Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-26 / 83. szám
1991. március 26., kedd uj Dunántúli napló 3 Készül a felsőoktatási törvénytervezet Mit támogat a Világbank? Készül a felsőoktatási törvény tervezete, amelyhez ma már számos koncepció forog közkézen. Ahogy Ladányi Andor, az Oktatáskutató Intézet szaktanácsadója, a törvény- előkészítő bizottság egyik tagja megjegyezte, szinte újabb bizottságot kell alakítani a koncepciók koordinálására. Mindenesetre jó, hogy van idő kiérlelni a törvénytervezetet, mert csak egy év múlva kerül a parlament elé. A szakmai viták sorozatában a napokban a pécsi szocialista klubban mondta el véleményét Ormos Mária akadémikus, a JPTE rektora és Ladányi Andor is. Mitől szenvednek ma az egyetemek? Mindenekelőtt a technikai felszereltség hiányától, ami magában foglalja a könyvek és mindenféle eszközök hiányát is. A rossz infrastruktúra a pénz szűke miatt ezekben a hónapokban nem változtatható meg, hiszen idén is maradványgazdálkodás van az oktatásban. A rektorasz- szony az egyetemek további betegséggócaiként elsősorban a szétszórtságot említette, ami Pécsett különösen jellemző, ez az anyagi és szellemi tőke pazarlásával jár. Pécsett tapasztalható, mint az ország bármely egyetemén, az elmaradottság a tudományos kutatásban. Vannak ugyan eredményeket felmutató központok, de az egész intézményre ez sajnos, nem jellemző. Oka ennek elsősorban az, hogy hibás szemlélettel kiemelték az egyetemekről a tudományos kutatást, és szakembergyártó intézményekké tették őket. E hatás jól nyomon követhető a motiváció hiányában is, amely jellemzi az oktatókat és hallgatókat ögy- aránt. A hallgatók egsizmus- nak nevezik azt az állapotot, miszerint elegendő az elégséges, akit egyszer felvettek bz egyetemre, „semmi sem menti meg attól, hogy el is végezze". Az utóbbi . két-há- rom évben változott a kép Pécsett, a hallgatók 10 százaléka elindult a szakmai versenyben. Hozzájárult ehhez az is, hogy kitárultak a lehetőségek a külföldi ösztöndíjakban. A hazai piac még nem ösztönöz. Ormos Mária elrontott generációnak nevezte azt a 40- 50 . éves oktatói nemzedéket, aki saját hibáján kívül már nem tud megfelelni a verseny követelményeinek. A kiutat adó remények között említette, hogy kezdenek kinyílni a pénzügyi csatornák. A Világbank hazai felsőoktatást támogató hitelét a magyar kormány devizában, támogatta meg. Ez azt jelenti, hogy amíg a Világbank a szerkezetátalakítást, infrastruktúrát, modernizálást támogatja, a kormány a renoválást és a bővítést pénzeli. Ráadásul a Világbank a három vidéki - Debrecen, Szeged, Pécs - egységes egyetemet támogatja. Egyébként a törvényt előkészítendő a rektori konferencia (rektorok, főigazgatók tanácsa) az egyetemek egységesítését, racionalizálását tekinti célnak, vélhetően ez lesz a törvény alap- koncepciója is. Az más kérdés, hogy milyen szerkezetben valósítják meg, remélhetőleg a régiók számára a leg- elfogadhatóbbat. Ugyanakkor létrejött a Magyar Tudományos Akadémiával a megegyezés abban, hogy az 'első tudományos fokozatot az egyetemek adhassák ki. Ez óriási húzóerőt jelent majd, és növeli az egyetemek presztízsét. Megjelent a koncepciókban, hogy három év alatt kellene elérni az egyetemeken, hogy az oktatói kar 10 százaléka rendelkezzen nagydoktori tudományos fokozattal. Ezt az elképzelést szinte lehetetlen megvalósítani, legalább 10-15 év kell az új oktatói gárda kiképzéséhez. És ehhez nem lehet újra gyorstalpalóra gondolni, mindenképpen be kell hozni a külföldi szakembereket is. Óriási ellentmondás feszül emögött, mert amikorra az egyetemi képzés feltételei kiépíthetők, csökken a demográfiai hullám, holott ma vagy legalább a következő években lenne szükség a diákságnak létszámban is a mostaninál jóval több lehetőséget adni. Ladányi Andor arra figyelmeztetett: mielőtt bármiféle koncepció készül; azt kellene tisztázni, milyen egyetemekhez akarunk felzárkózni, hiszen Európában igen széles skálát mutatnak az intézmények. Meglévő értékeinket kellene kiindulópontnak tekinteni, mert önmagáért beszél az a tény, hogy háromezer külföldi diák tanul nálunk, és az a tapasztalat, hogy Magyarországon jóval színvonalasabb a középiskolai előképzés, mint másutt. Ez mindenképpen alap, amikor a diplomák átválthatóságát szorgalmazzuk. Az egyetemi demokrácia kérdésében a szaktanácsadó követelménynek tekinti a készülő törvénytervezetben, hogy szűnjön meg a minisztériumi irányítás, az alapvető kérdéseket törvény szabályozza, a mostani rendeletek, időnként leiratok helyett. A felsőoktatási tanács legyen nagyon fontos szerv az egyetemek életében, sőt, egy felsőoktatási érdekegyeztető fórum létrehívását is szorgalmazza, hozzátéve, hogy a létesítendő fórumokból a hallgatókat nem szabad kihagyni. Végül visszakanyarodva a finanszírozás kérdéséhez, miközben a szakemberek a koncepcióról vitáznak, az egyetemeken számolják a napokat, ki tudnak-e jönni a pénzükből a hónap végéig, vagy a télen kell-e szénszünetet bevezetni? Információink szerint Kupa Mihály pénzügyminiszter rövidesen tárgyal az egyetemek gazdasági vezetőivel, miként lehetne az áldatlan helyzeten javítani. Gáldonyi M. Több szem többet lát a bíróságon is Dr. Csatlós Loránd Fotó: Proksza L. Bíróból népi ülnök Mire jó a laikus szaktudás és miért fontos? A helyzet jó néhány megyében katasztrofálisnak mogd- ható, és az igazságszolgáltatás működését veszélyezteti: március végéig 11 és fél ezer új népi ülnököt kellene megválasztani, de ezidáig kétharmadukat sem sikerült. Pedig a jelenlegi szabályok szerint mind a polgári, mind a büntető bírósági ügyek felét népi ülnökökkel kell tárgyalni. Baranyában és Pécsett, a megválasztott népi ülnökök számát tekintve jóval kedvezőbb a helyzet, mint például Somogy megyében, de azért rózsásnak sem nevezhető. Jellemző arány, hogy Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a különböző bíróságokba összesen 185 népi ülnököt kellett volna megválasztania, de csak 133-at tudott, mert ezidáig ennyi személyt jelöltek. Köztük, dr. Csatlós Lorándot, oki aligha lesz „Bólogató János” népi ülnökként, viszont kérdéses, hogy személyében valóban „laikus elem" kerül-e a bírósági tanácsokba, hiszen több évtizedes bírói pálya áll mögötte. Nyolc évvel ezelőtti nyugdíjba vonulásáig például 20 éven át a Baranya Megyei Bíróság egyik fellebbviteli tanácsát vezette. Híresen és elismerten alapos, körültekintő bíró volt. — Egész életemet a büntetőjoggal foglalkozva töltöttem el, de nyolc évvel a nyugállományba vonulásom után már nem tarthatom magam naprakész tudásúnak a hatályos büntetőjogi szabályokban sem, nem is beszélve a polgári jog területeiről, amelyekkel a szakvizsgám letétele után bíróként nem volt úgyszólván semmi dolíjom. Ilyen értelemben nyugállományú bíróként is laikus népi ülnök lehetek, hiszen a jogszabályok naprakész ismerete a szakbíró feladata - oszlatja el a kételyt dr. Csatlós Loránd. — Pályájának utolsó . húsz évében fellebbviteli tanácsot vezetett, ahol csak szakbírók tevékenykednek, tehát nem lehet elfogult a népi ülnökkel szemben se pro, se kontra. Miben látja szerepük jelentőségét? — Rengeteget segíthet a népi ülnök a szakbírónak laikus szaktudásával a szakvélemények megítélésekbe A több szem többlet lát alapon a bizonyítékok értékelésében, a büntető ügyekben pedig az enyhítő és súlyosbító körülmények feltárásában. Annál is inkább fontos ez a szerep, mert a bírák ma rendkívül túlterheltek. Hatályos jogszabályaink szerint a fellebbviteli bíróság a jogszabályok alkalmazását és helyes alkalmazását vizsgálja, s nem bírálhatja felül, hogy első fokon a bíróság mit fogadott el bizonyítékként vagy tanúvallomásként. — Hd választhatna, milyen ügyekben szerepelne leginkább népi ülnökként? — Tudomásom szerint nincs mód ilyen választásra. Halenne, legszívesebben polgári ügyekben szerepelnék, illetve olyan büntető ügyekben, amelyekben jól kamatoztathatnám élettapasztalataimon túl műszaki érdeklődésem alapján, hobbi szinten szerzett laikus szakismereteimet. Húsz éven át másodfokon az én bírói tanácsom elé került minden baleseti ügy Baranyából. — Ha bíró lennék, engem aggasztana, ha olyan tapasztalt, egykori bíró lenne a népi ülnököm, mint ön. — Aztán az első tárgyalás után rájönne, hogy ez a félelem indokolatlan. D. I. JE Egymást r • a ff | •• | érintő korok Ezen a kellemesen meleg tavaszelőn az ember a nap sugaraiból már a nyarat is kiérzi. Előretekint. Látja a visszametszett tőkén az új hajtásokat, leveleket, s talán már a termést is, bár tudva, hogy addig hányszor kell még a megszokott mozdulattal a hátára emelni a színültig telt permetezőkannát, vállalja kiskertjének minden kínját és örömét. Hogyne váNalná. Hiszen biztosabban lépked a gyümölcsfák között az elmúlt években felgyülemlett tapasztalatok okán. A még holt, de életbe induló ágak újraiga- zítása, a fák koronáinak tavaly elmulasztott, de a tavalyi szemlélődésekben megérlelt átrendezése-újraformálá- sa csak a metszőollót-lapfű- részt tartó kéz próbatétele, hisz gondolatban már ki tudja hányszor elvégezte azt. íjjraigazítjuk a közös mezsgyén a szomszédjogokat is; a magunkban-perlekedé- sünk konszenzusra vált. Kiteljesül a ma oly sokat citált liberalizmusunk kétszáz- egynéhány négyszögöl és a tulajdoni lap biztosította korlátok között. Itt tán soha, vagy legfeljebb nagyritkán botlunk szándékaink és érdekeink ellen valóba, s lehetőségünk sincs kiprovokálni azt. Kölyökkoromban, emlékeiben is nagyszerű nagyapám sokat szólt az emberi kapcsolatokról; mint megátalkodott értelmiségi sajátos etikaórákat adott. S tudtam mindig, hogy miért mondja pont aznap, pont akkor, amit mond. Beszélt a becsületről, emberi kapcsolatokról, s arról, amit az ember szabadságnak, illetve szabadosságnak nevez. Sose felejtem el: papírlapra pontokat tett, a pontok köré köröket, s elmagyarázta, minden pont egy ember, s minden kör azé az egy emberé, szabadságának, akaratának, szándékának, lehetőségeinek határa. E körök legfeljebb érinthetik egymást. Mert ha már metszik, terjeszkednek, már falják a másikat, akkor beszélünk békétlenségről, más szándéka ellen valóról. Ilyenkor ütköznek ál- mok-vágyak. S a kölcsönös tisztelet, a legszebb erények egyike; illik időnként megérteni, elfogadni más szándékát és gondolatát, még ha nehezére is esik az embernek. (Ma erre mondják: tolerancia.) Azóta tudom, hogy lehe- tőségeim-lehetőségeink is ilyen körökkel szabdalt mezőn vannak kimérve. Hol na- gyobbon, hol kisebben. Néhol csak kétszázegynéhány négyszögölön, hegyre fölfutó, teraszokkal megtartott kiskertekben,. ahol a munka után az ember a lebukó nap sugaraiból már a nyarat is kiérzi. S látja talán, hogy a visszametszett ágak némelyike újabb metszést kívánna, de nem nyúl hozzá, pedig gondolatban néhányszor már elvégezte azt. Kozma Ferenc Közoktatási Alapítvány - új gazdával A Baranya Megyei Tanács még egy korábbi, 1989-es határozat alapján létesített '1 millió forint alaptőkével induló, 1990. január elsejével életbe lépő alapítványt közép- iskolás diákok támogatósára. Az alapítvány kamataiból idegen nyelvek tanulásához, más népek kultúrájának megismeréséhez kíván hozzájárulni. Ez a támogatás közvetett; Itéhetséges, az idegen nyelv tanulásában eredményt elérő d’iákák külföldi utazásait, tanfolyami költségeit szeretné kiegészíteni, esetleg fedezni. Az Írásban benyújtandó pályázatok tartalmi követelményei is ennek megfelelőek; részletezniük kell a külföldi nyelvtanulás helyét, időtartamát, az utazás költséaét és az idegen nyelv tanulásában addig elért szintet is. Ez utóbbiba a versenyeken, pályázatokon, nyelvvizsgáikon elért eredmények, minősítések is beletartoznak. Pályázni egyénileg és osooortosan (kisebb közösségéknek) is lehet, ielenfkez- Ihetnek a meayei középiskolák negyedikesei is. A megyei művelődési osztály tavaly valamennyi középiskolának megküldte a Közoktatási Alapítvány pályázati kiírását, a pályázatok beadásának határideje 1990. december eleje volt. Az erkölcsi, anyagi támogatásra nyitott alapítvány új gazdája és gondozója, a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet, ezen bélül is a dr. Kallós Miklósné által vezetett kuratórium, új határidőt — 1991. április 15-ét - jelöli ímeg és tesz most közzé a pályázatok beadására, mert a korábbiak nem érkeztek meg időiben a megyei művelődési Osztályra. A módosításnak megfelelően a pályázatokat is á Baranya Megyei Pedagógiai Intézetnék (7621 Pécs, Széchenyi tér 9.) kell címezni. Itt ötfős kuratórium, dr. Kallós Miklósné mellett Kolbach Ferenc- né (Kisfaludy G.), Molnár Katalin (Apáczai Nevelési Központ Gimnáziuma), Peák Teréz KKodály Zoltán Gimnázium) és Rózsahegyi Ágnes (JPTE Gyakorló Gimnáziuma) dönt a pénztámogatások odaítéléséről. B. R. Koncert Bartók Béla emlékére A száztíz éve született Bartók Béla emlékére rendeznek koncertet ma, kedden este 7 órai kezdettel Pécsett, a Csontvá- ry Múzeumban. A hangj versenyen fellépnek a Pécsi Zeneművészeti Főiskola kórusa és kamarazenekara, a Pécsi Bartók Béla Leánykor, valamint a Kapos Volkál, vezényel Kertész Attila karnagy. A nagy zenéköltő művészetéről Sasvári Attila, a zeneművészeti főiskola igazgatója tart előadást.
