Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-26 / 83. szám
1991. március 26., kedd aj Dunántúli napló Történelemből felvételizőknek ajánljuk H tervezett atomtemetőről Optimális esetben tíz év alatt készülhet el Egy könyv, amely hiányt pótol „Az álta lu nk tervezett hullod ékleralkással 'kapcsolatos hatástanulmányt nem Joészítet- tünlk." Az idézett mondat a Varga Mihály vezérigazgató aláírását viselő és ,,Gondolatok a Kővágószőlősi Körjegyzőség által ismertetett független szakértői bizottság MÉV-et érintő megállapításai kapcsán" címet viselő, március eleijén kelt összefoglalóból való. A mecseki uránlelőhely mélyfe- küjáben kialakítandó veszélyes és radioaktív 'hulladékaik végleges tára főhelyéről van szó. Röviden: az „atomtemetőről". Önmagában ijesztő mondat — ha ki ragadjuk. A kutatások jelenlegi szalkaszáiban azonban felesleges — és nem is lehetséges — egy ilyen hatás- tanulmány elkészítése. mint ahogy karainak ítéli a MÉV a létesítési folyamatot teljes részletességében és összefüggéseiben bemutató modell, vagy a kutatások eddigi eredményéiről készítendő részletes jelentés megfogalmazását is. Ezzel együtt az érintettek már a ringibe lépték. Mindenekelőtt a tervezett létesítmény környezetében lévő falvaik ön- ikormányzatai, az általuk felkért független szakértői bizottság, a 'környezetvédelem auktorai, és persze, maga. a MÉV. * ségből — Kővágószőlős, Kő- vágótöttös, Bakonya és Cserkút polgárai — az Ipari Minisztériumba. December 10-én már megérkezett a válasz:türelmet kérték. Ugyanaznap a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium levelét is felbonthatták, ezt a körjegyzőségen o rendelkezésünk- .e bocsátották. Néhány részlet Balthazár Zsolt főosztály- vezető válaszából: „Egyetértők azzal, hogy az önök térségében működő Me- cséki Ércbányászati Vállalat hogy egy ilyen létesítményért a végső felei ősséget csak az állaim viselheti. De megtudhatjuk a ..Gondolatok"-bál azt is, hogy a geológiai tárolókra - ilyen a tervezett is — vonatkozó hazai előírások, szabványok teljes egészében hiányoznak. Ezzel együtt az a MÉV — néhezen vitatható — álláspontja, hogy szükség van Magyarországon is egy megfelelő geológiai környezetben kialakított és biztonságosan megépített mélységi hulladék- lerakóra, ahol elhelyezhetők ,a kis és közepes aktivitású ra — Ilyen korú nincsen, a kis- cellii agyag jóval fiatalabb, ráadásul ott bányászat sohasem volt, vagyis a tároló megépítését o legelejéről kellene kezdeni, milliárdokat jelentő többletköltséggel. — A lerakó esetében a biztonság szempontjából milyen messzire kell előretekinteni? — Tízezer évre, s erre meg is van a lehetőség. Készítettünk egy úgynevezett neotek- tanlkai morfológiai feltérképezést — az utóbbi egy—'kétmillió év földtani mozgásairól -, Dr. Iliés Judit, az érintett községek körjegyzője: — Az, hogy nekünk a tervezett atamlhulladék-temető nem tetszik — kevés. 'Felkészülten kell ellene érvelnünk, partnerként és nem ellenérdekű félként tárgyalva az ércbányával, anélkül, hogy fef- hergelnértk a környéken élőket. 'Dr. illés tehát nem álkor egy újalbb Ófalut. — Először Pakson hangzott el — folytatja' —, hogy a bo- doi aleurolit alkalmas ilyen anyagok — vagyis atom- és veszélyes hulladékók — végleges áthelyezésére. Közben tudomásunkra jutott: a MÉV már kutatja is a területet. Rögtön megkerestük a bánya- vállalatot információért. Jóllehet, a MÉV a bányatelken belül „azt csinál, amit akar", de ha ebben ellenőrzés nélküli hagyjuk, nem lesz o környékbeliek nők a munkára figyelő szeme, füle, szakértelme. Ezért van szükség a független szakértői bizottságra, akik ér- dékmentes információkat adnak a lakosságinak. Vagyis — amiint ezt kivenni dr. Illés szavaiból — a környéken élőknek van joga a végső döntés meghozatalához, az igen vagy a nem kimondásához. — A múlt év elején a MÉV képviselői már részt vették a fal úgy ű léseken, tájékoztató st adtaik: miként és hol akarják a tárolót létesitemi. Ezzel sem örömet nem ákoztalk, a falvaikban élők sem estek o bánya torkának. Az őszinte, részletes tájékoztatásnak azonban hiányát 'érezték az emberék — állítja a 'körjegyzőnő. * November végén tiltakozó Jevéfet küldtek a négy közvalóban súlyos helyzetet hozott létre o környezet állapotúiban. Ennek a kárnak a helyreállítása a vállalat feladata ... A iMiÉV, mélyen a bányaszint alatt kutatásokat kíván folytatni radioaktiv hulladékok lerakására. (A főosztályvezető levele nem említi külön a veszélyes hulladékokat.) Tájékoztatom önöket arról, hogy tárcánk ezt a kutatást — elsősorban nem is környezetvédelmi, hö'nem gazdasági ókokból — nem támogatja ... iÉn magom, személy szerint nem vagyok orról meggyőződve, hogy a radioaktiv hulladékók legjobb elhelyezési módja o MÉV elképzelései szerinti mélységi lerakás, de a kérdés nyitott, mert megoldás egyelőre nincsen." És - jegyzi meg még levelében Balthazár Zsolt — a környezetvédelmi hatóságoknak a környéken élők alktiv közreműködésével kell o károk' félszámolását kikényszeríteni a MÉV-től, illetve: az alapvető hibát az ország akkori vezetése követte el, amikor úgy engedte az atomerőmű 1-es blokkját üzembe helyezni, hogy nem oldották meg időben a radioaktív hulladékok lerakását. Mindkét megjegyzés a labda továbbadásának tűnik — igaz voltok Offenere —, egyik előre, a másik vissza .. . Térjünk vissza a „Gondolatok" Ahol. A MÉV célja elsősorban nem üzleti jellegű vállalkozás volt - szögezi le a vezérigazgató o tervezett atomtemetővel kapcsolatban —, npha nem .tagadható, hogy egy működő hulladéktároló az uránbányászat gazdaságosságára kedvezően ihatna. Utal arra is, dioaktiv hulladékok. A MÉV bányatelkén meglévő nagy kiterjedésű, 8Ö0 méter .vastag penmli aleurofitf onmáció a rra is alkalmasnak látszik, hogy a radioaktív hulladéktárolótól elkülönítve o különösen veszélyes, lerakható toxikus hulladékok ólhelyezését is megoldják. Ez tehát o MÉV álláspontja. * De milyen ez a ibodai aleurolit? Miért alkalmas a lerakó befogadására? Dr. Majoros Györgynek, a MÉV főgeoíágusának véleményét kértük. (Szükségesnek tartjuk megjegyezni: a földtani kutatásokban a MÉV szalkemlbere is csak elfogulatlan lehet, nemcsak szakmai presztízse, tisztessége okán. Azért is, mert geológiai ítéletüket is kontroll alá veszi a független szakértői bizottság.) — Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni: ennék a kőzetnek a tudományos neve „Ibodai", de ez nem azt jelenti, hogy Bodán lenne a lerakó, hanem azt, hogy itt kerül a felszínre ez a legkevesebb 150 négyzetkilométer nagyságú és minimum 800 méter vastagságú aleurolit-összlet. 240 millió éves, homogén, rendkívül tömör agyagkő. Vízáteresztő képességére jellemző: a fedőjében — de mór ez is vagy 300 méterrel van mélyébben, mint a bányászat szintje — a kutatások során egy repedésben megjelent a víz. Kiderült: a,z 1000 méteres mélységbe 30 000 év alatt jutott el a felszínről. — Van máshol is Magyarországon ilyen kőzet? s ez azt jelzi, hogy hosszúhosszú évezredekre előre nyugalmat tudunk a térségnek prognosztizálni. . - Vagyis a terület teljesen löld rengés biztos ? — 'Pontosan. Amihez hozzáteszem: sehol o világon nincsen olyan adat, ta'pasztalat, hogy mélységi bányáik kárt szenvedtek vólna földrengéstől : az ugyanis a felszínen rombol. Azt is szeretném megjegyezni, hogy - bármily meghökkentő is — a radioaktív hulladékok tulajdonképpen környezetbarátok, amennyiben egy idő után egyszerűen elbomlanak, veszélytelenné válnak. Ha ez a folyamat nagy mélységben - a lerakóban — megy végbe, minden fenyegetettséget ki lehet zárni. A toxikus anyagókkal mása helyzet: bem tudjuk, hosszú idő alatt milyen kémiai folyamatok mehetnek végbe. — 2001 -ben le kell állítani a paksi 1 -es blokkot. Lehet, akkor már a szovjetek nem fogadják az erősen szennyezett radioaktiv hulladékokat. Ezek is elhelyezhetőek a MÉV javaslatában szereplő lerakóban? — Szerintünk igen, de ez jelenlegi programunkban nem szerepel. A gondot ayariban nem lehet a szőnyeg alá söpörni. A nemzetközi gyakorlatban minden országnak .magának kell gondoskodnia az ilyen hulladékok elhelyezéséről is. Nékem mindenesetre az ai véleményem: ebből a szempontból a bodai aleurolit a jövőben nagyobb kincset jelent majd az országnak — mint maga az urán. Mészáros Attila „A történelmet nem átírni, végre megírni kell" Március végén jelenik meg a Pécs-Baranyai Értelmiségi Klub gondozásában dr. Horváth Csaba, a JPTE egyetemi adjunktusának munkája: „Történelem - felkészítő; teszt- és segédkönyv" felvételizők és érettségizők számára. A kétkötetes mű történelemoktatásunk hiátusait pótolja, objektív, történelmi folyamatokban gondolkodó, összefüggéseket, törvényszerűségeket felismerő történelemszemlélet kialakítását segíti elő, s egyben hatékony segédeszköz a történelemből felvételizők számára. A rendszerváltást a társadalomtudományok érzik meg a legjobban. Ezek közül is talán a legsérülékenyebb a történet- tudomány, állandó változásaival messze a legnagyobb károsodást idézte elő a történelmi, a politikai és a nemzettudatban. Ez is kelet-európai sajátosság: a politikai kurzus változásait követték a múlt átírásai, hiszen eredetileg egyik rendszer sem lévén stabil, pozíciója megszilárdítását múltbéli, utólagos legitimizációjá- bal igyekezett erősíteni. Természetes, hogy a természettudo- (pányokban ilyen törés nem fordulhatott elő. Lehet-e például 'kapitalista vagy kommunista matematika? Képzeljük el a 2+2 alaoián. Tőkés szemléletben - főleg válság idején 2+2 — 3. uraim. Kommunista felfogásban az evidens, hoay 5. de ha túlteliesitjük a tervet, lehet 6, sőt 7 (határ a csillagos ég). — Tanár úr! Nem korai a rendszerváltás kellős közepén kiadni ezt a könyvet? Tudom, a lelvételizőknek nagyon nagy szükség lehet egy ehhez hasonló, új szemléletű kiadványra, de előfordulhat, hogy a politikai vezetés később, a saját igényei szerinti történelem- könyvet irat, s azt teszi hivatalossá ... — Vajon utánagandoltaik-e már, hogy az élő nemzedékek hányféle történelmet tanultak? Nyugdíjas korosztályaink még a Horthy-rendszer iskoláiban izivták magukba a kultúrfö- lényről, a védőbástyáról, az Integer 'Magyarországról szóló tanítást, megspékelve egy kis baloldal- és líberáíisejleoes- séggel, egy kis antiszemitizmussal. Az 50-es korosztály megtudhatta, hogy valójában fasiszták, csatlósok és bűnös nemzet vagyunk, és csakis a kommunista mozgalom hozhat megváltást és tisztulást. A 40-esék túlestek történelmi hőseink deberoizálásán, és „élvezték" a fejlett szocializmust. A 20-as, 30-as generáción pedig már a végeredmény is le-- olvasható, a totális közöny, kötöm bösség a történelmi értékek iránt, és a „dupla gond” kiirtott és kioltott minden értékeset. — Ez tán nem kizárólag magyarországi sajátosság. Ha az surópai országok ifjúságát vesszük alapul, valószínűleg mindenütt ugyanez a helyzet, gaz, az ok mindenhol más és más. Már ami keletet és nyugatot illeti. . . Mert szűkebb környezetünkben az alapvető kérdés tán a hazudozás lehetett.- Pedig a puha diktatúra árnyaltan fogalmazott, az is igaz viszont, hogy kötötte a „proletár internacionalizmus". Mérföldkőnek számított 1917. dktóber, és Kádárék „illegitim hatalomra jutása", szinte kényszerítőén követelte, hogy ennek a közelmúltba hozott legitimitását bizonyíthassa. így teremtődött meg a mítosz az erős, bár illegalitásban működő kommunista pártról, az antifasiszta ellenállásról. 1945-től tolonganak a partizánok Magyarországon, de ma mi a helyzet? 1991-et írunk, és ismét tolonganak az ellenállók - csak éppen más beállítódással. A történelmet nem átírni, végre megírni kell.- Újra az alapkérdéshez jutottunk vissza, hiszen a történelmet mindig is a mindenkori hatalmi viszonyoknak megfelelően manipulálták. Mi á biztosíték arra, hogy ezentúl másképp' lesz minden?- Történelemoktatásunk alapvető problémája, hogy nincsen történelemoktatás. Amíg a — kisebbségtől eltérően — e címen legfeljebb egy-egy lecke felolvasása folyik, amíg elszigetelten, részekre osztva oktatunk, ómig a „pún háborúkból az elefántok létszáma a legfontosabb", amíg az, hogy pontosan miikor volt a véres csütörtök, pénték, szombat, hogy mikor volt a krahácsi csata, és hogy hívták a Lakinger Béla birkái ót, amíg a mennyiségi szemlélet az uralkodó és nem a minőség, addig csak mosolyogni lehet a történelemoktatás hazai helyzetén ...- Az ön által irt „Történelem - felkészítő, teszt- és segédkönyv" mennyiben tud segíteni a lelvételizőknek és érettségire készülőknek?- Elsősorban: nem szabad összetéveszteni a hagyományos tesztkönyvékkel. Már a címe is utal rá - kézikönyv, ergo segéd- és felkészitőkönyv. Természetesen nem pótolhatja a történelmi alapismereteket, de őzt sokrétűbbé, stabilabbá teheti. Az első kötet 22 részben a történelmi korokat dolgozza (fel úgy, hogy egy fejezet példáján lemérhető, mennyire tud megfelelni a jelölt a számos követelménynek. A második kötet pedig a tudás ellenőr- késére jó. P. Zs.
