Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-23 / 110. szám

uj Dunántúli napló 1991. április 23., kedd Javaslat Pécs közteriiletaeveinek rendezésére (1) Várják a véleményeket A pécsi Utcanévbizottság elkészítette és ezúton teszi közzé a címben említett javaslatát. A névrendező munkának sokféle cél­ja, feladata van: elsősorban a korábbi, hagyományos utcanevek visszaállítása és a város történetéhez, kultúrájához nem vagy alig kapcsolódó utcaneveknek új névvel való felváltása. Indokolt továbbá a névváltoztatás (névadás) a városszerkezetben végbe­ment változások miatt; például a szanálások helyén alakult új utcáknak, tereknek névét kell adni. Sok a bizonytalanság a vá­rosrésznevek használatában és az utcanevek helyesírásában. Névjavaslatainkat itt indokolni nem tudjuk, de a város lakos­ságának szívesen rendelkezésére bocsátjuk javaslatunk teljes szövegét az alábbi címeken: a JPTE Tanárképző Karának Magyar Nyelvi Tanszéke (Ifjúság útja 6.), Megyei Könyvtár (Geister Eta u. 8.), Baranya Megyei Levéltár (Kossuth Lajos u. 11.), Városhá­za (Széchenyi tér 1.). A hozzászólásokat, véleményeket a fenti címeken várjuk. A borítékra írják rá: „Utcanevek”. A gazdáknak megyei fórumról lenne sziikságiik Elkeseríts a helyzetünk Kovács Sándor királyegyházai tehenészete Javaslat a VÁROSRÉSZEK ne­vére. Arpádváros: Új városrész Nagyárpádtól Ny-ra. - Budai­város: Városrész a Belvárostól K-re. - Északmegyer: A vasút­vonaltól D-re eső iparterület. — Fogadó: Iparterület a Zsebe- domb alatt. - Kertváros: A régi Kertváros területén. — Mecsek- oldal: Csak a Belváros fölötti hegyoldal. - Megyerváros: Új lakótelep Kertváros és Mólom között, az Árpád-kori Megyer falu helyének közelében (jelen­legi neve: Lvov-Kertváros). — Rókusváros: Városrész a Me- csekoldaltól Ny-ra. — Siklósi­város: Csak az egykori Siklósi külvárosra vonatkozzék ez a név! - Szabolcshegy: Szabolcs zártkerti része. - Szentmiklós: Új városrész Patacstól Ny-ra. — Szigetiváros: A Szigeti külváros rövidítéssel formált új neve. — Uránváros: A mai Mecsekalja spontán keletkezésű neve. — Zsebedomb: üdülőterület Pécs Ny-i határában. (Az összes vá­rosrész itt nem szerepel, csak az új vagy részben módosított nevek!) A BELVÁROS utcanevei: Bem u.-ból Irgalmas u. - Déryné u.- ból Mária u. - Esze Tamás u.- ból Új kapu-köz vagy Püspök- kert-köz vagy Akadémia u. — Geisler Eta u.-ból Apáca u. — Hunyadi János útból Vaskapu u. v. Mátyás Flórián u. (Csak a várfalon belüli útszakasz neve­ként!) - Jókai Mór u.-ból Deák Ferenc u. (A Jókai tértől a Rá­kóczi útig!) - Kazinczy u.-ból Kazinczy Ferenc u. v. Domini­kánus u. — Kisfaludy u.-ból Kis­faludy Károly u. v. Ráfael u. — Kulich Gyula u.-ból Papnövel­de u. - Leonardo da Vinci u.- ból Szepesy Ignác u. - Megye közből Plébánia köz. - Mun­kácsy Mihály u.-ból Kapucinus u. - Perczel u.-ból Perczel Miklós u. v. Óposta u. - Sallai Imre u.-ból Ferences u. v. Szent Ferenc u. v. Ferenciek utcája.- Széchenyi-közből Ciszter köz.- Székesfehérvár u.-ból Jezsui­ta u. - Tanácsház közből Ma- jorossy Imre köz v. Városház köz. — Zetkin Klára u.-ból a) Kösköny u. (É-i rész), b) Mór u. (D-i rész) - Kossuth Lajos u.- ból a) Király u. (Ny-i rész), b) Kossuth Lajos u. (K-i rész). A KÜLVÁROSOK tér- és ut­canévéi: Alkotmány u.-ból a) Zichy Gyula u. (Ny-i rész), b) Néméth Béla u. (K-i rész). - Aradi vértanúk útja helyén a) Petrezselyem u. (a felső utca­részlet), b) Aradi vértanúk útja (az alsó útszakasz) NB! A vá­ros más pontján kellene az aradi vértanúkhoz méltó emlék­művet állítani. - Április 4. utca helyett Szőlőhegyi út. - Aszta­los János u.-ból Angster József u. - Bartók Béla u. déli szaka­szából Forbáth Alfréd u., kö­zépső szakaszán Barbakán tér, É-i szakasza maradna Bartók Béla u. - Beloiannisz u.-ból Gímszarvas u. v. Csodaszarvas u. - Berki György u.-ból Nap­virág u. v. Hölbling Miksa u. — Bolgár Elek u.-ból Csillagvirág u. v. Patkovics József u. - Bol­gár Néphadsereg u.-ból Har­kányi út v. Siklósi út. - Böckh János u.-ból Zemonica u. - Bu- day Dezső u.-ból Nőszirom u. v. Gerecze Péter u. - Csébi testvérek u.-ból Lokomotív u. — Deák Ferenc u.-ból a) Vaspá­lya u. (a vasútvonal mellett), b) Bogádi köz (a Bogádi út felé), c) Újhegyi u. (Pécsújhegy alatt), d) Vidra u. (Pécsújhegy és a Bogádi-köz között). - De­mokrácia u.-ból Kövirózsa u. v. Kővirág u. v. Köszirt u. - Di­mitrov u.-ból a) Kisboldogasz- szony u., b) Szathmáry György u., c) Oláh Miklós u. v. Ist- vánffy Miklós u. - Dr. Doktor Sándor u.-ból Esztergár Lajos u. — Előre u.-ból Matakovits út.- I. Ötéves terv útból Perr Vik­tor u. - Engels útból Hársfa u. v. Makay István út. - Felsza­badulás útja helyett Mohácsi út. — Fürst Sándor u.-ból Zsol- nay Vilmos u. v. Csekey István u. - Irányi Dániel térből a) Bú­za tér (É-i rész). - József Attila u.-ból a) József Attila u. (Sza­badság u.-tól Petőfi u.-ig), b) Aidinger János u. v. Ráth Má­tyás u. (Petőfi u.-tól Kun Béla térig). - Kálvária-dűlőből Pá­los-köz v. Pálos-dűlő v. Fran­cia-köz. — Kilián György u.-ból Nagy Lajos király u. v. Du- lánszky Nándor u. — Kirov u.- ból Wartha Vince u. - Kun Bé­la térből Megyeri tér. - Land­ler Jenő u.-ból Klimo György u.- Lenin térből Indóház tér v. Baross Gábor tér. - Majorossy Imre u.-ból a) Mindszent u. (az Ágoston tértől É-ra), b) Sörház u. (az Ágoston tértől D-re). - Makarenko u.-ból Boldog Ozséb u. - Március 21. térből Március 15. tér v. Márciusi if­jak tere v. Haas Mihály tér. - Marx Károly útból Bádeni La­jos út v. Szauter Antal u. - Me­ző Imre útból Kápolna út v. Kakas-dombi út. - Micsurin u.- ból Szent Erzsébet u. - Novem­ber 7. útja helyett Schroll-ak- nai út v. Légaknai út v. Schroll József u. v. Csárda u. - Révész Béla u.-ból Estike u. v. Gyön­gyike u. v. Taizo Mihály u. - Rózsa Ferenc u.-ból Alsómalom u. — Rudas László u.-ból Se­bestyén Lajos u. v. Grundier András u. v. Fischer Béla u. — Ságvári Endre u.-ból Sziebert Róbert u. v. Botond u. - Szta- hanov u.-ból Fehérhegyi út v. Meszesi út. - Tolsztoj u.-ból Turul u. - Török József u.-ból Rekettye u. v. Sáfrány u. v. Ba­ranyai Júlia u. - Veres Péter u.-ból Kis-kereszt u. - Zsdanov u.-ból Teleki Blanka u. Késő estébe nyúló beszél­getéseket folytattam kister­melőkkel Baranya több te­lepülésén. A legelkeseredet- tebb embereket Királyegy­házán és Gyöngyfán talál­tam. Beszélgetőtársaim mind magángazdák, családjukat mezőgazdasági tevékenység­ből tartják el. Balázs Tibor harminchárom éves, Kovács Sándor és Németh István negyven körüli. Kovács Sándor: — Nyolc éve vagyok magán­gazda. Most csak kilenc tehén­nel meg ezek növendékeivel foglalkozom, de dolgoztam százhússzal is. Béreltem egy tanyát a szentlőrinci tsz-től. Az ottani istálló az önkor­mányzaté lett. üresen áll. Balázs Tibor: — Ki az, aki most kiveszi? Pedig van ott villany, víz. De ki mer most valamibe is bele­kezdeni? Örülünk, hogy a meglévő állománnyal boldo­gulunk. Én most tizennégy szarvasmarhát tartok, meg van hízóm is. — A takarmányt hol terme­lik meg? Kovács Sándor: — Ezzel rettentő nagy gon­dunk van. Az én őseimnek nem volt földje, ezért csak bérelni tudok. A tizennégy hektárért az éves bérleti díj hatvanötezer forint. Tavaly lett rajta háromszáz mázsa kuko­rica. De a bérleti díj mellett fizettem még hatvannyolcez­ret a kombájnozásra, szárítás­ra. A vetőmag ára tavaly még tűrhető volt. Ha nem számo­lom a munkámat, hogy szán­tottam, vetettem, akkor meg­érte. De idén csak a vető­mag kilencvenezer forint len­ne! Balázs Tibor: — Nulla eredménnyel dol­gozunk: amit befektetünk, jó, ha megtérül. Nagy Ferenc Jó­zsef még földművelésügyi mi­niszterként egy sellyei gyűlé­sen azt mondta, hogy esély- egyenlőség van a termelés­ben. Erre csak annyit: vegyük példának az alkatrészt. Ne­kem tizenhatezer forint egy hátsó gumi a traktorhoz, a tsz-nek nyolcezer. Vagy más: a nagyüzemek huszonkét szá­zalékkal olcsóbban kapták a gázolajat az aszály miatt, mi meg nem kaptunk semmit. Pe­dig az öt holdon nekem legalább száz mázsával keve­sebb kukoricám lett. Kovács Sándor: — Számoljunk csak: van har­minc hízóm. Ezernégyszáz fo­rint egy mázsa táp. Leadás­kor egyért 5500 forintot ka­pok. Négy mázsa táp kell a felhizlaláshoz. Még azt sem kapom vissza, ami a tápra kell. Balázs Tibor: — Drága a víz is, tizen­négy nyolcvan köbmétere. Megszüntettük a kutakat, mert rábeszéltek a vezetékes vízre. Most sokan kikaparnánk. Ez­zel a politikával odajuttatnak minket, hogy magunknak meg­termeljük, ami kell, és kifújt! Kovács Sándor: — A tsz-ek kapnak olyan előnyt, hogy a vetőmagot nem kell fizetniük, majd betakarí­tás és értékelés után. Én nem is merem ezt kérni. Vigyek magammal három kezest, s ha nem fizetek, elviszik a te­tőt a fejem fölül? Ha a tsz nem fizet, akkor esetleg fel­számolják, de az ott dolgozók háza megmarad. — Mi lesz a jövő? Balázs Tibor: — Kezdeményezni nem me­rünk. Hitelt nem tudunk fel­venni, mert ha nem veszik át a tejet, nem viszik el a hízót, nem tudunk fizetni. Nincs biz­tos piac, így veszély nélküli hitel sem. — Volt-e helyi kezdeménye­zés az értékesítésre, vágóhíd vagy tejüzem létesítésére? Kovács Sándor: — Tejüzemet akartunk, de Királyegyháza lakossága le­szavazta. Valószínűleg félre­értették a falu lakói az egé­szet. A Mecsektej naponta több mint kétezer liter tejet visz el innen. Tej tehát van bőven. Az önkormányzatnak az épületet kellett volna biz­tosítania, a Pa rasztszö vétség a berendezést, felszerelést áll­ta volna. Szentlőrinc nagy ré­szét el tudtuk volna látni jó minőségű teljes tejjel, vala­mint vajjal és tejföllel. — Szerződésük kivel van most? Kovács Sándor: — Senkivel. Szóbeli ígéretet kaptunk, hogy a tejet átve­szik. Érdeke ez a szentlőrinci tsz-nek, hiszen minden liter tej után marad nála vala­mennyi, a feldolgozást viszont már a Mecsektej végzi. Itt jegyzem meg, hogy a tsz, ahogy tud, segít minket. Amit kérünk, adják, de nem mind­egy, mennyiért. Balázs Tibor: — Vagy nézzük a disznótar­tást. Sok helyen nagylelkűen olcsóbban adták a disznó­húst. De kinek a rovására? A parasztéra? Mert ötvenötért veszik át kilóját. Már, ha át­veszik! Pedig nagyon sokba kerül nekünk egy felhizlalás. — Számításaik szerint hol az a határ, ahol már meg­érné a sertéstartás? Kovács Sándor: — Ha kilencven forint körül lenne a kilónkénti átvételi ár. A mai árak mellett akkor len­ne rajta valamennyi haszon. Nyolc éve egy szabadnapom nincs. Reggel négykor kelek, késő este fekszem. Se üdülés, se mozi. Erre az a szöveg, hogy a parasztnak könnyű: elad két bikát és megvan az autó! Ez már rég nem így van. Elkeserítő a helyzetünk. — Kiszolgáltatott a kister­melő? Németh István: — De még mennyire! Akik termelőszövetkezeten belül voltak és vannak, azok jogi előnyöket élveznek. Vegyünk két embert, mindegyiknek van egy tehene, ugyanott laknak, az egyik tsz-tag, a másik ma­gángazda. ötszáz forint a fű­bér egy tehénre a magán­gazdának, háromszáz a tsz- tagnak. Pedig az előbbi ebből él, az utóbbinak ez kiegészítő jövedelem. Itt, Gyöngyfán, a lakóhelyemen semmiféle gazdálkodási lehetőségem nincs, se területre, se legelő­re. Aki ma magángazdálko­dik, az eszméletlen harcot vív. A kormánynak kellene lépnie, hogy én mint gazdálkodó és a tsz is, mint gazdál­kodó azonos eséllyel lépjünk a piacra. Engem jogerős íté­lettel elmarasztalt a bíróság, vagyis visszaítélte azt, amit elfoglaltam, azt a húsz hol­dat, amit korábban a tsz-től béreltem. De méltányosak vol­tok: ha kifizetem a föld bér­leti diját, marad minden a régiben. Azaz, visszaállították az eredeti állapotot, a tsz-é újra a föld.- Jól értem, hogy ön, mint magángazdálkodó az adott tehénlétszám takarmányozásá­hoz szükséges földet vette bir­tokba azon a címen, hogy vá­rosi származása miatt nincs semmiféle földöröksége, vi­szont gazdálkodásból él évek óta? Vagyis az államtól várja, hogy az esélyegyenlőséget úgy teremtse meg, hogy önt, mint magángazdát egyszeri jutta­tásban, legyen az például föld, részesítse! Németh István:- Én csak azt kérem, hogy élhessek azzal a jogommal, amit a kormány meghirdetett: vásárolhassak földet hitelből, juthassak földtulajdonhoz, hogy takarmányt termelhessek az állatoknak, hogy legyen tej, hús, amit eladhatok. A városban mindezt a problémát még nem érzik, mert annyira zárt a falu! A gazdáknak me­gyei fórumra lenne szükségük, amolyan megyei börzére, aho­vá kereskedők, gazdák egy­aránt elmennének. Ott nem lehetne simlizni arról, hogy mennyiért megy el az élő ser­tés. Azt várom el, hogy mint magángazda, jogom legyen mondani: ha a kereskedő az élő sertést száz forintjával ad­ja el kilogrammonként, akkor én legalább kilencvenet kap­jak érte. L. Cs. K. Balázs Tibor magángazdálkodó Királyegyházán Proksza László felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom