Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)
1991-04-23 / 110. szám
1991. április 23., kedd aj Dunántúli napló 3 Megrepedt házak Szentkútpusztán A közigazgatásilag Személyhez tartozó Szentkútpusztán a 81 éves Vladika Istvánná háza annyira megrepedt, hogy be lehetett látni, sárral tömte bé az idős özvegyasszony a tátongó rést. A Pécsi Állami Gazdaság (PAG) szentkútpusztoi sertéstelepe mellett lévő lakásokban élő többi, mintegy 90 ember is hasonlóan rossz körülmények között lakik. Az idősek mellett sok a kisgyerek, csecsemő is. Szabó Tiborné háromgyermekes édesanya, a szentkút- pusztaiak önkormányzati képviselője vezet körbe lakhelyükön és környékén. Megmutatja a sáros utat, a nemlétező közvilágítást, este olyan sötét van, hogy nem lehet kimenni, mondja. Víz nincs állandóan, ha van, az is fertőzött. Ez pedig, teszi rá a lajtos kocsira Vigyék el az állattetemeket! a kezét a helybeli képviselőnő, télen befagy. — Nem elég, hogy ilyen körülmények között lakunk, a mohácsi út mellett a lakóházaktól 200 méterre a döggyűjtő konténerek púposak, két tehén és egy borjú tetemét is ide szórták — panaszolták a szentkútiak. — Télen még meg volt valahogy, de mi lesz, ha megjön huzamosabban a jó idő? így is már annyi ideje fekszenek itt a tetemek, hogy oszlani kezdtek. — Gondoskodjon rólunk az állami gazdaság, hiszen majdnem mindenki a telepen dolgozik — szól közbe az egyikőjük -, a lakások a PAG tulajdonában vannak. A Pécsi Állami Gazdaságtól megtudtuk, általános felújításra anyagi helyzetük miatt nincs mód, kisebb karbantartási munkálatokat tudnak csak elvégeztetni. A gazdaság azonban kész eladni a szentkút- pusztai házakat az ott lakóknak, a legdrágább sem kerülne négyszázezer forintnál többe, természetesen részletfizetéssel. A tetemek ügyében pedig a minap kötött új szerződést a solti Állati Fehérje Feldolgozó üzemmel a PAG, ingyen adják át az állattetemeket, csak szállítsák el rendszeresen, - kaptuk a tájékoztatást. Sz. J. Sok idős ember él Szentkútpusztán Fotó: Proksza László államtitkár a tárca támogatásáról biztosította a környezet- védelmi bizottság indítványát, amelyet a Ház végül ellenszavazat nélkül el is fogadott. Az ülésnapot a tervezettnél háromnegyed órával korábban berekesztették. Jeges Károly sci-fi regénye hasonmás kiadásban Utazás az atomok birodalmában Dr. Jeges Károly könyvével Befejeződött a kárpótlási törvény részletes vitája (Folytatás az 1. oldalról) MDF-es képviselő pedig a munkásság érdekében emelte fel szavát. Feltette, vajon mit kaphatnak, várhatnak a munkások a rendszerváltásól. Ám csupán a létbizonytalanságot, a munkanélküliség állandósult fenyegetését, az erőltetett átképzést, az újsütető „iparbárók" megjelenését, a kényszernyugdíjazást, a jogaik csökkenését és a megnövekedett kiszolgáltatottságot fedezte fel jövőjükben, az előbb- rejutás esélye helyett. Éppen ezért kezdeményezte: az Országgyűlés tegye világossá, hogy a kárpótlási törvény a parasztság mellett komolyan érinti a munkásságot is. Másrészt szorgalmazta, hogy haladéktalanul és sürgősséggel kerüljön a Ház elé a munkavállalói résztulajdonosi program. Javasolta továbbá, hogy május elseje váljon a munkásság tényleges szolidaritási ünnepévé. Ezután új törvénytervezetek és indítványok napirendre tűzéséről döntött a Ház. Eszerint sürgősséggel tárgyalják az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslatot, továbbá költségvetési és államháztartási törvényt módosító javaslatot; mindkettőt a kormány előterjesztésében. Ugyancsak sürgősséggel felvették a napirendre Deme Zoltán, Bethlen István, Szoko- lay Zoltán, Markó István MDF-es és Zsíros Géza kisgazda képviselők közös indítványát a gazdasági társaságokról szóló, valamint a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvények módosítására. A kormány egyébként - miként a Házelnök tájékoztatta a plénumot — javaslatot nyújtott be a gazdasági társaságokról szóló törvény, továbbá a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló törvényerejű rendelet módosítására. Határozott az Országgyűlés ezután arról is, hogy megtárgyalja Zsíros Géza (FKgP) képviselőnek az Alkotmánybírósági törvény módosítását célzó indítványát. Miként felvette témái közé Bö- röcz István és Oláh Sándor indítványát, amelyben a kisgazda képviselők országgyűlési bizottság felállítását kérik az 1949. augusztus 20. és az 1990. április 8. között folytatott politikai, gazdasági és kormányzati tevékenység tényszerű feltárására és elemzésére. Miután a Ház elfogadta a plenáris ülések tárgysorozatát —, mely szerint elsőként a kárpótlási, majd a Polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot, azután pedig az egyes nemzetközi környezetvédelmi feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslatot, továbbá a fokozottan védett területen folytatott Néhány perc alatt túljutottak a Dunával kapcsolatos egyes nemzetközi környezetvédelmi feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalásán. A javaslat részletes vitájában Tarján Lászlóné környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi Jogállásának egyértelmű megfogalmazását követeli az Orvosi Kamara Az Orvosi Kamara legutóbbi ülésén az orvostársadalom életét jelentősen befolyásoló kérdésekről tárgyaltak. Mind sürgetőbb a kamarai törvény megtárgyalása és elfogadása. Remélhetően ez az egészség- ügyi törvénnyel és a biztosítási törvénnyel együtt kerül a parlament elé. Épp ideje, hogy mindenki előtt egyértelműen, világosan megfogalmazódjon a kamara jogállása. Bár a kamara funkciói a különböző helyen és céllal megjelentetett utasításokban idáig is ismertek, mégis van olyan, sőt vezető is, aki másként értelmezve vagy figyelmen kívül hagyva azokat, d kamarával nem teremt kapcsolatot. Pedig ez a jövőt tekintve elkerülhetetlen. A profitorientált biztosítási rendszer bevezetése magával vonja a pontrendszer alkalmazását. Szakmai színvonal, műszerezettség, megfelelő betegellátási körülmények értékelése alapján a biztositó válogatni fog a neki legjobb ellátást nyújtó kollégák között. Értelemszerű, hogy információi között egy független testület szakértői véleményére fog támaszkodni. Az orvosi díjtétel — egyeztető bizottságok megalakítása már ezt a célt szolgálja. Megyénkben ennek elnöke dr. Szekeres Péter lett. A kamara érdekvédelmi szerepe sem világos mindenki előtt, még a. Munkaügyi Minisztérium egyik tisztviselője előtt sem, aki egy hivatalos átiratában még azt is leírja, hogy a kamarának „nem a munkavállaló érdekvédelem a funkciója és nem jogosult a szakszervezeti jogok gyakorlására”. Saját minisztériuma 8001/1990. (Mü. k. 16) MüM ugyanakkor ezt írja: „nincs annak jogi alapja, hogy a nem szakszervezet elnevezésű érdek- védelmi szerveződések, illetve a szakszervezetek között jogi szempontból bármilyen különbséget tegyünk. Ebből következően semmi sem akadályozhatja, hogy az önmagukat nem szakszervezetnek nevező szervezetek dolgozói érdekvédelmet lássanak el. A szervezetet ugyanis kizárólag tevékenysége és célja minősitheti. Ez alapján tehát minden, az egyesülési törvény rendelkezéseinek megfelelően megalakult és kifejezetten munkavállalói érdekképviseleti tevékenységet folytató szervezetet megilletnek mindazon jogosítványok, amelyeket a szakszervezetek számára a Munka Törvénykönyve (Mt.) biztosít. Ezt pusztán az elnevezésbeli különbség nem cáfolhatja." Ha mindezekhez hozzávesz- szük, hogy az orvosok tömegesen lépnek ki a szakszervezetből, értelemszerű, hogy tagjainak érdekét a kamara védi. A kamara javasolja, hogy a tagsági díj ugyanúgy szerepeljen adóalapcsökkentő tényezőként, mint a szakszervezeti díj. Dr. Péley Iván ismertette, hogy több megyével egyetértésben dr. Varró Vincét javasolják elnöknek, és dr. Gogl Árpádot titkárnak az elközelgő országos kamarai választásokra. Csatlakoznak a Szabolcs-Szatmár megyei kamarának azon felhívásához, hogy a parlament or- vosképviselői szorgalmazzák a kamarai törvény mihamarabbi megszavazását. Remélhetően egy nagytekintélyű új elnök és a. törvény létrejötte egységes szemléletű, érdekeiért erélyesen fellépő kamarai tagságot kovácsol eggyé. Dr. Szálai István Pécsett a Pannónia Könyvkiadó hasonmás kiadásban jelentette meg Jeges Károly: Utazás az atomok birodalmában című ifjúsági sci-fi regényét. A könyvet először a II. világháború idején a budapesti Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda adta ki. Mór akkor megelőzte korát, hiszen sok olyan fizikai és kémiai jelenséget bemutat benne írója, amiről akkoriban a tudósok is csak álmodoztak. Az Utazás az atomok birodalmában című tudományosfantasztikus regény főszereplője három diák, akik a vizsgák elöl megszöknek otthonról, és egy tanár, akinek szenvedélye a fizika. Szalóky Balázs tanár úr a laboratóriumában érdekes kísérleteket folytat, különleges berendezéseket készít. Egy dobozt, amiből cső vezet ki a szabadba, és ha bekapcsolják, üveglapján láthatóvá és hallhatóvá válik a külvilág. Elektromos írógépet, amelyet képernyővel kötött össze, és a szöveget papírlapra nyomtatja ki. Szigorúan őrzött laboratóriuma mágneszárral nyitható. Lézerrel működő fényképezőgép állja útját a betolakodóknak. Egy kicsinyítőgépet is szerkeszt, amelynek seaítséaével fantasztikus utazásokat tesz az atomok világában. Közvetlen közelről ismerkedik a ve- gyületekkel, az anyagok halmazállapot változásával, a színképelemzés alapjaival, az egyenárammal, az elektromágnesesség hatásaival. Ezekre a különleges utakra magával viszi a három diákot is. Jeges Károly, a könyv szerzője 1958-tól nyugdíjba vonulásáig Pécsett tanított a Pedagógiai, majd Tanárképző Főiskolán. Kutatásai során sztereo röntgenfelvételeket készített, és felfedezte az ón- dioxidot. Vizsgálta a természetes kristályok félvezető és elektrolumineszcens tulajdonságait. 1938-ban összeállított egy tv-készüléket is, amit szabadalmaztatott. Nyolcvanhárom éves, de a mai napig előadásokat tart, kísérleteket folytat, újabb találmányai vannak. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat fennállásának 100. évfordulója alkalmából Sopronban megrendezett országos középiskolai fizikatanárok ankétjén Fizikai kísérletek, játékok elektronokkal, ionokkal címmel előadást tartott. Az általa vezetett műhelyfoglalkozásért első díjat kapott. A regényt a nagyközönségnek 1991. április 24-én délután három órakor mutatják be Pécsett, a Megyei Könyvtár hírlapolvasójában. Sz. K. Az Országgyűlés április 22-én megtartott ülésére, a fideszesek kerékpárral érkeztek a Parlament elé MTI-fotó: Szebellédy Géza MTI telefotó erdőgazdálkodás! tevékenységről szóló országgyűlési határozatot vitatják meg —, rátértek a kárpótlási törvényjavaslat részletes vitájára. Torgyán József, a kisgazdapárt ex-frakcióvezetője a kárpótlást alapvetően elhibázott intézménynek inevezte, s újólag a reprivatizáció mellett érvelt. Ómolnár Miklós (FKgP) hangoztatta, hogy a kárpótlási törvénytervezet kényszerű kompromisszum eredménye, a kisgazdapártnak azonban ki kell jönnie a politikai és jogi zsákutcából. Zsíros Géza (FKgP) annak a véleményének adott hangot, hogy a törvény- tervezet tárgyalása során elsikkadt a kifosztottak lehető legteljesebb mértékű kártalanítása. Nagy Ferenc Józsel, az FKgP elnöke kifejezte reményét, hogy az Országgyűlés szeptemberig a kárpótlási törvény szellemében megnyugtatóan rendezi a kitelepített németek és a zsidóság jogos igényeit. Több felszólaló nem lévén, Szabad György azzal zárta le a részletes vitát, hogy az illetékes bizottságok állásfoglalása után, amennyiben szükséges, kedden azt újra megnyitja. Balsai István igazságügy-miniszter a határozathozatal előtt válaszol a felvetett javaslatokra. Az Országgyűlés a kárpótlási törvényről kedden, az interpellációkat és a kérdéseket követően, illetve a szerdai ülésnapon dönt.
