Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-23 / 80. szám
1991. március 23,, szombat űj Dunántúli napló 11 Bicsérd ötleteket ajánl Reprezentatív faluház Bicsérd központjában Proksza László felvételei Ml a Biblia? Az utóbbi években felébredt az érdeklődés a Biblia iránt. Az új katolikus és protestáns kiadások lehetővé teszik olvasását, • de valódi megértéséhez bizonyos fogalmak tisztázása, s a könyv keletkezésének, ■ céljának legalább nagyobb vonalakban vázolt ismerete szükséges. Nézzük hát, valójában mi is ez a könyv. Vér József, Bicsérd fiatal polgármestere az első pillanatokban megfogja a beszélgetőpartnerét odafigyelő nyitottságával. Egyértelmű,- nagyon fontosnak tartja a korrekt partneri kapcsolatokat nemcsak Bicsérd polgáraival, hanem a szomszédos, sok szállal kötődő települések önkormányzataival is. A pénzszűke miatt a nehéz alkudozások időszaka ez a szomszéd települések életében, és őszinte öröm, ha sikerül nagy viták árán is a megegyezés. Az igazán korszerű bicsérdi iskolába és óvodába járnak ugyanis a zóki, bodai és aranyosgadányi gyerekek, akiknek ellátásához szükség van az önkormányzatok között oz elszámolásra. A bicsérdi körjegyzőséghez tartozó Zókkal és Bódéval megszületett az egyezség, de a „hivatalosan" Pellérdhez, ám a mindennapi kapcsolatokban Bicsérdhez kötődő Aranyosgadánnyal még tart az alku, és megnyugtatóan közelednek az álláspontok. Néhány tízezer forint kiadása is nagyon megfontolandó most az önkormányzatoknak. Panaszra lenne bőven okuk, de Vér József és dr. Tallián Frigyes körjegyző nem panaszkodik. Meghökkentő tényeket közölnek: a kormány havonta küldi a települések apanázsát, Bicsérd az évi kétmillió forintot kapja tizenketted részenként. Igenám, de a kiadások nem követhetik ezt az ütemet, így nehezen értik, miért ez a kormány által beépített fék a gazdálkodásukba. Ráadásul a bevételeiket még mindig nem ismerik, mert a törvények híján nem tudni, mi lesz — lesznek-e — az önkormányzati földekkel, hozzónyúlhatnak-e a bolthoz, a kocsmához, más ingatlanhoz? Azt' viszont már jöl látják, hogy a munkanélküliség jelentkezik a 827 lelkes településen nemcsak az önkormányzat várható bevételében, aminek egy része a személyi jövedelemadó, hanem sürgeti a község vezetőit a munkaalkalmak megteremtésére, bevételi források kutatására is. Találó a polgármester megjegyzése: ma a jó gazdálkodás — a takarékosság. Most írnak ki majd pályázatot az iskolaigazgatói posztra. A szakmai program mellett elvárják, hogy a leendő pályázók a gazdasági elképzeléseiket is gondolják át. Emellett igyekeznek megragadni maguk is minden lehetőséget, ajánlották az iskolát és a faluházat a pápa látogatásának idejére fiataloknak kényelmes. Átok ül a Bundestag mindenkori elnökén: már az első megbukott, s még további három társa volt kénytelen idő előtt elbúcsúzni a szövetségi sas alatt elhelyezett üléstermi széktől. Rita Süssmuth lesz az ötödik áldozat? Erich Kohlért menesztették, mert „nagy volt neki az elnöki cipő”: az ő idejében botrány és káosz jellemezte az üléseket, leváltását CDU-s kollégái is sürgették. Köhler nem akart menni, de végül is a jótékony idegösszeroppanás mindent megoldott. A következő két esetben a pénz játszotta a főszerepet: Eugen Gerstenmaier olyan törvény mellett tüsténkedett sikeresen, amely több mint 200 ezer márkát hozott a konyhára, úgyis, mint jóvátételt, mert a „nácik megakadályozták professzori pályafutásában", Rainer Barzel 1,8 millió márka tanácsadói honoráriumot vett fel egy ügyvédi közösségtől, csakhogy e tiszteletre méltó társaság a pártokat pénzelő, s éppen olcsó szállásnak, hiszen Bicsérd tíz percre van Pécstől. Aztán szívesen kiadnák a tágas tornacsarnokot sportegyesületnek, és akár nyári napközinek is, amelyhez komfon- tos lehetőséget ad a jól felszerelt konyha. És mennyire fontosak a kapcsolatok! A sportkört és az iskolát is támogatja egy-egy cég, vállalkozó pénzzel, felszereléssel. Szomorú döntés, de belátó megértésre talált: április elsejétől bezárják a nyugdíjasok klubját, de az itt eddig elköltött pénz ’jó részét a nehéz helyzetben élők házi gondozására fordítják. Talán e megértést az is segítette, hogy a szociális gondok megoldását öttagú szociális és népjóléti ezért rossz hírbe keveredett Flick-céghez tartózott. Philipp Jenningert, a negyedik bukottat elhagyta a jóízlés és a politikai tapintat: a zsidóellenes- pogromok ötvenedik év fordulóját találta alkalmas időpontnak arra, hogy megértést tanúsítson Hitlerék iránt. És Rita Süssmuth? Az ö botránya messze nem ilyen horderejű, mégis számon- kérhető rajta a szavak és a tettek harmóniájának szájából oly sokat elhangzó intelme. Ha Rita Süssmuthon múlna, róla mintáznák meg az erkölcsi tökéletesség szobrát. „Lovely Rita" („Aranyos Rita”) — Így nevezik háta mögött a pedáns elnöknőt, aki Jennin- gertől vette át az elnöki ko- lompot, de az össznémet Bundestag elnökének posztját is sikeresen pályázta meg. „Megszerettem a munkát" — nyilatkozta röviddel a választások előtt, amikor a csata még kétesélyes volt. Az ellenlábas, Lothar De Maiziere, az utolsó keletnémet minisztercsoportra bízták. Viszont az idősek klubja is talán rövidesen elosztható bevételt hoz az önkormányzatnak, mert ajánlják a helyiséget iparosoknak, vállalkozóknak. Nagyon várják a vállalkozókat Bicsérdre, akiket talán vonz a helyi adómentesség, a felkínált ipari, a kialakitandó építési terület is, ahová fészket lehet rakni. És talán nem utolsósorban a község ötletekben gazdag, vállalkozó szellemű vezetése. Sok mindenre mozdulnak Bicsérd polgárai. A közelmúltban lelkes részvétellel alakították meg az önvédelmi csoportot Kunyik Ferenc vezetésével és Kelemen György zászlós, körzeti megbízott segítségével. Érdekelt ebben az áfész, elnök azonban nem volt képes megszabadulni attól a gyanútól, hogy nemcsak szóba állt a kelet-berlini belügyminisztérium embereivel, de dolgozott is nekik. A CDU-s Süssmuth utcahosszal győzött, március közepéig zavartalanul pásztor- kodhatott a Bundestag 662 fős nyája felett. Mígnem a Stern Magazin meg nem jelentette beszámolóját Süssmuth szolgálati kocsijairól. Merthogy három van neki — de a baj nem ez, „egyszerre úgyis csak egybe tud beülni". Az egyiket, egy „kiselejtezésre érdemes" 1986- os Mercedest két éve • a férj, Hans használja. A Bundestag elnökének személyére utaló rendszámot leszerelték, s ami igazán kiváltotta a felhördülést: Hans Süssmuth havonta a benzinszámlát is elszámoltatta - mindezt Rita és Hans havi 40 ezer márkás jövedelme mellett. „Ha valaki ráirányította volna figyelmemet a rendező elvekre, nem csináltam volna ilyesmit" — nyilata tsz és a kutató állomás is, mert a község önkéntesei odafigyelnek a gazdaságok környékére is. Bizonyára sikeres együttműködés lesz, úgy hallottam, az emberek befogadták a nemrég idekerült fiatal rendőrt, határozott, becsületes magata rtásáért. Ezernyi gondjuk mellett adni, támogatni is képesek az emberek. Jgy tűnik befogadják a „Fogd a kezem" Alapítványt, amely az értelmi fogyatékos gyerekeknek keres foglalkoztatót. Amit nem kaphattak meg másutt, a bicsérdi polgármester szándéknyilatkozatot tett a letelepítésükről, hogy lehetőségük legyen más támogatásért is folyamodni. Vér József minden lapra maga iratkozott fel elsőként, ahol a faluban kitették az adomány- gyűjtő iveket, a bicsérdiek és a környékbeliek húszezer forintot adtak össze a gyerekek javára. Most azon gondolkodik a polgármester és a körjegyző, miként lehetne szaporítani a pénzt és máris körvonalazódik egy tavaszi jótékonysági bál, amelyhez máris van sok jelentkező és ötlet. Biztosan meglesz. És a gyerekek számíthatnak itt a letelepedés mellett segítségre a foglalkoztatásuk megszervezésében is. Próbálom tettenérni, miért teszi ezt a fiatal polgármester, de őszinte, nyílt érzelmeken kívül mást nem találok. A bicsérdiek biztosan tudják. A faluház igazgatóját, a sportkör lelkes vezetőjét választották a falu első emberének. Gáldonyi M. kozta a Sternnek ártatlan szemekkel a férj, s inkább csak azon aggódott, hogy a feleség megütheti a bokáját. Természetesen nem a havi 200-300 márkáról, hanem, ahogy mondani szokás, az elvről van szó. Az összeg ba- gatell, de a bonni politikai elittel szemben eleve előítélettel viseltető közvélemény gyanúja újabb tápot kapott: „azok ott, fönn" tetszés szerint nyúlnak az adózók pénzéhez. A moralizáfóbbak megállapították, hogy „egy politikus erkölcsi kikezdhetetlen- sége akkor ér véget, amikor rávetül a csalás és a megvesztegethetőség . árnyéka". Ha a Bundestag elnöke apró ügyben megbotlik, elkövethet nagyobb stiklit is. A merészebb bulvárlapok úgy tudják, hogy a szolgálati kocsi és a benzinszámlák körüli manipulációkat a Bundestag igazgatóságának elcsapott vezetője, Joseph Bücker árulta el a Sternnek. Rita Süssmuth ugyanis közölte Bückerrel, hogy márISTENTÖL SUGALMAZOTT ÍRÁS A köznapi szóhasználat szerint a Biblia egyetlen könyv. Ilyen értelemben szoktunk rója beszélni vagy rá hivatkozni. A valóságban azonban nem a szó mai értelmében vett könyv, hanem neve eredeti jelentésének megfelelően könyvek - mégpedig különböző korú és különböző szerzőktől származó írások — gyűjteménye. Maga a Biblia elnevezés közvetlenül a latin nyelvből került a imodern nyelvekbe. A latin a görög „bibiion" szó (könyvtekercs, könyv) többes számú alakját (biblia-könyvek) vette át, s csak a XIII. századtól kezdték egyes számban, „a könyv" értelemben használni. Ez utóbbi jelentéssel vette át szóhasználatunk a Biblia nevet. Könnyebb eligazodáshoz segít, ha megismerjük a Bibliában található írások körét és csoportosítását. Tudnunk kell, hogy a zsidó és keresztény Biblia terjedelme nem azonos, s a szent könyveknek két nagy körét különböztetjük meg. A zsidóik szent könyvei az Izrael népének adott isteni tanítást tartalmazzák, s a kereszténység előtti időben, Izrael népének körében, vallási közösségében keletkeztek. A kereszténység a zsidóság Bibliáját szent és Istentől sugalmazott lírásoknak tartja, a keresztények között kezdettől fogva nagy tekintélye volt, s az ős- egyház többször hivatkozott rá, mint „Istentől sugalmazott lírásra" (2 Tim. 3,16), vagy egyszerűen az „írásra" vagy „Írásokra" (Lk 4,21; 24,27 stb.). Emellett azonban a kereszténység hasonló isteni tekin- Itélyt tulaidonít az ősegyháziban naav'ából a Krisztus után 50 és 100 között keletkezett Írásoknak, amelyek Jézus életéről és tanításáról, az ősegy- ihóz kialakulásáról tanúskodnak vagy az egyházaknak adott apostoli tanítást tartalmazzák. Ennek megfelelően a kereszténység a Biblia könyveit két naay részre osztia: Ós’övetséare (Ó^esfamentum- ra), omely a zsidóság Bibliádét öl«,; és oz apostoli hagyományt tartalmazó Újszövetségre (Ü'testamentum). AZ ÓSZÖVETSÉGI BIBLIA Ha kezünkbe vesszük a Bbliát, az Ó- és Újszövetség könyveinek keretében az írások további csoportosítását találjuk, amelynek ismeretében már következtethetünk természetükre vagy tartalmukra. Az Ószöcius elsejével, egy évvel a nyugdíjazás előtt, tekintse magát kirúgva. Az elnöknő megelégelte, hogy Bückert többet látták a parlament bárjában, mint hivatali szobájában. A 662 Bundestag-képviselő a hetven szolgálati kocsi valamelyikében tűnődhet Bücke- ren, Süssmuthon és a hatalom csábításain. Hetven kocsi áll rendelkezésükre, hogy „megbízásuk gyakorlásában segítse őket”. A diszpécserszolgálatnál kell az igényt bejelenteni, Bonnban és a város körül húsz kilométeres körzetben szabadon lehet mozogni, nagyobb utakra engedélyt kell kérni. Engedély kérésére, diszpécserirodára Süssmuthnak, a második legmagasabb közjogi méltóság birtoklójának nincs szüksége: a kocsik, sofőrrel éjjel-nappal rendelkezésére állnak, hisz, mint a szabályzat megállapítja, ,,ő mindig szolgálatban van’r. Sarkadi Kovács Ferenc vétségét tekintve a zsidó és keresztény Biblia beosztása eltér. A héber Bibliában a könyvek három csoportja a következő: Törvény, Próféták, írások. Az első csoportba tartoznak azok az írások, amelyeknek a hagyomány szerint Mózes a szerzője, a világ és az ember teremtését, Izrael ősatyáinak, a pátriárkáiknak és Izrael kezdeteinek történetét beszélik el. A második csoportba sorolják a prófétákat; első részében történelmi elbeszéléseket, második részében a tényleges prófétai hagyományt tartalmazó könyveket találjuk. A harmadik csoporthoz, az írásokhoz tartozó művek közös nevezőjét nehezen állapíthatjuk meg különböző karakterük miatt. Égy csoportba sorolásukat az előző gyűjtemények lezártsága indokolja. A keresztények az Ószövetség ókori görög fordítását véve alapul, más beosztást követnek: történeti, tanító és prófétai könyvek sorrendjében. A történeti könyvek a világ teremtésétől és az emberiség kezdeteiből kiindulva Izrael népének történetét ismertetik ímea. Az egyes könyvek természetesen különbözőképpen, sajátosságaiknak megfelelően tükrözik a hosszú történeti út egyes szakaszait. A második csoportba a tanító jellegű könyvek, mig a prófétai hagyományt tartalmazó könyvek az utolsó csoportba kerültek. AZ ÚJSZÖVETSÉG Az Újszövetséget a Jézus életéről, tanításáról, haláláról, és feltámadásáról szóló négy evangélium nyitja meg (Máté, iMárk. Lukács, János). Ezeket követi az Apostolok cselekedetei, az egyház keletkezésének és a római birodalom területén való elterjedésének elbeszélésével. Ezután két nagyobb gyűjtemény következik: Pál apostol levelei a különböző egyházközségekhez és az ún. katolikus levelek, ezek egy- egy nagyobb terület keresztény híveihez intézett apostoli írások. Ezek a levelek alkalomszerűen tárgyalnak felmerülő gyakorlati (erkölcsi, egyházszervezeti) kérdéseket, vagy a hit dolgaiban felelnek aktuális problémákra. Ebben a témában hosszabb, összefoglaló fejtegetéseket is találunk köztük, melyek „körlevél"-szerű célt szolgáltak. Az Újszövetséget a Jelenések könyve zárja le, jelképes látomásokban jelezve az egyház küzdelmes sorsát a történelemben és végső győzelmét Krisztus második eljövetelével a történelem végén. Az elmondottakkal csak külsőleg írtuk le a Bibliát, de lényegét még nem ragadtuk meg. Az eredetében, jellegében, szándékában, korában és szerzőiben oly szerteágazó gyűjteményt közös nevezőre hozva összekapcsolja, ugyanakkor megkülönbözteti minden más emberi műalkotástól, hogy isteni sugallmazásra Íródott. Ezeket a könyveket azzal a meggyőződéssel gyűjtötték össze, hogy szerzőiket Isten indította írásra, sugall- mazta őket, mert bennük saját magáról, az ember céljáról, életviteléről, a hit lényegéről akart közölni valamit az emberiséggel. Ezért úgy is mondhatjuk: a Biblia Isten szava. Igaz, hogy a Biblia könyvei egyúttal az egyetemes emberi kultúra legkiemelkedőbb alkotásai közé is tartoznak, de valódi értéküket csak akkor ismerhetjük meg, ha figyelünk az embernek szóló vallási és erkölcsi üzenetükre. Rózsa Huba, • a budapesti róm. kát. hittudományi egyetem professzora „Aranyos Rita" szolgálati kocsijai A bicsérdi iskola tornacsarnoka
