Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-05 / 63. szám
1991. március 5., kedd iij Dunántúli napló 3 (Folytatás az 1. oldalról) veszélyeket, ám azok forrását másutt látják, mint a kisgazdák. A fiatal demokraták képviselője rámutatott: szerintük a parlamentáris demokráciát éppen az fenyegeti, ha egyes pártvezetők - például a kárpótlási törvény kapcsán teljesíthetetlen vágyakat keltenek a társadalom széles rétegeiben, vagy ha tevőlegesen részt vesznek a törvénysértő, önkényes földfoglalásokban. Az Országgyűlés úgy határozott, hogy nem tűzik napirendre azt a szabaddemokrata indítványt, melyben négy képviselő javasolta: a kárpótlási törvény vitáját függesszék fel, határozzák meg a kárpótlás alapelveit, s a kormány — immár a privatizációs elképzelésekkel összhangban - május 31-ig nyújtsa be újra a törvényjavaslatot. Az SZDSZ képviselői azzal indokolták önálló indítványukat, hogy a kárpótlási törvény- tervezet lelett egy hónapja zajló vita mindezidáig nem vezetett az alapvető koncepció tisztázásához. Éppen ezért a szabaddemokrata frakció tagjai úgy vélték: a privatizációs törvénnyel összekapcsolva lehetne konszenzusos megoldást találni a kárpótlás mikéntjére. Nem kapta meg a szükséges számú szavazatot Torgyán József önálló indítványa sem, amely sürgősséggel kérte napirendre tűzni az 1945. és 1963. közötti törvénysértő elítélései: felülvizsgálatát és az elítéltek teljes vagyoni rehabilitációját. A képviselők — a napirend előtti ügyeket követően - mintegy másfél órával az ülés kezdete után elfogadták a hétfőn kezdődött ülés tárgysorozatát. 1. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az 1949, június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat: 2. A Magyar Köztársaság állami ünnepéről szóló ' törvény- javaslat - a keddi tárgyalásnak feltétele az alkotmányügyi bizottság előzetes állásfoglalása ; 3. A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló 1990. évi LXX. törHorváth Balázs az MDF frakciáiiléséröl A Magyar Demokrata Fórum elmúlt heti frakcióüiéséről terjengő híreknek nogyobb volt a füstje, mint a lángja. A résztvevők egy csoportjának nem a frakcióvezető személye ellen volt kifogása, elégedetlenségüket a parlamenti csoport, az elnökség és a kormányzat munkájával szemben fogalmazták meg. A sajtópublikációk nyomón Kónya Imre úgy tartotta helyesnek, hogy mégis bizalmi szavazást kér, ezt a frakció tagjai - rövid vita után - méltányolták, ■ s a többség a frakcióvezető mellett voksolt. Mindezt Horváth Balázs, az I MDF ügyvezető alelnöke közölte az MTI munkatársának kérdésére, a Parlament plenáris ülésének megkezdése előtt. vény módosításáról szóló törvényjavaslat ; 4/A Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj kiegészítések megszüntetéséről szóló törvényjavaslat; 4/6 Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatához szükséges adat szolgáltatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; 5. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló törvényjavaslat; 6. Interpellációk; 7. Kérdések; 8. Mentelmi ügy; 9. Személyi kérdések: új bizottsági tagok megválasztása. Jóllehet, a kárpótlási törvénytervezet általános vitájában még számos képviselő jelezte hozzászólási szándékát, a kora esti órákban kis híján félbeszakadt a tervezet tárgyalása. Becker Pál (MDF) ugyanis élt képviselői jogával, ügyrendi javaslatával az általános vita befejezését indítványozta. Torgyán Józsei, a független kisgazdapárt frakcióvezetője a felvetést azzal utasította vissza, hogy a kisgazdapárti képviselők teljes körűen még nem fejthették ki véleményüket. A plenum az ezt követően elrendelt mintegy félórás szünet után döntött a kérdésben. Az elnöklő Szűrös Mátyás felhívta a képviselők figyelmét, hogy a Házbizottság az általános vita folytatása mellett van, a házszabályok szerint azonban ügyrendi javaslat esetén az Országgyűlésnek vita nélkül kell döntenie. A szavazás végül is minimális különbséggel dőlt el. A vita lezárása mellett 101 képviselő szavazott, lolytatása mellett 83 képviselő voksolt, 20-an tartózkodtak. A további két államtitkári szavazattal együtt összesen 105-en ellenezték a vita berekesztését. Röviddel este fél tíz előtt fejezte be az Országgyűlés a kóroótlási törvény általános vitáját. s ezzel együtt hétfői munkanapiát. Az elnöklő Szűrös Mátyás lezárta a tervezet egy hónapja tartó általános tárgyalását, ám — lévén a törvényhozás határozatképtelen — a részletes vitára bocsátás feletti szavazás a keddi ülésnap reggelére maradt. Az SZDSZ sajtótájékoztatója A demokrácia alapvető intézménye kérdőjeíeződik meg az utóbbi időben a magyar parlamentben: nevezetesen az, hogy az ellenzéknek,' a kisebbségnek joga van napirendre tűzni javaslatait. Ezen az alapon pedig akár a legszélsőségesebb megoldások is elképzelhetők - jelentette ki Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének frakcióvezetője az Országgyűlés hétiéi plenáris ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón, azt követően, hogy a ház ismét leszavazta a frakció indítványait. Pető. Iván megítélése szerint az említett két indítványról a legrosszabb indulaté szemlélők sem mondhatnák, hogy az SZDSZ a parlament érdemi tevékenységét valamiképp akadályozni akaró megoldásra törekedne. Hisz a kárpótlás ügyében — amely egyébként a kormánypárti képviselők szerint a parlament egyik legfontosabb tevékenysége - kívánták volna az alapelvéket tisztázni. Illetve - a másik indítvány alapján — a földkérdésbe^ is biztosítani szerették volna a kárpótlás alapvető feltételeit. - Erre nem teremtett lehetőséget számunkra a többség — adott hangot értetlenségének Pető Iván. Hozzátette azt is: félő, hogy amennyiben egy ilyen állapotban lévő, a konszenzust eny- nyire nélkülöző törvénytervezetét fogadnak el, annak tragikus következményei lesznek. „Ebből nem lesz kárpótlási törvény vetésig, de félő, hogy nyárra sem. Amennyiben pedig lesz, akkor.nem békét teremt, hanem1 viszályt és elégedetlenséget" — summázta véleményét a frakcióvezető. Nyugaton elismert szakma Amerikai típusú ügynökhálózat Pécsett is Amerikai rendszerű, országos ügynöki hálózatot kíván kiépíteni az Universal Bróker Center Kft. Az amerikai rendszer azt jelenti, hogy az ügynököket teljesen teljesítmény szerint bérezik, valamint jutalékot kapnak. Aki jól dolgozik, az sokat kereshet, mondta Csik Ilona, a cég baranyai kordinátora. Budapesten 60 ügynökkel dolgozik a vállalkozás, de Miskolcon, Kecskeméten és Gyöngyösön, valamint a napokban Pécsett is létrehozták már a helyi hálózatot. Közel ' nyolcvanon jelentkeztek a cég felhívására. Zömében középkorú és fiatal férfiak, de voltak hölgy vállalkozók is. Néhány úr elegáns megjelenésével már úgy tűnt, mint egy kész ügynök, legalábbis külsőleg. A jelöltek nagyobb része munkanélküli, illetve bizonytalan állásban lévő ember. Sokakat a jó kereseti lehetőség és az csábított a jelentkezéssel egybekötött tájékoztatásra, hogy nemcsak fő-, hanem mellékállásban is lehet ügynökösködni. Többen viszont elmentek, mikor kiderült, hogy ki is kell képezni valakit ügynökké, és a költségeket a jelentkezőnek magának kell fizetnie. Aki alkalmas, az is csak ügynök-jelölt lesz és biztosítási kötvényeket kell kötniük először. Pontrendszer alapján minősítik az ügynököket, és eszerint mennek felfelé a ranglétrán. Aki jól csinálja, az bekerül az országos rendszerbe, áru- és termékmenedzser lesz belőle, hangoztatták a cég képviselői. Jó és olcsó árukat kell felkutatni, menedzselni és eladni az országos hálózat segítségével. Sz. J. Minden előfizető egy rövid kis tájékoztatót kapott oz elmúlt napokban a telefondíj-változásokról. Az információ azonban kevésnek bizonyult, ezt. igazolják a szerkesztőségUnkhöz érkezett olvasói telefonok, levelek is. Sokan nem értették például, mit jelentenek az egyes díjövezetek, mennyit kell fizetni annak, aki Pécsről Komlóra vagy Mohácsra, esetleg még távolabbra telefonál? Mit jelentenek a különféle kedvezmények? A kérdéseikre a Pécsi Távközlési Igazgatóságtól kaptunk választ. Mint elmondták, a díjövezet kialakításánál alapvetően két szempontot vettek figyelembe. Másként -számolnak, ha gépi központról, és Két nyelven életről, halálról ,,Vártnak témák, amelyeket csak az egyik nyelven tudok megírni igazán" - mondta Radoszáv Miklós, akinek verseiből tegnap megismerhetett néhányat a (közönség a pécsi Művészetek Házában tartott találkozón. A költő a szerelemről, a szülőföldről, a szülőikről magyarul, a magányról, életről, halálról szerbborvátul ír, eddig megjelent kötetei is erről árulkodnak. Az első verse szerb vers volt, de Petőfi- íhletés... A Békésben született harminckét éves lírikus egyébként jogász, pedagógus és fővárosi intézeti gyám. Ahogyan a tegnap esti beszélgetésen partnere, Lukács István, a ljubljanai egyetem magyar lektora megfogalmazta. Radoszáv Miklós valóban kétnyelvű alkotó, s a „nemzeti- ségi’’ kitételt itt sem, mint ahogyan ma már annyi más alkalommal sem lehet bármiféle minősítésnek érteni. A Mladost és a Művészetek Háza szervezte esten erre bizonyíték született, ahogyan az is egyértelmű már, hogy a nemzetiségi kultúra több is tud lenni folklórnál. A versek avatott tolmácsolója a Pécsi Nemzeti Színház két művésze, Jónás Judit és Matoricz József volt. Hodnik I. Proksza László fotómontázsa Hűtőládából vagy boltból? Mit mutat a villanyszámla? Alig egy-két éve hogy hűtőláda-lázban égett az ország, s mint ismeretes, ausztriai szomszédaink bolti készleteit alaposán megtizedeltük. Azóta már Magyarországon is kaphatók különféle típusú hűtőládák. A forgalomban lévő hűtőládák többsége már energia- takarékos, a Philips gyártmányún például ötvenszázalékos energiatakarékos címke található. Az 1989-es adatok szerint száz magyar háztartásra harminchat hűtőláda és százharminchét hűtőszekrény jut. Sok ez vagy kevés? Luxus vagy inkább takarékos a hűtőláda használata? Hivatalos adatok, számítások még nem állnak rendelkezésre, de a DÉDÁSZ osztályvezetője, Zelnik István szerint a közeljövőben már talán tisztább képet kaphatunk arra nézve legalábbis, hogy energiafogyasztás szempontjából mit jelentenek a modern elektromos háztartási berendezések, így a hűtőládák használata. A Magyar Villamos Művek Trösztje ugyanis egy külföldi céggel karöltve készül egy közgazdasági felmérésre, amelyből többek között a fenti kérdésre is választ púdnak adni. Az elképzelések között az is felmerült, esetleg megpróbálnak a fogyasztókkal üzemeltetési kompromisszumot kötni. Ez mondjuk, azt jelentené, hogy olyan berendezésekkel látnák el a hűtőládákat, hogy azok, károsodás nélkül, két óráig nem kapcsolnának be 'az esti csúcsidőszakban. Az erre hajlandó fogyasztók pedig kaphatnának bizonyos százaléknyi árengedményt. A találgatások helyett pontosabb felvilágosítást tudnak nyújtani a „gyakorló” hűtőláda-tulajdonosok beszámolói. A megkérdezettek közül senki sem bánta meg a vételt. Regény/ ~Tamásné otthonában két 320 literes hűtőláda működik, s tapasztalata szerint a villanyszámlája - ez idáig — átlagosan száz forinttal emelkedett meg. A hűtőláda ára néhány év alatt megtérült. Ők annyival előnyösebb helyzetben vannak a boltban vásárlókkal szemben, hogy1 kiskertjükben mindenfajta zöldséget megtermelnek, amire az öttagú családnak az egyik szezontól a másikig szükségé van. Tőkehúst vagy csirkét- főleg különböző akciókkor vesznek, s befagyasztják majd egy évre. Eltűnt a maradék is a hűtőszekrényekből, mert az ebéd fölöslegeit is a hűtőládában tárolják addig, míg újra kedvük nem szottyan rá. A boltból vásárlók is úgy nyilatkoznak, hogy sokkal jobban tudnak takarékoskodni, amióta megvették a hűtőládát. Gyümölcsöt, zöldségét akkor vesznek, amikor a legolcsóbb, és így télen nem szorulnak az egyre drágább Mirelité termékekre. B. A. Változó telefontarifák A fizetett ünnep olcsóbb másként, ha kézi kapcsolású központról van szó. A távhívóhálózatba bekapcsolt gépi (vagy közismert néven crossbar-) központók esetében az f. díjövezetbe tartoznak az azonos körzetszámon belüli ál- fomásők, például Pécs, Komló, Görcsöny, Pellérd. A II. díjövezetbe a szomszédos központokhoz tartozó előfizetők, tehát például Pécshez képest Mohács, Szigetvár,^ Siklós. A fii. díjövezetbe pedig minden olyan hazai település, ami az előzőeken túl távhívással hívható. A kézi kapcsolású központok esetében az első díjövezetbe a 25 kilométeren belüli állomások, a másodikba a 25 —100 km közöttiek, a harmadik övezetbe pedig a 100 kilométer felettiek tartoznak. Az egyes díjövezeteknek megfelelően változnak a díjtételek. A helyi beszélgetések díja 3 percenként 5 forint. A gépi kapcsolásnál. az. első díjövezetben minden megkezdett 60 másodperc után kell 5 forintot fizetni. A második díjövezetben 20, a hairmadi'k díjövezetben 15 másodpercenként vált a mérő. Tehát a második díjövezetben a 21., a harmadikban pedig már a 16. másodperc 10 forint. Továbbra is díjmentesen hívhatók a rendőrség, a tűzoltóság, a mentők, valamint a hibabejelentők számai, és kedvezményt ad a távközlési vállalat a fizetett ünnepekre is. •Tehát március 15. alkalmából 14-én 18 órától 18-án reggel 7 óráig, április 1-jéhez kapcsolódva március 29-én 18 órától április 2-án reggel 7-ig, illetve május 1. miatt április 30-án 18 órától május 2-án reggel hétig. Az ünnepek alatt a gépi központok az első díjövezetben minden megkezdett 120, a másodikban 40, a harmadikban 30 másodpercenként 5 forintot számolnak. A kézi központokban a - megkezdett percenként és díjövezetenként 2,50, 7,50, illetve 10 forint a tarifa. F. D. ff E Esküt tettek az új államtitkárok Göncz Árpád köztársasági elnök előtt hétfőn letette az esküt Biszterszky Elemér, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára, valamint Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára. Esküt tett Manherz Károly, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati feladatokkal megbízott címzetes államtitkár. Az eskütételnél jelen volt Antall Józsel miniszterelnök és Andráslalvy Bertalan, művelődési és közoktatási miniszter.
