Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-31 / 88. szám

A Húsvét előtti napokban nem volt éppen ünnepli a han­gulat a Siófoki Bányász háza táján. Mit hoz a Nyúl, s a szakvezetés vajon milyen játé­kosakhoz ,/nyúl”, hogy meg­szűnjék a tavaszi góliiszany? Ez voilt a nagy kérdés, amely­re a szombati, Békéscsaba el­leni mérkőzés már választ is adíhat(ott). Amikor e sorok születtek, még a találkozó előtt voltunk, s a szurkolóik pró­bálták elfeledni a Veszprém­ben elszenvedett 4-0-ás vere­séget. A bajnoki rajt amiúgy sem sikerült igazán jól! Két 0-0-ás döntetlen után ez a megalá­zó vereség kissé megtépázta a játékosoik önbizalmát. Rá­adásul a két új idegenlégiós, a jugoszláv Szprecsak Mirsad és a romániá'bál érkezett Badea Gelu sem tudott még igazából beilleszkedni a csa­patba. Persze, ez nem is cso­da, hiszen a rendelkezésükre Hová „nyúl”-hat a Siófok? átló idő túl kevés volt ahihoz, hogy „megérezzék" csapattár­saik játákfetfogását, gondola­tait. Pedig Szprecsak jugoszlá­viai labdarúgómúltja minden­képpen azt a hitet táplálta a szurkolókban, hogy végre igazi, véribeli góllövő érkezett a Bányászhoz. A huszonhét éves fiatalember az újvidéki Vajvodind élvonalbeli csapa­tában négy évig szerepelt, s ezalatt összesen hatvamhat- szor volt eredményes bajnoki mérkőzéseken, A Videotont is megjárt labdarúgó már az alapozás elején csatlakozott a siófoki játékosokhoz, felkészü­lését azonban kisebb sérülé­sék akadályozták. Minden bi­zonnyal ennek is köszönhető, hogy Varga István vezetőed­ző mindössze a Veszprém el­leni mérkőzésen szavazott ne­ki húsz percnyi bizalmat. A villámgyors Kiráhmayer, valamint Páli sérülése miatt csatárínség köszöntött a csa­patra, ezért is örült meg a szakvezetés, almikor március elején egy romániai játékos- közvetítő révén Siófokra került Badea Gelu. A bal oldali tá­madó első és másodosztályú csapatokban szerepelt, s Brad-bál került a Balaton portjára. Két társa, az Újpes­ten játszó Caleszouik és Var­ga a fővárosban maradt, ő Siófokra jött, miután a feb­ruár 14-i zalaegerszegi próba­játékon teljesítménye megtet­szett Varga Istvánnak. A csa­patba való beilleszkedését ne­hezíti, hogy néhány szó ki­vételével semmit nem tud ma­gyarul, így társai is jórészt csupán „tolmácsok" segítsé­gével tudnak érintkezni vele. (‘Még szerencse, hogy Zare és Ozsváth is Romániáiból érke­zett.) A rendkívül rövid idő alatt természetesen Bódééinak sem igazán sikerült beilleszkednie a csapatba. A Volán ellen még csak csereként, Veszprém­ben viszont már kezdő em­berként léphetett pályára. Gólt azonban — amit a közön­ség és a szakvezetés is elvár­na tőle —, nem sikerült sze­reznie. A szurkólók mindenesetre bíznak a csapatban, s így a két új idegenlégiósban is. Úgy vélik: egyszer be kell majd indulnia a gólgyártás­nak. S ha egyszer beindul . .. Gyarmati László I nagy pofonok nem hiányoznak neki Alvicsot hiába hívják prolinak A PYSK-ban folytatja? Utal jóra 1988 novemberében volt rajta bunyókesztyű. Ami­kor a CSC Frankfurt színeiben öklözött. Aztán semmi. Jött az ismert balhéja, és azzal Alvics Gyula sportolói pályafutásának befellegzett. Kész, vége. Vagy mégsem? Hírét vettük ugyanis, hogy a volt válogatott ökölvívót pro­finak hívják. Kerner Ferenc, az Ú. Dózsa és a válogatott egy­kori edzője mostanában üzen­getett neki, lépjen be abba a csapatba, amelynek ő az edzője, és amelyet magyar bu­nyósok alkotnak. Csakhogy nem akarja ott folytatni. Az a fajta boksz, erős ellenfelekkel, nagy, ka­pott pofonokkal - már nem hiányzik néki. Ha öt-hat év­vel ezelőtt, az 1985-ös buda­pesti Európa-ba jnokság után kapott volna ilyen ajánlatot, nem habozott volna. Akkor szívesen ment volna. Felcsillan a szeme, ahogy mondja: „Te­le voltam akkor tűzzel, csúcs­formában voltam." Azzal sincs kibékülve, hogy mennyire keveset keresnek a magyar ökölvívók odafcftnn. Bo­tos Tibi oéldáiát említi, aki osztrák báinók lett, és csak 10 ezer schi'llinggel dobták ol­dalba. Holott eaész éven át Iái zd ott-haitott-erőlködött. de hát nem 10 ezer schlllingnyi munkára fékszik abban az aranyéremben. „Ez is bizonyít­ja. hogy a külföldi menedzse­rek kiszioolvozzák a maavar öklözőket. Nem érdemes nekünk ennyi pénzért kint próbálkoz­ni" — győzködi saját magát. A lassan két és fél év alatt, amióta abbahagyta, Pécsett karate-, Kispesten pedig ököl- vivóedzésekre iárt, versenyeken azonban nem indult. Most 103 kiló, a versenysúlva 91 volt. Jó lenne minimum 94-re lemenni — hallom tőle. És le is foa menni. Mivelhogy újra elkezd bunyózni.- Nem akarok még egyszer válogatott lenni, elég volt. De óira visszameayek a PVSK-ba, kedden, az ünnepek után je­lentkezem is náluk. De ne iiedjenek meg, nekem nem kell a Vasúttól 70 fillér sem. Kilencszeres magyar bajnok vagyok, és olyan szempontból csúcstarló, hogy zsinórban, egymás utáni években nyer­tem az aranyakat. Ki tudja, talán összejönne a tizedik is... Elvégre csak 31 eszten­dős vagyok. Horváth László A Scuderia Sopianae egy eg /személyes sportkor, orne- lyet Galgóczi István alapított és o Pécsi Dohánygyár rali- csaipataként, Keszler Mátyás­sal a volán mögött, vesznek részt a magyar bajnokság és a Mitropa Kupa futamain. Az elírná It évben még Suzuki Swift GTI-vel nyerték géposz­tályukban a magyar bajnok­ságot. Az idén ők is techni­kát váltottak, ezentúl a 200 lóerős Toyota Cel'ica viseli a Pécsi Dohánygyár emblémáit. Az autót a kaiserslauterni Fritzinge.r cég készítette fel és 'biztosítja o versenyidény so­rán az alkatrészellátást is. A Fritzinger műhelyben tanulta a szervizcsa pat is (Gering Béla, Weisz Ernő, Lóczi Io­nos, Szvacsin János és Gróz- li Attila) az új autót. — öt hónapi munkáiba ke­rült ennek az autónak a meg­szerzése, — mondja Galgóczi István — negyvenszer jártam Magyarországon. amíg a szponzor forrnttámogatását si­került márkára váltani és megvenni a Toyotát. Meg kell mondanom, hogy a dohány­gyár az anyagiakon túl is maximális segítséget nyújtott éhhez. A piros, fehér, zöldre fénye­zett autónkon viseljük a HB International emblémáját — ők a felszerelésünket, overallo- Vat, dzsekiket biztosítják. Az is kiderül a feliratokból, hogy Midhelin gumikkal és Mobil olajjal versenyzőnk. Az új autót Keszlerék már Galgóczi István és Keszlar Mátyás, a Toyota Celicóvol fel is „avatták" a Mitropo Kupa Würzburg környékén megrendezett második futa­mán. Az abszolút 6. és az N- csoport 3. helyét sikerült első nekifutásra megszerezniük. Áp­rilis első hetében az ausztriai Mitropa-versenyen vesznek részt, azutám következik majd a hazái bemutatkozás a Sal­gó Ralin. (A Mitropa Kupa németországi, csehszlovákiai, ausztriai, jugoszláviai, olasz és magyarországi íutaimóklból áll, gyökorlatílág o privát versenyzők Euróba bajnoksá­ga.) — Milyen célkitűzésekkel vág ‘neki az idénynek a Kesz- ler—Galgóczi páros? — Szerény céljai nik vannak — mondja Keszleír Mátyás. — Egyelőre az autót kell meg­ismerni. Eddig mindig kisau­tókkal versenyeztem. Ez azért más, mint a Wartburg, vagy a Suzuki. Ki kell ismerni még a négykerékhajtás lehetőségeit 'is. Na szóval, az N-esoport- ban az első hat között sze­retnénk végezni. Galgóczi Istvá'n helyeslőén bólint: a szponzorunk sem ál­lított elénk az idén megold­hatatlan feladatot. A tanulás éve lesz az idei. A Salgó Ra­lin mindenesetre szeretnénk már o két Mitropa lutaim ta­pasztalatát is hasznosítani. Nem titkoljuk azt sem, hogy nem akarunk az N-csoportban leragadni, hanem majd to­vább szeretnénk lépni. Ez mindenképpen kemény munká­ra sarkall bennünket... iK. P. Régi recept — újabb siker? Három a zalai kosaras-igazság Ez a ZTE... Ez a ZTE... I Csak játszik az ellenfelekkel és a szurkolókkal. Úgy tűnik» a bajnok­ság normális — play off előtti sza­kaszára gondolunk — részében csak játszadozik» a lényeg csak az, hogy a legjobb 8 közé kerüljön. Tavaly is ezt a taktikát választva kerget­te őrületbe a szomszédvár, a nagy rivális, Körmend csapatát és szur­kolótáborát, hiszen háromszor is le­győzte otthonában az MTE-t. Ez a bravúr az aranyérmet jelentette, a másodikat a klub történetében. Pe­dig akkor az ötödik helyről kezdte a rájátszást az egerszegi csapat, hogy aztán egy emlékezetes döntőt követően az aranyérmet akasszák a zalai fiúk nyakába. Most egy hellyel rosszabb pozí­cióban kezdte a finist Parkos Sán­dor legénysége. S |ha a szigorú logikára kellene hagyatkozni, ak­kor nem is első, hanem egy hely- lyel jobb lenne a ZTE. No, de ilyen nincs. Természetesen az első hellyel is beérnék a kék-fehérek. Mit szól ehhez az ellenfél, a Szolnok, amely első alkalommal szerepel a döntőben? Győzni akar, aranyérmet akar, s ez természetes. Mellette szól, hogy hazai környe­zetben kezdi a döntőt. Ez a ha­zai környezet pedig óriási előny, hiszen ebben a bajnokságban még nem nyert ellene senki Szolnokon. Legjobban a ZTE tudta megszorí­tani, s csak a hosszabbításban ma­radt alul az egerszegi gárda. Ez esélyt adhat a ZTE-nek, de azzal számolnia kell, hogy a szolnoki sportcsarnokban a poklok pokla vár rá. Csakúgy, mint tavaly Kör­menden. Zalaegerszegen optimista min­denki — játékos, szurkoló, egyfor­mán. Ez persze nem jelenti azt, hogy lebecsülik az ellenfelet, a Szolnokot. Egyöntetű a vélemény, hogy a ZTE erősebb csapat, a 10-es keretben jobb játékosok van­nak, ráadásul a formájuk emelke­dő tendenciát mutat. Gondoljunk csak az elődöntő utolsó találkozó­jára, amikor Zalaegerszegen egy­szerűen „kicsavarták az Izzót", és 30 pontos vereséget mértek a már szinte bajnoknak kikiáltott Tungs- ramra. Akárhogy is végződik a döntő, a zalaiak máris felállítottak egy újabb rekordot. Vidéki csapatként egyedül büszkélkedhet azzal, hogy negyedszer játszik az aranyéremért, arra sem volt még példa, hogy a fővárosi csapatokat leszámítva va­laki két bajnoki címet szerezzen, de az is egyedülálló Budapesten kívül, hogy egy évben bajnoki aranyérmet és kupát is nyerjen egy együttes. Nos, ezek a bravúrok mind sikerültek a ZTE-nek. S még itt az úiabb lehetőség: küzdelem a bajnoki címért és a kupáért. Lehet isnételnil <=• E. LELÁTÓ Ú T v I >71 Verebes megválik az MTK-tól? Napok óta beszélik, hogy Nikházi Gábor, az Újpest labdarúgó szakosztályának első számú embere — egykor Kaposvárott is futballozott — váltásra készül, új edzőt kí­ván szerződtetni. Vannak, akik azt is biztosan tudják, hogy Verebes József a kisze­melt. Állítólag Nikházi már tárgyalt is Verebessel, aki nem zárkózott el attól, hogy átvegye az Újpest labdarú­góinak szakmai irányítását. A lényeg az, hogy Nikházi szerint ebben a csapatban több van, csak a jelenlegi edző, Kovács Ferenc képte­len kihozni belőle. így min­denképpen új edzőre van szüksége, még ebben a baj­noki idényben, mert érzése szerint ellenkező esetben az a szégyen érheti az újpestie­ket, hogy kiesnek az NB I- ből. Visszatérve a Verebessel való tárgyalásra, a kiszivár­gott hírek szerint már ezen a hét végén őt szerette vol­na látni az Újpest kispadján Nikházi. Verebes azonban azt kérte, hogy várják meg a május elején sorra kerülő MTK-VM—Újpest bajnoki mérkőzést és akkor térjenek vissza a témára. Verebes ugyanis nem szeretné, ha vád érné, mégpedig az, hogy a kék-fehérek azért segíte­nek a lila-fehéreknek, mert neki ez a jó. Szűk körben már azt is elmondta Nikházi, hogy a jelenlegi vezető edzőnek, Ko­vács Ferencnek az utánpót­lás irányítását szánja. Sze­rinte ez a legjobb megoldás, nem kell szerződést bontani, csupán a feladatkör lesz más. Kérdés, mit szól ehhez Kovács Ferenc. Arról is beszélnek, ha nem jön létre Verebessel a meg­állapodás, akkor a szombat- helyi Török Péter a jelölt az újpesti kispadra. A Haladás, a Honvéd és a válogatott egykori edzője — egy ideig Görögországban is pályaed- zősködött Komora Imre mel­lett — jelenleg csapat nélkül van és hajlik az ajánlatra. Joggal vetődik fel az a ikérdés is, hü .megy Verebes, akkor ki lesz az utódja az MTK-VM-nél. Nos, a kék­fehéreknél meglepve fogad­ták a mester távozásának hí­rét, ők még nem tudnak er­ről, így nem is foglalkoznak az utódlással. Verebest még a jövő nyárig szerződés köti a klubhoz, bár ebben az is szerepel, hogy ezen a nyá­ron bármelyik fél kérésére felbonthatják azt. Az is a kérdések között szerepel, hogy miért hagyná ott sikerei színhelyét egyik napról a másikra Verebes József. Nos, < ottléte alatt ilyen gyengén még egyszer sem szerepeltek a kék-fehé­rek, és most mór szinte biz­tosra vehető, hogy nem lesz­nek ott ősszel a nemzetközi porondon sem. A mester csak a csodában bízhat, de az nem valószínű, hogy bekö­vetkezik. A jól értesültek szerint a mágus úgy érzi, képes lesz felrázni az Újpes­tet és bent tartani az I. osz­tályban, ami a jelenlegi helyzetet tekintve már siker­nek számít. Ö pedig hozzá­szokott a sikerhez az elmúlt évtizedben. Nem tudom, lesz-e ebGol valami, de az tény, hogy ezekben a napokban ez a téma a futballkörökben. Ugyanúgy, mint annak ide­jén a Marozsán-ügy volt. Hó­napokkal ezelőtt már írtam a Lelátóban arról, hogy Me- zey György mindenképpen szeretné teszerződtetni a sió­fokiak válogatott középpá­lyását. Kezdetben a Siófok Csehit, Csehet és Kámánt kérte érte cserébe, de ezt sokallta a Honvéd. Pénteken kiderült, hogy a pletyka nem volt alaptalan, igaz, csak két játékost kaptak a Balaton- partiak Marozsánért. Elkép­zelhető, hogy pár hét múlva a Verebes-pletykából is való­ság lesz. I l l I l l 5 l Ikarosszal Pécstől-Pécsig! Isztambul városnézés, félpanzió 6 nap ápr. 14-19. ápr. 21-26. 5999Ft Bécs 1 nap ápr. 2., 11. 700Ft Tengerparti üdülések: Görögország 10 nap apartman aug. 2-11. 120DEM + 5300Ft Opatija szállóban, félpanzióvai 10 nap július 12-21. ______________________12.400Ft U jü! Kisázsiai kiskörút Pécs-Edirne-Canakkale-Trója-Assos-Kücükkuyu (tengerpart)Buzsa-lsztambul-Edirne-Pécs 9 nap Városnézések, idegenvezetés félpanzióval, szállóban 13.000Ft Várjuk szíves jelentkezésüket az ijj Ikarosz Utazási Irodában íjj Nevelési Központ Apáczai Csere tér 1. Tel.:41-325 ____________________________________ v asarncip 7 Toyota Celicán a Scuderia Sopianae Hazai bemutatkozás a Salgó Ralin Valamennyi Mitropa Kupa futamon részt vesz a Keszler—Galgóczi páros

Next

/
Oldalképek
Tartalom