Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)
1991-04-24 / 111. szám
IO aj Dunántúli napló 1991. április 24., szerda szerkesztőség postájából S Kitől félnek a vevők? „Ha nem tetszik, lehet máshol is vásárolni!” Mit tegyen az ember, ha szentlőrinci és alacsony a vérnyomása? Aludjon kicsit tovább a kelleténél, ikényelme- sen öltözzön fel, és tíz óra tájban menjen át a lakótelepen álló 11-es számú kisáru- házba, melyet a Szentlőrinc és Vidéke ÁFÉSZ üzemeltet, és arra volna hivatott, hogy az ott élő több száz embert ellássa élelmiszerrel. Ha mindezt megteszi, akkor garantáltan, gyógyszer nélkül is felmegy a pumpa: ugyanis ilyen „későn” véletlenül sem fog találni már sem kenyeret, sem péksüteményt. Ellenben az üzlet vezetőjétől megkapja a magáét, ha arra vetemedik, hogy megkérdezze: vajon, miért kell hajnalban kelnie, hogy friss kenyeret ehessen! Választ erre nem, de „tanácsot” kap arra, hogy megtalálja a kijáratot. — S ha mindez nem tetszik, lehet máshol is vásárolni — tudja meg az üzletvezetőtől a korgó gyomrú vásárló. íme, a vérnyomással már nincs is gond, ha alacsony volt! Közben enyhe szellő ínycsiklandozó illatot hoz az ABC^től 20 (!) méterre fekvő kenyérgyárból. Kérdések, különböző gondolatok merülnek fel az emberben. Alkalmas-e feladatának további ellátására az, aki évek óta nem képes reálisan felmérni az igényeket? Akinek hiányos, szegényes az árukészlete? Aki rendszeresen minősíthetetlenül viselkedik nemcsak beosztottjaival, hanem a vásárlókkal szemben is! Akitől agresszív stílusa, miatt félnek a vásárlók! Mit tehet hát az émber, ha szentlőrinci? Szagolja a sütödéből szálló finom illatot, és bemegy vásárolni Pécsre! Vajon meddig? K. Jentetics Ágota Erdélyi gyerekek a Vidámparkban A pécsi állatkert és vidámpark ötven erdélyi kisgyermek számára nyújtott felejthetetlen élményt április 8-án. Az intézményt a legnagyobb kedvezménnyel vehették igénybe azok a kisgyerekek, akiknek az utóbbi időben nagyon kevés felhőtlen szórakozás jutott. A Csíkszeredái iskolások és a vendéglátó kaposvári Toldi lakótelepi iskola diákjai nagyon hálásak az intézmény igazgatójának, valamennyi kollégájának és az őket kalauzoló Soós Ernő bácsinak a jóindalatú segítőkészségért, hogy lehetőséget teremtettek a vidámpark és állatkert megismerésére. Áldozatos munkájukhoz sok sikert, jó egészséget és minél több hálás látogatót kívánunk. Garami Attiláné igazgató, Kaposvár Hozzászólás A keserű pirulákról... Az Új ON április 13-i számában interjú jelent meg „Le kell nyelnünk a keserű pirulát?" címmel. Az írást érdeklődéssel olvastam: a teljes szöveg elolvasása után első 'benyomásom az volt, hogy megint rossz hangulatot sugalmazó cikk jelent meg. A nyilatkozó - legalábbis az olvasott szöveg szerint —, úgy tűnik, nincs bi rto'kában a szakmai háttérismereteknek és ezért félreinformál. Szabadjon az intézeti gyógyszerellátásra vonatkozó észrevételeimet megírni. > Olyan kijelentés olvasható dr. Mocsári Honától, (hogy „napjai okban a fekvő beteg- intézmények ingyen kapják az általuk igényelt gyógyszereket”. Ez így 'nem igaz, ugyanis a fekvőbeteg-intézmény a múltban is és most is megvásárolja a gyógyszereket a forgalmazó vállalattól. Saiját gyógyszertára, a megvásárolt gyógyszereket, időszakos pénzügyi elszámolás mellett adja tovább a fekvőbeteg osztályoknak, klinikáknak recept- szerű igényléseik alapján az ott kezelt betegeik részére. Tehát ingyen a beteg kapja a gyógyszerét, az 1972. évi H. „Az egészségügyről" szóló törvény szerint, mint a'hogy ingyen kapja —, iha szükséges — a vért, a kötszert, valamint az étkezést, elhelyezést, az ápolást, holott mindezekért súlyos tíz- (száz-) milliókat fizet ki az intézmény. Az interjú elején olvasható: nem 'bizonyított számunkra, hogy mindenképp szükséges meglépni ezt a magas térítési díjemelést”. Azt hiszem, nem kell bizonyítani, hogy ez az ország gazdasági helyzetével, és ennek változásaival közvetve összefüggésbe hozható. Nem vagyok hivatott kommentálni az új árrendszert, csupán fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy ebben is érvényesülnek a különböző terápiás és szódéi is szempontok, ugyanis május 2-től a Társadalombiztosítási Főigazgatóság 95 százalékos támogatást is vállal (a 90 százalékos mellett), ami azt jelenti, 'hogy a 'beteg csak a fogyasztói ár 5 százalékát fizeti, például a magas vérnyomás kezelésére szolgáló gyógyszereikért. A cikkben olvadható módon tárgyalni a gyógyszerár-változást csúsztatásnak tartom. Sajnos, a Minisztérium illetékeseinek nyilatkozatából is ezt hangsúlyozták az országos lopok —, mert ez tűnt szen- rációnak. Annak ellenére, hogy a nyilatkozó kétségbe- vatkozásót, hogy hazánkban vortja o kormányzat ama hi- túlzott a gyógyszerfogyasztás, ezt tényként kell elismerni. A túlzott gyógyszerfogyasztás majdnem egyenérékű egy súlyos környezetszennyezéssel, vagy egy endémiával, amit vissza kell szorítani. Úgy vélem, 'hogy az egészségügyben bevezetendő szigorú gazdaságii kényszer, az élénk, piaci alapokon nyugvó biztosítási rendszer fogja az ellátást modernizálni. Addig az interjúiban interpretált „keserű pirula -nyelést” Is átmeneti intézkedésnek kell tekinteni. Dr. Dávid M. Ferenc egyetemi vezető, főgyógyszerész * Dr. Dávid M. Ferenc, egyetemi vezető főgyógyszerész, a fekvőbeteg intézetek gyógyszerellátására vonatkozó információkra reagál, de a teljes interjút rossz hangulatot sugalmazó Írásnak minősíti. Nem vontuk kétségbe, hogy a térítési díjemelés összefüggésben van az ország gazdasági 'helyzetével. A nyilatkozó azt kérdőjelezte meg, 'hogy a változtatást csak ily imádon és mértékben kell-e bevezetni? A vita már eldőlt, s május elejétől emelik egyes gyógyszerek térítési díjait. Optimistán reményeink mellett is változatlanul attól tartunk, hogy az emelés a családok jelentős részének —, különösen az alacsony jövedelmű, a kevés nyugdíiból élő és tartósan 'beteg embereknek —, nagy megterhelést jelent. Hit ad a kereskedő? A pécsi Tüzépnél, idestova két esztendeje, még szerencsével sem kapható háztartási tüzelőnek pécsi szén, de már eltűnt a gyatra minőségű magyar brikett is. Ennek egyetlen magyarázata lehet, a küszöbönálló áremelés ... Az elmúlt ősszel történt, hogy már számtalanadik esetben kerestem az állomásnál lévő megrendelőirodában pécsi szenet, amikor is rámszólt egy, a Tüzépnél dolgozó, férfi és kioktatott, hogy én szerezzek be szenet a Tüzép részére, abból ők — természetesen rátéve a maguk hasznát — hajlandók lesznek nekem eladni! íme, így gondolkodik a monopolhelyzetben lévő Tüzép! A szénbánya csupa siránkozás. Hát, ha nem termel és nem ad el szenet, miből legyen haszna? Miből akar megélni? Hatalmas mennyiségű pécsi szenet lehetne háztartási tüzelőként értékesíteni, csak Baranyában! No, persze a Tüzépnek azért sem érdeke mozdulni, mert az állampolgár, eszi, nem eszi, nem kap mást, vegye a méregdrága külföldi szeneket! A pécsi szén árfekvése ugyanis jóval kedvezőbb lenne. Minden szénárban benn foglaltatik a szállítási 'költség is. Mármost mennyivel kevesebb a szállítási költség, ha a szenet Pécsről, Pécsre szállítják, mint például a kapható „szibériai szénnél", amit több ezer kilométeres úti szállítás költsége terhel, de még a jugoszláviai barnaszénnél is, ahol több száz kilométeres szállítás költsége merül fel. Mi sem változott tehát, monopolhelyzetben lévő vállalatok ma Is jogtalan alattvalónak tekintik az állampolgárt és mint ilyennel, packáznak vele. Gondosan elfelejtve, hogy nem őértük van az állampolgár, hanem éppen fordítva! Évtizedeken át megszoktuk, hogy az ilyen és hasonló tartalmú levelekre a válasz iz- zadtságszagú kifogás és mellébeszélés. Erre a levélre ma már indokolt lenne azt a tisztességes és becsületes választ adni, hogy egy hét múlva, már bárki vásárolhat a Tüzépnél tetszése szerint pécsi szenet, sőt még brikettet is, de diószén árában nem aknaszenet! Dr. Csatlós Loránd nyugalmazott megyei bírósági tanácselnök Pécs, Anna u. 13. Egyre kisebb lesz a közkedvelt mélyhűtött pizza csakúgy, mint a rákerülő sajt, amiből - képünk tanúsága szerint - épp csak mutatóba kap a gyanútlan vásárló. Fotó: Proksza László Megsxégyenítve... Olvasom a 18/1990. M. T. rendelet mellékletét, mely a lakásokra kiszabható vízköbmétereket tartalmazza. Csak kíváncsiságból kiszámítom a másfél szobás lakásunk után fizetendő vízmennyiség összegét. Ez évi 187 köbméter. Ha ezt beszorozzuk a fizetendő 43,20 forinttal, az 8078,40 forint. Előveszem a PIK 2. számú kezelési egység 1991. február 13-án keit értesítését, mely szerint évenként 8100 forintot tartozom fizetni. Nem az összeg nagysága miatt, hanem a rend kedvéért felkeresem a 2. számú kezelési egység ügyintézőjét. Ránéz a számításomra és íelleb- bezhetetlenül kijelenti: ennyi a megállapított díj! — De rossz a szorzásuk — így én. — Menjen a gazdasági ügyekben jártas ügyintézőnkhöz - mondja. A „gazdasági ügyekben jártas ügyintéző” beszorozza, elosztja a vízdíjat. Nekem ad igazat, majd felajánlja, hogy ez évenként felszámított 21,60 forintot zsebéből kifizeti részemre. Én is a zsebembe nyúlok. Kiveszek egy 500 forintost és kérem, hogy gyújtsa meg, ugyanis nem a pénzért, hanem az igazságért jöttem. 'Nem gyújtja meg, helyette kérdez. — Tudja, hány 22 forinttal csaptak be engem, amikor építkeztem? — Ez engem nem érdekel, én az igazságot jöttem keresni. — És ha a boltba bemegy, ott mennyivel csapják be? Megyek a vezetőhöz. Undorral veszi két ujja közé papírjaimat. — Ez van a rendeletben! — és máris faképnél hagy, kimegy a szobájából. — Én meg búsan bandukolok haza, a be nem teljesült igazságkeresésemmel és elgondolkozom: vajon hány sorstársam lehet? Csak a teljesség kedvéért jegyzem meg, hogy nemrég a PIK öt felszólítást küldött volt lakásom címére, hogy fizessem be a 14 forint hátralékomat, melyet bebizonyítottam, hogy sose létezett. Baksa László Jogi tanácsadó Horváth B. és L. N. kérdése, hogy mennyi szabadság jár a dolgozónak egy évre? A Munka Törvénykönyvének 42. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben tizenöt munkanap alapszabadság és a munkaviszonyban töltött idejétől függően pótszabadság jár. A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött három év után egy, de évenként legfeljebb kilenc munkanap pótszabadság jár. (Mt. V. 46. § (1) bek.) A pótszabadság mértékét a munkaviszonyban töltött idő számítására vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani. Ha az összeszámítás során töredékév keletkezik és az legalább fél évet tesz ki, azt egész évként kell alapul venni. Kiss G.-né pécsi olvasónk kérdő- zi, hogy a bérlő az albérleti szerződést mikorra mondhatja fel? A bérlő az albérleti szerző- dést a következő hónap utolsó napjára felmondhatja: a) olyan okból, amely miatt a bérbeadót felmondási jog illeti meg a bérlővel szemben; b) ha a lakást elcseréli vagy azt műszakilag megosztják; c) ha az albérleti jogviszony létesítése után megváltozott családi vagy egészségügyi körülményei azt indokolttá teszik; d) ha az albérlő az általa kizárólagosan használt helyiségbe jogszabály tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad. (R. 109. §.) S. N. kérdezi, hogy a munkanélküli járadék fizetését mikor szüntetik meg? Az 1991. évi IV. törvény 28. §-a szerint meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli: a) a munkaügyi központ által felajánlott megfelelő munkahelyet vagy képzési lehetőséget nem vállalja el, illetve a munkaviszony létrejötte neki felróható okból meghiúsul, b) nyugdíjjogosultságot szerez (ide értve a korengedményes nyugdíjat is), c) olyan kereső tevékenységet folytat, amelyből származó jövedelem havi átlagban eléri a mindenkori minimális bér összegét, d) olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori minimális bér ösz- szegét elérő rendszeres támogatásban részesül. A fentebb ismertetett a) pontban meghatározott ok miatti járadék folyósításának megszüntetése esetén a munkanélküli részére munkanélküli járadék csak a megszüntetés kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható, még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel egyébként rendelkezik. Szabó N. kérdése, hogy a munkanélküli járadékra jogosultságnál mit kell érteni a „megfelelő munkahelyen"? Az 1991. évi IV. törvény 25. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a munkahely akkor megfelelő, ha: a) a munkanélküli képzettségi szintjének vagy a munkaügyi központ által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével, megszerezhető képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel, b) egészségi állapota szerint a munkanélküli a munka elvégzésére alkalmas, c) a várható kereset a mua: kanélküli járadék összegét eléri, d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta — tömeg- közlekedési eszközzel — történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tiz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a két órát nem haladja meg. Ritka magatartás Trabant gépkocsimmal a Fürst Sándor utcában késői fékezés miatt hátulról nekiütköztem egy Ford típusú személygépkocsinak, ráadásul olyan szerencsétlenül, hogy az beleszaladt az előtte álló autó vonóhorgába. A Ford, így elöl, hátul jelentősen megsérült. A megrongálódott gépkocsi vezetője olyan magatartást tanúsított, ami nem szokványos hasonló szituációkban. Nemhogy drasztikusan viselkedett volna, hanem látva ijedtségemet, megnyugtatott és segítségemre volt a betétlap kitöltésében, a biztosítás ügyintézésében is. Ritka emberi magatartásról tett tanúbizonyságot Nagy Sándor sellyei lakos. (Név és cím a szerkesztőségben.)
