Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)
1991-04-10 / 97. szám
8 aj Dunantüit napló 1991. április 10., szerda Á szakmai érdekek tiszteletéért Levél az iskolaigazgatók munkaközösség-vezetőihez A közigazgatás és az iskolák szakmai irányításának módosulásával az alap- és középfokú oktatási, nevelési intézmények igazgatóinak munkaközösség-vezetői 1991. január 31-én megalakították az igazgatói munkaközösség-vezetők kollégiumát. A kollégium alapítótagjai Pécs város és Baranya megye különböző térségeiben működő iskolák szakmai érdekeit legitim módon képviselő, demokratikusan választott vezetői. Mint független, önkéntes ■szakmai társulás, semmilyen szervezet érdekszféráját nem kívánjuk sérteni, ugyanakkor kapcsolatot és együttműködést kezdeményezünk minden olyan szervezettel, amely egy jobb, a mainál eredményesebb működést ígérő magyar iskola- rendszerért tevékenykedik. Tevékenységünk középpontjában a közoktatás szakmai érdekeinek képviselete áll. Ennek érdekében a kollégium tagjainak biztosítjuk, az önkormányzatoknak felajánljuk a kölcsönös tájékoztatás és tájékozódás lehetőségét a közoktatást érintő bármely aktuális és koncepcionális kérdésben ; — felajánljuk az önkormányzatoknak, hogy a helyi közoktatást érintő döntéseik előkészítésében szakértőként közreműködünk; — az intézményvezetők részére széles körű szakmai nyilvánosságot biztosítunk; — vállaljuk, hogy a kollégium tagjain keresztül — az általuk képviselt iskolákhoz — közvetítjük az oktatásirányítás döntéseit; ezekkel kapcsolatban megfogalmazzuk álláspontunkat, javaslatokat, ajánlásokat dolgozunk ki a továbblépés alternatíváira. Mindemellett tanácskozás és fórum jelleggel lehetőséget szeretnénk adni az intézmény- vezetés speciális problémáinak megvitatására, a közoktatás fejlesztése szempontjából figyelmet érdemlő témák feldolgozására, egy-egy intézmény, térség, régió fejlesztési törekvéseinek, modellértékű tapasztalatainak megismerésére. Amennyiben egyetértenek kezdeményezésünk célszerűségével, várjuk egyrészt az igazgatói munkaközösségek vezetőinek csatlakozását a kollégiumhoz, másrészt az önkormányzatok képviselőinek érdeklődő jelentkezését, hogy feladataik megoldásához segítséget nyújthassunk. A kollégium munkáját - szakmai és működési kérdésekben — a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet segíti. Jelentkezésüket, észrevételeiket a kollégium működési helyére kérjük szóban vagy írásban: Baranya Megyei Pedagógiai Intézet, 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. Telefon: 13-977, Kallós Miklósné dr. Mörcz Róbertné, Pécs város ált. iskolai igazgatói munkaközösségének vezetője Kovács Dezsőné, Komló város ált. iskolai igazgatói munkaközösségének vezetője Bauhoffer József, Mohács város ált. iskolai igazgatói munkaközösségének vezetője Kiss Valér, Siklós város és térsége ált. iskolai igazgatói munkaközösségének vezetője Koltai Péter, a szentlőrinci III. Sz. Általános Iskola igazgatója Für Kovács Istvánné, Pécs város és Baranya megye gyógypedagógiai intézményei igazgatói munkqközösségének vezetője Nagy Imre, a Baranya megyei nevelőotthonok és diákotthonok igazgatói munkaközösségének vezetője Tasnádiné Rónaky Edit, Pécs város és Baranya megye gimnáziumi és szakközépiskolai igazgatói munkaközösségének vezetője Debreceni Lajos, Pécs város és Baranya megye szakmunkásképző és szakiskolai igazgatói munkaközösségének vezetője A szeretet harca Hokiralynő A halványkék színpadon pu- ihón szállnak a hápelyihek. A gyerek kezek az első sorokban önkéntelenül utánuk kapnak, de tenyerükben csaik a' fénypontokat 1 sétáltathatják. Az illúzió viszont tökéletes, s a1 gyerekek szájtátva izgulják végig Gerda bátor harcát, amellyel megküzd a szerete- tért, a barátságért, s melynek erejével meg tudja semmisíteni a kegyetlenséget, a hidegséget, a gonoszságot, az álnokságot. A klasszikus mese, a iHófcirálynő, a pécsi Bóbita Bábszínháziban kelt új életre, ihogy magával ragadja nézői érzelmeit. A bábszínházi bemutató Lénád András rendezésében látható. Lénáit András első éve igazgatja a bábszínházát, s rendezőként most débütált Jevgenyij Svarc mesejátékával, (melyet Bükköséi László alkalmazott Ibáibszínpadra. Az előadás a mese ligazi varázslatával hat. A pergő játék tüll- függöny mögött zajlik, s a tüíllüggöny több szerepet is betölt. Érdekes lágyságot kölcsönöz a játéktérnek, a rávepadot, hogy a imozgás nem töri meg a mese lendületét. A pálcás mozgatású szép bábok (Orosz Klaudia m. v. munkái), a történéseket harmonikusan kiegészítő zene (Kátai László m. v.), a jól megtervezett színpadkép mind a szeretet, a melegség kibontakozását „szolgálják"; a játék menete, a íbábszínészek színvonalas teljesítménye nem engedi a nézők figyelmének elkalandozását. A bábszínészek, Dékány Ágnes, Illés Ilona, Hang Gábor, Muráth Péter, Szarná Gábor, i Tilesch iNándor, Újvári Janka, Zengő Ágnes jó produkciót nyújtottak. A legélet- hílbben mégis talán Bunda s, a (beszélő puli (Hang Gábor) „viselkedett” a színpadon, mozgásával tökéletes illúziót nyújtva, igazi házőrzőként védelmezte barátait. A Hókirálynő valószínűleg sok gyermeknek szerez majd örömet, s az előadások során az apró technikai módosítások (pl. a megfelelő hangerősítés beállítása) is megoldhatók. B. A. tített fények ihatásámai különböző hangulatot sugall, míg „leple” mögött észrevétlenül úgy léhet átrendezni a színEmócióemulzió Keresztes Zoltán a Mecseki Fotóklub tagja. Képei április 12-ig tekinthetők meg a Művészetek Házában. A fotókon többnyire a város. A imúlt, az emberek és a házaik hóm lök za fainak, saját, vagy mások emlékeinek egymásra rakódó rétegei, az átélt és át nem élt idők — képből saját nosztalgiánkkal kinéző — hősei. A jelen városa vagy látomá- sosan, nyomasztóan, lózálom- szerűen, vagy múltra hangol- tan, ábrándosán, mely így imár nem is a jelen városa — a pádon ülő „úr” nem a jelen embere. Egy pécsi költő verse és Franz Kafka fényképe tört üveg alatt, az esetlegességükben is szabályosan szétfutó repedések pókhálóival összefűzve. Egy ősi nép diaszpórájának előbb rosszat sejtető, majd ijesztő lenyomatai. Az (Én különböző idejű, közelségű, tenmészetű és erősségű rétegeinek vizsgálata. Körülbelül ezek történnek a képeken, e témák köré rendeződnek, néhány momentum viszont mindegyiken fellelhető: Az egyik kulcsmozzanat az idő — amely nyomot hagy emberen és egyéb fényérzékeny anyagon — a másik a véletlen, amely nem öncélú, nem rombol, hanem képeikbe kom- ponáltan (vagy képeket komponálva) eszközként hasznái- tatik. Láthatjuk általa a barátokhoz, a városhoz, a múlthoz fűződő viszonyaink eset- ilegességét, meg érezhetjük a fotót az alkotóihoz és hozzánk fűző viszony esetleg más, netán hasonló természetét. Úgy tűnik, manapság a vé- ietlen valóban potenciálisan értékesnek minősül a (művészetekben. (Nem szánok helyet további teoretikus megállapításokra, imert — bár lehet úgy írni a (líráról, hogy kivonva magunkat hatása alól, megkíséreljük ízekre szednii, ésszel megérteni — ez korántsem olyan szép játék mint létrehozni, és korántsem olyan öröm, mint csak nézni. H. V. Újdonság - áldozatvállalással Néhány szó a Pécsi Művészeti Szabadiskoláról AZ ÉRDEKELTEKEN TÚL azt hiszem, kevesen tudják, hogy a Pécsi Apáczai Nevelési Központnak van egy Művészeti Szabadiskolája, amelynek zenei tagozata 1985-ben, vizuális tagozata 1986-ban indult. Apagyi Mária és Lantos Ferenc magánkísérleteinék sorozata előzte meg az iskola létrejöttét, s együttes munkájuk eredménye, hogy a Petőfi Utcai Általános Iskola épületében végleges helyet kaptak, és jelenleg 130 tanulóval és 10 szaktanárral, kihelyezett tagozatként működnek. Milyen elvek alapján működik az iskola és mik a továbblépés távolabbi tervei? — Erről beszélgettünk Lantos Ferenccel, s mivel egykor -, vagy 30 éve -, többek között közreműködésével, hasonló lelkes és következetes munkával született meg a pécsi Művészeti Gimnázium képzőművészeti tagozata, (ma Művészeti Szakközépiskola), úgy gondolom, érdemes most is odafigyelni a jövő nemzedék teljesebb, szebb életét szolgáló tevékenységre. Ami engem az iskola céljai között a legjobban megragadott, az az alapelv, amely a tanulók egész magatartására, gondolkodásmódjára kíván hatni. A gyermekeknek a világhoz való viszonyát úgy kívánják alakítani, hogy majdan a legkülönfélébb szakmai és élethelyzetekben rugalmasan tudjanak létezni. A cél tehát nem a minden áron való művésszé nevelés. Nem művészeti technikákat ismertetnek elsősorban, hanem a különféle művészeti ágak belső logikája szerint tanítanak meg gondolkodni, látni, hallani, alkotni. Tevékenységek sorozatával, különösen az improvizációs gyakorlatokkal elvezetik tanítványaikat ahhoz a módszerhez, amellyel a munka, valaminek a létrehozása alkotássá és alkotó örömmé válik. Az iskola programja szerint a képzés három szinten történik. Az előkészítő nevelés 5—7 éves gyermekeknek nyújt szemléleti és gyakorlati alapokat. Innen lehet továbblépni az érdeklődés, vagy teljesítmény alapján a zenei, a vizuális, a kinesztétikai, vagy a beszéd- és irodalmi tagozatra, az alsófokú művészeti képzésre, amelyben 8—14 évesek vesznek részt. A szakmai sajátosságok kiemelése, a szakosodás mellett is cél, hogy ne a szakok merev szétválasztása, hanem azok egymásba kapcsolódása érvényesüljön. A középfokú művészeti képzés 15—18 éveseket vezet el az érettségiig, a korábbi alapelvekre építve, de egyre célzato- sabban szakmára orientálva az oktatást, a felsőfokú továbbtanulásra való előkészítést. Ma a szabadiskolában a tervezett négy tagozat (közül kettő működik. A zenei tagozat vezetője Apagyi Mária, a vizuálisé Lantos Ferenc. Működik az előkészítő, az alsófokú és a középfokú csoport mindkét tagozatban, egyéni és csoportos foglalkozásokon, a zeneiben zongora, hegedű, fafúvó, gitár és bőgő hangszeres oktatással. Az 1990—91-es tanévben, a Szabadiskolánaik helyet adó Petőfi Utcai Általános iskolában 21 tanulóval elindult egy elsős „művészeti osztály”, amely mellett a következő tanévben újabb első osztály indul. Ezekben már a közismereti tárgyak oktatása is a művészetiekkel összehangoltan folyik. A tapasztalatok szerint a tantestület nagyrészben fogékony és nyitott a Művészeti Szabadiskola elvei iránt, és (kész az együttműködésre, amelynek már konkrét eredményei is vannak. A művészeti nevelés módszereinek az alsótagozatos osztályokba való folyamatos beépítésével előkészíthető a későbbi, felsőtagozatos, majd a középiskolai képzés is. A Művészeti , Szabadiskola céljainak megvalósítására 1991 februárjában alapítvány jött létre a korszerű művészeti oktatást szívügyüknek tekintő szülők kezdeményezésére. Az alapítvány nyitott, ahhoz bárki hozzájárulhat, (számlaszáma: 240-88884-10906). Az iskola eredményességét igazolja eddigi sikeres működése, kitűnő tanárainak és a szülőknek áldozatvállalása, a lelkes tanítványok széles köre és jelentős száma. A mai forrongó oktatásügyi légkörben és pénztelen helyzetben azonban aggódunk a jövő tervek megvalósításának lehetőségéért. Úgy tűnik, e munka akkor lehetne igazán hatékony és úgy szolgálhatná eredményesen tanulóinak érdekét, ha a Művészeti Szabadiskola önálló intézményként, a Petőfi Utcai Általános Iskolával szervezett tartalmi együttműködést alakíthatna ki. PÉCS VÁROS kulturális múltjából természetesen következne, jelenében pedig biztató példa lehetne az országban egyetlen ilyen széles horizontú szemléletre nevelő művészeti iskola. Hárs Éva
