Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-06 / 64. szám
IO aj Dunántúli napló 1991. március 6., szerda Legalább harmincezren vannak Telitődött a hazai kábítószerpiac Sokáig sem beszélni, sem hallani nem lehetett róla. Pedig létezett, so'k tinédzsert és fiatal felnőttet tett tönkre. A drog, a kábítószer ma már lótnatóan él velünk, és egyre többeket kerít hatalmába. 1987-ben végre hivatalosan is elismerték létezését, s egy átfogó, nemzeti drogprogram keretében 'létrejöhetett egy kutatócsoport, amely a megelőzéssel, a gyógykezeléssel, a továbbképzéssel kezdett foglalkozni. Budapesten, Szegeden és Pécsett, Debrecenben, Zalaegerszegen és Győrben indult be . egy-egy drogambulancia. Vajon a működő ambulanciák milyen tapasztalatot gyűjtötték az elmúlt pár évben? Erről kérdeztük dr. Cerevich József pszichiátert, a hazai drogprogram egyik vezető szakemberét. — Országosan hány drogost tartanak nyilván? — Nemrégiben minden körzeti orvost megkérdeztünk, hogy ő hány ilyen esetről tud. Ennek a felmérésnek az olapján 30 ezerre becsüljük azoknak a számát, akik rendszeresen fogyasztanak drogot. — Miről lehet lelismerni a kábítószereseket? — A legegyszerűbb jelek: a narkós gátlásos, keveset beszél, ha pedig be van lőve, okkor mosolyog, sokat beszél, földobott. Aki szipózik, annak jellegzetes szaga van a szerves oldószertől. Aki például marihuánát szív, annak megvan a kezén és a száján is ennek a jele. Ez gyakran k ötöhó rtyagyu I la dá ssa 1 is jár. Megváltozik a . drogos étvágya, étkezési szokása. Megváltozhat az alkoholfogyasztó- si szokása is. Van, aki úgy ismeri fel a gyerekénél, hogy be van lőve, hogy sikertelenül kínálja alkohollal. Vannak olyan toxikus állapotok, amelyék kábultsággaf járnak. Ez többnyire az elvonás tünete, amikor nem tudta megszerezni a drogadagját, és emiatt feszült, depressziós. — Mennyi idő alatt lehet rászokni, hozzászokni a droghoz? — Erre -nincs szabály. Valaki nagyon gyorsam, van aki lassan, ez teljesen egyéni. Függ a fizikai állapottól, a személyiségtől, a körülményektől. — Melyik az a korosztály, amelyiket különösen fenyegeti a narkóra való rászokás? — Az igazi narkósók életkora 18 és 40 év között van. Egy narkós „karrier" a következőképpen szökött lezajlani: 10 és 14 év között kezdenek el dohányozni, 12 és 16 között alkoholt fogyasztani és szipózni, 16 éves kor körül próbálják ki a gyógyszert, vagy a marihuánát vagy valami -mást. — Mennyire terjedtek el nálunk a kemény drogok? — Attól függ, mit értünk kemény drog alatt. Ha az ópiumszármazékokat értjük ezalatt, akkor meglehetősen elterjedt szokás lett az elmúlt években ezek szedése. -Most már telitődött nálunk is a drogpiac, gyakorlatilag bármihez hozzá lehet jutni. — bálunk sem lehet olcsón droghoz jutni. Miből telik erre naponta?- A narkós szubkultúrán belül van egy réteg, amelyik nem él rosszul. Nyugati autón járnak, gazdag szülők gyerekei. Ök meg tudják venni a legd rágábba ka t is. A szegéMámorban, kábulatban ... nyebbck pedig az olcsóbb drogokat fogyasztják. Például , recepthamisitóssal jutnak gyógyszerhez, vagy szipóznak, mindkettő filléres dolog. Az, hogy ki milyen finom drogot fogyaszt, attól is függ, milyen az összeköttetése, mit tud cserébe adni. Ugyanis nem mindig pénzben folyik a kereskedelem. Adott esetben az árú-kapcsolás prostitúcióval jár együtt.- A lővárosi és a vidéki városokban megnyílt állami drogambulanciák mellett az egyház is szerepel vállalhat a kábítószerrel élők gyógyításában, a megelőzésben. Az egyházak milyen módszerekkel dolgoznak?- Az egyházak több bennt- lakásos otthont -nyitottak. Például Ráckeresztúron református keretek között működik egy bentlakásos szociális otthon. A pünkösdiek szintén egy ilyen otthont létesítettek Dunaharasztin. Budapesten a Kallódó Fiatalokat Segítő Misszió keretében létrejött egy csoport a Gorkij-fasorban, amit református lelkészek vezetnek. Tavaly nyílt meg egy rehabilitációs otthon — ez állami — a Pécshez közeli Ke- szűn, és egy, a református egyházak által támogatott otthon Tolna és Baranya megye között, Zsibriken. Ezeken a helyeken kívül foglalkoznak még kisebb egyházi csoportok drogos fiatalokkal, például a szamaritániusak, a baptisták és a Katolikus Szeretetszolgálat.- Van példaértékű ezek között az otthonok között?- Nem merem azt -mondani, hogy van az országban példaértékű intézménye a drognak. Van, ahol bizonyos tárgyi feltételek jobban adottak, de ott a személyi feltételek nem megfelelőek, és fordítva. -Ma sajnos többnyire az elemi feltételek hiányoznak ahhoz, hogy a narkósók kai hatékonyan lehessen foglalkozni. A dolgoknak ez a gyakorlati, szervezeti része sajnos a kelet-európai nyomor szintjén -van. A szakmai, oktatási része viszont megítélésem szerint európai színvonalú. . — A kábitószerélvezők tel- ismerik-e, hogy segítségre szorulnak?- Egyértelmű a helyzet ott, ahol a családi háttér biztos. Ilyen esetben van valaki, akár a tágabb családi körben, aki aggódik és megpróbálja a narkós fiatalt elvinni az ambulanciára. Van ugyan, hogy a gyerek ilyenkor sem -hajlandó együttműködni, akkor a szülővel beszélgetünk el, akár rendszeresen is, adott esetben ez is segítséget jelent. A nagyon kemény narkós szubkultúrával már nehezebb a helyzet. Ennek a világnak a játékszabályait na- qyon jól kell ismerni alhhoz, hogy meg tudjuk közelíteni őket. Mi Budapesten street- watke rekkel dolgozunk, ugyan van páT utcai -munkásunk, akiknek az öltözete, viselkedése, nyelvezete hasonlít a drogosokéra, így nem hárítják el közeledésüket. Ök fel tudják -velük venni a kapcsolatot, s egy idő után magukkal hozzák azokat az embereket, akik hajlandónak látszanak a leszokásra, vagy akik annyira- szenvednek, hogy mór nem birjáík ki, csak segítséggel. Ebben a munkában volt narkósók is segítenek nekünk.- Létezik-e iskolák, iskolások számára tájékoztató, felvilágosító program?- 1987-ben indult el egy, az általános -iskolák ötödik osztályának szóló négyéves program. Ezek tapasztalatait most dolgozzuk fel. Ezenkívül középiskolások számára készült egy kétéves program. Ebbe a legkülönbözőbb típusú iskolákat szemeltük ki Budapesten és vidéken egyaránt. Tavaszra jelenik meg az a tanári kézikönyv, amely a német módszer alapján készült.- Milyen terveik vannak a drog visszaszorítására?- Most adtunk le egy nemzeti drogstratégiai tervet a Népjóléti Minisztériumnak. Ügy érezzük, hihetetlenül fontos, hogy összefogjanak a tárcák, az önkormányzatok helyi és országos szinten egyaránt. Várjuk, hogy létrejöjjön egy tárcaközi 'bizottság és egy d-roghivatal. Horváth Magdolna Möuenyuedelmi tanácsadó Talajlakók - talajfertőtlenítés A bagolylepkék lárvái közül csak a talajszinten élőkről, ezen belül a legjelentősebb vetési bagolylepkékről teszünk említést. A fiatal, zsíros fényű lárvái (mocskospajor vagy porkukac) szántóföldi kapásnövények, zöldségfélék levéfzetén hómozgatnak, ami később -karélyos rágásba megy át. A gyökér- nyaki részen (húsos növényeknél) gödrös berágásokat végeznek, melyek nem kímélik a termést sem, pl. paprika, paradicsom, kobakosok. Fiatal növényeknél a felszin közelében teljes átrágás következtében a tövek elhervadnak, kidőlnek. Fás szárú növényeken valamennyi föld alatti részt megrágnak, a levélzet apró, sárga, a fejlődés beteges. Évente 2 nemzedéke károsít májusban és júniusban, valamint szeptembertől novemberig. A lótetü (lótücsök, vakondtücsök) 2 éves kártétele során a téli hónapokat kivéve a palántaágyak, zöldség, dísznövények „állományritkitó" kártevője. Járataival a felszín közeiében összefurkálja a talajt, a palántákat kitúrja, gyö-kerüket átrágja, gyakran a föld alatti szárral együtt. Száraz időben a vastag karógyökereket, répatesteket, gumókat is megrágja. Kedvező számára a nyirkos, szervesanyagban gazdag terület, a magas talajvíz. Különösen kedveli a frissen szervestrágyázott növényeket. A kertészetekben károsító csigákról az Új Dunántúli Napló korábbi számában olvashattak. Talajfertőtlenítés Talajfertötle- nitö szer Növénykultúra Kezelési forma Dózis Megjegyzés Basudin 5G Diazinon 5G Drawizon 5G Diazol 5G szántóföldi kultúrák, zöldségfélék gyógynövények csemetekertek teljes felület sor 30-35 g/m 1,5—2 g/fm. fonálférgekre gyenge, vetés ültetés előtt vagy azzal egy időben Dursban 5G kukorica, burgonya, napraforgó, dohány teljes felület sor 30 g/m-’ 1,5-2 g/fm. fonálférgekre gyenge, éleim.*eg. vár. idő 60 nap vetés, ültetés előtt, egy időben Counter 5G szántóföldi kultúrák, zöldségfélék, dísznövények gyümölcsös, szőlő, díszfaiskola, csemetekertek teljes felület sor tő 20-25 g/m' 1-1.5 g/fm. sor* vagy tőkezelésnél a szer közvetlenül maggal, gyökérrel ne érintkezzen; fonálférgekre közepes hatású Vydote 10G hajtatott zöldségben vöröshagyma, fokhagyma, sárgarépa, petrezselyem, dísznövények teljes felület teljes felület sor teljes felület 30 g/m- 30 g/m2 1,5—2 g/fm. 30-50 g/m' fonálféregölő hatáso jó; zöldségben vetés előtt, dísznövényeknél ültetés után is alkalmazható; aknázókra, molytetvekre, atkákra, levéltetvekre is hat Basamid G Dazorne» 90G dohány, zöldség, dísznövény, palántaágy talaja hajtatott zöldség, dísznövény, diszfoisfcola, csemetekert, gyümölcsfa, szőlőiskola, gyümölcs*, szőlőtelepítés teljes felület teljes felület 250 g/m : 50—100 g/m általános talajfertötlenitő, rovarokra, fonálférgekre, csírázó gyomokra, talajgombákra hat; részletes technológia a csomagolási címkén található Ipám 40 dohány, zöldség, dísznövény, palántanevelö ágyak, zöldség dísznövények talaja gyümölcs*, szőlőtelepítések, szamóca, málna, ribiszke gyümölcs*, szőlőiskola teljes felület teljes felület teljes felület 80—200 cm !/m3.5- 8 1/100 m’ 3-0 1/100 m ’ 4.5- 9 1/100 m* Lótetü Arvalin szántóföldi növények, zöldségfélék, dísznövények fertőzött terület kezelése 20-30 g/m-’ lótetü (lótücsök, vakondtücsök) ellen Galition 5G Buvatox szántóföldi növények, zöldségfélék, dísznövények fertőzött területek kezelése, sorkezelés 30—40 g/m! 1,5-3 g/fm. csalétkes lótetüölŐ nedves talajon egyenletesen kiszórni A talajlertőtlenitésröl: A gyakorlat több esetben igazolta, a vetésváltás, a fizikai, mechanikai műveletek nem elég hatékonyak a fertőzések felszámolásában. Ez különösen érvényes a monokultúrában és zárt termesztőberendezésekben előállított zöldség-, dísznövény kultúrákra. A talajfertőtlenités szükségességét a termelő viszonylag könnyen eldöntheti, ha figyelemmel kiséri a korábbi évben (években) tapasztalt kártételt, észleli a kártevőt. Könnyű a döntés, ha a termelő vetés, ültetés, telepítés előtt ősszel, a fagyos időszakot megelőzően, a talajlakók mélyebb rétegbe történő telelőre vonulása előtt a terület különböző pontjain két ásényom mélységben, 1 m hosszúságú, 0,5 m szélességű mintagödröket ás és megszámolja az észlelt talajlakók számát, és ezt szorozza 2-vel. A kora őszi forgatáskor az előbbi módszer elmaradhat, amennyiben figyelmesen átvizsgálja a felásott talajt. A talajfertőtlenités elvégzésére szükség van az alábbi négyzetméterenkénti kártevőszám észlelésekor: 1 db cserebogárpajor vagy 2—4 db drótféreg vagy 2 db feletti bagolylepkelárva. A kezelés ideje: ősszel vagy tavasszal a vetés, ültetés előtt vagy azzal egy időben. A fertőtlenítő anyag megfelelő munkavédelmi eszköz használata mellett teljes területkezelés, sor- vagy tőkezelés formájában juttatható ki. Kezelés után a készítmény talajba dolgozása (takarása) szükséges. Megfelelő fertőtlenítőhatás csak nedves-nyirkos talajon várható. Az alkalmazott szerek a talajlakókon kívül egyéb kártevők ellen is védelmet nyújtanak (néhány hétig), mint a hagymalégy, földibolhák, le- véltetvek, káposztalégy stb. Tóth Béla Pécsi utcák - hires emberek Vikár Béla A Somogy megyei Hetesen 1859. április 1-jén született. Pápán, Pécsett és Budapesten végezte tanulmányait, 1880- ban mór országgyűlési gyorsíró, 1911-től pedig az MTA levelező togja. Alapítója az Élet cimü folyóiratnak, majd a magyar érdekek szolgálatára megindítja Berlinben a Wesl- östliche Rundschau cimü lapot. Számos politikai, társadalmi, tudományos, szépirodalmi cikke, tanulmánya jelent meg a különböző folyóiratokban. Hire-nevét elsősorban néprajzi kutatásai tették halhatatlanná. Nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is első kutató volt, aki néprajzi gyűjtését fonográffal végezte — eleinte főleg a Borsod megyei Mezőcsóton. E vállalkozásával példát mutatott Bartók és Kodály számára is. Népdalokat kutotva készülékével bejárta a magyar nyelvterületet, különösen Somogyorszógot. Gyűjtésének eredményét az MTA kéziratgyüjteménye, fo- nogrófhengereit a Magyar Néprajzi Múzeum őrzi. Vikár Béla 1889-ben feleségével saját költségén fél évre Orosz- és Finnországba utazott a finn nyelv, a népszokások. a Kalevala világának to- nulmányozására. A Ladoga-tó északi részein levő dalterületen több hónapon át kutatta a finn tójszólást, amely legközelebb áll a Kalevala nyelvéhez. Erről oz útjáról írja: „Fölkerestem a rengeteg erdők ölében rejtező falvak do- losait, hogy saját fülemmel halljam tőlük a még élő hagyományokat, az énekek ritmusát. zenéjét és előadásának módját.” Két évtized lelkes munkájának eredményeként megszületett a Kalevala második magyar fordítása. Az első fordítás 1871-ből annak a Barna Fer- dinándnak a tollából való, aki jogtudományi tanulmányait Pécsett végezte. Fordítása talán nem olyan eleven, mint Vi- káré, de tőle, mint úttörőtől ezt nem várhatjuk el. Pécsi származású a Kalevala ötödik, legújabb fordítója, a Stockholmban élő Szente Imre, akinek 1987-ben Münchenben jelent meg átültetése: erős „hagyománytöréssel". Fordításában ugyanis nem irja egymás alá a verssorokat, ahogy Barna Ferdinánd, Vikár Béla és Nagy Kálmán teszi, sem párosával, ahogy több finn kiadás nyomón Rácz István. A legújabb fordító: Szente Imre látszólag prózába irta át a Kalevalát, és csupán a Lönnrot megállapította szakaszokat hagyta meg, minden szakasz után új bekézdéssel. Vikár Béla ezzel szemben népköltésünk ősi nyolcas sorait eredeti alakjukban meglepő betűrim-gazdagsággal alkalmazza. A korabeli helyesírástól gyakran eltér, nem ritkán használ tájszókat, vagy régi szavakat is. Az 50 énekből s csaknem 23 ezer sorból álló Kalevala magyarrá fordítása a magyar műforditás-iro- dalom legjelentősebb alkotásai közé tartozik. Kosztolányi Dezső szerint a fordítást Arany János Hamletjéhez lehet hasonlítani. Vikár hatalmas munkájának elismerése: a finn akadémiai tagság és az utókor megbecsülése. Emlékét Pécsett o Mátyás király utca 15. számú ház falán elhelyezett emléktábla ekként hirdeti: ?,Ebben az épületben - a volt főreáliskolában diákoskodott 1871-1877-ben Vikár Béla (1859-1945) folklórkutató, a magyar népdalkutatás úttörője, Kalevala fordítója." . Tóth István dr.
