Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-20 / 77. szám
1991. március 20., kedd uj Dunántúli napló 7 Doly az iparra uoksol Sok uj csoladi ház épült az elmúlt években Bolyban Megigazítani a fák koronáját is... öt éve lakik Bolyban Hárs József polgármester, s tulajdonképpen a helybéliek magyarázata nélkül nehéz lenne megérteni, hogy miért éppen őt választották a nagyközség élére annak idején. Hiszen az még nem volna indok, hogy tettrekész ■fiatalember, s a maga 35 évével csak-csak bírja a munkát. Inkább arról van szó, hogy már bizonyított. Közéletiségét megalapozta a községi gázprogram szervezésében, a vezetékes tv: hálózat kiépítésének koordinációjában végzett munkájával.- Ennyi elég a népszerűséghez?- Úgy látszik ... - válaszolja elgondolkozva. — Bár a köz véleményét szüleim, nagyszü- leim már formálták, családunkat ismerték, s az is sokat nyom a latba. Hárs József még Hergenrő- der néven született, apja, nagyapja köztiszteletben álló emberek, megszenvedték az ötvenes évek kitelepítéseit, a kuláklísta bélyegét. Szülei - édesanyja Felvidékről elűzött — valahol az Alföldön ismerték meg egymást. . . így esett aztán, hogy mind a tősgyökös bólyiak, mind a felvidékiek szemében Hárs Jóska lett a kiválasztott. A kombinát épületgépész tervezőié, mint a községvédő és -szépítő egyesület lelkes tagja, több éven át óriási szervezői munkát végzett. Még a korábbi tanácsi vezetés érdeme, sok eredmény mellett — s ez a nyugdíjba köszönt Bősz József tanácselnök búcsúja is —, hogy elérték; ma a nagyközség házainak több mint 80 százalékában ott a földgáz, s e mellett kiépítették hasonló volumenben a kábeltévé-rendszert is. (Saját műsort is készítenek már!) Ugyanakkor ez utóbbival szinkronban megteremtették a leendő telefonhálózat alapját, a postai alépítményeket i$. . . Hárs Jóska szabadidejét nem kímélve koordinálta az építés teendőit. Mindez komoly pénzbe került.- Föl van adva a lecke a postának — jegyzi meg. — Már csak rajtuk múlik, mikor hozzák a telefonközpontot, s mikor kapcsolódhat a község az országos hálózatra. Kilencven- három elejére ígérik, de előbbre lehetne hozni . . . Portánként közel 83—85 ezer forintba jött a gáz-tv-telefon- alap megteremtése.- Miért mindez, oly hirtelen?- Hamarabb, jobb lett volna. S magyarázza is. Legutóbb a község szélén, a Zrínyi utcában járt, ahol húsz ház közül ötben már munkanélküli a családfenntartó. S itt kezdődnek a gondok, a teendők. Bár akad helyben is foglalkoztató, a kombinát, a tsz és néhány üzem, évek óta sok az ingázó is, hiszen Bolynak aránylag jó a közlekedése. Pécs és Mohács vitte az embereket. S most a leépítések, munkaerő-elbocsátások az ingázókat érik.- Ha a jövőre gondol az ember, a legfontosabb az infrastruktúra megteremtése. hj?, iparról, kisüzemekről álmodik az ember, valamit tenni is kell érte. /- Önök hogy gondolkoznak?- A töttösi országút mellett, a falu déli határában ipartelepet alakítunk ki. Néhány hektár már rendelkezésre áll, a többit a tsz-szel közösen fogjuk kihasítani, ha a földtörvény a kezünkben lesz.- Van rá igény?- Már hogyne volna! Két konkrétum; már épül az ipartelepen egy asztalosüzem, német-magyar közös vállalkozásban, s 20—30 embert, alkalmaznak majd. S szó van egy kisgép-összeszerelőről is, ami ugyancsak külhoni és magyar kooperáció. Ezért jó, hogy már ott a gáz, a víz, az energia, s ezért kell a távbeszélőrendszer is.- Annak örülök — mondja Hárs József -, hogy amióta polgármester lettem, szinte mindig van egy-egy látogatóm, bejönnek, bekopognak az emberek. Van, aki csak tanácsot ad, van, aki ötletet hoz. Mintha megérezték volna az emberek, hogy itt égy nagyszerű alkalom, amikor kézbe vehetik a saját sorsuk irányítását. .- Hány forinttal gazdálkodhat a község?- Csak éppen annyi van, hogy a közintézrpényeink fenntartására futja. Igaz, nem akárhogy, faragva a költségeket, racionalizálva a fölhasználást. Nyolcvanegymillióból éppen csak megélünk. Két céget bezártak. Megszüntették a Gameszt, fölszámolták a bölcsődét. Ez utóbbira - itt a gyes, gyed és * miegymás — nem volt utóbb igény. A kismamák inkább otthon maradnak a gyermekekkel, s az apró életek szempontjából ez így helyes. Igaz, szerencsés is volt a váltás: egy magánvállalkozó sütőüzemet indított, s átvette a daduso- kat...- Mindenesetre ezek nem népszerű intézkedések . . .- Nem, de föl kell vállalni, s bízni abban, hogy az észszerű, nélkülözhetetlen döntéseket is elfogadják az emberek.- A képviselőtestület biztosan sokat foglalkozott a község jövőjét meghatározó iparról. Mit hozhat a helyi szerkezetváltás?- Mi tagadás, a legjárhatóbb út a rokoni—baráti kapcsolatok kihasználása. Biztosan tudja, a község lakóinak döntő hányadát Németországba telepítették 45 éve, s a kitelepítettek között akad nem egy üzletember is, aki örömmel jön. Ezt példázza már két kezdeményezés. Mi bátorítjuk az embereket -, őket is-, s megadunk minden tőlünk telhető kedvezményt... Szóval: azon gondolkozunk, hogy mezőgazdasági termékek feldolgozására lehetne üzemet létrehozni. Jók a boraink, a felvidékiek elhozták magukkal a kertészkedést. Persze egyéb iparra, műszer, gép, egyéb is van lehetőség. Az infrastruktúra mellett a község szépítése is vonzó lehetne az idegen számára. Nem mindegy, hogy milyenek a porták, az út - az első benyomás. Az ipartelepi program mellett a másik legnagyobb, a faluszépítés, melybe sok minden beletartozik. Hogy ne folyjon ki a szennyvíz az utcára, teljes legyen a kanalizáció a mélyebb fekvésű területeken is. A polgármestér építőközösséget szervez: a Presskan-rendszerü szennyvízátemelő rendszert hozza Bolyba, aminek a lényege, hogy a mélyebben fekvő területektől csatornarendszerrel összegyűjtik a szennyvizet, s egy szivattyúval Felnyomják a fővezetékbe, s önnön mehet a szennyvíztelepre. Országos támogatást is pályáztak meg ró.- Ajánlom - mondta búcsúzóul Hárs József -, hogy sétáljon egyet a községben. Láthatja, a közel 30 kilométeres földmunka, árokásás nyomai még nem tűntek el. Itt-ott töredezett az út, a járdák. Rendbetételük eztán jön. S ha fölnéz a fákra, rengeteg ösz- szetört koronájú akad. Meg kell azokat is igazítani .. . Mindehhez hozzátette: legutóbb ilyen szemmel nézte meg a községet, s legelszomorítóbb az volt, hogy éppen a középületek a legelhanyagoltabbak. Csálén állnak a tetőn a cserepek ... S ha éppen a keresztgerenda fölött tört össze egy, s beázik, rövid időn belül tetemes kár keletkezhet, pedig mennyivel olcsóbb egy cserép . . . Kozma Ferenc Konfliktusok és kompromisszumok Új szerepkörben a vállalati érdekképviselet Közel két esztendeje tart a Mecseki Ércbányászati Vállalat kálváriája. Horváth Ferenc, volt ipari miniszter 1989 májusában jelentette ki, hogy Magyarországon nincs helye a veszteséges uránbányászatnak. A vészharang megkondítása óta a vállalat igen alapos szervezeti és szerkezeti változásokon ment át, jócskán megfogyatkozott az alkalmazottak létszáma is. A hónap végére várhatóan pont kerül a MÉV továbbélés! formáját eldöntő huzavona végére, tanulságai azonban többféle ve- túletből is maradnak az ügynek. A gazdasági szempontokat előtérbe helyező átalaku- ási folyamat a korábbinál lényegesen erősebb, és más arculatú érdekképviseleti munkát, feltételezett. Erről kérdeztük Horvát Sándort, az Urándo'l- qozók Szakszervezetének titkárát. Élvezve a bizalmat — Már több, mint egy éve tartott a vállalat tehetetlen sodródása, amikor az elmúlt nyáron a tagság egy része bizalmatlansági indítványt nyújtott be a szakszervezeti titkár ellen. Az elégedetlenségnek több oka is volt, melyek közül előre kívánkozik a kialakult bizonytalan helyzet, a felsőbb szintű szakszervezet elégtelen segítsége, valamint a saját tevékenységünk. Miután a tagság nekem szavazta meg a bizalmat, nemcsak az okokat, hanem azok megoldásának lehetőségeit is tüzetesen vizsgáltuk. Egyértelműen kiderült, hogy a dolgozók a korábbinál jóval nyíltabb és hiteles tájékoztatást kérnek minden őket érintő témában. A hiányokat az üzemi lapban, valamint a munkásgyűléseken tartott személyes tájékoztatókkal próbáltuk pótolni. A változás másik sarkalatos pontját'az hozta, hogy a titkári testület munkájába - mintegy kontrollként - bizalmi csoportokat is bevontunk, ami által közvetlenül a váj végről is jöttek a jelzések, ötletek.- Az eredmény ismert, az UDSZ elévülhetetlen érdemeket szerzett a dolgozókat érintő ,, humán csomag" kidolgozásában, az anyagi háttér biztosításában, a vegyesvállalati szerződés lehetőséaének kialakulásában. De lesz-e szakszervezet az új tölállás- ban is?- Tavaly óv végén felmérést kezdeményeztünk, amiben kérdéssel fordultunk megmaradó dolgozóinkhoz: amennyiben létrejön a vegyesvállalat, akar- mak-e valamilyen érdekvédelmi szervezetet. A válaszok 70 százalékban igeniőek voltak. E tényék ismeretében a közelmúltban meg is kezdtük az új szakszervezeti választásokat, az ’ új működési forma kiépítését. A szakszervezetet tiszteletben tartják- Mit szól ehhez a Glencor?- Mór az elmúlt ősszel ■ is tárgyalóasztalhoz ültünk az ír cég képviselőivel, és pontos táiékoztatást adtunk működi' sűrűkről. Brendan Hynes elno« elmondta, hogy tiszteletbe- tartja, sőt igényli a koriok: szakszervezeti munkát, azo- ban sokallja a függetlenített érdekképviseleti dolgozók szó Imát. A jobb feltételek érdekében ez utóbbiak számát a közelmúltban 18-ról 2 főre csökkentettük, reméljük így kedvezőbb megítélés alá esünk, amikor a támogatás mértékéről lesz szó.- A nagyarányú leépítésekkel hogyan változott a vállalati szakszervezet ereje, tekintélye?- Tevékenységünket egyre több fórumon elismerik, ezért meggyőződésem, hogy az UDSZ eredményessége létszámtól független dolog. Ami pedig szervezetünk tömegbázisát illeti, az nem fogyatkozott aggasztó méretekben. A vállalati keretekből kiváló társaságok többsége a dolgozói vélemények alapján csatlakozási szándékát jelezte, de feltett célunk, hogy az aktívak mellett arányuknak megfelelően a nyuqdíiasok, rehabilitáltak, 63- százalékosok, sőt a nem szervezett dolgozók érdekeit is képviselni fogjuk.- Milyen módszerekkel?- A vegyesvállalat létrejöttével természetesen az érdek- képviseleti szervezet működésének formáit egyeztetnünk kell a kialakuló vezetéssel. Egyértelmű törekvésünk, hogy minél több korábbi kedvező vívmányt, hasznos jogosítványt átvigyünk az új formába is. Várható azonban, hogy az új feltételek mellett kevesebb információ jut el szervezetünk- |höz, a munkáltató korlátozni igyekszik majd jogköreinket. Ez ellen úgy kívánunk védekezni, hogy a vállalat életét ellenőrző felügyelő bizottságba négy olyan dolgozót delegálúnk, akik megfelelő képviseletet nyújtanak társaiknak. Az emberek sorsát rendezni kell- Hogyan védekezik az UDSZ esetleges további leépítések ellen?- Szakmai kérdésekbe nem akarunk beleszólni, de az említett felállás következtében számon tudjuk kérni azok ésszerűségét. A kormány által biztosított 500 millió forint lehetővé teszi, hogy ne kerüljenek ellátatlan emberek az utcára, az elbocsátottak többsége végkielégítést kap. Véleményünk szerint a vegyesvállalat és a jogutód vállalat 2000 körüli embert foglalkoztat maid, ami csak úgy elfogadható, ha az elbocsátottak miindea''ikének rendeződik a sorsa. TúHó |6uszámcsökkentés- be semmi esetre sem megyünk b“le.- A MÉV ügye úgy tűnik célegyenesben van, most azonban egy másik baranyai cég, a Mecseki Szénbányák került az önökéhez hasonló helyzetbe. Miiven tanácsokat adna bányász kollégáinak?- Eredményes érdekképviseletet ma már csak iái fölkészülve, megfelelő érvekkel fölvértezve, minden demagógiát kizárva végezhet az ember bármelyik kormányzatnál. Elmondhatom, hogy a mi szervezetünk többször is padlón volt a mén ma is bizonytalan kimenetelű csatában. Nem adtuk fel, ha kellett, újabb fórumok után nyomoztunk, ahol seqítséaet reméltünk. Naayon fontos továbbá, hogy az érintett vállalatnak is léonie kell a kényszerű intézkedések üoyében, méqpedig nem ritkán „kegyetlen” raci.onalitás- slal. Cselekedni kell, ésszerű mértékben vállalni a konfliktusokat és a kompromisszumokat. Kaszás Endre fi prítiatízacío «vadhajtása Harc a függöny mögött Dolgozói kontroll és végkielégítés Vidéken egyelőre minden csendes, a fővárosban azonban egyre jobban izmosodik a privatizációs botrány. Az elmúlt hónapokban ugyanis több tucat jól menő üzletet zártak be, jó néhány embert tettek az utcára azért, hogy mint mondják, az adott cég központjában egyesek sikeresen átmenthessék magukat. Bizalmas, belső értesülések szerint a háttérben kemény csata dúl, emiatt néhány napja változtak ugyan a hadállások, békéről azonban szó sincs. Igaz, az egyik érintett vállalatnál néhányon - akiktől cégük korábban szeretett volna megszabadulni — váratlanul táviratot kaptak azzal, hogy munkájukra igényt tartanak. A bizonytalanságban eltöltött néhány hét elegendő volt, hogy egyértelműen kiderüljön: a kereskedők, a vendéglősök és az idegen- forgalmi szakemberek éppúgy félnek a munkanélküliségtől, mint más szakmák képviselői. Sőt, az idősebbek talán még jobban, hiszen az elmúlt évtizedekben igazán sok mindent megélhettek. Dolgozhattak különféle érdekeltségi rendszerben, szerződéses, vagy éppen sza- badkasszás üzletben, félig maszekként, vagy gebines- ként, attól függően, hogy mikor mi volt éppen üdvözítő a felettes szervek, hatóságok szerint. A kedvezőtlen példákon okulva a Vendéglátó Idé- genforgalmi Szakszervezet most megpróbál hatékonyan fellépni. Amint egy magát megnevezni nem kívánó aktivistájuk elmondta, az érdek- védelmi szervezet állásfoglalást dolgozott ki, amelyben azt szorgalmazzák, hogy részt vehessenek az Állami Vagyonügynökség által meghirdetett pályázatok elbírálásában, a vállalati privatizáció megindításában. Olyan jogosítványok megszerzését tűzték ki célul, amely a tulajdonosváltási folyamat minden szintjén lehetővé tenné a dolgozói kontrollt. A szakszervezet szeretné azt is elérni, hogy az új tulajdonosok ne küldjék el az embereket, vállaljanak garanciát új munkahelyek teremtésére és ahal az szükséges, anyagiakkal is segítsék az átképzést. Ha pedig minden kötél szakad, vég- kielégítésként biztosítsák a dolgozó 6—24 havi keresetét. F. D.