Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)
1991-04-04 / 91. szám
1991. április 4., csütörtök uj Dunántúli napló 7 Vámtanácsok külkereskedőknek (II.) Folytatva a vám biztosítására vonatkozó megváltozott rendelkezések ismertetését, meg kell említeni, hogy a behozatali előjegyzésben vámkezelt vámáru után letétbe helyezett készpénzbiztosítékot — amennyiben az még a vámhivatal kezelésében van — a belföldi forgalom számára való vámkezelésnél a vámhivatal elszámolja, illetve az előjegyzett vámáru vámraktárba vagy külföldre történt visszaszállításának igazolása után visszafizeti. Ha a letétbe helyezett készpénzbiztositék már nincs a vámhivatal kezelésében, akkor az elszámolást, illetőleg a visszafizetést a vámhivatal előterjesztése alapján az illetékes megyei vagy a fővárosi parancsnokság végzi el. A vámhivatal intézkedése tehát aszerint alakul, hogyan rendeződik a vámáru vámjogi sorsa (belföldi forgalom számára vámkezelik, külföldre visszaszállítják, vagy vámraktárba beraktározzák). Ennek megfelelően intézkedik a kiszabott vám beszedése iránt, illetőleg a biztosítékot feloldja vagy a feloldás iránt intézkedik. Ez év elejétől nem kell már devizahatósági engedély ahhoz, hogy a belföldi jogi személy a külföldi személy által behozott vagy részére beküldött vámárukat terhelő vámért és a vámmal együtt fizetendő egyéb köztartozásért kezességet vállaljon, és annak alapján a magyar vámhatóság részére a külföldi helyett forintban fizetést teljesítsen. Nem vonatkozik ez a rendelkezés azonban a devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő természetes személyek kezességvállalására, mert az ő esetükben a kezességvállaláshoz a Magyar Nemzeti Bank előzetes engedélye szükséges. Az utas- és ajándékforgalmat érintő lényeges rendelkezés, hogy az e forgalomban beérkezett vámáruk után, ha a vámáru egyedi értéke az 5000 Ft-ot nem haladja meg, egységesen 17°/o-os vámtétellel kell a vámot kiszabni. E ren delkezés könnyíti és gyorsítja a vámhivatalok (főként a határvámhivatalok) munkáját. de az ügyfelek szempontjából is jelentős, mert lerövidül a vámeljárás időtartama, és nem szükséges a kisebb értékű vámáruk után az egyébként sem jelentős vámösszegeket más-más vámtarifaszám és vámtétel alkalmazásával megállapítani. E rendelkezéssel az említett esetekben egyszerűbbé vált a vámbiztosíték megállapítása is. A módosító rendelkezések egyébként részletesen és egyértelműen elhatárolják azt, hogy mely vámárukat kell utas- és ajándékforgalomban, valamint külkereskedelmi áruforgalomban behozottnak tekinteni. Ez azért lényeges, mert más jogi konzekvenciák fűződnek az utas- és ajándékforgalomban beérkezett, és a külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámárukhoz. Ma, amikor magánszemélyek is hozhatnak be árut külkereskedelmi áruforgalomban, azaz magánszemélyek is folytathatnak külkereskedelmi tevékenységet, akkor nem lehet érdektelen azt tisztázni, hogy mely áruk tekintendők külkereskedelmi áruforgalomban behozottnak. Nos, a vámjogszabály rendelkezései szerint külkereskedelmi áruforgalomban behozottnak azt a vámárut, illetőleg külkereskedelmi áruforgalomban kivinnék azt az árut (vámárut) kell tekinteni, amely belföldi jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, szakcsoport vagy egyéni vállalkozó részére érkezik be, illetőleg ezek által kerül kivitelre, ideértve a képző-, ipar- és fotóművészek, valamint az általuk létrehozott alkotóközösségek részére érkező vagy az általuk kiküldött árukat a természetes személyek által az Országos Találmányi Hivatalnál bejelentett vagy szabadalmaztatott, külföldre bármilyen címen kivitt találmányt, továbbá a mezőgazdasági termelő által előállított és külföldre értékesítés céljából kiszállított mezőgazdasági terméket is. Amennyiben a vámkezelés alkalmával vizsgálni kívánják, hogy a vámkezelést kérő a külkereskedelmi áruforgalomra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozik-e, akkor e jogosultságukat a cégbírósági bejegyzés igazolásával, képző-, ipar- és fotóművész, a mező- gazdasági termelő az erre vonatkozó nyilatkozatával, találmány esetén pedig a Találmányi Hivatal által kiadott igazolással lehet tanúsítani. Az államhatáron végzett ellenőrző vizsgálat körében a veszélyes árut szállító jármű esetén - ez bekerült a vám- jogszabályba — ellenőrizni kell a külön jogszabályban előírt felszerelések és biztonsági be rendezések, tárgyak meglétét Ezt korábban nem irta elő a vámjogszabály. Mindenképpen (környezetvédelmi és biztonsági szempontból is) helyes, ha erre a vámhivatali ellenőrző vizsgálat is figyelmet fordít. A veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról a 7 1990. (XI. 28.) KHVM, az 1983. (Vili. 11.) KM és a 3 1980. (VI. 10.) KM-rendelettel módosított 20 1979. (IX. 18.) KPM-rende- let tartalmazza a szükséges tudnivalókat és előírásokat. (Folytatása következik) DR. TAKÁCS JÓZSEF ZOLI-TRADE Kft. Európa ’92 konferenciasorozat Európa '92 címmel konferenciasorozatot szervez a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete. A konferenciasorozat célja az ’Európához való csatlakozásunk egy-egy részterületének átvilágítása, a hazai vállalati alkalmazkodás szempontjából. Teritekre kerül többek között o csatlakozáshoz szükséges gazdasági, műszaki, környezetvédelmi, jogi feltételek vizsgálata. Az első konferenciát május 23-24-én tartják a JPTE aulájában, amiről az érdeklődők a 11-433/122-es telefonszómon kaphatnak további információt. Adó-teszt és példatár Április 10-től vásárolható a •Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete által készített adóteszt és példatár. Az országosan forgalmazásra kerülő könyvsorozat 3 kötetből áll. Szól a személyi jövedelemadóról, az általános forgalmi adóról és o vállalkozási nyereségadóról. A ‘könyv a Magyar Közgazda- sági Társaság megyei szervezeteinél megvásárolható. Érdeklődni Pécsett a 11-433/122- es telefonszómon dr. Herich György szerkesztőnél. Alapvető tudnivalók — röviden Külkereskedelem a Szovjetunióval A bekövetkezett változások jelentős termelésvisszaeséshez és külkereskedelmi forgalom- csökkenéshez vezettek. A szovjet exportcikkek 90 százaléka engedélyköteles. Az engedélyek kiadására viszont 58 szervezet jogosult, melyeknek gyakorlatilag semmi követelményrendszerük nincs a kérelmek elbírálására a jóindulaton és a józan belátáson kívül. A kidolgozás alatt lévő törvény szerint a 15 legfontosabb árucsoport lesz csak engedélyhez kötve, továbbá az exportkvótákat a köztársaságok között a gyártók szerint osztják meg, ugyanakkor fennmarad a köz- társasági engedélyezési rend is. Március elején jelent meg a Szovjetunióban a valutaszabályozásról szóló törvény, mely a valutapiac jogi alapjait és a rubel vásárlóerejét hivatott megerősíteni. A törvény korlátozza a szovjet valuta és más fizetési eszközök ibéhozatalát és kivitelét, megszünteti a külföldi valuta szabad forgalmazását az országon belül — a hivatalos valutapiac és a bankok hatáskörébe tartozó ügyek kivételével. Megszűnt o Szovjet Külgazdasági Bank monapol'hely- zete, lehetővé vált a köztársasági és kereskedelmi bankok valutaügylet-lebonyolitása. (Figyelem! E bankok többsége ■nem felkészült még e feladatra !) Árucsere ügyletek terén 1991. január elsejétől felfüggesztették a barterügyletek kötését, de a korábban kötött szerződések érvényben vannak. Az általános bartertila- lom nem terjed ki a kompenzációs fuvarügyletekre, a közvetlen kapcsolatok alapján megvalósuló termelési és technológiai együttműködésekre, valamint a nemzetközi szabályok szerinti tengermellé- ki és kishatármenti cserékre. Köztársasági szinten engedélyezik a területükön működő vállalatoknak, hogy berendezéséket, technológiát és li- cenceket vásároljanak az általuk előállított termékek exportbevétele terhére. A bar- terre vonatkozó általános tilalom alól felmentést csak a szovjet kormány adhat. A közvetlen kapcsolatok alapján megvalósuló termelési-technológiai együttműködéseknél feltétel, hogy a beszállításokat a partnerek azonos értékben vásárolják le. A tengermelléki és a kishatármenti cserékhez viszont csak az adott területen megtermelt áruk használhatók fel. Banki információk Tájékoztató az Európai Beruházási Bank által az Inter-Európa Bank részére nyújtott 25 M ECU összegű hitel igénybevételének feltételeiről Az Európai Beruházási Bank és az Inter-Európa Bank Rt. között 1990. október 12-én aláírt hitelszerződés értelmében az Európai Beruházási Bank összesen 25 M ECU összegű hitelt nyújt kis- és középnagyságú magyarországi telephelyű fejlesztések finanszírozására. (T) A hitelnyújtásnál preferáltak az ipari, agráripari szektorba tartozó projektek és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások, valamint az idegen- forgalom területén megvalósuló beruházások. Előnyben részesülnek az energiamegtakarítással, környezetvédelemmel, modernizációval, vagy átalakítással kapcsolatos projektek. @ Kivételesen nyújtható a hitel a textilipar, a konfekció- ipar (késztermékek és kiegészítők), a cipőipar, a gépjárműalkatrészek gyártása és a háztartási energiatermelés területén megvalósuló projektekre. A kapacitásbővítő fejlesztéseket a bank szintén csak kivételes esetekben finanszírozza. A hitelezésből kizárt területek: vas- és acélipar, hajógyártás, szintetikus szálak gyártása, kiskereskedelem, ingatlanfejlesztés területén megvalósuló projektek (kivétel: ipari helyiségek) és a tisztán pénzügyi műveletek (pl. részvényvásárlás). A fentiek figyelembevétele mellett elsőbbségük van azoknak a projekteknek, amelyekre a közös piaci részvényekkel alapított vegyesvállalatok vállalkoznak. AZ IGÉNYBE VEHETŐ KÖLCSÖN ÖSSZEGE, A FEJLESZTÉS ÖSSZES KÖLTSÉGE A fejlesztéshez igénybe vehető kölcsön minimális összege 200 000,— ECU-nak, maximális 5 000 000,— ECU-nak megfelelő összeg, de maximum a teljes fejlesztési költség 50%-a. Azaz a pályázónak legalább 50% saját, illetve egyéb forrással kell rendelkeznie. A fentieknek megfelelően olyan projektek finanszírozásához nyújt kölcsönt, amelyek teljes állóeszközköltsége 400 000,- és 10 000 000- ECU-nak megfelelő összeg között mozog. A hitel igénybe vehető forintban és devizában is. A devizában történő hitelnyújtásra csak exportorientált fejlesztések finanszírozásával kerülhet sor. A futamidő alatt a nettó devizahozamnak kell a törlesztésre és a kamatokra fedezetet nyújtania. FUTAMIDŐ Egy, illetve két év türelmi idővel a hitel futamideje minimum 4 év, maximum 7 év. Ettől való eltérés csak különleges esetekben megengedett. TÖRLESZTÉS, KAMAT A törlesztés, a kamatok és egyéb díjak megfizetése az igénybe vett hitel devizanemében történik. Az egyes törlesztőrészletek esedékességében az IEB Rt. minden hitelfelvevővel külön állapodik meg. A szerződés szerinti korábbi visszafizetés kizárólag a szerződő felek előzetes írásbeli megállapodása esetén lehetséges. Forintban történő igénybevétel esetén a végső kedvezményezett a hitel összege utáni jelenleg 26-28% változó mértékű kamat megfizetésére kötelezett. A kamatláb változása az MNB által kereskedelmi bankok számára egy évet meghaladó futamidőre nyújtott finanszírozó hitelek kamatlába változásának függvénye (jelenleg 22%). Devizában történő igénybevétel esetén a kamat mértéke az IEB által egyes részösszegre devizanemenként megállapított kamat függvény (várhatóan) 12-14%. A hiteligénybevétel formái: beruházási hitel, lízing. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSA, HITEL IGÉNYBEVÉTELÉNEK FOLYAMATA: A hitelkérelmet legkésőbb 1992. június 30-ig lehet benyújtani. AZ IEB RÉSZÉRE BENYÚJTANDÓ ADATOK, OKMÁNYOK: — Részletes megvalósíthatósági tanulmány az e tájékoztató mellékletei szerinti adatlapokkal. — Pénzügyi terv a hitel futamidejére. — A fejlesztés tervezett forrásainak részletezése, saját erő meglétének igazolása. — Piaci tanulmány. — A gazdálkodó szervezet árbevételének, eredményének várható alakulása a tervezett fejlesztéssel és a tervezett fejlesztés nélkül a kölcsön fennállásának időszakában éves bontásban. — Új vállalatok esetén cégbírósági bejegyzés és társasági szerződés. A FEJLESZTÉS MENETÉNEK ELLENŐRZÉSE Bankunk a fejlesztések menetét, eredményét folyamatosan ellenőrizni kívánja: — a fejlesztés időszakában a kölcsön igénybevételi ütemének figyelésén 1 negyedéves beszámolójelentés megküldését, — a fejlesztés befejezésének időpontjában a fejlesztés költségszintű elemzésének elkészítését, — a törlesztés időszakában a fejlesztés eredményességére vonatkozó féléves adatok megküldését írjuk elő a szükséghez képest végrehajtandó helyszíni ellenőrzéseken túl. Készül az Inter-Európa Bank Rt. Pécsi Igazgatóságának új székháza a Sallai utca 52. szám alatt, ahol április közepétől teljes körű banki szolgáltatást nyújtanak. AZ EIB-HITELRE EDDIG SZÁZÁN JELENTKEZTEK Sok a tőkeszegény pályázó MINDENKI TÖBBCS1LLAGOS PANZIÓT AKAR ÉPÍTENI Az Inter-Európa Bank megkezdte az European Investment Bank által nyújtandó 25 millió ECU-s — vagyis megközelítően 30 millió dolláros — hitelkeretre érkezett kérelmek elbírálását. Mint Bottlik Mihályné, az Inter- Európa ügyvezető igazgatója egy nemrég Salgótarjánban megrendezett partneri napon elmondta, eddig mintegy száz kölcsönigény érkezett be, de alig az egyötödük felelt meg az előirt követelményeknek. Jellemző, hogy az egymillió forintos tőkével megalakult kft.-k akár 200 millió forintos hitelt is megpályáznak, továbbá sok a megalapozatlan üzleti terv. A benyújtott hitelkérelmekből úgy tűnik, manapság Magyarországon minden vállalkozó többcsillagos panziót akar építeni. A terv sikerét azonban — a vállalkozók tőkeszegénysége mellett — erősen kérdésessé teszi a projekt kivitelezéséhez szükséges szaktudás hézagossága is. Az Inter- Európához telepitett hitélke- retből az első kölcsönöket májusban fizetik.
