Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-09 / 96. szám

1991. április 9., kedd uj Dunántúli napló 3 Áz Országgyűlés folytatta a kárpótlási törvény részletes vitáját Penztörteneti eset lett a magyar ötezres A felső ötezer forintosból hiányzik a fémjel, ezt tegnap dél­előtt hozták be az MNB pécsi székházába Fotó: Läufer László A Diósgyőri Papírgyárban történt a mulasztás A bankok becserélik a fémszál nélküli bankókat (Folytatás az 1. oldalról) Magyarországi Németek Szö­vetsége népi kezdeményezés­nek minősíthető petíciót nyúj­tott be, több mint 10 ezer alá­írással, annak érdekében, hogy a kárpótlási törvény ter­jedjen ki azokra a magyaror­szági németekre is, akik 1944 őszétől kárt szenvedtek. A képviselők megszavazták a volt egyházi ingatlanok tu­lajdoni helyzetéről szóló tör­vényjavaslat sürgős napirendre tűzését, ugyanakkor elutasítot­ták Torgyán József önálló kép­viselői indítványát az alkot­mány módosításáról. (Az indít­vány lényege az volt, hogy csak kétharmados parlamenti többséggel lehessen igénybe­venni hazánk légterét és ka­tonai létesítményeit az iraki konfliktushoz hasonló esetek­ben.) Rózsa Edit (SZDSZ) önálló indítványa a gyermekek jogai­ról szóló New York-i egyez­ménynek a magyar jogrendbe történő beillesztéséről szintén megkapta a képviselők egyet­értését, tehát a Tisztelt Ház napirendjére kerül. A tárgysorozat megállapítá­sát követően a képviselők foly­tatták a kórpólási törvény rész­letes vitáját. Szabó Iván ismer­tette az általa vezetett Gaz­dasági Bizottság jelentését a benyújtott csaknem 500 módo­sító indítványról. Legfontosabb elvi döntésnek azt nevezte, hogy a bizottságban részt ve­vő képviselők csak a tulajdon­nal kapcsolatos kárt, valamint a természetes személyek kárát ajánlják figyelembe venni. Horváth Béla, a költségvetési bizottság szószólójaként kö­zölte, hogy az az egész tör­vényjavaslatot elfogadásra ajánlja. Pánczél Gyula (MDF) a kár­pótlási törvény természetvédel­mi vonatkozásairól beszélt, azaz hogy a kárpótlás során ne lehessen földigénnyel fel­lépni az ország természetvé­delmi területein. Pető Iván, az SZDSZ képvi­selőcsoportja nevében beje­lentette, hogy a pártja to­vábbra sem kíván részt venni a kárpótlási törvény részletes vitájában, de a jelen helyzet­ben ennek az az indoka, hogy a hárompárti megállapodás — habár némileg rendet terem­tett a módosító indítványok között — nem morális és gaz­dasági okokból, hanem a kor­mánykoalíció együtt-tartásá- nak szempontja figyelembe­vételével jutott közös nevező­re. Az SZDSZ-frakció megíté­lése szerint a három párt 90 százalékban a kisgazdák el­képzeléseit vette figyelembe. Ennek fényében a szabad de­mokraták egy témakör kivéte­lével, azaz a hazai németekre, cigányságra és zsidóságra, va­lamint a politikai elítéltek kár­pótlására vonatkozó módosító indítványaikat visszavonják. Pető Iván közölte: pártja biz­tos abban, hogy a kárpótlási törvény elfogadása után a le­bonyolítás során rendkívül sok súlyos következmény vár­ható. Sok lesz á per, a hiva­talok előtti sorbanállás és a levéltárakban kezelhetetlen kutatások tömege indul meg. Az érintettek is csalódottak lesznek, súlyos társadalmi konf­liktusokat okoz a végrehajtás azok között, akikre nem ter­jed ki a kártalanítás, és a gaz­dasági következmények is rend­kívül nagyok lesznek. A frak­cióvezető ezután hivatalosan tájékoztatta a Parlamentet, hogy pártja több, a kárpótlási törvénytervezettel kapcsolatos kérdésben az Alkotmánybíró­sághoz fordult. Böröcz István (FKgP) visz- szautasította a szabad demok­raták érvelését, és kijelentette, hogy a három kormányzó párt politikai megállapodása figye­lembe vette az igazságosság és a nemzetgazdaság szem­pontjait. Azt is kifejtette, hogy a megállapodásba beépítették mindhárom párt szempontjait. Torgyán József képviselőként reagált az SZDSZ bejelenté­sére, mert — mint mondta — ez az őáltala benyújtott mó- dosítványokat is érinti. Ezen­kívül közölte, hogy az SZDSZ- nek nyomban a kárpótlási tör­vénytervezet megismerése után az Alkotmánybírósághoz kel­lett volna fordulnia, mivel „a jog érvényesítésével késleked­ni nem szabad”. Pető Iván válaszában hangsúlyozta, hogy pártja nem kívánt mind a közel négyszáz módosító in­dítvány ügyében az Alkot­mánybírósághoz fordulni, ha­nem megvárta, melyiknek van esélye arra, hogy azt a Parla­ment elfogadja. Ugyanakkor arra számított, hogy a hatpárti egyeztető tárgyalások tisztázni fogják ezeket a kérdéseket. Most azonban az a benyomá­suk, hogy a koalíciós pártok a kárpótlási törvényt minden­áron meg akarják szavaztatni. Vitányi Iván, az MSZP-frakció nevében kijelentette: megítélé­sük szerint a kárpótlási törvény és ezzel együtt az Országgyű­lés története kritikus pontjá­hoz közeledik. Ez a döntés be­folyásolja a gazdaság megúju­lását. Az MSZP két, minden szempontból megalapozott igazság, azaz a tulajdon szent­sége és a történelmi igazságos­ság közül a történelmi igazság mellett foglal állást. Ugyanak­kor jelen formájában elfogad­hatatlannak tartja a kárpótlási törvényt, mert pótolhatatlan kárt okoz, így az MSZP-frakció a törvény ellen fog szavazni. A vita azt bizonyítja, hogy a harc már nem a részleges kompro­misszumért folyik, hanem átvál­tozott hatalmi harccá, és az a kérdés, hogy két koalíciós párt nászára vagy válóperére kerül-e sor. Az MSZP sajnálattal álla­pítja meg, hogy ezt a tör­vényt kormányzati, hatalmi ügynek vetették alá - mutatott rá a szocialista képviselő. Gáspár Miklós (KDNP) rész­letesen kitért a pártja által ja­vasolt, és a hárompárti megál­lapodásban, azaz csatlakozó módosító indítványban figye­lembe vett javáslatokra. Leg­fontosabbnak nevezte azt az indítványt, hogy a földtulajdon 50 hektárig 100 százalékosan visszaigényelhető, hogy a tsz- tagok 1,5 hektár háztáji földet kapjanak, amelyet saját tulaj­donukba vehetnek. Nagy jelen­tőséget tulajdonít a párt an­nak is, hogy a földet vissza­igénylő ugyanazt a földet kap­ja vissza, mint amit tőle elvet­tek. Szociális szempontból a KDNP síkraszáll amellett, hogy a kárpótlási jegy átvált­ható legyen életjáradékra is. Rövid vita után (amelyben többen elálltak módosító ja­vaslatuktól) az elnöklő Dörn­bach Alajos azzal napolta el a kérdést, hogy a részletes vita a jövő héten várhatóan lezár­ható lesz. A következő napirendi pont­ként Szabó Tamás pénzügymi­nisztériumi államtitkár ismer­tette a Nemzetközi Valutaalap­ban előterjesztett két határoza­tot, amely csak akkor lép élet­be, ha azt a tagországok há­romötöde külön elfogadó nyi­latkozatban megerősíti. Ma­gyarországon az elfogadó nyi­latkozat érvényességéhez az Országgyűlés határozatára is szükség van. E két határozat: az egyes tagországok részese­dési kvótájának 50 százalékos emelése, a másik pedig az alapokmány módosítása annak érdekében, hogy szankciókat alkalmazhassanak a fizetési kötelezettségeiket nem teljesítő tagországokkal szemben. Az államtitkár közölte, hogy az 50 százalékos emelés Magyaror­szág számára azt jelenti: a je­lenlegi 530,7 millióról 574,8 millió SDR-re nő az ország be­fizetési kötelezettsége. Mivel azonban ezt forintban és szám­laírás formájában kell teljesí­teni, ez nem jelent túl nagy megterhelést. A kvótaemelés jelentősége abban áll, hogy bővíti a Valutaalap hitelforrá­sait, és ez a jelenlegi helyzet­ben, amikor a nemzetközi pénzpiacon szűkösek a forrá­sok, Magyarország számára is nagyon fontos. Mivel minden tagországot sújt, ha egyes ál­lamok nem teljesítik a fizetési kötelezettségeiket, ezért orszá­gunknak is érdeke a nem fize­tők kizárása a Valutaalap éle­téből, illetve haspnló szankciók alkalmazása. Az Országgyűlés vita nélkül elfogadta a Valu­taalapra vonatkozó országgyű­lési határozati javaslatot. Pap János (FIDESZ) határo-: zati javaslatot terjesztett a képviselők elé a dél-alföldi te­lepülések ivóvizének minősíté­séről. Szóbeli kiegészítésében katasztrofálisnak nevezte a tér­ség ivóvízproblétnáit, s rámu­tatott: lehetetlen állapot, hogy 1—1.5 millió ember alapvető problémájával egy titkosított kormányrendelet foglalkozik. Határozati javaslatában szor­galmazza e rendelet titkossá­gának feloldását, azt, hogy mériék fel, mi okozza a víz arzénszennyezettségét, hogy a vizsgálatokat követően az Or­szággyűlés dönthessen a szük­séges intézkedésekről. Javasol­ta részletes ivóvízellátási prog­ram kidolgozását is. A rövid vitában felszólaló il­letékes bizottsági képviselők, illetve honatyák mindegyike tá­mogatta a javaslatot, sőt néhá­nyon erélyesebb, még kiterjed­tebb intézkedéseket követeltek. Felvetődött annak szükségessé­ge is, hogy a kormány ugyan­csak foglalkozzon a szennyvíz- kezelés és az ivóvíztisztítás problémáival. A (módosított szövegű) határozati javaslatot a képviselők egyhangúlag elfo­gadták. A plenáris ülés kedden reg­gel folytatja munkáját. Újabb fémszálhiányos ötez­rest vittek be tegnap a Ma­gyar Nemzeti Bank Megyei Igazgatóságára, ezzel egy hét alatt tizenhatra nőtt Baranyá-- ban azoknak a selejtes bank­jegyeknek a száma, amelyeket április első napjaiban adott ki a bank pécsi fiókja. Egy asztalhoz ültek tegnap Budapesten a Magyar Nem­zeti Bank, a Pénzjegy Nyomda, valamint a Diósgyőri Papír­gyár képviselői és kiderítették, megszemlélve a hibás bankó­kat, a selejt okát. A tanácskozásról Wagner Istvántól, a budapesti Pénz­jegy Nyomda termelési osztály- vezetőjétől kaptunk tájékozta­tást. Elmondta, hogy a Diós­győri Papírgyárban, ahol a kü­lönleges papírba teszik az azo­nosító fémszálat, történt a mu­lasztás. A papírgyár ugyanis vállalta, hogy ívenként ellen­őrzi a tőle kikerülő terméket. Ám ez nem gépesített, napi nyolc órában monoton munká­val meózzák az emberek a sok- millió ívet. így történhetett az emberi figyelmetlenség. Az esetből okulva valameny- nyi érintett megerősíti a minő­ségellenőrzést. Különösen a Pénzjegy Nyomda, ahol erre külön részleget hoztak létre. Wagner István ezekután ga­rantálja, hogy mától nem ke­rülhet ki selejtes ötezres a nyomdából. Bajusz Balázsnétól, az MNB Megyei Igazgatóságának he­lyettes igazgatójától megtud­tuk, szerencsére Baranyában csak a saját számlatulajdono­saik kaptak belőle, nem ment tovább a kereskedelmi ban­kokhoz, így viszonylag szűk a peches ötezres-tulajdonosok köre Baranyában. Nem úgy, mint másutt, mert Zalából, Győrből és Békés megyéből is érkeztek jelzések a Magyar Nemzeti Bank budapesti köz­pontjába a fémszál nélküli bankókról. (Megjegyezzük, ezeket nem hamisítványként kezelik, mert • az összes többi azonosító jeggyel rendelkez­nek, csupán .az ö, illetve a T betű vonalában húzódó fém­szálat nélkülözik.) Verzár Péter, a Magyar Nemzeti Bank emissziós főosz­tályvezetője arról tájékoztatott, hogy felkérték a kereskedelmi bankokat, miként saját fiók­jaikat is, nézzék át a készle­tüket, hogy becserélhessék a selejt bankjegyeket. Eddig egyébként harminckilencet ta­láltak. Valószínűleg a megol­dást megtalálva és az elmúlt hét izgalmain túljutva Verzár Péter megjegyezte, most már a gyűjtőkön a sor, bizonyára vadásznak a hibás bankje­gyekre. Való igaz, pénztörté­neti eset lett a magyar ötez­resből. Mindenesetre Wagner Ist­vánnal értünk messzemenően egyet, bár valószínűleg csekély a forgalomba került selejt- bankók száma, ezekből egy is nagyon sok. Gáldonyi Magdolna A kisgazdák frakcióülése Borítékolt döntés Még mindig nincs frakcióvezetője a Független Kisgazdapártnak. A hétfő délelőtti, sokszor viharos, kétfordulós választási procedúra után patthelyzet alakult ki: Pásztor Gyula 20, Torgyán József volt frakcióvezető 19 szavazatot kapott. A hétfői nap során egyenként megkeresték az ülésről akadályoztatásuk miatt - három esetben kül­földön tartózkodó - hiányzó frakciótagokat, akik borítékolják szava-- zatukat, s ezeket a borítékokat Nagy Ferenc József pártelnök a sza­vazatszedő bizottság két tagjának jelenlétében bontja majd fel. A pártelnök hétfő esti tájékoztatása szerint eredményhirdetés csak ked­den délben várható. Torgyán József volt frakcióvezető a szavazás második fordulója után felháborodottan távozott a megbeszélésről. Véleménye szerint az összes megye mellette van, de most már csak bizonyos — általa most meg nem nevezett — feltételekkel vállalná fel újra a posztot. Élesen támadta Oláh Sándor főtitkárt és híveit, akik ezt a szerinte nem megfelelő — ,,borítékos” — szavazási módot kitalálták. A gáz, a szén és a távfűtés dija egyelőre nem emelkedik Áremelések Iskolanap a Széchenyi gimnáziumban Két év múlva reál és humán tagozat indul Hónapról hónapra értéktele­nebb lesz az emberek pénze, egyre kevesebbet kapnak érte a boltokban. Szinte nincs otyan nap, hogy valaminek az ára ne emelkedne. A nélkülözhetetlen élelmiszerek egész sora - az eltelt egy évben — átlagosan 27,4 százalékkal nőtt. Drága a tojás, a szárazbab, a burgonya, a vöröshagyma. Jelentősen nőtt a száraztészta, a liszt, a kenyér, a péksütemények ára. A befőttek közül az őszibarack 30, a meggy 40, a cseresznye 58, a szilva 91 százalékkal lett több, mint az előző évben volt. Ebben az évben — február közepétől — csökkent a hús ára, de a családok étrendjébe így is csak .hetente egy-két alka­lommal fér bele. A fejes és kelká­poszta, a karfiol is jelentősen többe kerül, mint tavaly. Ez a hét sem maradt áremelések néJkül. Tegnaptól megemelkedtek az üdítőitalos, ásványvizes, szörpös és töményszeszes üvegpalackok árai át­lagosan 60—80 százalékkal. Például az egy literes üdítőitalos üvegek ezentúl 19—21, a félliteres pálinkás 10, a 2 és 2,5 decis 11—12 forintba kerül. Drágábbak lettek az üveges készételek, a húskrémek, húskonzer­vek, a tubusos ételízesítők, a mus­tár, a kechup. Szombat óta többe kerülnek egyes mirelitáruk, néhány csokoládéfajta, a gyümölcslevek egy része. Tíz százalékkal emelkedett a mosószerek közül a Tomi termékcsa­lád, az autóápolási cikkek, egyes borotvakrémek. A következő hetekben megemelkednek a sós sütemények, a szörpök, a papírdobozos rostos italok közül a Top Joy és Sunclub árai átlagosan 10 százalékkal. Vár­ható a sajtok és a tejtermékek ára növekedése is a hónap közepétől. Az energiaárak emelkedésé­ről is szó volt a Hét műsorá­ban. Többekben félelmet kel­tett, hogy mégis áprilistól lép­nek életbe az új árak. Meg­kérdeztük a PÉTÁV-ot, a Dél- Dunántúli Gázszolgáltató Vál­lalatot és a Tüzépet. Minden­hol azt a választ kaptuk, ápri­lis elsejétől nem lesz áremelés, és hogy mikor kerül rá sor, nem tudják. Annyi biztos, hogy az áremelések szociálpolitikai kihatását vizsgálják, és csak annak ismeretében döntenek a mértékéről. Sz. K. A Széchenyi István Gimná­zium és Ipari Hírközfési Szak- középiskola diákjai névadójuk tiszteletére rendezett koszorú­zással, ünnepséggel és színes programokkal összekötött is­kolanappal kezdték a tavaszi szünet utáni első hetet. Ko­rábban ez március 15-e tájá­ra esett, idén azonban Szé­chenyi István születésének 200. évfordulója alkalmátból halá­lának napján, április 8-án ün­nepeltek. Tegnap avatták fel az iskola folyosóján a falfül­két is — Herceg László ama­tőr képzőművész a tavaszi szü­netben készítette el —, ebben helyezték el Széchenyi mell­szobrát. A programokat a tanárok a diákönkormányzattal közösen alakították ki, de segítettek ma már felnőtt, korábbi szé- chenyis diákok is. A hagyo­mányos, 3 fordulós Széchenyi- vetélkedő; fordított órák, sport- versenyek, tanár—diák mécs­esek mellett idén először ren­deztek karikatúra, lányoknak terítési versenyt, autó-bemuta­tót, ezen kívül a Széchenyiek­ről beszélgethettek Széchenyi Péterrel. Nagy izgalom kísér­te a „járgányépítést”, külön­böző alkatrészekből működő­képes gépet kellett összetákol­ni. A legnagyobb sikert az a totó aratta, ahol a tantes­tület tagjait gyerekeikről ké­szült fotókról kellett felismer­niük a diákokat. Kalász Gyula tanár állítot­ta össze a „Ki tud többet Széchenyiről?” vetélkedő fel­adatait. Elmondta: elégedett a diákok felkészültségével. A jövőben is olyan tanulókat várnak a gimnáziumba, akik a tananyag elsajátítása mellett valami többet, jobbat és mást szeretnének felmutatni saját magukból. 1991 szeptemberé­ben az új elsősök széles körű fakultációs lehetőségek közül választhatnak. Néhány éven belül - a tervek szerint — az iskolában reál és humán tagozatos osztályok indalnak. Tröszt É. Döntés — várhatóan — a jövő héten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom