Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-18 / 75. szám

1991. március 18., hétfő aj Dunántúli napló 3 A tetovált rózsa Sikeres premier volt szombaton a pécsi színházban Tennessee Williams biztos siker. A nézőt magával ra­gadja az amerikai kisvárosok titokzatos világa, a külváro­sókban és a milliomosnegye- dékben élő magányos nők és férfiak, fehérek, négerek, len­gyelek, olaszok, filmsztárok, bokszolok, ültetvényesek színes forgataga. Egy kicsit mániá­kusak valamennyien: az egye­düllét, az önáltató hazugsá­gok, az öregedés ellen való menekülés vagy éppen ellen­kezőleg: a pénz, a siker, a fiatalság és az erő megszál­lottjai. És mindenék előtt a szexualitásé, amely — álljon a dráma középpontjálban bármilyen társa la I m i -erkölcsi konfliktus — ott van a leve­gőben mint a bajok egyik for­rása és mint a gyógyír min­den betegségre. Tennessee Williams kivéte­lesen ért hozzá, hogy meg­Vincze Gábor Péter és Jónás Judit Tér István felvétele lelje a bennünk élő kielégü- letlenséget, szorongást, a vá­gyakozást a harmónia után, és úgy látszik, azt is tudja, a nézőnek nemcsak happy end- re van igénye, hanem arro is, hogy az alig megfogalmaz­ható szorongásból, feszültség­ből valamit magával vihessen a- színházból. A tetovált rózsa egy ameri­kai olasz család beilleszkedé­séről szól: hogyan találja meg a szerelmet újra egy közép­korú asszony, Serafina, s ho­gyan válik felnőtté és már életfelfogásában is amerikai­vá a lánya, Rosa. „Valami vészes van a levegőben" — mondja a gyógyfűárus öreg­asszony a darab elején. A „vészest", a félelmest a bo­szorkány fel-feltűnése van hi­vatva szimbolizálni kissé di­daktikuson és feleslegesen, hi­szen a történetet nem veszi körül olyan sejtelmes, lebegő izgalom, mint A vágy villamo­sát vagy az Orpheus alászáll című drámákat. A tetovált ró­zsa csak az, ami a történet, és nem több. Szegvári Meny­hért rendező szerencsére nem is erőlteti ezt a többértelmű­séget: megelégszik a helyze­tók és a szerepék pontos ér­telmezésével, és az olykor sze­líd érzelmesség, máskor a groteszk humor kidolgozásával —, ami nem kevés. A szerző remek szerepekkel ajándékozta meg a színésze­ket. Serafina mindvégig jelen van: tőle indul minden ese­mény, és benne találkozik minden indulat. „Nekem a dupla ágy szép volt, mint egy vallás” — ez Serafina világ­nézete a testi szerelem szer­tartásain át tekintve. Vári Éva erre az alatpra rakja fel a irajongó mojd irracionálison Vári Éva és Fazekas István gyászoló feleség, a bigott anya és a boldog asszony tra­gikus és ironikus színeit; ala­kítása emlékezetes lesz az utóbbi évek hasonló srínpadi hősnőinek sorában is. Kiváló partnere Mangiaca- vallo, a sofőr szerepében Fa­zekas István: férfias erő, ér­zelmesség és kedves vagány- ság jellemzi a figurát. A fia­talok — lónás ludit és Vincze Gábor Péter üdék, tiszták, ro­konszenvesek. Jónás Juditnak jutott nagyobb színpadi lehe­tőség, amelyet figyelemre mél­tó drámai erővel használt ki. A kisebb - bár nem kevés­bé fontos — szerepekben Ta­kács Margitot, Bereczky Júli­át, Uhrik Dórát, Füsti Molnár Évát, Paál Lászlót és Spilák Klárát látjuk. Csányi Árpád valóságos csodát művelt dísz­letével ezen a színpadon. A zenét Papp Zoltán állította össze, a jelmezeket Húros An­namária tervezte. Mindkettő­nek fontos, korjelző szerepe von ebben, az ötvenes évék elején játszódó drámában. G. T. Kilencedik után tizedik osztály is? Beiratkozás előtt Istenkúton fllESEC­vendégek Ohióból A közelmúltban a pécsi Istenkúti ÁMK Általános Isko­lája előzékeny levelet küldött a körzetéhez tartozó szülők­höz, amelyben nemcsak az is­kola nevelési-oktatási szolgál­tatásaira hívják fel a figyel­met, hanem az indítandó 9. osztályukra is. A kilencedik osztály a nyolcadik után to­vább nem jutó gyerekek szá­mára szeretne lehetőséget ad­ni szakmaszerzésre, mint ar­ról lapunk egy korábbi szá­mában már beszámoltunk. A kilencedik osztály elvégzése a dísznövénytermesztő-parkgon­dozó szakma megszerzésével társul, ebben partner az ál­láslehetőséget kínáló és a gyakorlati képzést is vállaló Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat — a Villányi Mező- gazdasági Szakmunkásképző Iskola pedig szakmai segítsé­get nyújt. Pályáznak egy 9-10. osztályos — a nyolcadik után kétéves - képzés bevezetésé­vel is. Elismerő a véleménye szakmai konzulensüknek, Ko­vács Sándornak, a JPTE ad­junktusának, aki többek közt a kiscsoportos foglalkozásokon az egyéni bánásmód lehető­ségét, a diákönkormányzati formát is igen jelentősnek tartja. Mint dr. Solymár Lász- lónétól, az ÁMK igazgatójá­tól megtudtuk, a beiratkozási napok: március 20-21-e, a más körzethez tartozóknak elő­ször a saját körzetükbe tarto­zó iskolába kell beíratni gyer­meküket, és oz átirányitáshoz való hozzájárulást is ettől az iskolától kell kérni. Az istenkútiak példája nem az első arra, hogy már az általános iskolák versenye is megkezdődött. A nagyon szép, csendes helyen lévő, de a for­galomból valamelyest kieső, igy korántsem telített létszá­mú iskola az egyetlen lehet­séges módon küzd a létéért, s azzal együtt tanítványai jö­vőjéért. Mit szólhat ehhez az az iskola, ahonnan - tegyük fel — a legtöbben csábulná- nak el és ahol ilyen módon mondjuk csökkenne az iskola fejkvóta alapján számolt já­randósága? Próbálna többet kínálni, többet szolgáltatni. Döntsön a szülő a jobb mel­lett — gyermeke érdekében. B. R. T zennyolc diplomás — posztgraduális képzésen részt vevő — diák és három pro­fesszor érkezik Pécsre má'rci- us 18-án az egyesült álla­mokbeli Ohio Egyetemről, hogy részt vegyen a JPTE Köz­gazdaságtudományi Karán működő AIESEC (Közgazdász- hallgatók Nemzetközi Szerve­zete) helyi bizottságának 10 napos szakmai programján. A látogatás célja a Baranya .megyei vállalatok marketing- stratégiá jú nak ta nul má nyozó - sa, kül- és belkereskedelmit kapcsolataik vizsgálata, a vá­laszkeresés arra, hogyan lehet a szűkülő piacon a pozícióikat megtartani, illetve jelentősé­güket növelni. A programban résztvevő vállalatok az Agro- ker, a Baranya Megyei Sütő- lipari Vállalat, a Kanzum Ke­reskedelmi és Ipari Rt., a Mic- irosystem, a Sopiano Gépgyár, a Szimpatex és a TRITEX rész­vénytársaságok. A szakmai vizsgálat végén a diákok a vállalatok képviselői étőtt ösz- szefoglalják tapasztalataikat. A tengerentúli vendégek el­utazásuk előtt megismerked­nék az ország nevezetességei­vel, majd Budapesten részt vesznek az amerikai kulturális attasé fogadásán. „Pápalátogatás Pécsett, 1991. Alapítvány" „Ez a látogatás — olvasha­tó az alapitó okiratban - túl­nő a magyar katolikus egyház keretein, jelenti az új irányba törekvő magyar állam nemzet­közi tekintélyének megnöve­kedését is." Az előkészületekre szánt költ­ségek jelentős részét teszik ki a pogányi misén résztvevőknek szánt tájékoztató kiadványok anyagi fedezetének biztosítá­sa, illetve az alkalomra sereg- lők testi-lelki megsegítése. Mindezt a szűkös keretekből sem Pécs városa, sem a pécsi Püspökség - a pápalátoga­tás előkészítéséért leginkább felelős két szerv - magukban vállalni nem tudják. Ezért ala­pítvány létesítését határozták el, amelyet Mayer Mihály püs­pök és dr. Páva Zsolt alpol­gármester irtok alá a közel­múltban, s amely alapítványt a Baranya Megyei Bíróságon nyilvántartásba vettek. A „Pápalátogatás Pécsett, 1991. Alapítvány" az Agro­bank Rt. pécsi, területi fiók­jánál külön számlát nyitott, ennek száma: 249-98518/999- 41294. Bármely hazai és kül­földi természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező közösség kor­látozás nélkül csatlakozhat az alapítványhoz, mégpedig pénz befizetésével, természetben vállalt munkákkal, szolgálta­tások felajánlásával, vagy bi­zonyos hasznothajtó jogok át­engedésével. A csatlakozókat természetesen adókedvezmény illeti meg. Az alapítóknak az alapítói vagyonba helyezett betétjei­ből, valamint a csatlakozók hozzájárulásából az előkészü­let költségeit, köztük legin­kább a pogányi misén részt­vevők részére kiadandó tájé­koztató anyag költségeit fe­dezni: ez az elsőrendű célja az alapítványnak. Elhatározott ugyanis, hogy ezt az ismertetőt a misét meg­hallgatok ingyen kapják meg. A program- és műsorfüzetben egyébként az adományozók neve fel lesz sorolva. A va­gyonból a nyomdai, sajtó- és propagandaköltségek fedeze­tén túl maradó részből bete­gek és mozgássérültek misén való részvételének támogatá­sára és egyéb segélyezésre is fordítanak pénzt. Amennyiben az elszámolás után az alapítvány számláján pénz marad, azt az egyik pé­csi egyházi műemlék felújí­tására kell fordítani. Ezt a műemléket az alapítók közös egyeztetéssel jelölik meg. Mészáros A. Magyar to Kanadaban Hollywoodi történet pécsi happy enddel Liz Taylor és Burton sem jutott be vendéglőjébe Tripolszky József élete mint­ha a hollywoodi forgatókönyv­írók ízlése szerint formálódott volna. A 66 éves férfi pécsi albérleményében fogad, s sza­vainak bizonyítására amerikai újságok kötegjeit, fényképal­bumok kilóit szedi elő. Tripolszky József 1925-ben született Bácsban. Zomborban érettségizett, s ott lett szerel­mes a nálánál öt évvel fiata­labb Csányi Gyöngyibe. Há­zasság még sem lett az Ígé­retes Mezonból, mert a férfi 52-ben Nyugat-Németországba disszidált. Erre egy sportút adott lehetőséget: az akkor­tájt Zágrábban könyvelőként dolgozó férfi remekül ping­pongozott. Németországban megszervezte menyasszonya ki­csempészését. Főnökét kérte meg, hogy utazzon el Jugoszlá­viába, vegye el feleségül me­nyasszonyát, és hozza ki őt. Mindenét pénzzé tette, még a rádióját is eladta, hogy állja az akció költségeit. Főnöke ef is utazott Opatijába, ám Tri- polszky József azóta sem hal­lott róla. A menyasszony két évig várt, aztán férjhez ment. Tripolszky József meg sem állt Kanadáig. Akkori helyzetét és későbbi próbálkozásait igy ele­veníti fel: — Semmihez sem értettem, ráadásul angolul sem beszél­tem. Először mosogató voltam, majd dohányt törtem, cukorré­pát szedtem, kőműves mellett segédmunkáskodtam. Hamaro­san sikerült egy építőipari vál­lalkozást indítanom. Semmi mással nem foglalkoztunk, csak falazással. Húszán dolgoztak nekem, pedig jómagam a fa­lazáshoz nem értettem. Ami­ben én otthon voltam, az a szervezés volt. Később a ven­déglátásból éltem. Voltam fent és lent, egy időben 105 ház­helyem volt, kicsit később az ingemet is léhúzták rólam. — A vendéglátásban mi volt a csúcs? — Az 1964—65-ös New York-i világkiállításon a belga pavi­lonban a magyar vendéglő. A mi étterrhünk előtt mindig állt a sor. Politikusok, színészek, nagyvállalkozók. Állítólag Liz Taylor és Richard Burton is állt ott egy ideig, de nem volt türelmük kivárni, hogy be­jussanak. Még a New York-i lPaface Hotel énekese is ró­lunk dalolt. A világkiállítás után abban maradtunk, hogy átvisszük a vendéglőt Manhat- taribe, de a társam belefáradt a pihenőnap nélküli munkába, s feladtuk. Tripolszky József ezen úgy felmérgesedett, hogy odahagy­ta a városi tumultust és kime­nekült a természetbe: megvett egy 120 hektáros tőzeges te­rületet. Az innen kitermelt 40- 45 ezer éves tőzeget a kerté­szeték keresték. — Először ehhez sem értet­tem, de szép lassan mindent kitanultam. Ahogy négy méter mélyen kikotortuk a tőzeget, a feltörő forrósok a gödröt mind­járt kitöltötték vízzel. Ez adta az ötletet, hogy egy tavat ala­kítsak ki. A tavat 1985-ben avatták. Eljöttek a helyi politikusok, a tartomány miniszterei, sőt még egy országos miniszter is meg­jelent az ünnepségen. A Zephyr falu közelében lévő 15 hektáros tó Joseph's Lake ne­vet viseli, vagyis József tava. Korábban magyar emberről csak egyszer neveztek el föld­rajzi objektumot Kanadában: az egyik Esterházy grófról egy falut. Igaz, azóta József tavá­nak egy szigete is magyar névadóval büszkélkedhet, oz ugyanis a tógazda Pécsett élő unokahúgóról, Erzsébetről kap­ta nevét, úgy híviák, hogy: Elizabeth's Island. A tó part­ján most egy exkluzív halász­klubot építenek. Igaz, ebből már TriDolsZky József kilépett, föladta a tőzegkitermelést is, nyúgdíjba ment. Sakkor néhány szót a happy endről. Tripolszky József né­hány éve végső elbúsultóban kedvenc nótáit ródalolta egy kazettára, s elküldte azt — köz­ben megözvegyült - volt me­nyasszonyának. Az Amikor majd nem leszek már és az Akácos út meghatotta az ex- ara szívét, s mikor Zomborban az érettségi találkozón végre újra láthatták egymást, elha­tározták, egybékélnek. Tri- pofszky József '90 őszén vezet­te a pécsi Székesegyház oltá­rához szeretett asszonyát. Most a Magaslati úti albérletben él­nek, és kérelmezik, hogy egyé­ni elbírálás alapján jogosultak legyenek egy magyarországi lakásvásárlásra. Ha 37 eszten­dőt tudtak egymásra várni, ak­kor ez a — remélhetőleg — né­hány hónapnyi várakozás — egymás közelében — már meg se kotyan. Ungar Tamás A magyar származású tógazda az avatás pillanatában

Next

/
Oldalképek
Tartalom