Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-06 / 93. szám

1991. április 6., szombat uj Dunántúli napló 7 wr Újabb utcanév ismertető táblák Pár hónappal ezelőtt a vá­rosunk nyugati részén lakók körében meglepetésként 15 családi ház külső falára a Pécsi Városszépitő és Városvé­dő Egyesület gondozásában ut­canévismertető tábla került. E táblákat Egyesületünk a Bony­hádi Zománcárugyárnál saját költségén készíttette el. főleg azzal a célkitűzéssel, hogy mind az utcalakók, mind az utcanév után érdeklődők tájékozódhassanak azokról a neves hazánkfiairól, akik je­les szerepet töltöttek be törté­nelmünkben, irodalmunkban avagy más területen. Az eddig kihelyezett tábla­nevek között találjuk irodal­munk kedves alakját, Rákóczi Ferenc kamarását: Mikes Kele­ment, a mohácsi csatában hősi halált halt Móré Fülöp pécsi püspököt, Batsányi Jánost. a •forradalmi költőt, de szerepel még Bánki Donét, Ajtósi Dürer Albert, Erkel Ferenc, Endresz György és mások. Most újabb utcanévismertető táblák kihelyezésére kerül sor. Egyesületünk 45 neves személy utcanévtábláiát készíttette el. Mivel e táblákból minden ut­cában kettő kerül felszeqezés- re. — egy az utca elején, egy pedia az utca végén —, ezért 90 táblát csináltattunk, amelye­ket most mór a városfenntartó intézménv helyez el a város különböző pontjain. A 45 utca­név között qyakran találunk olyan személyeket, akiknek pé­csi vonatkozásuk is van. Ige­nekként említjük Heim Pál, Garay János, Vas Gereben, Babits Mihály, Bornemissza Gerqely, Székely Bertalan, Liszt Ferenc nevét. Egyesületünk utranévbizott- sága az utcák kijelölésénél qondosan ügyelt arra is, hoqy csak azok az utcanevek kerül­jenek zománcos kiöntésre, amelyek helyzete stabil, vagyis nem várható más névre való átcserélésük. Itt jeqyezzük meg, hogy né­hány tábla Gellér B. István festőművész-tanár tervezésében újszerű kivitelben készült el. Ezek kihelyezésére később ke­rül sor. Bízva bízunk abban, hogy lakosságunk a fekete-fehér ki­vitelű, nemzetiszínű szalaggal megjelölt táblákat a korábbi­akhoz hasonló szeretettel fo­gadja utcájában. Dr. Marton István, a Pécsi Városszépitő és Városvédő Egyesület elnöke Járható út-e a biotermelés? mm A kukacos alma nem piacképes • * m mm Az exportra történő termeléshez hiányoznak a szervezők - vélekedik Sántha Attila tanszékvezető „A mezőgazdaság iparoso­dásának káros mellékhatásai elősegítették olyan alternativ földművelési formák kialaku­lását és megerősödését, ame­lyek szakítva az ipari készít­mények — műtrágyák, növény­védőszerek, szintetikus takar­mánykiegészítők - alkalmazá­sával, természetes anyagokra és természeti folyamatokra igyekeznek az agrártermelést alapozni ...” — írja az „Agrár­termelés és környezetvédelem” című könyvében dr. Sántha Attila, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem élelmiszer- és környezetgazdaságtan tan­székének vezetője. Sorait apropóul használva arról kérdeztem a közgazda­ságtudományi kar tanárát: al­ternatívát, járható utat jelent- het-e mezőgazdaságunk, azon belül is növénytermesztésünk számára a biotermelés. Az a biotermelés, melyről nekem mindig egy balatoni gyümölcs- árus jut eszembe, aki büszkén kínálta a nyáron kukacos al­máját és körtéjét, mondván, hogy az biotermék, kemikáliá­tól, növényvédőszertől teljesen mentes.- Azt azért mindjárt az ele­jén tisztáznunk kell, hogy a kukacos alma nem piacképes. Legalábbis a külpiacokon már csak azért sem, mert a nem­zetközi növényegészségügyi szabványok sem engedik meg a kórokozók utaztatását az or­szághatárokon át. Tehát ami­kor biotermesztésről beszélünk, akkor azért másról van szó. Bár tény, hogy éppen a kórokozók következtében a biotermelés 20-50 százalékkal kisebb mennyiségű, és általában ke­vésbé tetszetős terméket ered­ményez, mint a tömegméretek­ben alkalmazott iparszerű ter­melés.- Milyen irányzatok élnek mai mezőgazdaságunkban?- Hazánkban a leginkább elterjedt az iparszerű mezőgaz­daság, melyet a nagy mennyi­ségű ipari anyagok (köztük műtrágyák, növényvédőszerek) és eszközök alkalmazása jelle­mez. A másik a biológiai gaz­dálkodási irányzatok csoportja, melyek különböző módon ugyan, de tagadják az ipari eredetű anyagok és eszközök (kivéve a gépek) használatát. A harmadik forma az előző kettő köztese, az ökológiai kö­vetelményeket is figyelembe vevő intenzív termelési irányzat. Tulajdonképpen a másik két forma szélsőségeit hagyja el, megtartva előnyeiket. Használ műtrágyát és növényvédőszere­ket, de azok minimalizálására törekszik. Nagy mértékben tá­maszkodik a szervesanyag gaz­dálkodásra, a növényvédelem területén a vetésváltásra. Én úgy vélem, hogy hosszú távon ez a harmadik forma lehet mezőgazdaságunk számára a járható jit. bóra csak a nyugati piacokon tudják megfizetni.- Tehát a hazai fogyasztás­ra szánt bioterméktermesztés­ben nálunk még nem igazán lehet lantázia? — Mivel Magyarországon igen erőteljes az önellátást biztositó kiskertmozgalom, ezt nem mondanám egyértelműen. Már csak a kemikáliák szak­szerűtlen alkalmazása, a sok esetben előforduló önmérgezé­sek is azt indokolnák, hogy pl. a vegyszeres gyomirtás helyett mind többen fogják meg a kapát.- És a külpiacra termelés? — Kérdés, hogy találnak-e piacot? Ugyanis a híresztelé­sekkel ellentétben a nyugat­európai piacok biotermékfelvé­Az eddigi, o nagyüzemi iparszerű termelés már csak azért sem tartható, mert a lét­alapja van megszűnőben. A rendkívüli mértékű ipari anyag- és energiafelhasználást a meg­növekedett árak miatt sem tud- ja_ folytatni, a túltelített piacok pedig a fogyasztás szempont­jából jelentenek korlátot. A kínálati piacon a fogyasztó egyre inkább azt a terméket keresi, amely kisebb kockáza­tot jelent számára.- Ami lehet a biotermék is . .. — Igen, ha meg tudja fizet­ni. A biotermék ugyanis éppen azért drágább, mert esetében a termelő vállal jelentős koc­kázatot. Nem kevesebbet, mint azt, hogy az egész ter­mést elpusztítják a kártevők, hogy nem fogy majd a kevés­bé tetszetős termékük. Fogyasz­tói oldalról elmondható, hogy a drágább biotermékeket job­teié nem korlátlan. Ez a piac is meglehetősen zárt, merthogy zárt termeltető és értékesítő láncokat alakítottak ki a ter­melőtől az áruházakig, és nem iqazón akarják, hogy áraikat dömpingárral leverje valaki. No nem arról van szó, hogy nem lehet megtalálni a kap­csolódási pontokat, csak én éppen azokat az értékesítést vállaló termelésszervezőket hiányolom Magyarországon, akik a forgalmazóktól vissza­felé megszerveznék a termelte­tést. És természetesen megbízha­tó szervezőkre gondolok, nem olyanokra, akik az utóbbi idő­ben a biogiliszta-tenyésztéssel és a prémes állatok tartásával bolondították el a vállalkozni akarókat. Egy biztos: a lehető­ségeink nagyobbak annál ezen a területen, mint amennyit je­lenleg kihasználunk. Balog Nándor „Nyitottak vagyunk minden igényre” Az ANG Kft. alapítói között ott van a világ egyik legnagyobb vállalata Tanított a pécsi egyetemen, majd gyakorló külkereskedő lett, aztán a TANIMPEX vezér­igazgató-helyettese, majd Ja­pánban a magyar kereskedel­mi kirendeltség vezetője, és a szokásos négy év helyett ötöt töltött el Tokióban kereskedel­mi tanácsosi beosztásban. Vé­gül visszatért Pécsre, a kated­rára: dr. Rekettye Gábor egye­temi docens, a JPTE Közgaz­daságtudományi Karán oktat 1989-től. Azonban a gyakorlati élet ismét hívta: most együtt mű­veli mindkettőt, tanít, ugyanak­kor egy kereskedelmi és szol­gáltató kft., az ANG Inter­national Company ügyvezető igazgatója. A kft. hat és félmilliós kis alaptőkével jött létre. Az ügy­vezető igazgató szerényen kezd a japán és magyar cé­gek, valamint német és ma­gyar magánszemélyek vállalko­zásának ismertetésébe. Aztán amikor rákérdezek a cégekre, kiderül, hogy németországi leányvállalatán keresztül a vi­lág egyik legnagyobb vállala­ta, a japán Nissho Iwai keres­kedőház is köztük van. (Ennek a cégnek a tavalyi kereske­delmi forgalma meghaladta a százmilliárd dollárt!) Mellette szinte eltörpül a másik japán alapító, a Nichibu Kft. A ma­gyar alapító cégek: a Pécsi Aqroker Rt., az ÉPGÉP, a ME­ZŐGÉP, a Szigetvári Állami Gazdaság. A magánszemélyek között ott vannak a JPTE köz­gazdaságtudományi karának oktatói is - hiszen maga az alapítás az egyetem és a Pécsi Agroker régi óhajának megvalósulása. Nem mást akartak, mint azt, hogy profi külkereskedelmi céget hozza­nak létre a Dél-Dunántúlon. Ez a főtevékenység, de kiegészí­tőként bejött a szolgáltatás is. (Ez utóbbi terület az egyetem oktatóié: piackutatási tanul­mányok, vállalati átvilágítások készítése, közvéleménykutatós gyakorlati végrehajtása és ér­tékelése.) A főprofil azonban a keres­kedelem. A Toyota kisteher­autók behozása Magyarország­ra már beindult — ez évben a tervek szerint száz—százötven darabot értékesítenek a Pécsi Agrokerrel együttműködve. A kft. külkereskedői beszereztek műtrágyát, gépeket, gépalkat­részeket, elsősorban a magyar- országi alapító cégek megren­delésére, de egyre bővül az igénylők köre. Vállalkozóknak Az ANG Inter Kft. által beho­zott termékek a Bionit-S takar­mányadalék és az Oko-Kats takarékos macskaalom a pécsi Agroker Áruházban. Fotó: Proksza László péjdául faanyagot, gépet biz­tosítottak, s tervezik olcsó tá­vol-keleti árucikkek - kerékpá­rok, háztartási eszközök, búto­rok, ruhaneműk — behozatalát.- Teljes körű kereskedelmi kiszolgálásra törekszünk - tá­jékoztat dr. Rekettye Gábor. - Ha van piac és termék, akkor a külkereskedelmi tevékenységi részt végezzük. Amennyiben eay vállalkozónak van terméke, de nincs piaca, illetve alap­anyaga a termeléshez, vóllal- iuk n beszerzési forrósok és az értékesítési kör felkutatását. A külső piacokon igen kiter­jedt kapcsolattal rendelkezünk: enyrészt a több mint száz or­szágban irodát működtető Nissho Iwai és a Nichibu cé- qeken keresztül, másrészt én maaam személyesen ismerem az összes magyar kereskedelmi kirendeltség vezetőjét, dolgo­zóit. De mindössze jó fél éve működünk, tehát nem tudni mén hová feilődik a kft.-nk. Nvitottak vagyunk minden igényre, például a külföldi tőke bevonását tervező magyar gaz­dálkodóknak, vállalkozóknak seaítünk a partnerkeresésben, elsősorban japán befektetőkre gondolva. Várjuk a jelentkezé­seket. L. Cs. K. Profilban HELSTAB KLARA, a Pécsi Fiatal Vállalkozók Kamarájá­nak elnöke. Felsőfokú kereskedelmi vég­zettséggel hat évig dolgozott a Baranya Megyei Vendéglátó Vállalatnál. Tavaly ősszel meg­nyerte a Baranya Megyei Rendőr-főakapitánysóg sajtó­referensi állására kiírt pályá­zatot, azóta 'agilison, jó szer­vezőkészséggel végzi felelős­ségteljes munkáját. Vállalt feladatai az elmúlt hónapban gyarapodtak, amikor a Pécsi Fiatal Vállalkozók Kamarájá­nak megbízott elnökévé vá­lasztották. A szervezetnek meg­alakulása óta tagja, korábban maga is részt vett vállalko­zásban, ismeretségi köre is vál­lalkozó típusú emberekből áll. Szabadidejében vállalt funk­ciójához a Dél-dunántúli Re­gionális Gazdasági Kamarától kap segítséget. A PFK fiatal elnöke. A fogé­kony emberek bevonásával, személyiségfejlesztő programok szervezésével kívánja szélesí­teni a fiatal vállalkozók köré­ben a dinamikus marketing szemléletet. Alapelve meg­egyezik a Nemzetközi Ifjúsági Kamara krédójának egyik gon­dolatával: „A Föld nagy kin­cse az emberiség személyisé­gében rejlik.” TOLNAI GABOR, a Látássé­rült Gyerekek Rehabilitációs Központjának igazgatója. 1942. decemberében szüle­tett. Édesapja mérlegkészítő iparosként, szakmájában az ország egyetlen aranykoszorús mestere volt. A minden dolog­ban a lehető legtöbbet pro­dukálni, a legnagyobb telje­sítményt kihozni önmagunkból szemléletet továbbadta gyer­mekeinek. Fia 14 évesen, apja elvárása ellenére döntött, kür­tös lesz, zenei pályára lépett. Az atyai neheztelés addig tar­tott. míg a fiatalembert fel nem vették a Zeneakadémiára. Tolnai Gábor kemény em­bernek tartja édesapját, úgy van és a legfontosabb mun- érzi, ezt örökölte tőle, ami bel- kád a szeretet." ső tartás. Elfogadtatta magával, hogy a sikerekért mindig többet kell dolgoznia, mint másnak, és ezek a sikerek sosem jelentet­tek jelentős befektetést, inkább állomást az új feladat keresé­sére. Koncertező, zenekari muzsi­kusként is mindig pedagógus maradt, ezért sem érez különb­séget a huszonhét éves muzsi­kus és a mostani igazgatói pálya között, mert mindkettő­ben a tanítás, a nevelés a cél. A győri bencés gimnázium­ban irta fel egy szerzetes a mondatot, amely Tolnai Gábor jelmondata lett: - „Legfonto­sabb óra az életedben a mos­tani, legfontosabb ember szá­modra, akivel éppen dolgod SZAPPANOS FERENC, a Dél­dunántúli VÍZIG igazgatója. 53 éves, Orosházán szüle­tett, 30 éve él Pécsett. A Bu­dapesti Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet, majd szakmérnöki képesítést. Dolgozott a Baranya Megyei Építőipari Vállalatnál, a DÉL- VIÉP-nél, a BARANYATERV-nél és összesen — két részletben — 22 évet jelenlegi munkahe­lyén, 1978-tól a VÍZIG műsza­ki igazgatóhelyetteseként. Fog­lalkozott vízrendezési, árvíz- védelmi és folyószabályozási kérdésekkel, komplex tározók létesítésével, a Balaton víz­védelmével, vízgazdálkodási társulatok szervezésével, fel­ügyeletével, vízkár elhárítással, a magyar—jugoszláv vízügyi együttműködéssel, vagyis a szerteágazó igazgatósági tevé­kenység szinte valamennyi te­rületével. Hivatali munkája mellett fo­lyamatosan végzett különböző társadalmi tevékenységet, je­lenleg a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Szervezetének elnöke. Új munkakörében legfonto­sabb feladatának az igazga­tóság folyamatos, jó színvona­lú működésének biztosítását, az átrendezendő, illetve újjá­szerveződő közigazgatással jó kapcsolatok kialakitását, és az önkormányzatok vízügyi tevé­kenységének segítését tartja. Gáldonyi Magdolna - Kaszás Endre A biokertészkedést teraszon is el lehet kezdeni. Képünkön cse­répben nevelt törpe almafácska.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom