Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)
1991-04-27 / 114. szám
1991. április 27., szombat üj Dunántúli napió ■7 Bedugult a magnopiac Nehéz napok várnak a hajdan szebb napokat látott Mechlabor pécsi gyáregységére. A termelésük felét kitevő haditechnikai termékek piacképességét alaposan megkérdőjelezte az Dböl-háború, emellett a volt szocialista országokiban kiépített eredményes magnópiacúk szinte egyik pillanatról a másikra összeomlott. Erre az évre ez idáig egyetlen magnetofon-rendelésük sincs . . . Mit tett és mit tehet a Mechlcrbor pécsi gyáregysége, hogy kiutat találjon ebből a szorongatott helyzetből? - kérdeztük Keresztes Zoltán igazgatót. 1. — Az elmúlt évünk úgy indult, nogy nem lesz eleg munkánk, aztán annyi megrendelés futott be, hogy mindet nem is győztük teljesíteni. Nagyon regen volt utoljára aKKora nyereségünk, mint az elmúlt évben — rogad Keresztes Loltón. Azóto végképp összeomlott a volt szocialista piac, ráadásul az öböl-háború is betett az iparágnak. A feie kapacitásukra nincs szerződésük. Emiatt a hiány miatt áprilistól már áttértek a 4 napos munkahétre. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók pénteken ne,m dolgoznak, fizetett vagy fizetésnéliküli szabadságra mennek. Az egyik üzemükben májusra elrendelték o 2 hetes állásidőt. Áttekintették a nyugdíjasaik foglalkoztatását is és 10 nyugdíjasuk alkalmazását szüneteltetik. Bejelentették a Baranya Megyei Munkaügyi Tanácsnak. hogy három hónap múlva ötven embert elbocsátanak. Ez van jelenleg. A munkaerő-elbocsátásról még csak annyit, hogy megrendelés, tehát munka hiányában az elmúlt év elejétől a jelenlegi időszakig az alkalmazotti állományúk huszonkilenccel, a létszámuk összesen százharminccal csökkent. — Ránkszakadt a böjti időszak. Csák az nem biztos, hogy ki tudjuk várni a végét — mondja az igazgató. A miértre csak egyetlen adalék: a legnagyobb vevőjük eleddig a Szovjetunió volt, most már nem hogy új stúdiómagnetofonokra, de még a legszükségesebb alkatrészekre sincs pénzük. S a többi volt nagymegrendelőjüknél is lényegében hasonló a helyzet. 2. — Nincs semmi kitörési lehetőségük, hogy mielőbb maguk mögött hagyják ezt a kényszerű böjtöt? — Egy biztos, a saját stúdiómagnó gyártásról nem mondhatunk le, bizton állíthatom, annak o jelenlegi piacbeszűkülés ellenére is van jövője. De most még túl sok a bizonytalanság a magnópio- con. Elképzelhető, hogy a sok tárgyalópartnerünk közül végül Piacböjt a Mechlabornál Olasz—magyar vegyesvállalatot hoznak létre számítógép-monitorok gyártására Az STM-610-es magnetofonok bemérése Proksza László felvételei sikerül akár többel is megkötnünk egy-egy üzletet - jelenti ki Keresztes Zoltán. Vegyük sorra 0 tárgyaló- partnereket. Szovjet cégekkel kooperáció ügyében tárgyalnak, az STM 600-as kinti összeszerelése és bemérése ügyében. Most már csak a moszkvai cégen múlik, hogy lesz-e ebből üzlet, és mikor. A kínai partnerekkel az utóbbi két évben már együttműködtek az R 7 riportermagnó kinti összeszerelésében. A kínaiak az R 7, az STM 300 (ez tetszik nekik a legjobban) és az STM 600 gyártási kooperációjával kapcsolatban érdeklődnek. A pécsiek májusi kiutazásakor van esély az üzletkötésre, de az még bizonytalan, hogy idehaza is keresett terméket kaphatnak-e o magnókért cserébe.- A konkurenciánál bérmunkára is ajánlkozunk, hogy legyen elég munkánk. E téren o svájci Studer és a dán Lyrec cég döntésétől függünk - így az igazgató. A Studer- nék 3 motoros, kiskazettás magnó mechanikák gyártási és szerelési ajánlatán dolgoznak, s Ibár a svájci cég alkalmasnak találja! együttműködésre a pécsieket, még nem döntöttek a végleges elkötelezettségről. A dón cégnek imár eddig is gyártottak magnóalkatrészeket, s bíznak benne, a mecblaborosok, hogy ez az együttműködés tovább erősödik. A finommechanikai munkákra vannak egyéb külföldi megrendeléseik is, de ezek önmagukban nem képesek kihúzni a pécsi gyáregységet a kátyúból. Tárgyalás tárgyalást követ, de egyelőre még jelentősebb eredmény nélkül. 3. — Rajta vagyunk a privatizációs listán, s minket az sem vígasztal, hogy egy sor jónevű magyar cég sincs a miénknél jobb helyzetben —, így az igazgató. — (Nekünk mindent meg kell próbálnunk, de ez önmagában még nem biztos, hogy elegendő lesz. — Ha nem járnak sikerrel a tárgyalásaik? — Akkor sajnos további le- épitésekkel kell számolnunk. Nem tudom, sikerült-e érzékeltetnem azt a kegyetlen helyzetet, amiben ma a Mechlabor pécsi gyáregysége van. 'A jelenüket és o jövőjüket illetően még szinte minden bizonytalan. És ez a legrosszabb. Illetve . . . A galvónüzem — A minap mindenben megállapodtunk egy olasz céggel és az ő 70 százalékos részesedésükkel megalakítjuk a Hantarex Industrie Hungária Kft.-t számítógépmonitorok gyártására, így a várhatóan szeptemberben induló termeléssel 120—250 embernek tudunk biztos munkát adni. A raktárépületünket alaki tjük át, de az eljövendő bővítésekhez annál ihóiramszor nagyobb területet is igényelnek az alaszdk, a gyárkerité- sen belül. S még egy biztató lehetőségünk: a galvanizáló- üzemünket talán még idén sikerül osztrák, német és USA- tőkével nemzetközi kft.-be vinni. Erre van szándéknyilatkozat, elkészült a gazdasági számítás és megindítottuk a vagyonértékelést. A partnerektől függ már csak, hogy ez a vegyesvállalatunk még ez évben (megkezdheti-e tevékenységét. Bízunk benne, hogy igen — .mondja végezetül Keresztes Zoltán igazgató. Ha ezek a vegyesvállalatok működni kezdenek, könnyebbé válik a Mechlabor pécsi gyár- eaységénék helyzete. S remélhetően o magnógyártással sem kell felhagyniuk, emellett a bérmunka megrendelésük is megtöbbszöröződik. Fejlesztés alatt áil az STM 90 magnócsalád, a Hi-Fi amatőröknek, elérhető áron, a sorozatgyártásra készen váirja a megrendeléseket az STM 700 sokcsatornás készülékük és o legmodernebb, az STM 800-as család is. Kár lenne e jól felszerelt pécsi gyáregységért és a jól képzett szakembergárdáért, ha a ma még nyomasztó bizonytalanság megpecsételné a magnógyártást. Murányi László Pécsi arcok Ki volt dr. Buday László? A héten a Mátyás király utca 21 előtt szakmai utódai emlékeztek dr. Buday Lászlóra. A neves statisztikus itt született ebben a pécsi házban, melyet a ház falán lévő emléktáblával együtt, a közelmúltban újítottak fel. A fővárosban utca őrzi a nevét - Pécsett e tábla. 1873. október 27-én született tizgyermekes mérnökcsaládból, iskoláit is itt végezte, s érettségizett a pécsi főgimnáziumban. Nem a statisztika felé indult, hiszen 1894-ben önálló verseskötete, egy évvel később pedig „A reformátor” című regénye jelent meg. Érthető az írás-irodalomszeretete, hiszen anyai ágon Babits Mihály unokatestvére volt. Budapesti egyetemi évei alatt újságíróskodott, s „irodalmi tehetsége”, választékos stílusa a későbbi tudományos munkáiban is feltűnt. Jogi tanulmányai elvégzése után a statisztikai hivatalnál vállalt munkát, s ez egy életre meghatározta pólyáját. Kezdetben főleg társadalmi statisztikával foglalkozott, majd a törvénytelen szülések és ön- gyilkosságok kérdéseivel, felekezeti statisztikával. Tisztelői szerint Buday munkásságának egyik legfontosabb része a községi és vármegyei háztartások statisztikai adatfelvételének és az adatok elemzésének elvégzése volt. Fiatalon, 41 éves korában került a Hivatal éíére; 1915-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, ahol székfoglaló beszédét a hazai népesség műveltségéről tartotta. Később gróf Teleki Pállal hozzákezdett a magyarországi nemzetiségi viszonyúkat bemutató térkép- sorozat készítéséhez, valamint az ország gazdasági és társadalmi életének egészét összefoglaló statisztikai adatgyűjtemény összeállításához. (Az első világháború, majd Trianon után életének egyik fő iműve a „Megcsonkított Magyarország” természetszerűleg az időszak nagy könyvsikere volt.) Nevéhez fűződik 1922-ben a Magyar Statisztikai Társaság megalapítása, melynek első elnöke volt. Ekkor már a Budapesti Műegyetem professzora, ahová meghívták tanszékvezető egyetemi tanárnak, természetesen a statisztikai és alkalmazott közgazdasági tanszékre. Buday László tudományos munkásságának minden szeletére kitérni szinte lehetetlen, hiszen mint azt Kovács Alajos, a Statisztikai Hivatal későbbi igazgatója írta róla: „Munkáinak hevenyészett összeállítása, amelyekben azok címe van felsorolva, tizenhárom gépírásos oldalt tesz ki." Budoy László 1925. március 7-én hunyt el Budapesten, s pécsi tisztelői 1928- ban emléktáblát helyeztek el szülőházán, s emlékülés keretében szóltak róla. „Nem hiszem, hogy e díszes gyülekezetben vagy akár az egész városban akadna csak egy művelt ember is, aki közömbös lenne Pécs város egyik legnagyobb fiának, dr. Buday Lászlónak érdemeivel szemben" — hangzott el a mondat cikkor, 1928. május 6- án, a pécsi városháza dísztermében. Szülőháza őrzi Buday emlékét, s a héten tisztelői, késői utódai az emléktábla felújításával fejezték Iki tiszteletüket a nagy tudós előtt. Ez a rövid megemlékezés is a KSH Baranya Megyei Igazgatósága segítségével, valamint a Pécsi Műszaki Szemle 1987. 3-4. számában megjelent információk alapján íródott. Kozma Ferenc Profilban Huszti Zoltán, a Baranya Megyei Mezőgazdasági Kamara ügyvezető igazgatója. 1944. október 15-én Pécsett született. Édesanyja tanárként, édesapja bankszakemberként dolgozott megyénkben. Általános iskolai tanulmányait a Gyakorló Iskolában, a középiskolát a Széchenyi Gimnáziumban végezte, egyetemi tanulmányait a Kertészeti Egyetemen folytatta és okleveles kertészmérnökként diplomázott. Szakirányú képesítését az élelmiszertechnológia és mikrobiológia terén szerezte. A pályája elején a kukorica humán célú termesztése és feldolgozása területén folytatott tudományos munkát. Első .munkahelye a Szigetvári Konzervgyár volt, ahol öt évig dolgozott agronómus, mikrobiológus és üzemvezető munkakörben. Családi okok miatt költözött vissza Pécsre, a Kertészeti és Parképítő Vállalatnál dolgozott kilenc évig, üzemvezetőként. 1985 és 1989 körött a Baranya Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági osztályának volt munkatársa. Munkaterülete az élelmiszeripar, az agrárgazdasági kül- kapcsolatok és az exporttevékenység megyei feladatainak ellátására terjedt ki. Január 1. óta a Baranya Megyei Mezőgazdasági Kamara ügyvezetője. Munkatársaival minden mezőgazdasági termelőnek esélyegyenlőséget biztosítva segíti elő a piac- gazdaság kiépülését és a kamarát, a piacgazdasági intézmények egyik fontos, hatékonyan működő szervezetévé igyekszik tenni. Kovács Sándorné Nagy Magdolna, a Községi Önkormányzatok Szövetségének elnöke A Baranya megyei Felső- egerszegen született 1946 novemberében. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában és a közeli Sásdon végezte, közepi Skolába a dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumban járt. Diplomáját igazgatósszervező szakon, a budapesti Államigazgatási Főiskolán szerezte. 1967-ben a sásdi tanácson helyezkedett el, mint adminisztrátor. 1980-tól mint vb- titkár, a következő ötéves ciklusban pedig már mint tanácselnök tevékenykedett a hivatal élén. Az önkormányzati választásokon polgármesteri megbizatást nyert a község lakóitól. Az elmúlt év novemberében az alakuló Községi önkormányzatok Szövetsége ideiglenes ügyvezető elnökének választották, idén márciusban véglegesítették elnöki mandátumát. A társadalmi megbízatásban a KÖSZ rendeltetésének megfelelően a falusi önkormányzatok, a falun élő emberek érdekeit képviseli minden lehetséges fórumon. Azon munkálkodik, hogy a szövetség minél hatékonyabban tudjon belefolyni a vidéki kistelepüléseket érintő jogszabályok előkészítésébe, a céltámogatások elosztásának véleményezésébe. Fia egyetemi hallgató, a férje a Sásdi Áfésznél dolgozik. Könczöl László, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Pécs Városi Szervezetének elnöke Pécsi iparos családból származik, 1942-ben született. Általános és középiskolai tanulmányait is a baranyai megyeszékhelyen végezte. Érettségi után zenészként dolgozott, majd a Pécsi Szikra Nyomdában szerzett nyomdai fényképész oklevelet. 1963-ban átirányítással Körmendre került, ahol mezőgazdasági gépész üzemmérnök diplomát kapott. Ezt követően négy évig dolgozott a mezőgazdaságban különböző műszaki vezetői beosztásokban. 1970- ben a gépjárműiparban helyezkedett el. Az FKgP-nak 1989-től tagja, az újraszerveződés időszakában szervezőtitkára, majd elnöke volt a városi szervezetnek. A belépés évében elbocsátották korábbi munkahelyéről. Jelenleg többedmagával egy mezőgazdasági, élelmi- szeripari és kereskedelmi profilt egyaránt fölvonultató gazdasági társaság megalakításán fáradozik. Gáldonyi Magdolna- Kaszás Endre I
