Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-24 / 111. szám

1991. április 24., szerda aj Dunántúlt napló 5 . . . • -mimumi.mimimi.m, ... ■ ■ »............................................. I ■ j Mar ele, információk, események Megalakult Baranya első hangya- szövetkezete Baranya megye első hangya- szövetkezete megalalkult Má- riagyűdön 28 alapító taggal. Elnöknek Pólya Mártont válasz­tották. A szövetkezetalapítók között elsősorban nagyharsányi, máriagyűdi, siklósi zöldborsó­termesztők, vajszlói dinnyések, tótokföldei paprikások, villányi, siklósi borosgazdák vannak. Cél elsősorban a közös érté­kesítés. • • Önkormányzati ülés Komlón Soros ülését tartja ma dél­után Komló város képviselő­testülete. A délután 3 órakor kezdődő tanácskozáson egye­bek mellett szó lesz a nagy­közösségi antennarendszer fej­lesztési lehetőségeiről, a költ­ségvetési üzem átalakulásáról és a Bókay bölcsőde megszün­tetéséről. A képviselők dönte­nek a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló önkormányzati rendeletről, a mónfai népszavazás elrendelé­séről, valamint a kórház ápo­lási, illetve gazdasági igazqa- tóiónak kinevezéséről, a dísz­polgári cím adományozását meahatórozó tanácsrendelet hatályon kívül helyezéséről. Finn lélektan­szakértők Pécsett Április 27-től Pécsett tartóz­kodik négy napon át a Finn Pszichiátriai Kórházak Szövet­ségének Igazgató Testületé a POTE Pszichiátriai Klinikájának vendégeként. A testület tagjai között vannak kórházigazga­tók, közgazdászok, politikusok. A rendezők, így például a Finn Pszichiátriai Társaság, a PAB Neuropszichiátriai Munkabizott­sága váriák az angolul is tudó érdeklődőket az április 29-én, 15 órakor kezdődő PAB-szék- házbeli szakmai rendezvényre, tapasztalatcserére, melynek té­mája lesz például a pszichiát­riai ellátás. MEASZ-tiszt újítás A MEASZ Pécsi Területi Szer­vezetek tisztújító közgyűlést tartott. Ú ivó rí László elnök el­ismerően szólt a tagság mun­kájáról, létszámnövekedéséről, a különböző szervekkel, szerve­zetekkel való kapcsolatok ki­építéséről. 1989 októberében 84 fővel alakult a pécsi szer­vezet, s ma már 115 tagja és 27 pártoló tagja van. Az or­szággyűlés legitimálta a szövet­séget azzal, hogy anyagi tá­mogatást szavazott meg szá­mára. Sajnos, ez olyan ala­csony, hogy nem teszi lehetővé szociális feladatainak ellátását, de még a kegyeleti tevékeny­séget sem. Az elnök kérte a tagságot, hogy a tagdíjon felül is járuljon hozzá fennmaradá­sunk biztosításához, vegyenek továbbra is részt a klubfoglal­kozásokon, a betegek látoga­tásában, az özvegyekkel való törődésben. Feladatul jelölte meg az új vezetőség részére az önkormányzatokkal, a többi demokratikus szervezettel, az egyházakkal, a TESZ-szel és a honvédséggel való szorosabb együttműködést. A közgyűlés megválasztotta az új vezetőséget és a küldöt­teket a megyei és az országos közgyűlésekre. Újvári Lászlót egyhangúlag újra elnökké vá­lasztották. Dr. Sebők Imre Ml lesz a Pffí sorsa? Eladók a bérlakások (Folytatás az 1. oldalról)- Az ma már mindenki szá­mára egyértelmű, hogy ebben a szervezeti formában műkö­désképtelen a PIK. Mit lehet kezdeni vele? — A tennivalókat is hason­lóan látjuk a PIK vezetésével: szétválasztjuk a vagyonkeze­lést és a fenntartási, építő­ipari tevékenységet. A PIK in­formációs rendszerét, a laká­sok, lakbérek nyilvántartását szeretnénk minél közelebb hozni az önkormányzathoz. Bár a vagyon- és az önkor­mányzatok hatásköréről szóló törvény még nincs meg, szá­molunk azzal, hogy ez a je­lentős lakásvagyon és a PIK felhalmozott vagyona, illetve egy része az önkormányzaté lesz. Az építőipari fenntartási részből egy, vagy több piac­képes gazdasági társaságot kell létrehozni, amelyek, ha nem is az első időszakban, de nyereséget hoznak az ön- kormányzatnak. Arra is gon­dolunk, hogy ne okozzunk nagy munkanélküliséget, hi­szen azt is kezelnünk kell. Most nyolcszázan dolgoznak a PIK-nél, az biztos, hogy eb­ből az óriási létszámú admi­nisztrációt nem tudjuk elvi­selni. I — Piacképes lehet éppen a PIK egyik fejlesztési menedzseré­nek, a Therwoolin Szótő névvel jelzett eljárása, amellyel a pa­I nelházak élettartamát és takaré­kosabb üzemeltetését lehetne megoldani. ,- A jogászaink azon dol­goznak, miként lehetne a vál­lalatból ezt kiemelni, és mi­lyen gazdasági társaságban célszerű működtetni, hiszen ez is azok közé a tevékenységek közé tartozik, amelyek nye­reséget hozhatnak az önkor­mányzatnak. — Önök május 15-re leteszik a koncepciót a PIK átalakítására, április 30-ig a pécsi polgároktól kért információk kapcsán pontos képük lesz a lakásbérlők szán­dékairól az ingatlanok megvéte­lét illetően, tehát megalapozott cselekvési programmal rendelkez­nek rövidesen, miközben nem tud­nak lépni a hiányzó törvények miatt. Az átmeneti időszak to­vább húzódik, mire számíthat ez idő alatt a bérlakásban élő több tízezer pécsi polgár, akiket ag­gaszt a bizonytalanság? — Mi megfordítottuk a la­kásértékesítés menetét. Azt mondtuk, eladók a bérlaká­sok, és várjuk a jelentkezése­ket, amelyekre azért van szük­ségünk, hogy tudjuk, mivel számoljunk. Az tény ugyanis, hogy az önkormányzat ennyi lakást nem tud fenntartani, és saját fenntartó szervezettel sem célszerű. Ha megjelenik a koncessziós törvény, akkor dönthetünk, milyen vállalko­zásban működtetjük. Egyéb­ként a PIK-nek az átalakítá­sig minden kötelezettségét tel­jesítenie kell, természetesen nagy lakóházfelújítási munkák már nincsenek, azt várjuk, hogy a szokásos vagyongaz­dálkodást folytassa. — A lakásokat, reális árat képezve, minél kedvezménye­sebben szeretnénk eladni, az a célunk, hogy meg is tudják venni az emberek. A bevétel relatíve valóban nem lesz nagy, de mindenképpen a la­káshoz jutás támogatására, a felújítások finanszirozására szeretnénk fordítani ezt a tő­két, esetleg egy önkormány­zati pénzintézeten keresztül. Ebben végül is a képviselő- testület dönt, várhatóan má­jus közepén módosítjuk a ko­rábbi tanácsrendeletet, vagy új lakásrendeletet alkotunk. Addig is adunk el lakásokat, elsősorban ennak a több ezer jelentkezőnek, akik már jóval korábban benyújtották vásár­lási szándékukat — mondta az alpolgármester asszony. Gáldonyi Magdolna Szakmájuk van - munkájuk nincs A tegnap sikeresen vizsgázókra most még nehezebb feladat vár: munkahelyet találni. Fotó: Szundi György A bükkösdi nevelőotthon el­ső emeletén feszült a csend. Tizenéves lányok ülnek szoro­san egymás mellett. Arcukon félelemmel vegyes várakozás. Vizsgáznak, elméleti tudásukról adnak számot egy bizottság előtt. Az ajtón kilépők arcán boldog mosoly. Tizennégy lány tett tegnap szakmunkásvizsgát. Textil- és ruhaipari varrómun­kások lettek, örömük mégsem teljes, egyikük sem tudja, hol fogja hasznosítani a nehezen megszerzett tudását. Szakmá­juk mór van, állásuk, munkájuk még nincs. Kriszti és Ildi már nyugod­tak. Túlvannak a vizsgán. — Nem volt könnyű megvarr­ni a divatos selyemblúzt — mondja Kriszti. — Négy és fél óránk volt rá, az utolsó pilla­natig varrtunk. A szóbeli az könnyebb volt. Szakmám most már van, és úgy néz ki, hogy munkám is lesz. Hazamegyek Mohácsra és ott a varrodában fogok dolgozni. Ildi álma-vágya, hogy cipő­felsőrészkészítő legyen, de a varrás is tetszik neki. A nyolcadikat végzettek ré­szére textil- és ruhaipari var­rómunkás tanfolyamot szerve­zett a bükkösdi nevelőotthon, az IPOSZ Oktatási Központ pé­csi kirendeltségének segítségé­vel. Az elméleti tárgyakat a pécsi 500. Számú Szakmunkás- képző Intézet tanárai, a gya­korlati oktatást Németh Fe- rencné helybeli varrónő vállal­ta. A nevelőotthon a Művelő­dési és Közoktatási Minisztéri­um pályázatán nyert pénzen varrógépeket vásárolt. A fél­éves tanfolyamon tizenheten vettek részt, közülük négyen a bakócai nevelőotthonból, és hárman a Gyermekvédő Inté­zetből érkeztek. — Nagy gondot jelent, hogy nem tudjuk elhelyezni a 14 szakmunkásvizsgát tett lányt — mondja Nagy Imre, a neve­lőotthon igazgatója. — Több helyről is kaptunk Ígéretet, hogy alkalmazzák őket, de a tárgyalásaink itt félbeszakad­tak. Jó lenne, ha segítene raj­tunk akár egy magánvállalko­zó, kft., gmk, vagy vállalat, aki tisztességes haszon remé­nyében felvállalná ezeket a lányokat. Varrógépeink van­nak, bedolgozást, bérmunkát is tudunk vállalni. Nagyon jó dolog, hogy a bentlakásos intézményekben szakmát szerezhetnek a gye­rekek. A munkanélküliséget traumaként élik meg, hiszen nem látják az értelmét a sok munkának, tanulásnak. A fiú­kat még úgy ahogy el lehet helyezni, de a lányok helyzete reménytelen. A bejárás, az al­bérlet sokba kerül. Helyben kellene nekik munkát találni. Sz. K. Könyvtáravatás Kölkeden Harminc év alatt harmad­szor avattak tegnap könyvtárt Kölkeden, a Moháccsal szom­szédos 1200 körüli lélekszámú községben. A falu lakosságá­nak jelentős része, főként az iskoláskorúak, rendszeres könyvtárlátogatók. Az 50-es évektől a kultúrotthon klubhe­lyiségének egy részében ka­pott helyet a községi könyvtár, majd a 80-as évek elején a volt gondnoki lakásba helyez­ték át. Akkor a tanács 200 000 forintos támogatásával jelen­tős mértékben felújították a berendezéseket, bővitették a könyvállományt. Az önkormányzat már ko­rábban tervezte az újbóli át­helyezést, mert az iskolásoknak — akik három éve a gondnoki lakástól távoleső új iskolaépü­letben tanulnak - messze volt, és mert a lakást más célokra szeretnék felhasználni, esetleg bérbe adják. így került a köz­ségi és ac iskolai könyvtár egy helyre, az új általános iskola tágas, régi úttörőszobájába. Az önkormányzat évente 10-12 000 forintot költ működ­tetésére. Ebben az évben azon­ban a költözéshez, bővitéshez 50, illetve 20 000 forintot biz­tosított a felnőtt és a gyermek- könyvtár számára, az iskola pedig további 30 000 forintot nyert pályázat útján. Ebből az összegből a hanganyagok, le­mezek, nyelvkazetták állomá­nyát szeretnék bőviteni. Az igényektől függően később esetleg videókölcsönzésre is lesz majd lehetőség. A költözésnél, rendszerezés­nél nagy segítséget nyújtottak a Baranya Megyei Könyvtár dolgozói. Az április 23-i ün­nepélyes avatáson Szűcs Lajos köszöntőszavai után Pál József pécsi költővel - nemrég jelent meg kötete a Pannónia Kiadó­nál — találkozhattak az álta­lános iskola diákjai, akik a felnőttekkel együtt örömmel vették birtokba a megszépült új könyvtárt. Tröszt É. Egy jogtalan túlélő Kevesen ismerhetik azt a fil­met, melyet Fülei-Szántó Endre professzorról készítettek, aki a JPTE Tanárképző Karának ok­tatója. A professzor polgári értelmiségi család tagja, aki 1948 és 56 között raboskodott a rendszer börtönében, volt horthysta katonatisztekkel, pol­gári politikusokkal, kommunis­ta vezetőkkel együtt. Az akkori politikai változásokról és a börtön világáról mondja el él­ményeit az „Egy jogtalan túlélő" cimű filmben, melyet egyéb­ként Pécsett, a Várostörténeti Múzeumban be is mutatnak ma délután 3-ikor. A vetítés után a film és a kor különös életű hősével beszélgetni is le­het majd. Dél-dunántúli kemping- és horgásztalálkozó A Magyar Kemping Klub Baranya megyei szervezete június 7-től 9-ig a Boldog- asszonyla „ Horgász" kem­pingben rendezi meg első Íz­ben a dél-dunántúli kemping- és horgásztalálkozót. A prog­ramban egyéni nevezéssel horgászverseny, halászléfőző­verseny szerepel. Kiránduláso­kat szerveznek a közelben lé­vő ibafai pipamúzeumba, Szi­getvárra és a Zselic tájaira. Elhelyezkedés saját sátorban, lakókocsiban. Étkezés egyéni­leg, a kempingben büfé mű­ködik, főzési lehetőség bizto­sított, a közelben élelmiszer- boltok vannak. Részvételi díjak: felnőttek­nek sátorral 290 Ft, lakókocsi­val vagy utánfutóval 330 Ft, nyugdíjasoknak sátorral 230 Ft, lakókocsival vagy utánfutóval 270 Ft, gyermekeknek 6 éves korig ingyenes, 6—14 évig 160 Ft személyenként. Jelentkezé­si határidő: május 20-ig a Baranya Megyei Kemping Klubnál személyesen, levélben vagy telefonon. (7621 Pécs, Irányi Dániel tér 8. Telefon: 72/11-841.) Aláírásgyűjtés a védett területek privatizációja ellen A Pécsi Zöld Kör csatlakoz­va a Természetvédők Szövet­sége felhívásához, hétfőtől aláírásokat gyűjt naponta 16— 18 óráig az Apáca utca 15- ben azzal a céllal, hogy a vé­dett vagy a természeti érté­kekben gazdag területek pri­vatizációját, reprivatizációját megakadályozza. A kör sze­rint osztrák és olasz befektetők idegenforgalmi létesítménye­ket akarnak kialakítani a Drá­va baranyai és somogyi ré­szén, Így veszélybe kerülnek a természeti, biológiai, vad vízi­világi értékek, szépségek. Nem véletlen, hogy az akcióhoz csatlakozott a Madártani Egye­sület somogyi természetvédő csoportja, amely szintén gyűjti az aláírásokat. Pécsett eddig há/omszázan írtak alá. Bér­ezés Viktória szerint elég lern ne ezer aláírás, hogy a Par­lamentbe küldhessék az alá- írásos tiltakozást.- Cs. J. ­fi pécsi 508»asok győzelmei Az országos Szakma Kiváló Ta­nulója versenyek több szakmában is sikert hoztak a pécsi 508. Sz. Szak­munkásképző Intézet tanulóinak. Or­szágos első lett bádogos szakmá­ban: Pencz Péter. Felkészítő taná­ra : Szőcs Sándor. Oktatója: Wun­derlich Alajos kisiparos. Asztalos szakmában: Kaufmann László 8. he­lyezést ért el. Tanára: Horváth János. Oktatója: Marczi György. Anyagismeret tantárgy országos ver­senyén Villányi Zoltán 6. helyezést ért el. Tanára: Eperjesi Zsuzsa. Or­szágos első helyezést ért el Szanyi Zoltán cipőfelsőrészkészítő szakmá­ban. Felkészítő tanára: Futóné Knopf Éva. Szakoktató: Botykainé Antal Erzsébet. Szakmunkásbizonyít­ványt jelentő teljesítményt ért el vízvezetékszerelő szakmában Mészöly László tanuló. Felkésztő tanára: Re­gős István. Oktatója: Czövek Ernő. Központifűtés-szerelő szakmában: Jöchl Norbert, Mácsai Péter. Felké­szítő tanára: Pusztai Csaba. Oktató­ja: Ulrich József, Száméi Márton. Kétszáz örökzöld csemete Gyökerek a múltból Közel 200 örökzöld csemete került földbe ezekben a na­pokban Kisbudmérban, a község utcájában és a templom­kert körül. A helyi önkormányzat szervezte akció nem egye­dül a falu szépítését szolgálta, de egyben felkészülést is jelentett a május 20-ra, pünkösd hétfőjére szervezett ün­nepségre, amikor - katonai tiszteletadás mellett - fel­avatják és felszentelik az I. világháborúban elesett kis- budmériek felújított emlékművét, illetve a II. világháború áldozatainak emléktábláját. Az önkormányzat a fásítási akcióra - amelyben tevékenyen vett részt a község lakos­sága - 25 ezer forintot fordított.

Next

/
Oldalképek
Tartalom