Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-24 / 111. szám

1991. április 24., szerda aj Dunántúlt napló 3 Termelő­szövetkezeti . küldött- gyűlés Nagy Tamás a kárpótlási törvénytervezetről Jól időzítette küldöttértekez­letét a Baranya Megyei Me­zőgazdasági Termelők Szövet­sége, hisz a belvárdgyulai ter­melőszövetkezet „Csaba Gyön­gye" vendéglőjében megtartott tegnapi rendezvényükön fő na­pirendi pontként éppen a kár­pótlási törvénytervezet szere­pelt. Vagyis ugyanakkor véle­ményezhették a tervezetet és mérlegelhették annak várható kimenetelét, hatásait, amikor az arról való döntés a Parla­mentben finiséhez érkezett. — Nyugodtan alszik-e, meny­nyire izgalmasak az ön szá­mára ezek a napok? — kér­deztük Nagy Tamást, a Mező- gazdasági Szövetkezetek és Termelők Országos Szövetségé­nek (MOSZ) elnökét, akit el­vitathatatlan népszerűsége miatt igen nehéz volt elszakí­tani a tsz-vezetők gyűrűjéből. — Rövidesen megszületik a döntés, de én azt hiszem, hogy a Parlament arányait figye­lembe véve ez már egy lefu­tott mérkőzés. Hogy egészen váratlan dolgok történjenek, az a kormánykoalíció egyetlen tagjának sem lehet az érdeke. Az ésemények valószínűleg a parlamenti döntést követően iesznek izgalmasak. Ugyanis a köztársasági elnöknek megvan az a jogköre, hogy esetleg mem „láttamozza” a törvényt. Ha pedig mégis szentesíteni fogja, akkor az ellenzéki pár­tök egyike (vagy esetleg több is) nyilvánvalóan meg fogja kérdezni az Alkotmánybírósá­got, hogy a már elfogadott törvényről miként vélekedik. — ön miként vélekedik? — A tervezetben jelen pilla­natban vannak olyan pontok, amelyek alkotmányellenesnek minősíthetők, ám kétségtelen, hogy nehéz lenne olyan tör­vényt létrehozni, amely teljes mértékben alkotmányos. Min­denesetre olyan kompromisszu­mos változat lenne a legsze­rencsésebb, amely mindkét fél érdekeit igyekszik figyelembe venni. * A megyei TESZÖV keddi küldöttqyűlésén személyi kér­désekről is szavaztak a részt­vevők. Kovács Sándort, a bara-' nyahidvégi - termelőszövetkezel elnökét a megyei TESZÖV al- elnökévé és egyben a MOSZ Országos Tanácsának tagjává . választották. Balog N. előtt A. gyerek aprócska, kétéves­forma lehetett, talán ha vala­mivel több. Durva, homok- színű vászon kezeslábasban ült a homokszín útpadka egyik szélvájta öblében, ültében le­csukódó szemekkel, ellazuló ajkakkal. Meg-megbillent er- nyedő felsőteste, már-már ösz- szecsuklani látszott, de ösztö­nösen is támasztékot keresett a * szinte csak datolyalevél nagyságú apró tenyér, tiltako­zott a végső kimerültség ká- jbulata, a szitáló homok, az őrt álló hegyek közönye ellen. Törékeny alakját,, öntudatlan mozdulatát igy is magába szív­ta a »homokszín háttér, belep­te á finom sárgásszürke por, amely' különös tömjénként go- molygott elő a fásultan me­nekülők meztelen talpa alól. De az is lehet, sőt nag'yon is valószínű, hogy az ellenól­A baranyai közgyűlés sajtótájékoztatója Száz nap számvetése (Folytatás az 1. oldalról) vezetője: dr. Falusi István, Ná­dor Rudollné, Püski Mátyás, dr. Varga Ádám, és természe­tesen valamennyi megyei sajtó- orgánum képviselője. Megfelelő, részletes törvényi szabályozás híján is több kez­deményezést sikeresen végre­hajtott már a megyei közgyű­lés, amelynek várhatóan a to­vábbiakban is intézményfenn­tartási, valamint területi-koor­dináló, segítő és nemzetközi kapcsolatteremtési feladatai le­hetnének, mondta egyebek mel­lett rövid bevezetőjében dr. Szűcs József elnök. Hozzátette: igen rövid időn belül és az országban egyedülálló, kétosz- tályos megoldás segítségével kialakult a csökkentett belső apparátus, létrejött egy, a me­gye területén működő helyi önkormányzatokat szakmai ta­nácsokkal ellátó társulás, elfo­gadták a megyei közgyűlés költségvetését is, amelynek véglegesítéséhez, csakúgy, mint a megyei közgyűlés igazi sze­repének meghatározásához, sajnos, még jóidéig hiányozni fognak a megfelelő jogi garan­ciák. Az újságírók kérdései is ter­mészetesen ezzel, a jelenleg tisztázatlannak tűnő, ám egyik pillanatról a másikra hatalmas feladatot jelentő szereppel és tennivalócsokorral foglalkoztak. Kérdésekre válaszolva a ve­zető tisztségviselők nem tartot­ták kizártnak, hogy elsősorban intézményfenntartási feladatai lesznek a megyei közgyűlésnek, ugyanakkor több megyei fenn­tartású intézmény anyagi gon­dokkal küzd, támogatásúk mértéke nem lehet még tisztá­zott pontosan. Más, jelenleg helyi önkormányzati kezelésben található intézményektől pedig az adott község vagy város meg kíván szabadulni, míg egyes megyei feladatokat ellá­tó egészségügyi egységek iránt városi önkormányzatok is ér­deklődnek. Hallhattuk: mivel végleges költségvetés^ gyakor­latilag semelyik önkormányzat­nak sincs, elképzelhető további intézményi mozgás is. Feltéte­lezhető, hogy legalábbis ideig- óráig . lesz több olyan intéz­mény is, amely „lebeg”, ma­gyarán sehova sem tartozik. Ez pedig azért is sajnálatos lenne, mert nemhogy fejleszté­sük, de napi létük is veszé­lyeztetetté válhat. Kié a Megyei Kórház? Az Új Dunántúli Napló meg­kérdezte, hogy áll most a Me­gyei Kórház ügye, hiszen egy­másnak ellentmondó vélemé­nyeket (ehet hallani arról, hogy a városi, vagy a megyei önkormányzathoz tartozzon-e a jövőben? Dr. Falusi István, a megyei önkormányzat egészségügyi bizottságának az elnöke el­mondta, hogy Pécs városa ré­széről hivatalosan még nem keresték fel őket ez ügyben. Az egészségügyi bizottság vi­szont tájékozódott a Megyei Kórház vezetőinek és orvosai­nak véleményéről, és ők egyér­telműen azt nyilvánították ki, hogy az lenne jó, hn n kórhá­zat a megye tartaná fenn to­vábbra is. Ez a fekvőbeteg in­tézmény 50-50 százalékban lát el vidéki és pécsi betegeket. Am, míg a pécsieknek lehető­ségük van a klinikák, a Hon­véd Kórház és a Megyei Kór­ház között választani, addig a vidéki betegeknek jórészt a Megyei Kórház nyújtja csak a magasabb szintű orvosi ellá­tást. Egy biztos, sem a város­nak, sem a megyének nem szabad ebből presztízskérdést csinálni, kizárólag a betegek szempontjából kell a legjobb megoldást megtalálni. Pénzek új munkahelyekre — nincs beleszólásuk A sajtótájékoztatón az Új Dunántúli Napló megkérdezte, megyei önkormányzat felada­tai között milyen szerepet ját­szik, van-e lehetősége a terület, a térség legnagyobb gondjá­nak, a növekvő munkanélküli­ségnek kezelésére, enyhítésére? Dr. Szűcs lózsei, a megyei közgyűlés elnöke válaszában elmondta, hogy sajnos e fel­adat megoldására se igazi mondátuma, se eszközrendszere nincs a megyei önkormányzat­nak. Megemlítette, hogy még az önkormányzatok létrejötte előtt a megyei tanács 230 mil­A vád és a védelem képvi­selői egyaránt a vádlottak fel­mentését kérték kedden, o Bu­dapesti Katonai Bíróságon a rendőr tábornokok ügyének 7. nyilvános tárgyalási napján. A dr. Hildenbrand Róbert had­bíró ezredes vezette büntető­tanács először dr. Bánhegyi Gábor őrnagy, katonai ügyész vádbeszédét hallgatta meg. A katonai ügyész értékelése szerint a vádlottak személy sze­rint nem adtak utasítást alkot­lió forintot „kapott a területfej­lesztési alapból, amiből — pá­lyázat útján - többek között munkahelyteremtő beruházáso­kat is pénzelhettek. Ezt az alapot — amelyből a munka­helyek létesítését lehetne tá­mogatni - most központosítják. A minisztériumok pályázat út­ján óhajtják elosztani. Ez a pénzforrás most 1,5 milliárd forint, a megyei önkormányza­toknak viszont semmiféle jogo­sítványuk nincs, hogy az el­osztásba beleszólhassanak, vagy bármilyen javaslatot te­hessenek. Pedig a helyi isme­reteket nem lenne szabad a döntéseknél figyelmen kívül hagyni. A megye nemzetközi kapcso­latait szeretnék arra felhasznál­ni, hogy működő tőkét csalo­gassanak ide, a régióba, an­nál is inkább, mivel ezek a kapcsolatok a kormányszint he­lyett egyre inkább a régiók felé irányulnak. Egyre több konkrét, a térségre vonatkozó szándék jelentkezik. Például erősödik Baranya és az auszt­riai Steiermark kapcsolata, má­jusban Graz környékén pol­gármesterek jönnek tárgyalni konkrét üzleti ajánlatokkal. A közeljövőben kötnek különböző, a megyét érintő megállapodá­sokat Belgrádban a Duna- menti régiók együttműködése keretében. Továbbra is fontos a megye számára az Alpók- Adria közösségben való részvé­tel. A nemzetközi kapcsolatok között igen fontos helyen áll a vallonokkal létrejött együttmű­ködés. Ök már a napokban beindítják Pécsett a menedzser- képző tanfolyamot. (Van még jelentkezési lehetőség ezekben a napokban. Feltétel az angol nyelvtudás, a közgazdasági végzettség, dé jelentkezhetnek menedzserszemléletű műszaki, egyetemi végzettséggel rendel­kezők is.) Sarok Zsuzsa-Bozsik László mány-, illetve személyiségi jo­gokat sértő titkos eszközök al­kalmazására, csak akkor, ami­kor állambiztonsági okokból, a közbiztonság megóvása érdeké­ben arra feltétlenül szükség volt. Dr. Bánhegyi Gábor végül is indítványozta ,a katonai bíró­ságnak, hogy a vádlottakat bűncselekmény hiányában mentse fel a szolgálatra jelen­tős hátránnyal járó elöljárói intézkedés elmulasztása bűntet­tének- vádja alól. A RENDŐRTÁBORNOKOK PERE ­Felmentési Indítvány A gyerek lásra gyűrkőző energiákat — zuhanva az álom menedékébe — csak az idegeibe ivódott félelem ébersége mozgósította. Nem a halál félelmes, de em­berhez méltó tudata, nem az állat szűkölő, vinnyogó rette­gése, hanem csak egy gyorsan megtanulható, külsővé vált reflex, amit talán még az any­ja mellén tanult, amikor az rémületében magához szorí­totta. Lehetséges, hogy ez már- Pilinszky szép szavával - a lélek kellő „mezítelenségi fo­ka”. Nem "tudhatom. Az viszont bizonyos, a művészetében a jóvátéhetetlent paradigmává emelő katolikus költő, ha.élne, akkor ebben a sötéthajú kis­fiúban — itt a kurdisztáni he­gyék között, a Toros keleti vagy a Zagrosz északi láncaid­nál — ismét megtalálná ki­apadhatatlan részvétének for­rását .............valójában a töké­l etes igénytelenség érdekel, a gyerekek, az öregek és a ha- lotftik beszéde. A gyereket mondtam, de nem amikor ját­szik. A játék a gyerek számá­ra kirándulás abba, ami lehet belőle vagy a világból. En­gem a fáradt gyerek érdekel, aki játéka után visszatér va­lódi elemébe.” Mert hát ez most mégiscsak pőre, lélekzsibbasztó, a fáj­dalmakat elnapoló fáradtság. Emlegethetnénk persze az anya, a szeretet hiányát, ki­szolgáltatottságát az egyedül­létben, a menekülők közönyét — de ez az elhanyatlani ké­szülő kisgyerek, aki ennek a hívó mozdulatnak mégsem ad­ja oda magát, nem nyújtja már a karját az anyja után. Az elhaladók után. Talán nem is az anyja, hanem valame­lyik, még életben maradt nő­rokon vette utoljára a karjára. Talán a nővére, aki nincs olyan messze. Csak vízért sza­ladt vagy orvos után kutat és rövidesen visszatér hozzá. De lehet, hogy többet — jó hírt, reményt hoz. És ezt talán na­gyon is pontosan tudja, szá- montartja a közelében bolygó, szegényes málháival vesződő, - megannyi legújabbkeri -kurd honfoglaló. Egy nép lélektani csillagtérképe — különösen, ha ő maga is néha már csak a •csillagokban bízhat — csodá­sán átrendeződhet A kamera, a Panoráma stáb­jának kamerája, mindenesetre ennek a kisgyereknek a látvá­nyával búcsúzik műsorában. Semmiképp nem didaktikusán. S nem azért időz el az alvó kisfiún hosszan, mert nem tud betelni vele: hogy effajta, akár „művészi” kielégítettségről szó sem lehet, .kSnnyű belátni. De nem tud szabadulni tőle. összekacsintó, képzeletbéli kézfogás nélkül is résztvevőén. Résztvevő -és tapintatos kíván­csisággal nyitva rést a törté­nelmen a lélek felé: a mi benső, igazi, békével telt hon­foglalásunk bekövetkezik-e valaha? Bóka Róbert ­A vártnál is nagyobb siker miatt két héttel meghosszabbí­tották a két lánycsóki fafaragó, Jakubecz György és Szathmáry László kiállítását a Lenau-házban. Megtekinthető mindennap 13-18 óráig. Neves baranyai előd: Buday László A statisztika infrastruktúra A KSH elnöke: „Luxemburgban más a szisztéma../* . A múltra emlékezve kézen­fekvő néhány szót váltani a statisztika jelenéről és jövő­jéről. Az ünnep után dr. Vu­kovich Györgyöt, a KSH elnö­két a magyar statisztika el­kerülhetetlen és alapvető re­formjáról kérdeztük. — Átszervezések, bizonyos fokú létszámleépítések. után vannak, módosulnak felada- tailf is. — ■•Lépkedünk a piacgazda­ság felé, a- társadalom alap­vető reformjait éli. Érthető, hogy módosul a statisztika szerepe is, s rrla másképpen kell gondolkoznunk, mint a tervutasításos • rendszerben. Változnak a megfigyelés szem­pontjai, adott esetben témái- alanyai és változnak a mód­szerek is. Már ma nagyobb hangsúly tevődik a pénzügyi folyamatok elemzésére, s né­hány exponált társadalmi kér­désre, mint mondjuk az élet- színvonal alakulása, a fo­gyasztói árak, a létminimum. Ugyanakkor változnak a sta­tisztika felhasználói is; jelen­téseinket nemcsak a központi vagy helyi kormányzat hasz­nálja,. s ledőltek a tabuk is. A statisztika infrastruktúra, akár az út vagy a telefon. Mint Európa nyugati felén, nekünk is a szolgáltató szek­torban a helyünk, információin­kat .az egész “társadalom hasz­nálja. Például a gazdasági in­formációk nélkül egyetlen vál­lalkozó sert) tud mdgé|ni. — Hogy élik meg ezt a vál­tást? — Ha arra gondol, mi is a központi költségvetésbő.l élünk, s ez mindepre .választ ad. A dolgozóink bérei alacsonyak, s nem jut álmaink szerint a technikai fejlesztésre, a kom- puterizációra sem. ön is tud­ja; Magyarország* a Közös Piac felé lépked, A Közös Piac statisztikai rendszere azonban más és szigorúbb, mint a mienk — központjuk Luxemburgban van —, .s ne­künk erre a szisztémára kell átállnunk, plqyie, ha jövőre társult tagok leszünk... Mit ne mondjak, így óriási fel­adat előtt állunk, a „fejeket is át kell programozni..." — Sikerülni fog? — Természetesen. A magyar statisztika azért kemény ha­gyományokon nőtt föl, s nem egy kelet-európai országgal szemben élvezi é muníció elő­nyeit. — ön is forgatja a jelen­téseket, mondhatni; hivatal­ból. Melyik legutóbbi adat döbbentette meg leginkább? — A hazai bűnözés mérté­kének emelkedése, ami eltért a várható trendtől. Ugyanak­kor van örömtelibb váratlan adat is: a külkereskedelmi mérlegünk alakulása az el­múlt évben, vagy az idei első néhány hónapban, Erre a po­zitívumra sem számítottak so­kan, s ebben nagy része van annak a vállalkozások felé tö­rő Magyarországpak, - ahol a nemzeti jövedelem 10—15 szá­zalékát már ez a vállalkozói­kisvállalkozói szféra adja. Kozma Ferenc A pécsi születésű Buday Lászlóra emlékeztek tegnap a Mátyás király utca 21-es számú ház előtt szakmai utódai. Az egykori neves statisztikus - az 1922-ben általa alapított Magyar Statisztikai Társaság első elnöke - szülőházának felújítása, s az ott lévő emléktábla kicserélése adott alkal­mat az ünnepre. A Buday Lászlót méltató beszéd után dr. Vukovich György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke és dr. Novák Zoltán, a KSH Baranya megyei igazgatója he­lyeztek el koszorút az emléktáblánál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom