Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-19 / 76. szám

3 aj Dunántúlt napló 1991. március 19., kedd Gyű mölcstermelés — korszerűen A csemeték tavaszi ültetése A fajta meghatározása utá­ni gyümölcsoltvány (csemete) vásárlásánál két szempontot ajánlok figyelembe venni: az egyik, hogy részesítsük előny­be a suhángot, mert ebből bármely, a számunkra meg­felelő koronaformát kialakít­hatjuk, a másik, hogy ügyel­jünk az egészséges, dús gyö- kérzetre, mert a gyenge, meg nem felelő gyökérzetből adó­dó hátrányt a fa csak igen lassan tudja kinőni. Forgatott és készre trágyá­zott területen elegendő csak akkora gödröt ásni, amekkorá­ba a gyökérzet kényelmesen belefér, ekkor is szükséges azonban mindazt a műveletet elvégezni, mint amit a forgat- lan területbe való ültetésnél elvégzünk. Ha területet nem forgat­tuk meg, úgy legalább 100X100X80 cm-es gödröt ás­sunk, úgy hogy a feltalajt, ami kb. két ásónyomnyi föld­réteg - a gödör egyik, az al­talajt a gödör másik oldalára tegyük. A gödör aljába kever­jünk szervestrágyát (istállótrá­gya, komposzt, Szuperkomposzt stb.), és azt takarjuk le a fel­talajjal, úgy hogy a gyökérzet közvetlenül a szervestrágyával ne érintkezzék. Az oltvány gyökerét metsszük meg, de csak annyira, hogy friss és a föld felé néző sebfelületet kapjunk, a beteg, sérült gyö­keret ép részig metsszük visz- sza. A kert talajából készítsünk sűrű pépet, ebbe mártsuk bele a gyökérzetet, majd helyezzük el a gödörbe az oltványt olyan mélyen, hogy az oltás helye a talaj felszínével legyen egy- vonalban. Vigyázzunk, hogy a törzs kiindulási helye az ala­nyon mindig az uralkodó szél­iránnyal szembe álljon. A gyökérzetet takarjuk be mor- zsalékos talajjal, óvatosan, a törzset fogva tapossuk be a talajt, nehogy lejjebb tapos­suk az oltványt, majd teljesen húzzuk be a gödröt földdel. Tavaszi ültetésnél feltétlenül öntözzük be a csemetét, annyi vizet használjunk, amennyit a talaj könnyen felvesz — ezt ak­kor is tegyük meg, ha az olt­ványokat az ültetés előtt 2-3 napig vízbe beáztattuk -, majd a későbbi kiszáradástól való megvédés érdekében az oltványt 30—40 cm magasan kupacoljuk fel. Tavaszi ültetésnél a felku- pacolással vagy a szervestrá­gyával történő talajtakarás el­engedhetetlen! A talaj taka­rását őrizzük meg mindaddig, amig a kiszáradás veszélye fennállhat. A felsorolt műveletek közül egyetlen egyet se hagyjunk ki, mert a jól indított fák a ké­sőbbiekben ezt meghálálják, míg az ültetésnél elkövetett felületesség, mulasztás helyre­hozhatatlan károkat okoz. Buzássy Lajos Produkt Menedzser Szolgáltató Bt. Biokertészeti újdonságok: mészkénlé, nyesedékaprító és komposztáló Tavaly lapunkban már bemutat­tam Szabó László csongrádi bio­kertész újdonságait: a házikerti nyesedékaprítót és a komposztálót, s megemlítettem, hogy a Csongrádi Á. G. rövidesen piacra dobja a mészkénlét, s e termékek forgalma­zására, népszerűsítésére baranyai vállalkozót is keresnek. Nos, a pécsi Produkt Menedzser Szolgáltató Bt. (székhelye: Szántó Kovács J. u. 1/A.) bár mindenfajta kereskedelmi tevékenységre alakult a minap, elsősorban a biokertésze­tet, annak felkarolását tekintik fő céljuknak. Azaz, igyekeznek felka­rolni és bevezetni a piacra minden új terméket, a gyártástól a forgal­mazásig. Ezért vették fel a kap­csolatot Szabó Lászlóval és a Csongrádi Á. G. TIOSOL Kft.-jével és vették meg tőlük termékeik ki­zárólagos forgalmazási jogát Bara- nya-Somogy—Tolna megyére. A TIOSOL mészkénlé környezet­kímélő, szabad forgalmú, kórokozók és kártevők elleni permetezőszer, kálcium-poliszulfid hatóanyaggal. Felhasználható nyugalmi időszakban (lombhullás után, rügypattanás előtt) : lemosó permetként 30 liter/ ha, illetve 5%-os permetlé-koncent- rációban, amikor is 10 liter vízhez 5 dl Tiosol kell. Gyümölcsösökben: lisztharmat, tafrina. levéllyukacsoso­dás, monília, szilva vörös levél­foltosság és pajzstetvek, takácsatkák ellen. Szőlőben: lisztharmat és atkakártevők gyérítésére. A vegetá­ciós időszakban (rügyfakadás után) : állománypermetezésre 10 liter/h a, illetve 0,5—1%-os töménységben (10 liter vízhez 0,5—1 dl Tiosol kell). Gyümölcsösökben: lisztharmat, levél- lyukacsosodás, monilis és szilva vö­rös levélfoltosság kórokozói ellen ha­tásos, gyérítő hatású a pajzstetvek- re, takácsatkákra és levéltetvekre. A Tiosol mészkénlé gyenge mé­reg, a méhekre nem, a halakra kö­zepesen veszélyes. Beszerezhető 1 — 5—10 literes kiszerelésben az Agro- ker-áruházakban, valamint a pécsi uránvárosi és a Búza téri mag-, illetve kertészboltban. A Szabó László-féle Csongrád 2 és Csongrád 3 típusú kézi aprító­gépekkel a házikertek, gyümölcsö­sök, szőlők fanyesedékeit, szőlő- venyigéit és a zöld növényzetet le­het felaprítani komposztkészítéshez, s a házi komposztáláshoz ajánlják az 1,5 és a 3 m3-es komposztáló- kat. A biokertészek közvetlenül a bt.-nél rendelhetik meg az aprító­gépeket és a komposztálókat, ahol is részletes tájékoztatást kapnak a komposzt készítésével kapcsolatban. M. L. Bálint gazda kazettáról Közérdekű ismeretterjesztő kazetták kaphatók Budapes­ten, a Dob utca 47. sz. alatti Műszaki Propaganda Kisszö­vetkezetnél (tel.: 142-2429). BÁLINT GAZDA TANACSAI. A tévés Bálint Gyuri bácsi mutatja be a teendőket kora tavasztól - szőlő-, faültetés és -metszés; betegségek - az őszi betakarításig, borkeze­lésig. 2x120 perc. HASZONÁLLATOK TARTASA ÉS TENYÉSZTÉSE. A ló, szarvasmarha, sertés, juh, nyúl, prémesek, baromfi, galamb, méh, csiga, giliszta tartástechnológiáját mutatjuk be 40-90-120 percben. ANYASAG, GYERMEK, EGÉSZSÉG. Az orvosi tanácsok, gyakorlati tudnivalók című 180 perces kazetta kismamák­nak és az egész családnak ad hasznos információkat, szülész, nőgyógyász, orr-fül-gégész, gyermekorvos, ortopéd, fogorvos, szemész, élelmezéskutató professzorok segítségé­vel. Babaápolás, torna, pszichológiai tanácsok, varrás, szépségápolás, főzési tanácsok, 36 féle ételbemutató sze­repé még a műsorban. A mezőgazdasági témájú anyagok a Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület közreműködésével készültek, melye­ket a kis- és nagyvállalkozó is hasznosítani tud. Vásárolható a MOFA termésnövelő humusza Közel egy évet várt a mo­hácsi Farostlemezgyár a hu­musz forgalmazási engedélyé­re. A nagyhatású hozamot nö- ivelő anyagot számos vizsgá­latnak vetették alá, mielőtt az értékesítésére áldását adták a szakhatóságok - és mindenütt kiválónak minősítették. A gyártáselőkészítésnél a fa aprításakor keletkezett hulla­dékot, faport, csirketrágyát és szalmát tartalmazó humuszt most már folyamatosan érlel­hetik Mohácson. A rendelkezé­sükre álló 2600 mázsás prizma kiszállítását már megkezdték, egy részét ömlesztve viszik el a gazdaságok tajajjavításra, míg 40 kilós zsákokban a kis­kertek tulajdonosai juthatnak hozzá. Megszervezték az érté­kesítési hálózatot, várhatóan folyamatoson a gyár melletti boltban mázsánként 450 fo­rintért, de a városban több helyen lesz lerakatuk, sőt Pécsre is jut belőle. A kereskedelmi forgalomban lévő biohumuszokka,l szemben előnye a MOFA-humusznak, hogy egyáltalán nem tartalmaz gyommagvakat, a talajba jut­tatva nem fejt ki égető ha­tást, tehát a növény nem igé­nyel többletöntözést, ezenkivül tenyészidőben is bármikor al­kalmazható. A humusz értékesítéséből származó bevétel nem kimon­dottan meghatározó jövedelmi forrása a farostlemezgyárnak. Továbbfeldolgozással azt az anyagot hasznosítják, ami egyébként hulladék formájá­ban köbméterenként 30 forin­tért foglalná a helyet a sze­méttelepen. B. M. Jelenleg még kézi erővel történik a humuszos zsákok megtöltése Fotó: Szundi György A szakszerű metszés termést jelent S' íd&szerű tennivalók a szőlőben A lemosó permetezést ne hagyjuk el! A leglényegesebb tavaszi munka a szőlőben- a metszés. A metszés a tőkeforma kiala­kításának és fenntartásának eszköze, az egész évi rendsze­res termés biztosításának a záloga. Lombhullatástól rügy- fa'kadásig lehet a metszést el­végezni. A téli és kora tavaszi metszésnél azonban kisebb az esélye annak, hogy a farontó gombák behatoljanak a tőke fás részébe, ez a tőke pusz­tulásához vezethet. Ezért most már feltétlenül hozzá kell fogni a metszéshez. A tőkeműveléstől függően a tőkértkénti rügyszámra, a rü­gyek elhelyezési , módjára ügyelni kell. A hagyományos, Ibalkművelésnél egy négyzetmé­terre 'körülbelül 10 rügy jus­son. A modernebb művelésnél — függöny, ernyő, kordon — zöldvertelini és oportó esetén 5—7, királyleánykánál és olasz- rizliognél 8-12, tramini és cbardonnay fajtánál pedig 12-14 rügy kerüljön egy négy­zetméterre. Ha tőkéket nagyon megterheljük, akkor a tőke meggyengül, a termés minő­sége rosszabb lesz, és végső soron a tőke korábban el­pusztul. Azóknál a tőkéknél, ame­lyeket tavaly oz aszály erősen (megviselt, ajánlatos egyhar- madára, akár a felére csök­kenteni az egy négyzetméterre ljutó rügyterhelést, hogy a tőke erőssége, kondíciója ja­vuljon. A modernebb művelési imádóknál a szálvesszőket sza­badon lehet hagyni, de a rü­gyek biztosabb kihajtása és az összes termés mennyiségének jelentős növelése érhető el, ha a vízszintes síkja alá lehajt­juk a vesszőket, ameddig le­het rögzítjük, azaz leíveljük. Ahol a múlt évben takács­atka, levélatka vagy fiszthar- imat fertőzés volt, tartani kell attól, hogy a betegség meg­ismétlődik. Ezért a metszés utáni nyugalmi állapotban fel­tétlenül hajtsunk végre lemosó [permetezést, amikor pedig a hajtások 3-5 levelet eresztet­tek, a tavaszi kiegészítő per­metezést kell megcsinálni. A szőlő tápanyagutánpótlá- sáról is gondoskodni kell. Ha az ősszel nem szórtunk ki is­tállótrágyát, foszfor és kálium tartalmú műtrágyákat, megte­hetjük ezt most tavasszal is, azonban számítani kell arra, hogy a tápanyagóknak csak a 'kisebb része érvényesül az íidén. A gyorsan ható nitrogén műtrágyákat március, április isorán kell kiszórni, de csak a felhasználásra szánt mennyi­ség felét. A tavaszi talajmurtkák során la hagyományosan betakart /szőlők esetén elég a nyitás, fölásott szőlőnél középmély kapálást kell végezni március végén, áprilisban. Az elegyen­getett és nedves talajra alap­kezelésre alkalmas gyomirtó szeréket lehet kiszórni. A hasznos tanácsokat dr. Lisicza Istvántól, a Pannonvin főker­tészétől kaptuk, aki maga is gyakorló szőlősgazda. Sz. J. Palánták a szigetvári melegágyakból A hivatalos meteorológiai tavaszt néhány napja a va­lódi enyhülés is követte. A napos, meleg időjárás kicsa­logatta a jó levegőre a kis­kert-tulajdonosokat, igazi sze­zonja van már a tavaszi met­szésnek, veteményezésnek. Az előrelátó gazdák a magok elvetésével egy időben a pa­lántanevelésnek is nekilát­nak. Idő vagy hozzáértés hiá­nyában ózonban nem min-, denki vállalja ezt a kényes, az egész éves termést befo­lyásoló műveletet. 5okan in­kább megvásárolják a palán­tákat. Ki kistermelőktől, ki pe­dig nagygazdaságoktól. A Szigetvári Állami Gaz­daság kertészeti főágazatá­ban évtizedes hagyománya van a palántanevelésnek. Bár a részleg tevékenységében a közelmúltban nagyobb hang­súlyt kapott a vágottvirág-ter- mesztés, idén is szépen kel­nek a februárban elvetett ma­gok a termálvízzel fűtött me­legágyakban. A telepen ezek­ben a napokban már kapha­tók a tápkockás saláta-, pa­radicsom-, paprika- és ubor­kapalánták, melyeknek kihe­lyezése egyelőre még csak fó­liasátrakba ajánlatos. Néhány hét elteltével, a kis növények megerősödése után a sziget­váriak szálanként is megkez­dik ezeknek a legkeresettebb palántáknak az értékesítését. A kiszolgálásban nem tesznek különbséget kis- és nagyter­melő, esetleg hobbi-kertész között, a folyamatosság érde­kében előzetes megrendelé­seket is fölvesznek. Nem zár­kóznak el a káposzta-, salá­tanövendékek magról felneve­lésétől sem. Újdonságnak számít, hogy idén tőről hajtatott, 150—200 ezer gyökeres szegfűdugvány értékesítését is megkezdi az állami gazdaság kertészeti fő­ágazata. A görög alanyokról szaporított virágtöveknek a telepítését június végére kell befejezni. Az értékesített zöldségpa­lánták és virágdugványok gondozásához folyamatos szakmai tanácsadással szol­gálnak telepükön a kertészeti főágazat szakemberei. Igény szerint esetleg ki is szállnak iaz érdeklődő kis-, illetve nagytermelőkhöz, gondozási, termesztési módszereket, tech­nológiákat javasolnak. K. E. KISTERMELŐK ROVATUNKKAL LEGKÖZELEBB ÁPRILIS 2-ÁN JELENTKEZÜNK A hajtatóház fóliasátraiban ezekben a napokban már az ubor­ka is terem Fotó: Läufer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom