Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-07 / 65. szám

s 1991. március 7., csütörtök 1991 szeptemberétől Német nemzetiségi iskola lesz Pécsett A Belvárosiban továbbra is tanítanak* németet A következő lépés a 6 plusz 6-os rendszer Tény, hogy a hazánkban élő nagy számú német nem­zetiség nem bővelkedik az igényeket kielégítő oktatási intézményekben, önálló nem­zetiségi gimnázium jelenleg csak Baján és Budapesten működik. Pécsett, ahol ez a problé­ma még fokozottabban jelen van, kétnyelvű német nemze­tiségi oktatás öt esztendeje folyik a Belvárosi Általános Iskolában. A nagyfokú ér­deklődés, az évről évre nö­vekvő túljelentkezés világos­sá tette az ügyet szolgáló tanárok számára, hogy -az iskolát bővíteni kell. Hasonló problémákkal küzd hosszú évek óta a Leőwey Klára Gimnázium német nemzetisé­gi tagozata is. így született ez óv őszén az ötlet, hogy a nemzetiségi kultúra, az anya­nyelv ápolására hozzanak létre egy oktatási centrumot A Tiborc utcában A legkézenfekvőbb megol­dásnak első menetben az tűnt, hogy a leendő német nemzetiségi iskola legyen a Belvárosiban, ahol a szemé lyi feltételek adottak. És o problémák itt kezdődtek. Az ügyben nem érdekelt taná­rok egy része ellenezte o kezdeményezést. A problé­mát az az egyszerű érv zár­ta le. hogy a Belvárosi je­lenleg is súlyos helyhiánnyal küzd. a tantermek zsúfoltak, a gyerekek egy része áldat­lan körülmények között kény- télén tanulni. Az új iskolá­nak el kell költözni. De hova? A Városi önkormányzat oktatási bizottsága a 60%- ban kihasznált Tiborc Utcai Általános Iskolát (idén már csak 14 elsős iratkozott be) jelölte ki az új kétnyelvű német nemzetiségi iskola­centrum, helyéül, ami gya­korlatilag azt jelenti, hogy a kétnyelvű általános iskola 1991 szeptemberétől ott kez­di meg működését. Milyen lesz az új iskola? A Tiborc utcai iskola bővíté­sével létrejönne Magyar- országon az első német nemzetiségi oktatási centrum. A Leőwey tanáraival együtt kidolgozták egy 6 4- 6 osztá­lyos iskola tervét, melynek érettségi bizonyítványát sze­retnék, ha német nyelvterü­leten is elfogadnák. Azok számára, akik nem akarnak gimnáziumban továbbtanul­ni, olyan szintű nyelvtudóst garantál ez az iskola, amely szakszókincset ad bizonyos szakmákhoz való továbbtanu­láshoz. így az igényeknek megfelelően titkárnői, él­adói, idegen nyelvű levele­zői szakmákhoz, hogy csak néhányat emeljünk ki a ma népszerű szakmák közül. Az oktatási centrum létre­hozásához, az iskola bővíté­séhez szükséges anyagi bá­zis megteremtése érdekében létrehoztak egy alapítványt, melyre bárkitől szívesen fo­gadnak adományokat. Senki elöl nem zárkóznak el, aki a német nemzetiségi iskolába szeretné beíratni gyermekét, tudtuk meg Var- gáné Fáth Évától, az új is­kola egyik leendő vezetőjé­től. Kérdésünkre azt is el- mondtd, hogy jelenleg a Tiborc utcában tanító taná­rok állása sincsen veszély­ben. Mindent megtesznek, hogy az ottani tanároknak legyen munkája, az új isko­lát velük együtt szeretnék megvalósítani. így szeptem­ber 1-jétől két kéttannyelvű osztály indulna a Tiborc ut­cában. A kéttannyelvűséget a szó szoros értelmében ru­galmasan kezelik, ami azt jelenti, hogy az eddig taní­tott tantárgyak mellett (alsó­ban: környezet, ének-zene. felsőben: földrajz, történe­Németóra az ötödikeseknek a belvárosi iskolában Fotó: Läufer László lem) a gyerekek teherbírá­sától függően más tantár­gyak is szóba jöhetnek. S a Belvárosi? Mi lesz a Belvárosi isko­lával a továbbiakban? A szülők Írásbeli nyilatko­zatai alapján o következő tanévtől a kétnyelvű osztá­lyok nagy része a Tiborc ut­cában folytatja tanulmá­nyait. Azoknak a gyerekek­nek, akik a kéttannyelvű osz­tályokból valamilyen oknál fogva nem mennek ót a Ti­borc utcába, természetesen a Belvárosi iskolában módjuk lesz az elkezdett módon befejezni tanulmányaikat, mint ezt Koszorús Lászlóné- tól, a Belvárosi megbízott igazgatónőjétől megtudtuk. Ezenkívül elmondta, hogy emelt szintű német tanítás ezután is lesz a Belvárosi­ban. Indítanak intenzív né­met osztályokat heti 4, illet­ve 5 órában. Negyedik osz­tálytól ezeknek a gyerekek­nek alkalmuk lesz választa­ni, hogy a németet kívánják tovább tanulni, vagy lelső tagozatban másik idegen nyelvel kívánnak tanulni. Je­lenleg az angol és az orosz a kínálat, de kívánságra óraadóval megoldható más idegen nyelv oktatása is. A cél, legalább egy alapfokú nyelvvizsga a tanulmányok befejeztével. A másik fontos kínálatunk, mondta az igazgatónő,', hogy elsőtől negyedik osztályig tanórai keretekben megtanít­suk a gyerekeket úszni, hogy a Belvárosiból senki ne menjen el anélkül, hogy va­lamilyen szinten ne tudna úszni. A tehetségesebb gye­rekek ötödiktől sportköri ke­retben folytathatják az úszást. A testnevelő kollégák terveznek még speciális test­nevelő osztályt, ahol 1. osz­tályban játékos alapozással megismerkedhetnének a leg­különfélébb sportágakkal, majd igény szerint szakosod- nának 2. osztálytól: labdarú­gásra, kosárlabdára, zenés tornára, vagy sakkra. Mindez 4. osztályig működne, felső­től pedig sportköri keretek­ben. Számítástechnikai isme­reteket is biztosít a tanulók­nak az iskola, de tervezik az intenzív tantárgyi oktatást, mely segítségével bizonyos tantárgyakból egy adott év­folyamon kiemelnék a leg­tehetségesebb gyerekeket, s velük külön pedagógus fog­lalkozna egy magasabb szin­ten. A végső cél, hogy az alapos nyelvtudás mellett minden tantárgyból megfe­leljenek a gyerekek az in­tézményeknek, ahol tovább kívánnak tanulni. Az emelt szintű németoktatáshoz a „ személyi feltételek megvan­nak. Egyelőre nem indul két­nyelvű osztály, a magas szin­tű német nyelvoktatás vi­szont igy lesz biztosított — mondotta Koszorús Lószlóné. A város önkormányzata döntött Or. Mikes Éva alpolgár­mester Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata nevé­ben levélben küldte el állás- foglalását a német nemzeti­ségi oktatási centrum kérdé­sében. Kérdésünkre elmond­ta: „Nagyon fontosnak tart­juk arra is rámutatni, hogy egy jól működő nemzetiségi iskola és kultúrcentrum nem csupán a városunkban élő nemzetiségieket érintené ked­vezően, hanem minden pol­gárt. származásra való te­kintet nélkül. Színesedne, gazdagodna kulturális éle­tünk, jelentősen növekedne egy, a nyelvet magas szin­ten elsajátítok köre (az isko­la vállalná a nem német származású, de megfelelő nyelvtudással rendelkező gyermekek oktatását is). Az oktatási centrum egy kapu lehetne a sok közül, amelyet Európa felé kinyithatunk . . . A városi önkormányzat ok­tatási és sportbizottsága elé január 24-én került az ügy, egy kidolgozott, tényekre és adatokra alapozott tervezet­tel, mely konkrétan a Tiborc Utcai Általános Iskolát és a hozzá tartozó területet igé­nyelte az oktatási centrum megvalósításához. A bizott­ság egyhangúlag döntött ar­ról, hogy a maga részé­ről támogatja az oktatási centrum létrehozását, és ja­vaslatot tesz a közgyűlésnek ilyen értelmű határozat meg­hozatalára . . . Pécs Megyei jogú Város önkormányzata 1991. lebruár 7-én határo­zatban döntött arról, hogy támogatja egy német nemze­tiségi oktatási centrum ki­alakítását. Szeptemberben tehát indulhat a kétnyelvű német nemzetiségi képzés és egyben a fokozatos átszer­vezés a Tiborc utcában, to­vábbá megkezdődhet a gim­názium tervezett működteté­sére való tekintettel a bőví­tés gazdasági lehetőségének számbavétele és a műszaki előkészítés." Zábrádi Marianna A Naturana Magyarországon: Corette Textil B. T. Egy világcég Sásdon Beszélgetni, dohányozni munka közben tilos — Mi a szokatlan ezen o munkahelyen? — teszem fel a kérdést G. Kiss Sándornénok, aki mint szakképzett varrónő dolgozott a Carbonnál, majd önálló iparos lett, aztán a sásdi bölcsödében varrt, most pedig a Corette Textil Betéti Társaság alkalmazottja, tehát van összehasonlítási alapja. — A fegyelem nagyon nagy — hangzik a válasz. - Állítom, hogy Magyarországon kevés hasonló hely akad. De ez o jó. így lehet dolgozni és ke- résni. G. Kiss Sándorné múlt havi nettó keresete meghaladta a kilencezer forintot, számításai szerint most ennél is többet kap kézhez. A programozható japán varrógép szélén ott a munkapapir, rajta a pontér­tékkel — a varrónő percre követni tudja a saját teljesít­ményét. Állandóan időre dol­gozik, de maga diktálja a tempót, s ezért nem érzi fe­szítettnek. Partin Istvánná szakmája szerint cukrász, de február 18-tól varrógépnél ül. A Co­rette a munkanélküliségtől mentette meg. (Régi munka­helyén - a bakócai presszó­ban helybelieket alkalmaztak a sásdi Partin házaspár he­lyett, így lettek munkanélkü­liek. A férje még nem tudott elhelyezkedni.) Mindeddig — tíz éven át - cukrászként és felszolgálóként állomunkét végzett Partin Istvánná, ezért kissé furcsa most neki a fo­lyamatos ülés. — Rögtön varrnom kellett, pedig kezdő vagyok — me­séli a mindössze tiz napja történteket. — A feladat lát­szólag egyszerű volt, bikini­pántot kellett hátra felvon­nom, de én nagyon féltem, nehogy elrontsam azokat a szép fürdőruhákat. Ugyanak­kor tetszett a bizalom, hát igyekeztem! A betanulási idő­re ötvenforintos órabért ad a Corette, ezzel is elégedett vagyok. Cukrászként több hó­napos keresgélés után csak úgy tudtam volna elhelyez­kedni, hogy a keresetemből kétszáz forint maradt volna meg az útiköltség levonása után. A Partin Istvánná mögötti Dürkopp-gépet javitó férfihez fordulok. Mint kiderül. Nyúl János, mechanikai műszerész a Carbon sásdi üzeménél hét évig foglalkozott varrógépek­kel. — Tetszik a Corette rend­szere, pedig itt többett kell dolgozni, feszítetten, de ha órabérre átszámolom, akkora korábbi pénzem dupláját ke­resem. A szálazás, meózás, cso­magolás egy munkakör. Ober- ling Zsuzsanna, a Coretténél elsőként — november 8-tól — alkalmazott varrónő két hó­nap elteltével ezt a 'felada­tot kapta. Keze meg nem áll, míg szót váltunk. A Naturana márkájú fürdőruhák sorra tűnnek el a tasakokban, csak a fényképről lehet azonosíta­ni, mi is van az Ízléses kis csomagban. A volt maszek varrónő feladta az ipart, mert nem sok pénz volt benne. Most hazavisz havi nyolc-ki­lencezret nyolcórai munkával. — Egy, amit nehéz meg­szokni: a csönd. Ugyanis az üzemben munka közben nem szabod beszélgetni. Ha ész­reveszi az üzemvezető vagy a helyettese, azonnal ránkszól. lEkkor derül ki, hogy fegye­lemsértésre késztettem mind­azokat, akiket kérdezősködé- semmel feltartottam a mun­kában! De kiderül más is: nemcsak „A kéz járjon, ne a száj!!" elvhez ragaszkodnak az üzem vezetői, hanem do­hányozni is csak adott idő­pontban szabad, mindössze kétszer: a kilencórai és a déli tizenöt—tizenöt perces szünetben! A Naturana világcég a női fehérnemű-, fürdőruha-gyár­tásban, csak a Triumph előzi meg nagyságban. Tavaly a Naturana-cég Corette Textil B. T. néven létrehozta a ma gyár részlegét. A száz száza­lékban német—osztrák tulaj­donú társaság volt a megyei tanács közvetítésével Sásdon talált helyet: itt nemcsak sza­bad üzemépület, hanem mun­kaerő is kínálkozott. A sásdi önkormányzat ügyintézőjé­nek tájékoztatása szerint a környéken ez az egyetlen nyi­tott 'munkalehetőség, mégpe­dig nem is kis létszámigény-, nyel. Erdal Özdemir üzemvezető a feleségével együtt mór Tu­néziában és Jugoszláviában is indított be varrodát, azok sikeresen működnek. Tapasz­talataik alapján biztosak ab­ban, hogy Magyarországon is hasonlóan jól alakulnak a dolgok. Az üzem kialakítása két hónop alatt lezajlott, a Sásdi Építőipari Szövetkezet ■volt lakatosmühelyét átépítet­ték (ez mintegy másfél millió forintba került). A berende­zéseket — még a radiátorokat is — Németországból hozták, mert igy volt olcsóbb! Továb­bi kétszázötvenezer márkát fordítottak a felszerelésre, összesen hatvan varrógépet hoztak. Egyelőre csak varrnak Sásdon, amennyiben felsza­porodik a jelenlegi harminc­ötös létszám a tervezett száz- százötven—kétszázra, akkor kialakítanak szabószműhelyt is. A imár alkalmazott harminc­öt dolgozó közül csak tízen szakképzett varrónők, á töb­biek betanítottak. A betaní­tási idő három-hat hónap, a próbaidő három hónap. A kör­nyékről - Baranyajenőről, Tor­másról, Gödréről — Sásdra já­rók ötvenszázalékos útikölt­ség-térítést kapnak; az étke­zési hozzájárulás mindenkinek egységesen napi huszonöt forint. Az adminisztrációs teendő­ket az üzemvezető és egy tit­kárnő — a tavaly érettségi­zett, németül beszélő Szabó Andrea - látja el.- Hogyan tájékozódtak, hogy milyen bért adjanak?- Megvizsgáltuk a gazda­sági helyzetet, a környezetet, ennek alapján alakítottuk ki az ötvenforintos alapórabért — mondja Erdal Özdemir, a török származású üzemvezető. — A teljesítmény alapján van már három olyan dolgo­zó, aki közelíti a nyolcvanöt forintos órabért. Persze, ők már gyakorlottak.- A munkaidőt hogyan ál­lapították meg?- Megbeszéltük o varrónők­kel, igy alakult ki a 7.00— 15.30 óráig tartó munkaidő. Két szünet van: kilenc árakor és tizenkettőkor.- Mennyire leszitett a mun­katempó?- A nyugati normát egy idő utón mindenkinek hoznia kell. Feleségemmel együtt azon vagyunk, hogy az asz- szonyok mielőbb betanuljanak. És elmondhatom, hogy a ma­gyar nők igyekezetével elége­dettek vagyunk.- Hosszú távra tervezik magyarországi tartózkodásu­kat?- Elkezdtünk magyarul ta­nulni. De ha már minden jól megy az üzemben, ha már biztos a teljesítmény, akkor lehet, hogy továbbmegyünk, mint ahogy Tunéziából, Jugo­szláviából is eljöttünk. Azon­ban van amit -nehezen foga­dunk el: itt más a mentalitás, különbözik attól a világtól, amit eddig ismertünk. Konk­rétan az azonnali kiszolgálás­ra gondolok és ez sók terü­letre vonatkozik, o hivatalok­tól kezdve a szolgáltatókig. Az itteni gondolkodásmódnak változnia kell. Erre hamaro­san rá fognak jönni azok, akik ma még kényelmesen kül­dik a megrendelt árut, pedig azonnal is tudnák! L. Cs. K. Női fehérneműket és fürdönadrágokot készítenek a Bt. sásdi telepén. Fotó: Horváth Norbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom