Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-22 / 109. szám

1991. április 22., hétfő uj Dunántúli napló 3 Horst Bulling német bel­sőépítész és csapata kemé­nyen dolgozik a pécsi FE-MA bevásárlóközpont hi- permarketjében és galériá­jában: igen, ez már biztos jel, hogy elkészülőben van a megyeszékhely legnagyobb kereskedelmi egysége a Kertváros déli részén. A né­met, olasz és osztrák hűtő­pultok, gondolák, vonalkódos leolvasó készülékek, számi­tógéppel összehangolt pénz­tárgépek a helyükre kerül­nek, valamennyi berendezés kellemes zöld szinü; Bulling úrral a tervrajz fölött be­szélgetünk. — Nagy feladatot jelen­tett a félkörív alakú hiper­market berendezése —, ilyent még sehol a világon nem lát­tam —, a vásárlók közlekedé­sének biztosítása, az áruk kö­zött való „terelése", de bízom benne, hogy elégedettek lesz­nek azok, akik idejönnek majd. Mert alapvető szempont egy ilyen hatalmas létesítménynél, Miért késik a FE-MA átadása? Nyitás — május 16-án hogy a vevőket úgy mozgas­suk, hogy biztonságban érez­zék magukat, a forgalmat olyan pontosan kell megszer­vezni, mint egy kisvárosban. S az sem elhanyagolható szem­pont, hogy arra késztessük őket, 'hogy minél többet lás­sanak, minél többet vásárol­janak. Horst Bullingtól azt is meg­kérdeztem. hogycn tetszik neki a FEJMA Kezével is jelezte, hogy nagyor. szépnek tartja, s hozzátette, ez valóban európai léptékű bevásárlóközpont lesz. S ő már csak tudja, hisz több bevásárlóközpontot berende­zett Németországban, Auszt­riában, Svájcban. A némete­ken kívül több mint száz ma­gyar segédkezik a berendezés­ben, s természetesen a „te­repen" tartózkodnak a Fel I - bach Rt. vezetői is. — Most már semmi nem jöhet közbe, így biztos, hogy nyitni tudunk május 16-án — újságolja örömmel dr. Kerner Ödön, a részvénytársaság el­nök-igazgatója. — Sajnos, az áprilisi nyitást „lefagyasztot­ta" a kemény februári idő­járás, olyan hideg volt itt a betonfalak között, hogy kép­telenek voltak a munkások dolgozni. Körbejárjuk az óriási épü­letet: a hipermarketbe mahol­nap az árufeltöltés is meg­kezdődhet, a galériába veze­tő mozgólépcső működőképes - egy nap alatt helyezték üzembe! —, a galéria 14 üz­lete formálódik, igazán nem panaszkodhatunk majd a flancra, hisz puha szőnyeg­padlón lépkedhetünk. A ku­pola bejárati ajtaja és a hi­permarket fotocellás ajtaja ezután kerül a helyére, a passzázs üzletei elkészültek, néhányat már berendeztek a tulajdonosok. Jelenleg a bevá­sárlóközpont egyetlen üzeme­lő létesítménye a . hangulatos Gilde söröző: nem azért nyi­tották ki, hogy a dolgozók napközben itt üthessék agyon az időt —, munkaidő alatt nem is mérnek szeszes italt -, hanem, hogy akik akarják, el­fogyaszthassák ebédjüket. A FE-MA bevásárlóközpont külső képe még viseli az építkezés nyomait, de egy alapos nagy- takarítás, valamint parkosítás után összhangban lesz a na­gyon szép, rézlemezekkel bo­rított épülettel. A bevásárlóközpont „meg­rohamozása” tehát május 16- án kezdődhet. Roszprim Nándor Palotás János - a showman önsajnálat helyett keresni kell a jó megoldást! Egy szigorúan bizalmas körlevél nyomában A levél sokat sejtet: egy vállalati körlevél, „Szigorúan bizalmas! Kizárólag belső hasz­nálatra!" A kísérő szöveg maf­fiát emleget, a lakosság érde­keire hivatkozik, bár névtelenül érkezett és a szemétkosárban lenne a helye, arra alkalmas, hogy felkeltse e kíváncsiságot. Azért is, mert szinte bejárta az országot, kapott belőle a Dél-Dunántúli Gazdasági Ka­mara, az országos kamara, és még sokan, akik számítanak az ügyben ... A szigorúan bizalmas körle­vélben az Elkér Rt. „vezérkara felszólítja boltjait, hogy kizá­rólag a megjelölt cégektől vá­sárolhatnak bizonyos üdítőket, söröket, borokat. Pálmai Zoltán igazgató a miért kérdésre visszakérdez, tu­dok-e a kávékra és más cik­kekre vonatkozó belső utasítá­saikról, mert a körlevél folyta­tása arról is rendelkezik. Érde­kes, ezt nem küldte szét az „igazság bajnoka", így az már az igazgató gondja feltéte­lezni, milyen érdek áll a felje­lentés mögött. A miértre készséges a válasz (egyébként ez a szigorúan bizalmas körlevél 250-300 példányban készült, ami nem vall nagy titkolózási szán­dékra, ráadásul tartalmáról érte­sítették a kereskedelmi versenytár­sak egy részét is), ugyanis az Élker Rt. több gyártóval közvetlenül kötött szerződést termékeik forgalmazására, így kikapcsolt más nagykereskedelmi cégeket, és ezáltal a boltjai maga­sabb árrést számolhatnak el, miköz­ben a fogyasztónak nem számolnak fel magasabb árat. A nyereség így a cégen belül marad — kettős ér­deket szolgálva, a cég egészét és jövedelemérdekeltségű boltjaiét- sőt saját afapítású kft.-je is jöve­delemhez jut a belső intézkedés nyomán. Nyomon követve a névtelen levél útját, dr. Siklói Tamást, a Dél-Dunántúli Gazdasági Ka­mara titkárát is megkérdeztük, mi a véleménye az Elker Rt. intézkedéséről, véleménye egy­behangzó volt a Vámos Györgytől, az Országos Keres­kedelmi Szövetség főtitkárától hallottakkal, vagyis: a cégnek szuverén joga eldönteni kitől vásárol, kitől nem, és hogyan szabályozza a belső életét. Megtudtuk, ez a módszer egyébként a külhoni holdingok tevékenységében sem ismeret­len, sőt! Hogy mennyire ered­ményes a cég működése, azt egyetlen dolog hivatott eldön­teni, a piac. Tegyük hozzá, kíváncsian várjuk, milyen magatartást hoz majd a pri­vatizáció az üzleti életben, és re­mélhetőleg fogyasztóként, mint a piac legfontosabb szereplője dönt­hetünk majd, melyik magatartás tet­szik. Gáldonyi M. Az „ínyenc” Kft. feldolgozója Irmapusztán Feldolgozás előtt az éti csiga Fotó: Szundi György A mélyhűtött csigatalpat küldik a franciáknak Egyre nagyobb keletje van a csigának nálunk, no nem a terített asztalon, mert idegen­kedünk még tőle, de üzletnek mind több vállalkozó szerint kiváló. Állítják: kis befektetés­sel viszonylag rövid időn belül szép hasznot hoz a tenyész­tése. A biztos értékesítéshez ke­csegtető lehetőség a gyűjtők­nek és a tenyésztőknek egy­aránt a Gourmand Francia- Magyar Kft. csigafeldolgozó üzeme a Boglárlelle melletti Irmapusztán, a Siófoki Halfel­dolgozó Vállalattól bérelt üzemcsarnokban. Az „ínyenc" (a gourmand magyarul) Kft. francia tulajdo- dosa a burgundiai Cqrocbour­gogne, viszonylag kis cég, de elsősorban a minőségre törek­szik, az ezt igénylő kisebb megrendelőket elégíti ki. Ennek érdekében Irmapusztára negy­venmillió forint értékű géppar­kot telepített — az egyik szál­lító szerint ez a legkorszerűbb, amit látott, pedig mór többen megfordult — egyelőre az ápri­lis elsejétől június 15-ig tartó szezonmunkára, ugyanis az éti csiga ez időben gyűjthető. Idén itt 500 tortna élő csigát dolgoznak fel (egy kilóban 50 darab van, lehet számolni és gyűjteni, tenyészteni), mindösz- sze a zsigereitől és házától megfosztott speciális pácban megforgatott és mélyhűtött csigahúst — ami nem más, mint a talpa — és a házat kül­dik ki Franciaországba. Ott a továbbfeldolgozott húst a ház­ba visszagyömöszölve kínálják a fogyasztóknak. Pintérv Gábortól, a kft. he­lyettes ügyvezetőjétől tudom, eddig görög és török közvetí­téssel került külpiacra az ide­haza gyűjtött csiga, most ez az út lerövidült, persze, a ha­szon is itt marad. A egyelőre bérelt csarnok privatizációján múlik, hogy a szezon után tovább használhat­ják az értékes gépsort hal, il­letve zöldség, esetleg a csiga­hús további feldolgozására. Ma itt hetven asszonynak tudnak munkát adni, de lenne itt ke­reseti lehetőség többeknek. G. M. Palotás János a legismer­tebb és legnépszerűbb embe­rek egyike ma Magyarorszá­gon. Ezt már több közvéle­ménykutató intézet is megál­lapította. De nem is kell ide felmérés, bizonyítók amúgy is akad: nevére megtelnek az előadótermek, az őt hallga­tók figyelme többórás be­szélgetések alatt is lankadat­lan, autogramért ostromolják a találkozó végeztével. így volt ez a múlt hét pén­tekjén is Pécsett, az Értel­miségi Klubban tartott esti összejövetelen. Palotás János nagy showman: optimizmusát adta át a hallgatóságnak, közben, nemegyszer kabaré­felvétel aláfestésének is be­illő nevetést váltott ki egy-egy megállapításával. Pedig nem- éppen vicces témáról volt szó: a magyar gazdaságról, az or­szág jövőjéről, az emberek megélhetéséről. Eltelt három óra, s Palotás nem fáradt. Az autójáig elkísértem. Útközben hosszan beszélgettünk. Csak a Heti Magyarország két újság­írójának - akik veletartottak Sásdrá és Pécsre — a sürge­tésére mondta azt fél tizen­egykor, hogy most már tényleg indulnia kell. *- Hallottam, hogy vasárnap Hongkongba utazik.- Igen. Egy magyar kiállí­tás kezdődik, s felkértek véd­nöknek. Nem hivatalos de sokon találkoztam a hongkon- elég magas szintű tárgyalá- gi vezetőkkel, az iparszövet­ség, a gazdasági tárca irá­nyítójával. Hasonló kapcsolat­felvételi céllal megyek tovább Szingapúrba és Bangkokiba.- Úgy két éve egy sajtó­tájékoztatón azt mondta, hogy a Vállalkozók Országos Szö­vetségének elnöki megbízatá­sa annyi elloglaltságot ad, hogy a lelesége néha már ki­jelenti: Vedd el a VOSZ-t! Most miket mond a lelesége, hiszen azóta még több szere­pet vállalt, maradt vállalkozó és VOSZ-elnök, valamint po­litikai pályára lépett.- A feleségem edződik. Né­ha természetesen reklamál. Amikor kissé feszültebb a helyzet, mert túl sok össze­fut, akkor úgy oldom fel a dolgokat, ahogy a világon mindenhol: a politikust a csa­ládja tartja el! A feleségem kiváló közgazdász, hagyom, hogy irányítsa a családi cé­geinket, persze, legyen ha­sonlóan eredményes és emel­lett biztosítson egy nyugodt családi hátteret.- ön sikeres ember. A fe­lesége és a gyerekei hogyan fogadják a családlő sztársá- gát?- Úgy érzem, a gyerekeknek ez sokszor örömei jelent, ér­deklődéssel figyelik. De azért azt is látom, hogy érik őket sérelmek iskolában vagy irt­ott.- És önnek milyen ez az ál­lapot?- Én kerestem azokat a ki­hívásokat. Élvezem amit csiná­lok, napi tizenhat órában. Persze, néha én is borzasztó­an szeretnék szabadabban, személyesebben, családiasab- ban élni.- Az ön megjelenése is a sikerhez tartozik. A csokor­nyakkendőt újra divatba hozta.- Nekem ez inkább örö­met jelent. Sokkal több po­zitív érzés kapcsolódik ehhez, mint negatív. Amikor három percem van és bemegyek egy üzletbe a konfekción körül­nézni, akkor látom azt, hogy nem várnak tőlem semmit, ha­nem szerétéiből az utolsó nad­rágig átnézik a készletet.- Kapott-e ajándékba cso- iornyakkendőt?- A nyolcvan százalékát! Megjegyzem, hogy ezen kívül nem is fogadok el semmit.- ön először lett vállalkozó, majd VOSZ-elnök, aztán kép­viselő. Mi lesz a következő lépcső, amire lép?- Nem kívánok más lép­csőt, ugyanis a VOSZ veze­tőjeként van mit tennem ,a következő éveidben. A kialaku­lóban lévő új gazdasági ré­gióban ott lesz a gazdasági centrum, ahol a valódi tőke­tulajdonosi csoportosulás a legerősebb! Ennek a szerep­nek mi már ráléptünk az első lépcsőfokára.- Az utóbbi hónapokban ön az első igazán optimista ember, akivel találkoztam. Mi­től ilyen?- Az elmúlt három—négy évben a politikai vezetés — miközben politikában nagysze­rű dolgokat csinált — a gaz­daságban való döntésképte­lenség, kapcsán azt sugall­ta, hogy nincs megoldás, eze­ket együtt kell elszenvednünk, aztán egyszer valamitől jobb lesz. Ezen az önsajnálkozó szemléleten változtatni kell! És lehet is! L. Cs. K. Korszerűbb lett a mohácsi téglagyár Három hónapos szünet után április elején ismét fel­ütötték a kemencéket a mohácsi téglagyárban és megkezdődött a próbagyár­tás. A beruházást rövidesen befejezik, de téglát már most égetnek. Till János, a gyár' igazga­tója ezekben a napokban ne­hezen érhető el. Beszélgeté­sünkkor örömmel nyugtázta, hogy a közel 17 milliós beru­Megkezdődött a próbagyártás házás eredményeként a szá­rító rekonstrukciója, teljes gé­pészeti és építészeti átalakí­tása látható eredménnyel járt. A korábbinál kímélete­sebb szárítás hatására a gép­sorról lejövő tégla minősége jobb és tetszetősebb. Egyúttal a rendszer a termelékenység fokozását is lehetővé teszi, az év hátralévő részében 32 mil­lió kisméretű téglaegységnek megfelelő B 30-as és HB 38- as jelzésű tégla készítésére számítanak. Azt, hogy végül is mennyi és milyen fajta ke­rül a piacra, természetesen a kereslet határozza majd meg. A mohácsi téglagyárban egyébként tavaly a szokásos nagyjavítási szünetben a ke­mencéket szerelték át gáz­tüzelésűre. Az akkori 12 mil­liós beruházás folytatásaként végezték az idén az újabb re­konstrukciót, és máris bead­ták a pályázatukat a harma­dik ütemre, amelynek kereté­ben egy év múlva a gépi ürí­tést és csomagolást tervezik megvalósítani. Előreláthatóan ehhez 20 millióra lesz szük­sége az üzemnek. Ha sikerül a tröszti alapból a 17 milliót megnyerniük, akkor jövő ilyen­korra felválthatják a nehéz fizikai megterheléssel járó munkát az értékesítést meg­előző utolsó fázisban is. Ma­ga a gyár pedig teljesen fel­újítva, (korszerű körülmények között üzemelhet. B. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom