Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)
1991-04-13 / 100. szám
* 1991. április 13., szombat aj Dunántúli napló Emelik a gyógyszertérítési díjakat Le kell nyelnünk a keserű pirulát? Emelés mindenképp lesz, és már az sem kérdés, hogy milyen mértékű. Várhatóan májustól átlagosan 70%-kai emelik a gyógyszertérítési dijakat. Hetekig tartott az alkudozás az Érdekegyeztető Tanács szakértői szakbizottságában. Hogy milyen érvek, ellenérvek csaptak ősz- sze, arról d r. Mocsári Ilona, IPécsről elszórniatóHaiók^ígyik1, °zaké!iőjét A szakértők ellenezték, de hiába vitatkoztak kérdeztük. — Mivel indokolta a kormányzat az emelést? — A hazai gyógyszerék termelői órónáik — ami szabadáras kategória — növekedésével. a korábbi KGST-kereSke- delem dollárelszámolásra áttérésével, s nem utolsósorban a lakosság túlzó fogyasztására hivatkozással. E ihárom tényező együtt 1,5 milliárdos hiányt 'jelent o társadalom- biztosítós 36 milliárdos gyógyszertámogatási tételében. — Az 53%-os járulék, amit űzetünk, nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas. Ennek tükrében mi volt a véleményük az emelésről? — Nem bizonyított számunkra, hogy mindenképp szükséges meglépni ezt a magas térítési díjemelést. Nem tudjak ugyanis, hogy azoknak, akik rendszeres gyógyszerszedésre kényszerülnék, mennyivel növeli a kiadásaikat. Az biztos, hogy 'nem átlagosan, hisz az emelés mértéke gyógyszerfajtánként különböző. Előfordulhat, ihogy egyes gyógyszereknél 5—6-szoros lesz a növelés. _ M;k voltak az ellenérveik? — Azoknak a tartalékoknak a feltárását sürgettük, amelyék 'benne vannak az egész •rendszerben. Az első, 'hogy a kormányzat folyton a lakosság túlzó fogyasztására hivatkozik, mondván, hogy szinte ■megrendelik az orvosoknál a gyógyszereket. Mi ezt nem vitatjuk, de azt igen, Ihogy valóban a gvógyszertfogyasztós-e a magas, vaav csak a kiváltott gyógyszerek mennyisége? Lehet, hogy egv 'részük kikerül az országiból, vagy otthon a házi patikában hever, esetleg visszakerül a magánpraxist folytató orvosokhoz. A másik ellenérvünk, hogy fel kellene számolni a gvóay- szerforcalmazás monopolhely- zetét. 'Hazánkban ma gyakorlatilag egy vállalat, a Hanga rop'harma importál. A 'hazai gvóavszerforaalmazók — igy a megyei gyóavszertá'ri központok is — abban érdekeltek, hoay fenntartsák jelenlegi helyzetüket, pedig itt is meg kellene indítani a liberalizációt. A kormányzat mindezt figyelmen lk ívül Ihaayta. pedig ezek alaipprablémák. A valóban fenyegető gyógyszertámo- gatási pénzhiány megoldására a legkönnyebb utat, a lakosságra (hárítást választotta. — A szakértők csak tiltakoztak, vagy javaslataik is voltak a megoldásra? — Szerintünk az egész gyógyszerfargaJmazási, rendedurtk. A gyártók meghatározott mennyiséget adnak ki, azt pedig a szakorvosok tudják, döntik el, 'hogy a betegnek mennyire van szüksége. Lehet, hogy az egy levélnyi, doboznyi kevés, a kettő viszont már sök. A beteg kettőért fizet, a társadalombiztosítás Gyógyszerek a Koronás Kígyó patikában Fotó: Szundi György lési és támogatási rendszerünket felül kellene vizsgálni és érdemleges változtatásokat kellene kezdeményezni. A teljességre törekvés igénye nélkül moindom, hogy többek körött mire gondolunk. Például arra, hogy napjainkban a fekvőbeteg-intézményeik ingyen kapják az általuk igényelt gyógyszerekét. Helyettük a társadalombiztosítás számol el o gyógyszertári központokkal, vagyis a kórházak, klinikák nem érdékelték a racionális, a takarékos felhasználásban. — Szabad gyógyszerekkel takarékoskodni? — Természetesen nem a betegeik rovására. Az egyik javaslatunk szerint törvényben kellene rögzíteni, miszerint az úgynevezett életmentő gyógyszerek ne válhassanak hiány- gyógyszerekké. Ügy tűnik, hogy a kormányzat ebben partner. Nem is erről van szó, ihonem arról, hogy észszerűden, kifejezetten pazarló a gyógyszerkiszerelési mókettő után támogat, holott mondjuk csak másfél doboznyi lenne a szükséges. Külföldi gyakorlat, hogy a gyógyszerész megbontja o gyári csomagolást és annyit ad, amennyit az orvos felírt. Az is gond, hogy több jel szerint a vényre felírt, tehát támogatott gyógyszerek egy részét állatgyógyászati célokra fordítják. Mindezért pedig aligha a lakosság hibáztatható. És akkor még egy szót sem szóltunk arról, 'hogy a társadalombiztosításnak milyen jogosítványai vannak, azaz nincsenek pont azok érdekében, akik a magas tb-járulékot fizetik. A térítésidíj-emelést az 1,5 milliárdos gyógyszertámogatási Ihiány miatt kezdeményezték, ugyanakkor köztudott, hogy a társadalombiztosításnak 22 milliárdos kintlévősége van. — Sok család már képtelen takarékoskodni. A megeme lendő gyógyszertérítési díj is azon kényszer.kiadálsok közé- víz, villany, fűtés - tartozik majd, amit nem lehet mérle gélni aszerint, hogy kérik, nem kérik, fizetnek vagy nem fizetnek érte. Van-e elképzelés az ő segítésükre? — A méltányossági a I a pon kiadott iközgyógyellátási igazolvánnyal lehetne, de ezt több okból nem tartom tényleges segítségnek. Egyrészt azért, mert minden méltányos- sági ala'pon kiadott közgyógy- e (látási igazolvány után az önkormányzatoknak több, mint 2000 forintot 'kell befizetniük a tb.-alapba. Félő, hogy a 'pénzhiánnyal küszködő ön kormányzatok ezt nem tudják felvállalni, vagy csak úgy. hogy kiadják az igazolványokat, aztán nem fizetik utánuk a pénzt. 'Megtehetik, 'hisz a tb-<nek nincsenek megfelelő eszközei a behajtásra. De ettől még változatlanul megalázó marad azok helyzete, akik kérik a közgyógyellátást, mert különben nem tudják megvásárolni a gyógyszereiket. — Ezek szerint a vita és a javaslatok ellenére, az eredeti elképzelés egyik formájában emelik meg a térítési dijakat, ráadásul változatlanul megmaradnak azok az anomáliák, amelyek az egyeztető tárgyaláson felvetődtek? — Néhány javaslatunk figyelembevételében — a társadalombiztosítási reform bevezetéséig — még reménykedünk. Igy például óbban, hogy a népjóléti tárca bizonyos juttatások központi költségvetési átvállalását kezdeményezi. Többek között arról van szó, hogy bizonyos betegségek, egyes rokkantsági 'kategóriába tartozék alanyi jogon járó közgyógyellátását ne a társadalombiztosítás finanszírozza. Azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy a ^gyakorlatilag már szinte állampolgári jogon járó gyes-t, szintén a központi költségvetésből fedezzék. Úgy látjuk ugyanis, hogy nincs összefüggés a tb-alap bevételei, 'kiadásai és e juttatás között. 'Mivel o pénzügyminiszter programja alapján áprilisban valószínűleg áttekintik a központi költségvetést, reméljük, 'hogy ezek a javaslatok is terítéken lesznek. T. É. Mindent beterít a kosz! 'Pécs koszos és szemetes! Talán még soha nem volt ennyire piszkos, elhanyagolt és gazdátlannak tűnő. Igaz, a Széchenyi teret húsvétra rend1 betették, (kiültették a virágaikat, ami hangulatossá tette városunk e szép központját. (Bár az is igaz, hogy o járdákon a fehér virágtartó ládáikat, amit az Europa 'Can tat ti szteleté re helyeztek ki annak idején, tán azóta se tisztította le senki, mocskosaik, kopottak.) Ám ha e 'központtól kicsit távolabb megyünk, már szinte mellbe, Illetve szembe vág a kosz. A Kossuth Lajos és Jókai utcák porát egyelőre türelemmel viselik a város lakói, Íbiszen az itt folyó építkezések miatt ezt elfogadhatónak tartják. Am semmivel sem magyarázható, 'hogy például a 'Bem utca ilyen koszos és poros, hogy a Rákóczi úton a 48-as tértől a Kórház térig és onnan a Doktor Sándor •utcán át a Szigeti útig a 'járdákon vastagon korcog a por, és lehetne sorolni tovább, bárhová nézünk, bárhol járunk is a városiban. S nem friss ez a por és szemét. Ugyanilyen volt az elmúlt őszön és a télen, sokhelyütt a csúszásmentesítésre kiszórt homokot sem takarították még el. Nem érzik fontosnak és kötelességüknek az üzletek tulajdonosai sem, hogy ne csak ajtón belül takarítsanak, hanem uram bocsá’ a járdát és a bejáratot is illene naponta letisztítani. (Érdekes, tőlünk nyugatra ezt egészen természetesnek tartják, el sem tudná 'képzelni az ottani tulajdonos, hogy ez ne így legyen!) Elképesztő egyes ABC áruházak környéke is. Itt is, mintha csak az ajtón belül lenne fontos a rend, 'körülötte szemét szemét hátán. Azok a lakók sem érzik sajátjuknak a közvetlen környezetüket, akik az ablakból: a házukat övező parkokba dobják a szemetet, s azok se, akik ezt elviselik, vagy nem figyelmeztetik a szemetelőket. Vagy mit gondoljunk az olyanokról, akik o 'buszmegállókban a legnagyobb természetességgel a járdára dobják a cigarettacsikkeket. iPedig csak egykét lépést kellene tenni a szemétgyűjtőig. Igaz, a szemétgyűjtők is pont olyanok, mint amilyen ez az egész város. Mocskosak, kopottak, elhanyagoltak Az is rejtély, hogy azok a kisiparosok vajon merre tevékenykednek, akikkel a Városgondnokság szerződést 'kötött 'Pécs egyes területeinek takarítására. Ebben az össznépi szemetelésben és nemtörődömség'ben pedig a város egyre elszomontóbb képet mutat, az értékeit elértékteleníti a kosz. Pedig lehetne ez a 'Pécs a tisztaság, a szépség városa is. Csak egy kicsit 'mindenkinek akarni kellene. (Pécs- vóradan és Komlón önkormányzati rendeletét hoztak o város, illetve .község rendjének biztosítására.) S. Zs. Mecseki erdőrészlet Fotó: Szundi György Mutogatás helyett munka Az erdő törvénye A vadgazdálkodást profi szinten kell művelni A sok-sok várt jogszabály egyike: az erdőtörvény. Hogy kiket érinthet, felsorolni is felesleges. Mindenesetre tény: a'hónyan vannak, annyian remélnek nékik kedvező — vagy inkább léhetőséget nyújtó — re r»de l'kezéseket paragrafusa i - tál. A legújabb fejlemény: elkészült az erdőtörvény tervezete. A megyében az egyik leg- ilietékesebb szakemberrel, dr. Papp Tivadarral, az Erdőren- dezőség területi igazgatójával, az Országos 'Magyar Vadászati Védegylet (OMWE) el- nökségénék tagjával ez alkalommal egy aspektusból közelítettük meg a tervezetet: a vadászat felől. Ami nem jelent egyoldalúságot: o vad- gazdálkodás ugyanis aligha választható el többek között az erdőműveléstől. Mindenesetre az imár önmagában is az összhangra törekvés jeleként értelmezhető, hogy az erdőtörvény érinti a vadászatot is. Béke persze nincsen: egyik oldalról a 'föld- tulajdonhoz szeretnék kötni a vadászat jogát, más oldalról az állami tulajdonhoz. Ennek megítélésében nem egységes az OMWE sem, például: miilyen mértékben, mélységig köthető a vadászati 'bérleti •jog az önkormányzatokhoz. Ennek magyarázata: sokan tartanak attól, hogy az önkormányzatok a licitálás eredményeként átadott bérleti joggal „kibelezik” a vadászatot. 'Szemléleti hibáik is zavarják az egyöntetű állásfoglalást. Azt ma már — és néhány éve még ez is eredmény volt — számosán hongoztatják, hogy a vad nemzeti kincs —, óm közben elfeledkeznek az erdőről. Papp Tivadar szerint a helyes szalkmai megközelítés: az erdő a nemzeti kincs, a vad annak csak része. Eddig orról sem esett szó, hogy a Vadászat és a vadgazdálkodás kettő: az előbbi szórakozás, az utóbbi szakma. Az egyikért fizetni kell, a másikat pedig csinálni. Nézzük meg, ez utóbbival — vadászat-vadgazdálkodás — mi a helyzet 'Baranyáiban? Fölöttébb nehéz a tisztánlátás, nem utolsósorban a területet átszövő számos ellentét miatt, amelyek az erdészek—vadászok, az erdészek— bérlőik, a vadászok—„vadászok" és o vadásztársaságok közvélemény között feszülnek. Mindez — véli 'Papp Tivadar — a szakmai munka hiányosságainak a következménye, s ezeket a hibákat lenyelni imár nem lehet. — Teljesen mindegy, hogy kié lesz a vadászati jog. A lényeg: a vadgazdálkodást profi szinten kell művelni. Kötelezővé kell például tenni, hogy a vadásztársaságoknak szakképzett, hivatásos, főállású vadászmestereik legyenek, akik a munkájukért, annak eredményességéért felelősséggel tartoznak. A végrehajtás képlete: tervezés—gazdálkodás— szigorú ellenőrzés. Ehhez azonban természetesen koncepcióra van szükség, s ez Baranyában — elsőként és példaértékűen az országban — a szarvasra már elkészült. E koncepció szerint a vadgazdálkodásbain a me- avében a nagyvadak a legfontosabbak. Ami igényli egyébként, hogy országos szinten eldöntsék: a szarvas az erdőtömbök vadja. Ennek alapién kell elkészíteni az úgynevezett körzetterveket, ezekre építve a tízéves vadásztársaság! üzemgazdasági, maid az éves gazdasági terveket. Mindezt az erdőgazdálkodás elsődlegessége mellett, erős Ravelemmel a mezőaaz- dasóg és a természetvédelem szemDonfioiro. MoHhöklkentőne'k tűnhető következménye — és feladata — is von ennek a koncepciónak: o jelenlegi gímszarvas- állományt — a becslés 9000- ről beszél — gyors ütemben csökkenteni kell: 1995-re 2200 darabra. Az idei esztendő konkrét feladata: 3500 aim kilövése mellett meqbizhatóan megállapítani a szarvoslét- számot. Valóban példaértékűnek kell minősíteni, ahogy Baranyáiban hozzákezdtek az erdő- és vadgazdálkodás egyensúlyának megteremtéséhez. Befejeződött a Mecseki 'Erdő- és Fa- feldolgozó 'Gazdasággal a tárgyalássorozat — részt vett ezen az erdőfelügyelet, az erdőrendezőség és természetesen a megyei vadásztársaságok képviselete is — a bérleti szerződések, 'bérleti díjak megújításáról, a tényleges vadkárról, a mindkét áldal által elkövetett hibáikról. A bérleti díjakat 'közösen határozták meg, azzal, hogy ha indokolt, módosítják. A licitálás szóba sem került. — Úgy tűnik — összegzi dr. Papp Tivadar -, hogy Sikerült leszoknunk az egymásra mutogatásról. Mindennek persze van gazdasági vetülete is. A két baranyai szakember — dr. Bognár József és dr. Papp Tivadar — által kidolgozott szarvaskoncepció eredményeként várható, hogy o megyében 3—4 év alatt megszűnik a jelenleg többmilliós vadkár. Mészáros Attila
