Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-20 / 77. szám

1991. március 20., szerdc aj Dunántúli napló 3 Viták - döntés nélkül (Folytatás az 1. oldalról) nagyobb zsidó közössége még életben volt, külföldi menekül­tök tízezrei élték itt viszonyla­gos biztonságban, valamint azt sem, hogy a mostani par­lamenti pártok azolknak a pár­toknak örököseinek tekintik magákat, amelyék Hitlerrel szemben álltaik és hittek a parlamenti demokráciában. A miniszterelnök hangsú­lyozta: az 1944-es példa, az tehát, hogy az akkor felelősen gondolkodóik - politikai néze­teiktől függetlenül - figyel­meztetni, segíteni tudták egy­mást, mert egyek voltak a nemzeti gondolkodásban, a demokrácia igenlésében, a hit­leri Németországgal való szembenállásban, a mai poli­tikusokra is felelősséget ró. Napirend előtt kért szót Oláh Sándor, a Független Kisgazdapárt főtitkára is, aki bejelentette az Országgyűlés­nek, hogy a frakció hétfőn ■többségi szavazattal felmen­tette Torgyán lózselet frakció- vezetői tiszte alól, de idő hiá­nyában még nem jelölte ki az utódját. Erre néhány napon belül sor kerül, addig a frak­ció vezetése közösen látja el a teendőket. Székelyhídi László (MDF) bejelentette, hogy 1991. már- dius 23-án a mosonmagyar­óvári temetőben helyezik örök nyugalomra az 1956. október 264 vérengzés áldozatait, va­lamint az 1957-es győri kon­cepciós per négy kivégzett vádlottját. Hangoztatta: ez a szomorú aktus jelentse azt Is, hogy „eltemetjük közös félel­meinket és bosszúáflásunkat”. Áz igazságügyi miniszter expozéja Ezután az Országgyűlés a napirendre rátérve megkezdte a közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslat, valamint az 1991-es évi költségvetésről és államháztartás vitelének ez évi szabályairól szóló törvényt módosító javaslat együttes ál­talános vitáját. Balsai István igazságügyi miniszter expozéjában utalt arra, hogy o köziglpzgatós aránya és súlya megiriöveke- ideitt. Mint mondta: a hatósági ■ügyiben hozott határozatok bírósági felülvizsgálatának le­hetővé tétele a törvényesség megtartó sóinak fontos eszköze, így vésze o jogállaimiság meg­teremtésének. Felhívta a fi­gyelmet orra, hogy a helyi önkor mány zatok — államigaz­gatási ügyeikben — maguk is lehetnek ügyfelek az állam- igazgatást eljárás során. Őket is megilleti ti jog, hogy bíró­sághoz forduljanak. A minisz­ter követelményként fogalmaz­ta meg, hogy a közigazgatás­ra vonatkozó Ijogszalbályok ke­rüljenek összhaingiba az alkot­mány rendelkezéseivel, illetve a közigazgatásihoz kapcsolódó szervezetek váljanak alkalmas­sá a szélesebb klörű feladatok ellátásáira. Évente 30-40 ezer ügy A kormány álláspontja sze­rint az igazságszolgáltatás egységét meg kell őrizni, ezért ai rendes birósági szervezet­rendszerbe kell illeszteni a közigazgatási bíráskodást — szögezte le a tárca vezetője. ■Emlékeztette a plémuimot, hogy az Alkotmánybíróság döntése értelmében április 1-jétől le­hetővé válik ivataimeninyi 'köz- igazgatási határozat (bírósági úton való megtámadása, A költségvetési törvény mó­dosításának szükségességét érintve Botsai ilstván elmond­ta: évente 30—40 ezer ügy­gyei lehet számolni, ám a bí­róságok működőképességük határához étkeztek. A szemé­lyi és anyagi feltételek meg­teremtése jelentős költségek­kel jár: csupán a fővárosnak 720 millió forintra van szük­sége a közigazgatási (bírás­kodás 'kiépítéséhez. ■A vezérszónokok beszámoló­ja után az illetékes parla­menti (bizottságok közül a költségvetési bizottság elő­adója azt kérte a plénumtól, hogy addig 'ne záirják le az általános vitát, amíg a testü­let nem ismeri meg részletei­ben a költségvetési módosító 'indítványt. A felvetésnek helyt adva, az elnöklő Szűrös Má­tyás felfüggesztette az általá­nos vitát. A (kép vise lök ezután a kon­cesszióról szóló törvényjavas­lat általános vitáját folytatták. Szűcs István (MDF) időszerű­nek nevezte a törvénytervezet napirend re ‘kerülését, mert „enélkül nem kopogtathatunk a piaicgazdaisóg kapuján”. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy miég nem készül­ték el a koncesszióval össze­függő ágazati törvények, s nem rendelkezik jogszalbály az önkormányzati vagyoniról sem. Kifogásolta, hogy a javaslat koncessziós kérdéseikben az önkonmáinyzatnalk csupán vé­leményezési jogot kíván bizto­sítani. Szerinte a helyi hatal­mi szerveket egyetértési jog illetné meg, még akkor is, ha ezzel nehezebbé válik a pályáztatás. Az önkormányza­ti vétójog mellett érvelt Boros László (MSZ'P) lis. A szocialista párti képviselő szerint a kon­cessziós szerződéséket oz Or­szággyűlésnek keltene jóvá­hagynia, hogy o „biankó csek­kel" ne lehessen visszaélni. Palotás János (MDF) üdvözöl­te a törvénytervezetet, mert — mint mondotta — a koncesszió hiányo éves szinten már ed­dig lis 10 mill'árd forintos ká­rokat okozott. A javaslatot összességében jánbik minősí­tette a képviselő, akii öt mó­dosító indítványt nyújtott be, a törvény szűkítését, egyes fe­jezetek elhagyását javasolva. Délután az interpellációk és kérdósék tárgyalására tért rá az Országgyűlés. Der dák Tibor (SZDSZ) a bél- és külügyminiszterhez for­dult a fiatal házaspárok első lakáshoz jutása kapcsán. Utalt arra, hogy az új rendelkezé­sék szerint az önkormányzatok nyújthatnak 150 ezer forintos lakásvásárlási támogatást a fiatal pároknak; ehhez a költ­ségvetés lakosságarányosan biztosítja a fedezetet. Mint­hogy a számítások szerint 500 állandó lakos után lehet egy párt segíteni. Bajban lesznék az alacsony, fél ezer alatti lé­lekszámú falvak önkormányza­tai és" az ott házasodok. A tárca ez irányú léoéseit tuda­koló interpellációjára Boross Péter belügyminiszter elmond­ta: az önkormányzatok szaba­don dönthetnek a normatív támoaatós felhasználósáról. A kormány egyébként érzékeli e feszültséget, s haimorosan tör­vénytervezetben kéri, hogy a költség vetési tartaléka la óból 1,5 milliárd forinttal növeljék az önkormányzatok keretét. Derdák Tibor nem, a plénum viszont elfogadta a választ. Ha is tanácskozik a Tisztelt Ház Röviddel fél hat után - a koncessziós törvény általános vitájának lezárásával — befe­jeződött az Országgyűlés ked­di munkanapja. Mivel az ülés végére a törvénvhozás határo­zatképtelenné vált, a törvény- tervezet részletes vitára bocsá­tásáról már nem tudtak dön­teni a képviselők. A megszokott munkarendtől eltérően szerdán is ülésezik az Országgyűlés; várhatóan ekkor határoznak a képviselők az egyes nyugdijak felülvizsgála­táról, valamint az ehhez szük­séges adatszolgáltatásról. Ugyancsak a szerdai ülésna­pon döntenek majd a társa­dalmi szervezetek 1991. évi költségvetési támogatásáról is. Az új Egyetemi Tanács első ülése (Folytatás az 7. oldalról) kor felolvasta azok ait a leve­leket, melyéket a köztársasági elnökinek, illetve a népjóléti miniszternek írt, miszerint be­nyújtja lemondását. Az átme­neti (időszakra iHarsányi László professzort bízta meg ügyve­zetőként. Ezek utón o tanács tagjai megválasztották Lénárd László professzort ideiglenes ülés- elnöknek, aki mindjárt hozzá is fogott a kitűzött napiren- •dék megvitatásához. iMindez azonban nem ment túl egy­szerűen. Sokan kértek szót 'már megszavazott pontok mó­dosításához, illetve számos azonos javaslat is elhangzott, lassította az ügymenetét, hogy o teremlben csaík két mikrofon Kévén, minden hozzá­szólónak végiig kellett fu ra­kodnia a széksorokon és több lépcsőt megtennie, miire meg­szólalhatott. Volt szavazás, melyet többször ismételtek meg, mert a jelenlévő tanács­tagok száma nem esett egy­be a leadott szavazatok szá­mával. A négyórás (tanácsülésen végül is megszavazták a rek­tori megbízás mikéntijét. Csu­pán méhány gondolat erről. Az Egyetemi Tanács minden tagja titkos úton tehet javas­latot a rektor személyére, akii űz egyetem a Fka Ilma zásában lévő, főállású egyetemi taná­rok közül választható. A je­lölték listaijára' azok kerülhet­nék, akikre legalább húszán tesznek ajánlást. A rektor megbízása két évre szál’, és ugyanazt az illetőt csak két egymást követő periódusban lelhet megválasztani. Az aján­ló szavazatokat március 20— 25. között adlhatják le a ta­nács tagjai. A március 26-1 'tanácsülésen - amennyiben egy vagy több egyetemi tanár megszerzi a kellő számú aján­lást, s vállalja a relktoirságot — meg is választják az egyetem vezetőjét. B. A. Uj napközi Új napközi otthon készül nyári átadással Dencsházán az önkormányzat csaknem 3 milliós beruházásában. Az új létesítményben csaknem két­száz személynek, köztük gye­rekeknek biztosítanak gyer­mek-, illetve szociális étkez­tetést. Képernyő előtt Csövesek a sivatagban Csövesek a sivatagban? Feltehetően csak marcona, útjuk során a sivatagot is érintő birkapásztorok Júdeá­bái, feleltem volna, de mind elbóbiskoltak körülöttem. Ak­kor néztem csak órámra, gya­nús volt, hogy ez ismét egy rétegműsor. Valóban, az iden­titászavarral küszködő fiatal, zsidó származású magyar iró addigra már megérkezett a bibliai tájra. Itt a derék, apokrif irodalomban is kimű­velt pásztorok bibliai idéze­tekkel próbálták jobb belá­tásra bírni a huszonegynéhány évét és főként a homokot ta­posó írót és fotóriportert, hogy ne fényképezzen. Hiába magyarázza, hogy a megváltók is a sivatagból ér­keztek mind. Ez az itt-ott azért kérdőjelet hagyó körül­mény a helyi biztonsági szer­vek gyanúját nem oszlatta el. Nem csoda hát, hogy az igaz­ságkeresés és elfogatás tör­ténete - a bevezető keretjá­ték - mgr előrejelzi a toll­forgató (ön)gyűlöletet. Az író egyébként is érzékenyebb faj­ta, s ha már létezik effajta mássága és zsidósága is - legyen ez a Másság és Ki­sebbség nagybetűs és kövér. A sivatagi kitagadottság után következzenek a csövesek. Mindenekelőtt, sőt kizárólag egy forró, érzéki csöves lány, aki először tétova szemérem­mel követel helyet magának a fürdőszobában, hogy szá­radó bugyijait kiteregesse. Ez már a végső kitaszítottság, ha belegondolunk. Különösen, ha az evilági történetben a menyasszony csak egy szemüveges, okos és jól pozícionált nő, aki épp­oly nemes lélek mint válasz­tottja, s így megértéssel áll tovább, nehogy meghazudtol­ja szakmáját, megcsúfolja a bírói talárt. A rivális egyéb­ként is valószinűtlenül. távoli, idegen dimenzió a magához ölelt bugyis-pakkal. Maga az ősi, buja, baudelaire-i rom­lottság. Egyébként is kompli­kálná a történetet, ha annál is nagyobb jelenetet rendez­ne. Pofozkodnának vagy va­lami. A fiatal iró ekkor talán el sem jutna a csövesek meg­hitt fészkéig, hogy a nőstény diabolika, a nőstény Inferno megváltásának félsikerű pro­cedúráját fnegejtse. Az is elég baj, hogy a fia­tal író szülei elváltak, a csa­lád csonka. Szakmáját egy fia­tal iró természetesen egy har­ciason korlátolt főszerkesztő paternalista atyáskodásától kí­sértve kezdi mifelénk, mint annakidején valamennyi fia­tal magyar író. Sőt, azután is csak a bajt kereste, hiszen a felszedett lány azért csöves, mert természetesen nevelőott­honban nevelkedett, akivel ter­mészetesen egyszer közösült az anyja szeretője is, és akit az­után természetesen elhagyott a férje is, és akinek termé­szetesen egy ugyancsak neve­lőotthonban gondozott kisgye­reke is van. Már-már sok a jóból. * • Kőbányai János Sivatagi nemze­dék című nagyigényű munkájából rossz film sikeredett. A camus-i nosztalgiákra, „a változtasd meg élted" rilkei parancsára is san­dító film túl az epizódon, laza szövésű életvázlat. S az életváz­laton, a lebegő jellemeken — amelyek az érzelmek csökkentsé- gében, a szentimentalizmusban ta­lálnak közös nevezőt — eluralko­dik a verbalizmus. Homokszemek­ként csikorognak a fogaink közt a szavak gyakran ott is, ahol a történetnek önmagát kellene mon­dania. Pedig a gondolat szép» elosztandó-e a kevés, ha segítsé­gével csak az egyik menekedhet? Bóka Róbert Leállnak a bíróságok? Kevesen vállalják a népi ülnökséget Hazánkban a jelenleg működő ülnökök megbíza­tása, kétszeri hosszabbítás után, március 31-ével lejár. Az önkormányzatoknak ed­dig az időpontig Ikell meg­választaniuk az új laikus bírákat. Több 'megyében 'várhatóan komoly gondot (fog okozni, hogy (kevés a jelölt. Egy február végi igazság ügyi minisztériu mi felmérés szerint összesen hét megyéről, Borsod, Csongrád, Haj du-Bihar, Heves, Sza­bolcs, Tolna és Veszprém megyékről mondható el, hogy viszonylag kielégítő a jelölés, bár a létszám itt sem teljes. Katasztrofális­nak mond'ható a helyzet So­mogy megyében, dha! a szükséges 380 helyett csak 13 ülnököt jelöltek, Győr- Sopran megyében a 290-ből 26-ot, Bács-K'islkudbain 552 helyett csak 117-et. 'Pedig mind a polgári, mind pe­dig a 'büntetőügyeik felét a jelenlegi szabályok szerint ülnökökké! kell tárgyalni. — Mindenképpen lenn kell tartani az ülnöki rend­szert? — kérdeztük az Igaz­ságügyi Minisztérium főosz­tályvezetőjét, dr. Szigeti Ág­nest — Az fel sem merült, hogy az ülnökibíráskodás meg­szűnjön. Laikusok ugyanis m imdenhol Iközrem üködnek. Van olyan európai ország, ahol vegyesen, esküdt és ülnöklbírásikodás is megta­lálható. Belgiumban, Auszt­riáiban, Sváíjdban a bűnös­ség kérdésében kizárólag esküdtek döntenek. Francia­országiban esk ü dtbi rá sko dós van, de a polgári ügyekben ülnökök is részt vesznek. Hazánkhoz hasonló módon folyik az ítélkezés Ausztriá­ban és Németországiban. — Milyen múltra tekint vissza Magyarországon az ülnöki rendszer? — Egy 1869-es törvény ve­zette be nálunk az ülnök- ■bírásk adást. A háború után az ülnöki rendszer kifeje­zetten pártpolitikai célokat szolgált. Az 1949-es alkot­mány úgy rendelkezett, hogy általános szabályként a tár- sasbíráskodóst jelöli meg, és 'kivételinek tekinti az egyes- bíró-elljáráist. Minden bizonnyal szűkíte­ni foajólk a Jövőben azok­nak az ügyeknek a (körét, amelyeknél ülnökökkel kell eljárni. Én azt hiszem, a fej­lődés útja az, hogy olyan ügyeikben alkalma zzuink ül­nököket, álból speciális szak­értelmükkel az igazságszol­gáltatás segítségére lehet­nék. 'Erre most is van pél­da, például a fiatalkorúak büntetőügyeiben az egyik ülnökinek pedagógusnak kell lennie, de más esetekben is igyekezmék az adott té­mához értő ülnököket be­hívni. 'Meg ikell tehát talál­ni azokat a típusú ügye­ket, amelyekben feltétlenül fontos a laikus elemek rész­vétele. Mindenütt a világon vannak olyan ügyek, ame­lyeket laíi'kusók bevonásával tárgyalnak, ilyenék például az állom elleni, a politikai típusú és a sajtóval kapcso­latos ügyek. — Hány ülnök szükséges a hazai bíróságok folyama­tos működéséhez? — Korábban ez a létszám 13 ezer volt, most a parla­ment valamelyest szűkítette azoknak az ügyéknek a kö­rét, amelyekben ülnökökkel kell eljárni. Úgylhogy most 11 és fél ezer ülnököt ikell megválasztani. Őket o tár­sadalmi szervezetek jelölik, de természetesen az illető hozzájárulása' is szükséges alhhoz, hogy meg is válasz­szák. — Előreláthatóan nem fognak tudni megválasztani ennyi ülnököt az önkormány­zatok, ugyanis ennek a lét­számnak még a felét sem sikerült jelölni. Mi történik most? — A kilátásaink bizony elég rosszak. De a jelölé­sek még mindig tamtamok, csak bízni lehet abban, hogy végül is lesz annyi ül­nök, hogy legalább ebben az évben biztosított legyen a bíróságók folyamatos mű­ködése. Végső esetben pót- választó so'kat ikell kitűzni, és ez mindaddig tart, amíg elegendő számú ülnök nem áll rendelkezésre. — Milyen költségtérítést kapnak azok, akik vállal­koznak a laikus ítész szere­pére? — Akik munkaviszonyban vannak, azok átlagkerese­tüket kapják meg, amit az­tán a költségvetés rendez cégükkel. A nyugdíjasok, il­letve, akik. nincsenek mun­kaviszonyban, mindössze na­pi 125 forint térítést kap­nak. Kísérletet tettünk en­nek az összegnek a feleme­lésére. de ezt az igényün­ket a költségvetés nem is­merte el. — Ha több ezer ülnök hiányozni fog, az igazság­szolgáltatás megbénulhat. — Teljesen isemimíi esetre sem, de Ibízany telhetnek olyan ügyek, amelyeket esetleg halogatni kell, és íay eldöntésük 'évekig is el­húzódhat. Ezért 'jó lenne, 'ha kifejlődne az a fajta kö­zösségi szellem, amely meg­becsülésnek tekinti o' közfel­adatok ellátását. Ahol az emberek . jóbbam ismerik egymást, ahol tekintélynek számit, iha maguk közül ki­választanák valakit, ott könnyebb is o választás. H. M. Drága hitelek helyett - részletfizetési csoportok (Folytatás az 1. oldalról) iszer zavarta lám működéséhez elengedhetetlen biztosítós dí­ja. Ez a kettő együttesen a vételét 20 százalékát teszi imaljd ki a Po.ligtupo Hungá­ria tervei szerint. A jelenlegi hitelezési .fel tételeikkel össze­hasonlítva ez igazán nem 'ne­vezhető soknak, és tovább 'nö­velheti e forma előnyét, hogy mint nagy vásárlók, a csopor­tok előreláthatólag árenged- iményeket is kaphatnak — hangzott el a sajtótól jé kozta - tón. A 'vállalat oz első évben csak gépkocsik vásárié sóira kí­ván csopo'rtoikat 'szervezni, de később, a portugál taipa'szta- latok alapján a módszer ki­terjeszthető lesz a lakásokra és más cikkekre is. 'Nyereség­re akkor számíthatnak, ha leg­alább ezer tagot tudnak 'be­szervezni, s ez mindem bizany- nyal sikerülni fog, hiszen a közel azonos adottságú Por­tugáliában 'jelenleg is 20 ez­ren játsszák ezt a komoly já­tékot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom