Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-06 / 122. szám
1991. május 6., hétfő aj Dunám üli napló 3 Egy angol Magyarországon Kollagén injekciókkal és elektromos árammal a szépségért ráncok, bőrhegek, himlőhelyek A borsos árak ellenére is sokan vállalják J. Foster gyógypedagógus (elöl középen) fiatalok körében a pécsi Endresz Gy. utcai szociális foglalkoztatóban Fotó: Proksza László Budapesten, a Rózsadombon csodálatos környezetben működik a Dentestetic Kft. Olyan szolgáltatást nyújt, amit nyugaton már évek óta rutinszerűen alkalmaznak, nálunk eddig ismeretlen volt. Kétféle - állítólag igen hatásos - ránc- talanító eljárást végeznek. Az egyik az elektroridopunktúra, a másik a kollagén injekciókúra. A kft. egyik tagjától, dr. Urbach Katalintól kaptam az információt, hogy tulajdonképpen mi is ez a két eljárás. Az orvosnő és férje egy külföldi ösztöndíj kapcsán ismerkedtek össze egy párizsi der- matológus professzorral. Ö fejlesztette ki az elektroridopunk- túrás módszert és hozzá a készüléket. Régóta ismert tény, hogy az elektromos áramnak bizonyos stimuláló hatása van az élő szövetekre. A francia professzor kísérletei bizonyították, hogy a bőr alatti kötőszövetnek az elektromos ingerlésével a szervezet kollagéntermelése intenzívvé válik. A bőr és a bőr alatti kötőszövetek egyik fontos alkotója a kollagén, s ennek csökkenése okozza a bőr róncosodását. Az eljárásnak ez a tény az alapja. A kezelés úgy történik, hogv egészen vékony elektródákat szúrnak a bőrbe, közvetlenül a ráncok aló. Eav kezelés 30 per- cia tart, általában tíz kezelésből álló kúra hoz tartós eredményt. A másik eljárást az idősebb, mély ráncokkal rendelkezőknek aiánlják. Ebben az esetben tiszta kollagénkoncentrátumot A hét végén első ízben találkoztak Tiszafüreden környezetvédők és közművelődési szakemberek abból a célból, hogy a kölcsönös tapasztalot- csere ‘keretében ajánlásokat dolgozzanak ki a közös gyakorlati munkára. Az eszmecserén o művelődési és közoktatási, a környezetvédelmi és a földművelési tárca, a Közép- Európai Regionális Környezet- védelmi Központ, és a rendező Magyar Kulturális Kamara képviselői is jelen voltak. juttatnak injekciós tűvel a bőr alá. Ezt a koncentrátumot Amerikában állítják elő szarvas- marha bőréből. Ugyanis biológiai tulajdonságaiban ez áll legközelebb az ember kollagénjéhez. Az Egyesült Államokban 1977 óta alkalmazzák rutinszerűen, és eddig egy esetben sem tapasztaltak káros mellékhatást. Az orvosnő elmondta, hogy a bőr állapotától függően, egyénenként tervezik meg a kezelést, hog^ mennyit és hányszor. Azt is elmondta, a kollagénkúra nemcsak ráncok eltüntetésére alkalmas, hanem különböző bőrhegek, hímlőhelyek kezelésére is. Sajnos a kezeléseknek meglehetősen borsos áruk van. Egy elektromos tűkezelés 2000 forint (legalább tíz kezelés kell ahhoz, hogy eredményes legyen). Egy tized köbcentiméter kollagén 3400 forint, legalább három tizednyi szükséges, hogy valamilyen eredményt produkáljon, de mélyebb ráncok esetén ennek többszöröse kell. s ugyancsak nem elég egy kezelés. Az árakat hallva szomorúan állapítottam meg magamban, hogy sajnos én nem leszek páciense a Dentestetic Kft.-nek, ám meglepetésemre elmondták, hoav a pácienseik között vannak kispénzűek is, mint például telefonközpont-kezelő, sőt nyugdíjasok is megfordulnak szép számmal. (Hiába, a női „szépnek lenni” ösztön és váay erős!) S. Zs. A tanácskozáson összegezett tapasztalatok alapján útmutatót állítanak össze a zöld mozgalmak aktivistáinak és a közművelődési intézményeknek. A környezetvédelmet, az ökológiai kultúra ápolását — jelentették be a tanácskozón —, a közművelődési intézmények, művelődési otthonok, klubok, egyesületek, szervezetek legfontosabb feladatai közé sorolták. Aki a csodával egyenlő Alapítván/ a fogyatékos értelmű fiatalokért Nem tudom, hogy csinálja, de tény, hogy a fiatalok, akikhez szól, megértik. Pedig ő angolul beszél, a többiek meg magyarul, mégsem gond, ha mondjuk légitaxiról váltanak szót. A magyar kollégák is szeretik. Egyikülk azt mondta nekem róla titokban: „Világklasszis ez a pali, a csodával egyenlő, a'kkaro empatikus készsége van. Tudja, mit éreznek, mire gondolnak a mi fiataljaink, akik ragaszkodnak hozzá, követik bárhová. A legjobb gyógypedagógus, akivel csak találkoztam I” fames Foster az angliai Somersetből származik. Pécsre, a Fiatalok 'Napközis Foglalkoztató Intézetébe dolgozni jött, két rövidebb, kéthetes látogatás utón döntött úgy tavaly, hogy egyéves, fizetés nélküli szabadságot kér, és eljön Magyarországra. James Foster a Mencap nevű, értelmi fogyatékosokkal foglalkozó szervezet munkatársa már húsz éve. Tanulmányútjai során Izlandiban, az USA-ibon körülnézhetett a nyugati tapasztalatokat illetően, de ő kiváncsi volt arra is, milyen gondjaj, problémái vannak egy nem nyugati ország értelmi fogyatékosokat foglalkoztató intézeteinek. — Nemcsak Pécsett jártam első utamon, ellátogattam Komlóra, Mozsgóra, Helesfáira, Budapestre is. Mindenhol azt láttam, hogy az emberek, okik ezt a munkát végzik, nincsenek túlságosan megfizetve, de mégis lelkesen harcolnak a jobb körülményeikért, az intézetek érdekében. Amikor visz- szamentem Angliába, elhatároztam, hogy segítséget próbálok szerezni a számukra, így megalapítottam a Hostel for Hungary nevű alapítványt. Az újságcikkek segítettek, de barátaimnak és szüleimnek is sokat köszörihetek. Jelenleg körülbelül félmillió forint értékű font gyűlt össze. — Azt hallottam, saját házát is eladta, hogy hozzájáruljon a tőke szaporításához. Igaz ez?- Csak részben - mondja, és mosolyog —, miután elváltaim, és lányom éllkezdett dolgozni, fiaimmal ketten maradtunk, o ház nagy lett nekünk. A házból kapott pénz egy részét mostani itt-tartózkodá- sunlkra fordítottam, hiszen fiaim is itt van velem, az Apáczai Nevelési Központ gimnáziumába jár.- Tulajdonképpen mire fordítódik majd az alapítványi pénz? — Eszközökre, felszerelésekre. Olyasmire, mint egy zuhanyozó, egy konyha, hogy az itteniek megtanulhassanak például egy tojásra ntottót elkészíteni, vagy föltenni egy make up-ot. Arra, hogy emberibb életet élhessenek azok, akik ezekben az intézetekben vonnák. A „fülbevalós angol", ahogyan egy külhoni, magyaroknak íródott lap nevezi, magyarországi munkája során is folytatja a gyűjtést. Legközelebb május 14-én lesz alkalmuk segíteni azoknak, akik tehetik, ezen a napon ugyanis este 6-tól a Zenei Alternatíva Egyesület szervezésében jótékonysági koncert lesz Pécsett, a DOZSO-ban, ahol a fellépő zenekarok (a Gruppensex, a Kispál és a bronz, a Millenniumi 'Földalatti Vasútvonal, o Musique Trouvée és az öregek Otthona) tiszteletdíjukat felajánlják a már kidolgozott speciális program megvalósításának segítésére. James Foster egyébként maga is fellép a koncerten. Az egyik zenekar oszlopos tagja most azon töri a fejét, milyen ravasz módon tarthatnák őt itt... Én azonban mór tudom, hogy bár idén júliusban visz- szautazík hazájába, nem búcsúzik végleg Magyarországtól. Hodnik Ildikó Kiadvány a zöld mozgalomnak Dr. Borsos József (1026—1991) Elhunyt dr. Borsos József, a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának nyugalmazott vezetője, szeretett kollégánk, sorstársunk. Azt mondják, az újságírók fiatalon halnak, ő valóban az volt, noha az idén töltötte volna be a hatvan- ötödik esztendejét. A humánum embere volt, s nemcsak szavakban. Északkelet-Magyarorszá- gon, egy Salgótarján melletti kis bányásztelepülésen született 1926-ban, bányászszülők gyermekeként. Küzdelmes volt a fiatalsága. Először szakmát tanult, majd Pécsre került és az Állam- és Jogtudományi Egyetemen végzett. Utána a közművelődés tehetséges, ám mindvégig szerény munkása lett. És író. Én még emlékszem arra, hogy az ötvenes években együtt jártunk a pécsi írócsoport estjeire, és ő ott felolvasta az egyik novelláját, a Csúfolódó kislányok-at. Sikere volt. A többi írásai, amelyeket a Dunántúlban, a Jelenkorban publikált, jelzik eredetiségét, írói habitusát. Sajnos, a rohanó életben nem tudott kellőképpen kibontakozni. 1971-ben került a pécsi stúdió szerkesztőségébe, 1972. január elsejétől pedig ő lett e regionális és három nyelven műsort sugárzó rádió vezetője. Alapeszméje a humánum volt. Halk szavaival, finoman csiszolt mondataival ő maga adott példát az ember szolgálatára. És arra a lelkiismeretes, elmélyült munkára, amire akkoriban is nagy szükség volt: Ez a szellem uralta a szerkesztőséget, amit ő szelíden és kitartóan mindvégig ébren tartott. 1988 július elsejétől nyugdíjba ment. De azóta is nemcsak bejárt a szerkesztőségünkbe, hanem rendszeresen dolgozott ‘ műsorainkba. Legutóbb egy héttel ezelőtt ügyelt volna reggeli adásunknál, de ekkor már a kórház intenzív osztályának, a halálba rántó infarktusnak a foglya volt. Május 4-én, szombaton este állt meg a szíve. A Magyar Rádió Pécsi Stúdiója ,11 képernyő nem hoz izgalomba** Németh Miklós Attila kinyitja a száját hét, hogy záirt szájjal beszélek, de nem raccsoloik, lehet, — Jól ül? Mert ha igen, akikor közlöm, hogy mosit adom életem első interjúját. Azaz mégsem. Ebben a pillanatban jutott eszembe, hogy pólyám kezdetén nyilatkoztam már a Zalai Hit lapnak — mondja beszélgetésünk elején Németh Miklós Attila, a tv-hínadó új műsorvezető-szerkesztője, majd ’hozzáteszi: — nem is tudom, miiért vagyok érdekes, mint riportalany egy újság szórná - ro? — Mert ahogy nő a népszerűsége, úgy szaporodnak a személyét érintő kritikák is. Kiváncsi ezekre? — Nü, miket mondáinak? — Hogy úgy ül, tnintha karót nyelt volna, hogy nem nyitja ki rendesen a száját, de ugyanakkor mindig tökéletesen borotvált és választékoson beszél. — Nem fogja elhinni, de éhben o stúdióiban nincs egy rendes szék és egy normális, emlbenméretű asztal. Azt pedig jól tudja, hogyha az ember leszorítja a rekeszizmait, alklkor nem tud rendesen beszélni. Ezt a stúdiót kél—bárom éve dilettáns módon építették, nem is .merem mondani, hogy .milyen fantasztikus összegért. — Akik úgy vélik, hogy Németh Miklós Attilát sztárolják és futtatják, azok csodálkozni fognak a szókimondóságán, hiszen evvel sok mindent veszélyeztethet. — Nem hiszem, hogy bárki is futtatna, de ha mégis, akikor köziben igencsak rángatja alattam a szőnyeget. Az a véleményem, hogy valakinek vállalnia kell a felelősséget azért a kísérletezésért, ami 1991-iben a Magyar Televízióban folyik, és amibe az emberek szakmailag, erkölcsileg és fizikailag rokkannak bele. A létbizonytalanság nem a megszólaló műsorvezetőnek, hanem a technikát kezelő embernek a legrettenetesébb, hiszen ők nehezebben tudnak máslhal elhelyezkedni. Míg én (öki az újságírást a pécsi Universitas című egyetemi lapnál, a rádiózást ipedig a pécsi rádiónál tanultam) bárhol munkát találok. Nékem nem életem a televízió, engem a képernyő nem hoz izgalomba, ha egy napon nem kelték, felsáhajtak, hogy végre egy nyűggel kevesebb. Lehogy karót nyelve ülök, de nyelvtanilag helyesen beszélek. Ugyanükkor itt olyanok is megölnék egymást azért, hogy kaiméra elé ülhessenek, akik ezeknek a követelményeknek sem felelnek meg. Aki pedig döntési helyzetben van, azt mondja: egye o fene, üljön oda, és akkor legalább békén hagy. Ezt a nagyhatású sajtóorgánumot nagyon sokféle csoportosulás, sokféle szempont «zerint szeretné megszerezni. Az újságírószakma — ugye, abban egyetértünk — nem híradópárti. Sokan jönnének ide ugyanakkor dolgozni, de várnáik, imig letisztul minden. .Miközben húszasával produceri irodák szerveződnek a tévében, a tvJhíradó főszerkesztője nem vehet fel embereket. Ez a szerkesztőség fele létszámmal dolgozik. Szeptemberben — ugye, emlékeznék — a fél gárda felállt és elment. Azok az emberek mondtak fel, akik már hosszú hónapok óta nem csináltak semmit, csak felvették a fizetésüket meg a nyakkendő- és zakópénzüket. A jövő héttől a 2-es programiban is lesz félórás híradó este 10-kor, és azt is mi csináljuk, akárcsak az egyesen. Természetesen nem ismételhetjük a fél nyolcas híradót, így két főadást készítünk ugyanannyi emberrel. Különben nékem másodállásom a tv-hiradó szerkesztése és műsorvezetése, mert eredetileg a bél pol itika i rovat vezetőjének szerződtem. — Én alapvetően vidám fickó vagyok, és renedezett a családi életem is. Feleségem, Csűrös Csilla is a rádióban dolgozik, miikor éppen nincs gyeden 15 hónapos kislányunkkal. A fiaim 9 éves, erdész szeretne lenni, de nem kíván vadászaton részt venni. Abban egyeztünk meg, hogy — miután a selejlbikákat csak-csak az erdésznek kell kilőnie — íjat vagy fúvócsövet hajlandó az erdőbe vinni, de lőfegyvert semmiképpen. Stausz Csaba
