi a céget, és azonnal munkához lát. A dolgozóink lehetőséget kapnak, hogy egyes műhelyeinket, gépeinket bérbe vegyék, önálló tevékenységet folytassanak. De ez sem új dolog. Gépkocsivezetőink már bérlik a homokbányát és betéti társaságot alapítva hasznosítják. Kötünk egy szerződést a várossal: határidőre, árengedménnyel és szükség szerint azonnalra vállalunk majd helyi munkákat. Véleményem szerint a régi szervezeti forma számomra is sokkal veszélytelenebb volt.de a gazdasági kényszer hatása miatt nincs jobb alternatíva. A hitelekért, a milliókért a rizikót nekem, mint az ügyvezető igazgatónak, személyesen keil vállalnom.- Tehát nem úgy lesz, hogy Mehring István egyszemély- ben megveszi magának a céget. Miért vállalja mindezt a kockázatot... ?- Siklósi vagyok. Embereimmel évtizedek óta együtt dolgozunk. Ennék az 50 embernek családja van. Hogy néztem volna a szemükbe, hogy tártam volna szét a kezemet: sajnos ez van, boldoguljon mindenki úgy, ahogy tud . . . Reichmesz Ádám Fogyatékosok a változó világban Február végén rövid tudósítás tette közzé az Új Dunántúli Naplóban a Baranya Megyei Gyógypedagógus Kamara megalakulását. A kamara képviselni kívánja egyrészt a gyógypedagógusok, valamint a területen dolgozók érdekeit, másrészt a sérült egyént, emelve a szolgáltatás szintjét, elősegítve társadalmi bei 11 eszked ésü két. Amikor a fogyatékos szó elhangzik, az emberek döntő többsége a vak egyénre gondol, majd o mozgássérültek következnek, esetleg a siketék. Az érzékszervi fogyatékosok:. A társadalom segítő akciói is e területeken szignifikánsak. Sérülésük egyértelmű. Lehetőségei korlátozottsága nem szorul magyarázatra. Nem így az értelmi fogyatékosok ! Sérülésük nem ismerhető fel azonnal. De mások. Más a mozgásuk, beszédük, mimikájuk, de főképp a gondolkodásuk. A sérülés nagyságától függően más. Baranyáiban gyógypedagógiai nevelésre, oktatásra szoruló lisko lás korú értelmi fogyatékosok száma 1300. A kamara elsősorban az ő érdekeiket kívánja képviselni, o leg rá szorul tab bakét. Oktatásukat 250 nevélő végzi. Az elmúlt évtizedek során erőszakolt közelítés történt képzésük terén az épek általános iskolájához. Megítélésükben mennyiségi szemlélet érvényesült. A 8. osztály bizonyítványa csak az épek 6. osztályosának felelt meg. Jelenleg a törvény azonos érvényűnek, de nem azonos értékűnek ismeri el. A mennyiségi szemlélet jegyében született Nevelési és Oktatási Terv, valamint a tankönyvek az épek csökkentett tananyagát tartalmazták. Nem vették figyelembe másságukat, azt, hogy az intellektuális feladatvégzéssel szemben a gyakorlati tevékenységet részesítik előnybe, itt képesek igazán sikerélményhez jutni. Súlyosbította a helyzetet az áthelyezések számárnak erőltetett csökkentése. Csak a legsúlyosabb esetek kerülhettek áthelyezésre, részesülhettek gyógypedagógiai ellátóiban. Ezek számára a képzési anyag elsajátítása hihetetlen nehézséggel járt. Ugyanilyen sorsra jutottak azok, akik nem nyertek áthelyezést, és az épek általános iskolájában maradtak. A kamara törekvése olyan gyakorlati irányultságú képzés, ami iskoláskorban megalapozza társadalmi beilleszkedésüket, másrészt a képességeiknek megfelelő tevékenységi formák sikerélményt nyújtanak számukra, csökkentve bűnözésibe sodródásuk lehetőségét. Május 11—15. között zajlik városunkban az a rendezvénysorozat, ami a Fogyatékosok a változó világban” címet viseli. A rendezvénysorozat témája az integráció. Az integráció, almi az épek társadalmába való beilleszkedést, az adott lehetőségeik keretein belül a mind teljesebb emberi élet megvalósításának biztosítósát jelenti. Ennek elérésére és megvalósítására két léhetőség kínálkozik. Egyik a fogyatékos gyermekek külön oktatása, a másik — adott feltételek fennforgása esetén — az épekkel való együtt-tanítás. Hazánkban meghatározóan az első formával találkozhatunk, míg külföldön a másik forma van túlsúlyban. A Baranya 'Megyei Gyógypedagógus Kamara üdvözli a konferencia témaválasztását, hisz tevékenységük végső célja a fogyatékos egyén társadalmi beilleszkedése. A külföldi integrációs modell megismerése számunkra azért is figyelemre méltó, mert az épek társa dal má'ba való szervülést az iskoláskorra * vagy még korábbra hozza előre, szemlben a külön oktatással, ahol ez kitolódik az iskoláskor végére. Ha számba vesszük ennek az oktatási formának tárgyi, személyi, tudati feltételeit, szükséges, hogy meg- va I ó sí tá sá nak I ehető ségei rőt időben szó essen, hiszen a feltételeket tekintve nem néhány év, de legalább egy évtized kell ahhoz, hogy egyes külföldi példák alapján megvalósulhasson. Tudjuk, hogy megvalósítása külföldön sem általános. Hogy sok országban kísérletezés alatt áll. Hogy nem minden fogyatékos tanuló oktatható együtt az épekkel. Hogy egy idő után a fejlődési dinamika eltérő volta miatt az együttoktatás lehetetlen. Hogy nem minden szülő tartjo kívánatosnak, hogy gyermeke fogyatékosokkal együtt tanuljon. Hogy tizen-egynéhóny gyermek van ezekben az osztályokban. Hogy egyidejűleg •két ;pedagógus jelenlétét igényli. Hogy kiváltotta külföldön a gyógypedagógusok ellenérzését, de most több gyógypedagógusra van szükség. Hogy a szülők és a társadalom szemléletváltozása kellene megvalósításához. Hogy az ép tanulókat oktató pedagógusok szemléletváltozására és speciális képzésére is szük- séa lenne. Hogy sok-sok pénz kellene hozzá. Talán az azonos korosztályú éo avermékek jelentenének leg- kevsebb problémát. Ők természetes nyitottsággal elfogadnák fogyatékos társaikat. Az épekkel való égyütt- oktatás hazai példával is szolgálhat. Hiszen működnek fogyatékos gyermekeket nevelő, oktató osztályok az épek általános iskolái mellett. Egy kapun mennek be. Ugyanabban az épületben tanulnak. A rendezvényeken közösen vesznek részt. Csak éppen külön osztályba járnak, ahol képességeiknek, terhelhetőségüknek megfelelő képzést kapnak. Jelenleg országosan jól kiépült gyógypedagógiai intézményhálózat működik. A sérült gyermekek számára biztosítva van a képességeiknek megfelelő képzés. A szabad iskolaválasztásnál viszont biztosítani kellene törvényesen, hogy — minden gyermek saját érdekében képességeinek megfelelő iskolatípusba kerüljön. Véleményünk szerint a jelen feltételek között megújult szemlélettel, az adott kereteket ülj tartalommal megtöltve kell előre lépni, lehetőségeit, feltételeit megteremtve az iskoláskor előtti és az iskoláskorban léhet- Séges kori integráció megvalósításának. Vaskó László
