Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-26 / 83. szám

1991. március 26., kedd uj Dunántúli napló 3 Készül a felsőoktatási törvénytervezet Mit támogat a Világbank? Készül a felsőoktatási tör­vény tervezete, amelyhez ma már számos koncepció forog közkézen. Ahogy Ladányi An­dor, az Oktatáskutató Intézet szaktanácsadója, a törvény- előkészítő bizottság egyik tag­ja megjegyezte, szinte újabb bizottságot kell alakítani a koncepciók koordinálására. Mindenesetre jó, hogy van idő kiérlelni a törvénytervezetet, mert csak egy év múlva kerül a parlament elé. A szakmai viták sorozatá­ban a napokban a pécsi szo­cialista klubban mondta el véleményét Ormos Mária aka­démikus, a JPTE rektora és Ladányi Andor is. Mitől szenvednek ma az egyetemek? Mindenekelőtt a technikai felszereltség hiányá­tól, ami magában foglalja a könyvek és mindenféle eszkö­zök hiányát is. A rossz infra­struktúra a pénz szűke miatt ezekben a hónapokban nem változtatható meg, hiszen idén is maradványgazdálkodás van az oktatásban. A rektorasz- szony az egyetemek további betegséggócaiként elsősorban a szétszórtságot említette, ami Pécsett különösen jellemző, ez az anyagi és szellemi tőke pazarlásával jár. Pécsett tapasztalható, mint az ország bármely egyetemén, az elmaradottság a tudomá­nyos kutatásban. Vannak ugyan eredményeket felmuta­tó központok, de az egész in­tézményre ez sajnos, nem jel­lemző. Oka ennek elsősorban az, hogy hibás szemlélettel ki­emelték az egyetemekről a tudományos kutatást, és szak­embergyártó intézményekké tették őket. E hatás jól nyo­mon követhető a motiváció hiá­nyában is, amely jellemzi az oktatókat és hallgatókat ögy- aránt. A hallgatók egsizmus- nak nevezik azt az állapotot, miszerint elegendő az elég­séges, akit egyszer felvettek bz egyetemre, „semmi sem menti meg attól, hogy el is végezze". Az utóbbi . két-há- rom évben változott a kép Pécsett, a hallgatók 10 száza­léka elindult a szakmai ver­senyben. Hozzájárult ehhez az is, hogy kitárultak a lehető­ségek a külföldi ösztöndíjak­ban. A hazai piac még nem ösztönöz. Ormos Mária elrontott ge­nerációnak nevezte azt a 40- 50 . éves oktatói nemzedéket, aki saját hibáján kívül már nem tud megfelelni a verseny követelményeinek. A kiutat adó remények között említette, hogy kezdenek kinyílni a pénzügyi csatornák. A Világ­bank hazai felsőoktatást tá­mogató hitelét a magyar kor­mány devizában, támogatta meg. Ez azt jelenti, hogy amíg a Világbank a szerkezetátala­kítást, infrastruktúrát, moder­nizálást támogatja, a kormány a renoválást és a bővítést pénzeli. Ráadásul a Világbank a három vidéki - Debrecen, Szeged, Pécs - egységes egye­temet támogatja. Egyébként a törvényt előkészítendő a rek­tori konferencia (rektorok, fő­igazgatók tanácsa) az egye­temek egységesítését, raciona­lizálását tekinti célnak, vél­hetően ez lesz a törvény alap- koncepciója is. Az más kér­dés, hogy milyen szerkezet­ben valósítják meg, remélhe­tőleg a régiók számára a leg- elfogadhatóbbat. Ugyanakkor létrejött a Ma­gyar Tudományos Akadémiá­val a megegyezés abban, hogy az 'első tudományos fo­kozatot az egyetemek adhas­sák ki. Ez óriási húzóerőt je­lent majd, és növeli az egye­temek presztízsét. Megjelent a koncepciókban, hogy három év alatt kellene elérni az egyetemeken, hogy az okta­tói kar 10 százaléka rendel­kezzen nagydoktori tudomá­nyos fokozattal. Ezt az elkép­zelést szinte lehetetlen meg­valósítani, legalább 10-15 év kell az új oktatói gárda ki­képzéséhez. És ehhez nem le­het újra gyorstalpalóra gon­dolni, mindenképpen be kell hozni a külföldi szakembere­ket is. Óriási ellentmondás feszül emögött, mert amikorra az egyetemi képzés feltételei ki­építhetők, csökken a demog­ráfiai hullám, holott ma vagy legalább a következő évek­ben lenne szükség a diákság­nak létszámban is a mosta­ninál jóval több lehetőséget adni. Ladányi Andor arra figyel­meztetett: mielőtt bármiféle koncepció készül; azt kellene tisztázni, milyen egyetemekhez akarunk felzárkózni, hiszen Európában igen széles skálát mutatnak az intézmények. Meglévő értékeinket kellene kiindulópontnak tekinteni, mert önmagáért beszél az a tény, hogy háromezer külföldi diák tanul nálunk, és az a tapasztalat, hogy Magyaror­szágon jóval színvonalasabb a középiskolai előképzés, mint másutt. Ez mindenképpen alap, amikor a diplomák át­válthatóságát szorgalmazzuk. Az egyetemi demokrácia kérdésében a szaktanácsadó követelménynek tekinti a ké­szülő törvénytervezetben, hogy szűnjön meg a minisztériumi irányítás, az alapvető kérdé­seket törvény szabályozza, a mostani rendeletek, időnként leiratok helyett. A felsőokta­tási tanács legyen nagyon fontos szerv az egyetemek életében, sőt, egy felsőokta­tási érdekegyeztető fórum lét­rehívását is szorgalmazza, hoz­zátéve, hogy a létesítendő fó­rumokból a hallgatókat nem szabad kihagyni. Végül visszakanyarodva a finanszírozás kérdéséhez, mi­közben a szakemberek a kon­cepcióról vitáznak, az egye­temeken számolják a napo­kat, ki tudnak-e jönni a pén­zükből a hónap végéig, vagy a télen kell-e szénszünetet be­vezetni? Információink szerint Kupa Mihály pénzügyminisz­ter rövidesen tárgyal az egye­temek gazdasági vezetőivel, miként lehetne az áldatlan helyzeten javítani. Gáldonyi M. Több szem többet lát a bíróságon is Dr. Csatlós Loránd Fotó: Proksza L. Bíróból népi ülnök Mire jó a laikus szaktudás és miért fontos? A helyzet jó néhány megyé­ben katasztrofálisnak mogd- ható, és az igazságszolgálta­tás működését veszélyezteti: március végéig 11 és fél ezer új népi ülnököt kellene meg­választani, de ezidáig két­harmadukat sem sikerült. Pe­dig a jelenlegi szabályok sze­rint mind a polgári, mind a büntető bírósági ügyek felét népi ülnökökkel kell tárgyalni. Baranyában és Pécsett, a megválasztott népi ülnökök számát tekintve jóval kedve­zőbb a helyzet, mint például Somogy megyében, de azért rózsásnak sem nevezhető. Jel­lemző arány, hogy Pécs Me­gyei Jogú Város Közgyűlésé­nek a különböző bíróságokba összesen 185 népi ülnököt kel­lett volna megválasztania, de csak 133-at tudott, mert ez­idáig ennyi személyt jelöltek. Köztük, dr. Csatlós Lorándot, oki aligha lesz „Bólogató Já­nos” népi ülnökként, viszont kérdéses, hogy személyében valóban „laikus elem" kerül-e a bírósági tanácsokba, hiszen több évtizedes bírói pálya áll mögötte. Nyolc évvel ezelőtti nyugdíjba vonulásáig például 20 éven át a Baranya Megyei Bíróság egyik fellebbviteli ta­nácsát vezette. Híresen és el­ismerten alapos, körültekintő bíró volt. — Egész életemet a büntető­joggal foglalkozva töltöttem el, de nyolc évvel a nyugállo­mányba vonulásom után már nem tarthatom magam napra­kész tudásúnak a hatályos büntetőjogi szabályokban sem, nem is beszélve a polgári jog területeiről, amelyekkel a szak­vizsgám letétele után bíróként nem volt úgyszólván semmi dolíjom. Ilyen értelemben nyugállományú bíróként is lai­kus népi ülnök lehetek, hiszen a jogszabályok naprakész is­merete a szakbíró feladata - oszlatja el a kételyt dr. Csatlós Loránd. — Pályájának utolsó . húsz évében fellebbviteli tanácsot vezetett, ahol csak szakbírók tevékenykednek, tehát nem le­het elfogult a népi ülnökkel szemben se pro, se kontra. Miben látja szerepük jelentő­ségét? — Rengeteget segíthet a népi ülnök a szakbírónak lai­kus szaktudásával a szakvéle­mények megítélésekbe A több szem többlet lát alapon a bi­zonyítékok értékelésében, a büntető ügyekben pedig az enyhítő és súlyosbító körülmé­nyek feltárásában. Annál is inkább fontos ez a szerep, mert a bírák ma rendkívül túl­terheltek. Hatályos jogszabá­lyaink szerint a fellebbviteli bí­róság a jogszabályok alkalma­zását és helyes alkalmazását vizsgálja, s nem bírálhatja fe­lül, hogy első fokon a bíróság mit fogadott el bizonyítékként vagy tanúvallomásként. — Hd választhatna, milyen ügyekben szerepelne leginkább népi ülnökként? — Tudomásom szerint nincs mód ilyen választásra. Halen­ne, legszívesebben polgári ügyekben szerepelnék, illetve olyan büntető ügyekben, ame­lyekben jól kamatoztathatnám élettapasztalataimon túl mű­szaki érdeklődésem alapján, hobbi szinten szerzett laikus szakismereteimet. Húsz éven át másodfokon az én bírói ta­nácsom elé került minden bal­eseti ügy Baranyából. — Ha bíró lennék, engem aggasztana, ha olyan tapasz­talt, egykori bíró lenne a népi ülnököm, mint ön. — Aztán az első tárgyalás után rájönne, hogy ez a féle­lem indokolatlan. D. I. JE Egymást r • a ff | •• | érintő korok Ezen a kellemesen meleg tavaszelőn az ember a nap sugaraiból már a nyarat is kiérzi. Előretekint. Látja a visszametszett tőkén az új hajtásokat, leveleket, s talán már a termést is, bár tudva, hogy addig hányszor kell még a megszokott mozdu­lattal a hátára emelni a színültig telt permetezőkan­nát, vállalja kiskertjének minden kínját és örömét. Hogyne váNalná. Hiszen biz­tosabban lépked a gyümölcs­fák között az elmúlt évek­ben felgyülemlett tapasztala­tok okán. A még holt, de életbe induló ágak újraiga- zítása, a fák koronáinak ta­valy elmulasztott, de a tava­lyi szemlélődésekben megér­lelt átrendezése-újraformálá- sa csak a metszőollót-lapfű- részt tartó kéz próbatétele, hisz gondolatban már ki tudja hányszor elvégezte azt. íjjraigazítjuk a közös mezsgyén a szomszédjogokat is; a magunkban-perlekedé- sünk konszenzusra vált. Kiteljesül a ma oly sokat citált liberalizmusunk kétszáz- egynéhány négyszögöl és a tulajdoni lap biztosította kor­látok között. Itt tán soha, vagy legfeljebb nagyritkán botlunk szándékaink és ér­dekeink ellen valóba, s lehe­tőségünk sincs kiprovokálni azt. Kölyökkoromban, emlé­keiben is nagyszerű nagy­apám sokat szólt az emberi kapcsolatokról; mint meg­átalkodott értelmiségi sajá­tos etikaórákat adott. S tud­tam mindig, hogy miért mondja pont aznap, pont akkor, amit mond. Beszélt a becsületről, emberi kapcso­latokról, s arról, amit az em­ber szabadságnak, illetve szabadosságnak nevez. Sose felejtem el: papírlapra pon­tokat tett, a pontok köré kö­röket, s elmagyarázta, min­den pont egy ember, s min­den kör azé az egy emberé, szabadságának, akaratának, szándékának, lehetőségei­nek határa. E körök legfel­jebb érinthetik egymást. Mert ha már metszik, terjeszked­nek, már falják a másikat, akkor beszélünk békétlenség­ről, más szándéka ellen va­lóról. Ilyenkor ütköznek ál- mok-vágyak. S a kölcsönös tisztelet, a legszebb erények egyike; illik időnként meg­érteni, elfogadni más szán­dékát és gondolatát, még ha nehezére is esik az ember­nek. (Ma erre mondják: to­lerancia.) Azóta tudom, hogy lehe- tőségeim-lehetőségeink is ilyen körökkel szabdalt me­zőn vannak kimérve. Hol na- gyobbon, hol kisebben. Né­hol csak kétszázegynéhány négyszögölön, hegyre fölfutó, teraszokkal megtartott kis­kertekben,. ahol a munka után az ember a lebukó nap sugaraiból már a nyarat is kiérzi. S látja talán, hogy a visszametszett ágak némelyi­ke újabb metszést kívánna, de nem nyúl hozzá, pedig gondolatban néhányszor már elvégezte azt. Kozma Ferenc Közoktatási Alapítvány - új gazdával A Baranya Megyei Tanács még egy korábbi, 1989-es ha­tározat alapján létesített '1 millió forint alaptőkével in­duló, 1990. január elsejével életbe lépő alapítványt közép- iskolás diákok támogatósára. Az alapítvány kamataiból idegen nyelvek tanulásához, más népek kultúrájának meg­ismeréséhez kíván hozzájárul­ni. Ez a támogatás közvetett; Itéhetséges, az idegen nyelv tanulásában eredményt elérő d’iákák külföldi utazásait, tan­folyami költségeit szeretné ki­egészíteni, esetleg fedezni. Az Írásban benyújtandó pá­lyázatok tartalmi követelmé­nyei is ennek megfelelőek; részletezniük kell a külföldi nyelvtanulás helyét, időtarta­mát, az utazás költséaét és az idegen nyelv tanulásában ad­dig elért szintet is. Ez utóbbi­ba a versenyeken, pályázato­kon, nyelvvizsgáikon elért ered­mények, minősítések is bele­tartoznak. Pályázni egyénileg és osooortosan (kisebb közös­ségéknek) is lehet, ielenfkez- Ihetnek a meayei középiskolák negyedikesei is. A megyei művelődési osztály tavaly valamennyi középisko­lának megküldte a Közoktatási Alapítvány pályázati kiírását, a pályázatok beadásának határ­ideje 1990. december eleje volt. Az erkölcsi, anyagi támoga­tásra nyitott alapítvány új gazdája és gondozója, a Ba­ranya Megyei Pedagógiai In­tézet, ezen bélül is a dr. Kal­lós Miklósné által vezetett kuratórium, új határidőt — 1991. április 15-ét - jelöli ímeg és tesz most közzé a pályázatok beadására, mert a korábbiak nem érkeztek meg időiben a megyei művelődési Osztályra. A módosításnak megfelelően a pályázatokat is á Baranya Megyei Pedagógiai Intézetnék (7621 Pécs, Széche­nyi tér 9.) kell címezni. Itt öt­fős kuratórium, dr. Kallós Mik­lósné mellett Kolbach Ferenc- né (Kisfaludy G.), Molnár Ka­talin (Apáczai Nevelési Köz­pont Gimnáziuma), Peák Teréz KKodály Zoltán Gimnázium) és Rózsahegyi Ágnes (JPTE Gya­korló Gimnáziuma) dönt a pénztámogatások odaítéléséről. B. R. Koncert Bartók Béla emlékére A száztíz éve született Bartók Béla emlékére ren­deznek koncertet ma, ked­den este 7 órai kez­dettel Pécsett, a Csontvá- ry Múzeumban. A hangj versenyen fellépnek a Pé­csi Zeneművészeti Főiskola kórusa és kamarazenekara, a Pécsi Bartók Béla Le­ánykor, valamint a Kapos Volkál, vezényel Kertész Attila karnagy. A nagy zenéköltő művészetéről Sasvári Attila, a zenemű­vészeti főiskola igazgatója tart előadást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom