Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-02 / 89. szám

1991. április 2., kedd uj Dunántúli napló 3 Hit érdemel az a bűnös? Aki késve fizette (fizeti) adóját Gárván János ■ •" az APEH- szigor {okozatairól Ez az interjú rendhagyó mó­don, afféle világi értelemben vett gyónással kezdődött. Górván Jánosnak, az Adó- és [Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága vezetőjének bevallottam, hogy komoly vétket követtem el az APEH ellen: egynapos késés­sel — vagyis nem március 20- án éjfélig, hanem csak 21-én délután számoltam el és fi­zettem be az adómat. Jóma­gam, és egyben hanyag (esetleg önhibájukon kívül 'késlekedő) sorstársaim nevé­ben tettem fel a kérdést: — Mit érdemel a bűnös, aki későn számolta el és fizette be adóját? — Aki március húszadikát követően postázta vagy adta lé személyesen az APEH-nél adóbevallását, az bizony már a késedelem bűnébe esett. Emiatt pedig pótlékot köteles fizetni. A pótlék összege a késedelem mértékétől függ, így aki még mindig adós a befizetéssel, az jóbb, ha mi­előbb megteszi. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy aki hozzám ha­sonlóan csak egy - talán két - napot késett, annak most nem feltétlenül kell nyugtató után nyúlnia. Bár az APEH baranyai vezetője ilyet nem jelentett ki, hangjából ítélve sejthető volt, hogy határidő lejárta után egy kis ideig va­lószínűleg megállították az ABEH-nfél az órákat. Ha még­sem így lenne, magunknak kerestük a bajt. . .). Ami a pótlékot illeti: a be­fizetendő adóhátralék összegét a jelenlegi hatályos bank­alapkamat kétszeresével, vagy­is 44 százalékkal kell szoroz­ni, mindezt pedig 365 nap­pal kell elosztani. Az így ka­pott összeget annyival szoroz­hatjuk be újra, ahány napot késtünk. — Más a helyzet annál, aki nemhogy a befizetését, de a bevallását is elmulasztotta. Az ilyen személyek ugyanis mu­lasztási bírsággal is sújthatok. Ennek alsó határa 500, felső határa 10 000 forint lehet. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik elkészítették ugyan adó­bevallásukat, de azt hibásan, számszaki tévedésekkel végez­ték. Akik a mai napig nem álltak neki a papírmunkának, azOk legjobban teszik, ha az APEH-nél megfelelő nyomtat­ványt kérve önrevízióval nyújt­ják be adóbevallásukat. így járnak legjóbban anyagilag. A komolyabb büntetések azokat sújtják, akiknek mu­lasztását az adóhivatal tárja fel ellenőrzései során. Esetük­ben már a teljes összeg, az adóhiány 50 százaléka lesz az adóbírság, plusz a már em­lített késedelmes napókro eső pótlék. Mint megtudtuk, az esetek egyhanmadánál fordul elő, hogy az adóbevallásokat kö­vetően az APEH küld vissza pénzt az év közben túl sok adóelőleget fizető polgárok­nak. Gárván János elmondta, hogy a visszautalásra kerülő pénzeket április 20-ig kötele­sek postára adni. Ha valami adminisztratív hiba miatt nem, vagy csak késve küldenék a pénzt, akikor „a hóhért akaszt­ják", vagyis ők fizetnek pót­lékot a késedelmes fizetés miatt az adófizető állampol­gárnak. Balog Nándor Víz bevető hétfő Azt tartják a húsvét hétfői locsolásról, hogy a termékeny- ségvarázslás egyik formájaként volt ismert egykoron. Az egy­házi magyarázat szerint utal­hat a keresztelésre és arra a legendára is, hogy a Jézus feltámadásának hírét vivőasz- szonyokat öntötték le vízzel. Újabb keletű a locsol'kodás szokása, mely a falvakban és városokban is várt esemény. Egyes vidékeken a legények a lányokat vizes vödörrel locsol­ták, erre utalnak a vízbevető vagy vizbéhányó hétfő elne­vezések is. A legények kö­szöntőket, versikéket mondtak, mielőtt nyakon zúdították a leányzókat, állítólag azért is, hogy azok szépek maradja­nak. A székelyeknél húsvét harmadnapján a lányok a vi­zes köszöntőt vissza is adták. A locsolás ma is ismert, ha a városokban ritkábban is járnak körbe a kislegények, hogy cserébe piros tojást, csokoládét vagy pénzt kapja­nak. Igaz, újabban vállalkozó kedvű apukák is társulnak fiacskáik mellé, és becsönget­nek ismerőshöz, ismeretlenhez, hogy az illatszert az elképedt nőnemű egyénre burítsák. Le­het, hogy megtérül a kölni ára, ámbár ma már a kölni Tiszta vízzel öntözik a lányokat Bujákon MTI-fotó sem olyan olcsó, mint régen. Divatba jöttek a spray-es pa­lackokból kifújt illatlocsolások is, sőt a kereskedelem új öt­lete, az apró műanyag fla­konba töltött locsolóvíz, ami nem víz és nem kölni, hanem szagos nedű csekély 72 fo­rintért. A locsol'kodás mindazonál­tal kedves szokás, s ne is feledkezzünk el róla. Ha nincs pénz kölnire, jöhet a csap­víz is. B. A. Fotó: Szundi György Bili kapitány „Eleiem a blues** Deák Bili Gyula nem adja fel A hangulat forrósodik. Fél 8 előtt még úgy tűnt, alig jönnék a koncertre, hiszen egy hete a pécsi Nevelési Központban lépett fel nagy sikerrel Deák Bili Gyula és Blues Band-je. De a Huszá- rik-mozi terme mégis megtelt. Középiskolások, egyetemisták és valamivel idősébbek tap­solnak ütemesen, énekelik a blues- és rock-számok szöve­gét, néha bekiabálnak, és egy-egy ismert dalt kérnek. A színpad előtt sokan földön ülve verik a ritmust a térdü­kön. A blues nagymesterepe­dig énékel és énekel, időn­ként nagyot kortyol a vizes- üvegiből, és zöld törülközőjét meglengeti a feje fölött. Hangja utánozhatatlan. Ruhá­zata egyszerű, fekete ujjatlan trikó, katonai terepnadrág. Nincsen a színpadon hókusz­pókusz, sem villogó fények, csak blues és rock. Mi kell más? — kérdezi Deák Bili Gyula. Huszonöt éve énékel bluest, számos együttessel dolgozott, köztük a Kormoránnal és a Hobo Blues Band-del. Ma már ön­álló együttese van, és nem­rég jelent meg Deák Bili Gyula harmadik lemeze, a ,,Bill kapitány és blues cirku­sza". Fesztiválokon, koncerte­ken játszanak, és ők is részt vettek március 15-én a Hősök terei zenei megmozdulásban, több figyelmet kérve a ma­gyar zenekaroknak. Amint mondja, most újra együtt dol­gozik Hobóval, ugyanis Hobo fogja írni Bili legújabb leme- Zénék szövegét. Hétfőnként Pesten, a Vili. kerületben, a Józsefvárosi Pinceklub a törzs­helyük. De arról is esett szó a pécsi koncerteken, hogy esetleg a Nevelési Központ­ban is alakítanak egy blues- kfúbot. Ez még csak terv, át kell gondolniuk, lesz-e rá elég idejük rendszeresen Pécs­re utazgatni. — 'Pécset egyébként szere­tem, szép város, és sok sike­res koncert is idefűz — mo- solyodik el „Bili kapitány”. Hangja felszáll a plafonig, és rezegve vonul át a termen. A közönség egyre inkább be­leélni magát a zenébe, né­hányon az ajtó előtt egy-két tánclépést is lejtenek. Az új lemez is blues-lemez lesz? — mondom inkább, mint kérdem.- Én csak bluest és rockot énekelek, néha hívnak disz­kókba is, de ott sem diszkó­számot adok elő. És nagyon örülök, amikor odajönnek a fiatalok és azt mondják, hogy a blues igazán jó zene. A koncerteket is azért szeretem, mert sokan eljönnek és jól érzik magukat, és akkor én is boldog vagyok.- A blues jelenti neked az igazi zenét?- A blues az életem. Kül­városi gyerek voltam, odaha­za hatan laktunk egy szo­bában, a négy testvérem és a szüleim Nem dúskáltunk a pénzben. Orvosi műhiba kö­vetkeztében gyerekként el­vesztettem egyik lábam. Ami azóta következett, kemény, szenvedésektől sem mentes élet. Aki mindent megkapott ciz élettől, a szüleitől, annak arról, hogy ez milyen leheti fogalma sincs. Ez a blues. - Deák Bili elnéz a távolba, megmurkolja a mankóját. — Nem panaszkodom, de ez van - találja meg újra a pillan­tásomat. A közönség tapsviharral fo­gadja c ráadást, a Kopasz kutya és a Három óra húsz még azokat is megmozgatja, akik eddig csendesen üldögél­tek a helyükön. B. A. Mától: Axel Springer Magyarország Új Dunántúli Napló - Új kiadó Ma megváltozott az Üj Dunántúli Napló utolsó oldalán megjelenő impresszum. Az eddigi Axel Springer Budapest Kiadó Kft. helyett az Axel Springer Magyarország Kiadó jelenteti meg lapunkat. Negyed milliónyi olvasónkat, ha . csak röviden is, tájékoztatni kívánjuk a változásról. Az Axel Springer cég eddigi magyarországi vállalkozásai az elmúlt években sikeresek voltak, ezért az olvasók mara­déktalan kiszolgálására ismét új finanszírozási és szervezeti változásokat kell követnünk. A hazánkat immár behálózó, naponta csaknem fél milliónyi példányszámban megjelenő, pártoktól független közéleti nopilapok kiadói tevékenysége új szervezetet követel. önöknek, tisztelt baranyai olvasóinknak, ez azt jelenti, hogy a helyi információ rangja /negyei és országos szinten felértékelődik. Mától az Axel Springer Magyarország az önök szolgála­tában (információkban, hírekben, olvasmányban és hirde­tésekben) ezt kívánja nyújtani. Lombosi Jenő Matty: Dr. Tardy: Kicsi az erőművek valószínűsége! Jó pár éve már annak, hogy a vízügyi szakemberek 92 hazai holtágat mértek fel, s tettek javaslatot hasznosítá­sukra: az öntözéstől a feltöl­tésig. Egy lehetőség azonban mintha teljesen háttérbe szo­rult volna: mint ritka termé­szeti értéket, megmenteni a védetté nyilvánítással. Azt mondja Kácsor László, a magyar vízivilág talán leg­szakavatottabb ismerője: ha a Drávát és völgyét természet- védelem aló helyeznék, annak egyik végpontja mindenkép­pen Mattynál lenne. (Mattyon, ahol pénteken dr. Tardy Já­nos helyettes természetvédelmi államtitkár a természet védel­me érdekében éveken át ki­fejtett eredményes munkájuk elismeréseként oklevelet adott át a Siklós és Vidéke Hor­gászegyesületnek.) Madárem­lékparkra gondol, halászati rezervátumra, a már védett 43 hektáros ártéri őserdőre — s ezek mellett mindarra, ami egyszerűen még adott a ta­lán legszebb magyar folyó- nál, csak meg kell őrizni. Tardy János látogatásakor — amelynek egyik célja éppen a határfolyó védetté nyilvá­nítása lehetőségeinek megbe­szélése volt - szóba került a Loire, de Észak-Amerika is. Tudniillik Európában csak a francia folyó völgye hasonlít­ható természet értékeit tekint­ve a Drávával egyenrangúnak, más oldalról - vélte a he­lyettes államtitkár —, ha a Dráva az USA-ban lenne, egészen biztos, hogy az első tucat legféltettebb terület kö­zött tartanák nyilván. És kezelnék is ekként. Mindenesetre a Dráva mel­lett nemzetközi szervezetek tet­ték le a garast — WWF, Cousteau-alapítvány —, az or­szággyűlés környezetvédelmi bizottsága határozata is ha­marosan a Parlament elé ke­rül. Ennek lényege: a déli szomszédokkal együtt nemzeti parkká alakítani a Drávát és völgyét. Mindez a jugoszlávok- kal közösen megépíteni szán­dékozott vízlépcsőkre vonatko­zó szándék felülvizsgálatát igényli (és persze más szem­pontok is ellenük szólnak). Dr. Tardy véleménye szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy a négy erőművet megépítik és ezzel örökre „átfestik" a szép­séges Drávát. Mészáros A. Újabb tíz parti szűrésű kút indul Befejezés előtt a kétmilliárdos beruházás A megye településein élők többségének az egészséges ivóvíz biztosítása érdekében az 1970-es évek végén nagyará­nyú beruházás indult Mohács­szigeten. A parti szűrésű kutak közül először 13-at, majd ké­sőbb további ötöt adtak át és ezeket 1989-ben fogtak terme­lésbe. Az elitéit évek során a víz- lelőhely környékén számos, a tervezéskor előre nem látott gonddal, problémával kellett megbirkóznia az OVIBER-nek, mint beruházónak, s nem ki­sebb feladatúkkal találta ma­gát szembe esetenként az üze­meltető, a DRV sem. Gondol­junk csak a szigeti emberek ásott és fúrt kútjainak elapa­dására vagy a Móhács—Pécs közötti csővezeték gyakori meghibásodására. amelyekkel több alkalommal e lapban is foglalkoztunk. A közeljövőben a kétmilliár­dos beruházás befejeződik. Szekó József, a DRV mohácsi üzemvezetője a jelenlegi hely­zetről elmondta, hogy a két éve termelő kutak napi 18-20 ezer köbméter vizet adnak. A hozamuk gyakorlatilag ennél nagyabb, de a még nem ká­rosító talajvízszint süllyedés érdekében erre a mennyiségre korlátozták a termelést, sőt a szívóhatás kiegyenlítése érde­kében váltakozva üzemeltették a kutakat. Az 1989 decembe­rében átadott víztisztító kapa­citása viszont csak akkor válik kihasználttá, ha a további 10, úgynevezett északi kútcsopor- tat is bekapcsolják. Itt a pró­baüzemeltetést májusban in­dítják és a nyáron már napi 33—38 ezer köbméter vizet ad­nak át a fagyasztóknak. Várhatóan az északi kutak valóban parti szűrésűék, víz­hozamuk nagyobb hányadát a Duna adja, a háttér vízkész­letét kisébb mértékben fo­gyasztják, mint az eddigi 18. Beindításuk után a hatásöve­zet is széthúzódik és nem a déli részre koncentráltan ve­szik ki a Vizet. A kútcsoportak átadásával egyidőben elkészül egy jelen­tős figyelőhálózat is, amelynek segítségével folyamatosan el­lenőrizhetik a szigeti lakott, illetve mezőgazdasági művelé­sű területen a talaj vízkészle­tét, szükség esetén pedig a vízkivételt korlátozhatják. B. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom