Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-15 / 73. szám
1991. március 15., péntek aj Dunántúli napló 3 Interjú a jelenlegi és a volt megyei főkapitánnyal A lakosság rendőrsége vagyunk Dr. Ernyes Mihály Dr. Ernyes Mihályt (40 éves) nevezte ki a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének március 16-i hatállyal dr. Szabó Győző, az Országos Rendőrkapitány. Interjút kértünk és kaptunk az új főkapitánytól. A rövid írásban természetesen csupán néhány, a rendőrség mai tevékenységét érintő dolgokra térhetünk ki.- Vágjunk a közepébe rögtön az elején! Korábban azt tartották, hogy a rendőrök, ha kell, ha nem, beavatkoznak. Mostanság viszont mintha egyre többen nyámnyilának tartanák a rendőröket, az intézkedő közegeket... — Szerintem itt arról van szó, hogy a korábbi időszakban kevés információ jutott az emberekhez a rendőrség lehetőségeiről. Most pedig, éppen a növekvő bűnözés és a rendszerváltás időszakában egyre többet tudnak meg rólunk. Magyarán, sokan fel sem készülhettek arra, hogy ilyen mértékben növekszik a bűnözés majd az országban.- Igen .,. — Nyugaton teljesen természetes, hogy, ha egy rendőrségi intézkedésre sor kerül, akkor az feltétlenül törvény- szerű, nálunk pedig, ha az intézkedő rendőr ellen feljelentés érkezik, akár jogtalan feljelentés is, akkor az intézkedő rendőrt több hátrány érheti. Például a vizsgálat befejezéséig nem mehet külföldre, nem kaphat jutalmat és fizetésemelést ...- Tehát akkor... — Közbevágok, hiszen úgy vélem egyre gondolunk. Mielőbb szükség lenne egy rendőrségről szóló törvényre, amelyet hamarosan el is fogadnak majd. Akkor el tudnánk érni, hogy a lakosság és az állomány kellő informáltságával intézkedhessék a rendőr, hiszen meglesz erre a szabályozottság törvényes garanciája is.- ön lett a megyei főkapitány. Sokak szerint, az állam- igazgatási részek zöméhez hasonlóan az új törvény tartalmazza majd azt is, hogy megszűnik ezen a területen is, a megyei irányitó és másodfokú szerepe. — Nem hiszem. Úgy gondolom továbbra is szükség van a rendőrségnél centrális irányításra, ugyanakkor szeretnék teljes önállóságot adni a majdani kinevezendő városi kapitánynak.- Ha már itt tartunk, hadd említsem meg, ön egy éve még mohácsi rendőrkapitány volt, aztán tavaly áprilistól lett a megyei közrendvédelmi helyettes, most pedig főkapitány. Mi a különbség a három leiadat között.- Erre a kérdésre egy hasonlattal válaszolnék. Mindenekelőtt meg szeretném találni a megfelelő módszert, a ^helyes attitűdöt a munkakörömhöz. Tehát azt vallom: egy főzési folyamatban van a konyhalány, aki megtisztítja a répát, vdn a szakács, aki már csak a tisztított, az odakészített répából főz valamit és van a séf, a vendég, aki mindezt elfogadja, és megeszi, esetleg reklamál. Ha reklamál, akkor következhet a felelősségre vonás minden szinten.- ön ebben a hasonlatban hol loglal helyet?- Én séf és vendég is vagyok, csakúgy mint a lakosság, csak a végeredmény érdekel, aztán, ha az nem jó, akkor azt vallom, olyan szakácsokkal szeretek dolgozni, akik nem azt nézik, milyen nyersanyag nincs, hanem, hogy a rendelkezésre álló kellékekkel mit lehet a legjobban elkészíteni, és végrehajtani.- Hallottam, hogy komoly technikai fejlesztések várhatók a megyei rendőr-lőkapitány- ságnál is...? — Igen, még ebben az évben kapunk harminc nyugati gyártmányú, zömében VW-tí- pusú autót. Ez a dolog látványosabb része. Emellett folyamatosan fejlesztjük számító- gépparkunkat. Mindig azt vallottam, hogy a legjobb lenne a jelenlegi űrtechnika szintjén dolgozni a rendőrségnél is. Tudomásul kell azonban venni, hogy erre nincs lehetőség. Ha így áll a helyzet, akkor viszont mindent meg kell tenni egy átlagosan elérhető szintért, amely hosszú távon bárhova fejleszthető. — Ügy érzem tehát, hogy a technika adott lesz. Akkor szaknyelven szólva, a rendőri állományról is ejtsünk szót...- A megyében 870 rendőr van, velem együtt. Ez azt jelenti, hogy összességében a megye minden 670. állampolgárára jut egy rendőr. Csak megjegyzem, hogy a két háború között hazánkban ez az arány 250 volt. Szeretném, ha növekedne ez a szám is, de pillanatnyilag Pécsen kívül amúgy is létszámgondokkal küzdünk. — Mivel lenne rövid távon is elégedett?- Ha békés, nyugodt körülmények között tevékenykedhetnénk, és az emberek megértenék, az orvos sem tud minden beteget meggyógyítani, bármennyire is szeretné. Ha egyre több helyről hallanám, a lakosság rendőrsége vagyunk.- Ehhez kívánunk sok sikert, megfelelő jogszabályokat. Az országos élvonalba körüliünk Dr. Lusztig Péter (44 éves), volt megyei főkapitányt az új vezető kinevezésével egy időben nyugállományba helyezte a belügyminiszter, 26 évi szolgálat után. Rövid interjút kértünk és kaptunk tőle is.- A következő mondattal fejezte be a belügyminiszterhez intézett, március 8-i keltezésű levelét: „Remélem és kívánom, hogy a minisztérium élén ön képes lesz egy olyan rendőrséget létrehozni, amelynek megszervezéséhez én alkalmatlannak találtattam ... „Ezekután kezdjük azzal, mit tett ön az elmúlt egy évben megyei főkapitányként, mit örököl öntől utódja?- Egy ember életét nehéz megítélni egy bizonyos szakasz alapján. 1983-tál dolgoztam a megyei főkapitány köz- biztonsági helyettesként, ’90 áprilisától főkapitányként. Ez idő alatt részint saját ötleteim alapján, kialakítottunk egy országosan is egyedülálló nagyváradi, szerkezeti modellt, a rendőrállomások szisztémáját, amely nem tökéletes ugyan, de a tapasztalatok alapján állíthatom, jól működik. Úgy érzem, sókat tettünk azért a szemléletért, amely szerint azon gondolkozzunk, hogyan lehet egy feladatot megoldani és ne azzal foglalkozzunk, milyen, esetleg tényleges nehézségék gátolhatják a munkánkat. Ezenkívül kialakult egy gondolkodó vezetői csapat, akikkel bármit meg lehet ol- da ni.- Közben pedig tovább növekedett a bűnözés az országban és Baranyában is . . .- Sajnálom, hogy közbekér- dezett, mert azt még hozzátettem volna, hogy az eltelt öt évben a közbiztonsággal ösz- szefünoő eredményességi mutató, tehát a feltárt bűncselekmények nyomozati eredményéi tékintetében az ország élvonalába kerültünk, a legutolsó helyek egyikéről . . . Dr. Lusztig Péter- Tehát végül is azt kívánja mondani, ahogy orvos sem tehet arról, hogy nő a betegek száma, úgy a rendőrök sem felelősek a bűnözés növekedéséért?- Ez egy pontos hasonlat. Megítélésem szerint nincs közvetlen összefüggés a bűnözés növekedése és a rendőrök fel- készültsége között. Úgy gondolom, a körülmények alakulása miatt továbbra is, hosszú évekig nőni fog a bűnözés országszerte, így Baranyában is. Jelentősen megerősödik a szervezett bűnözés, és ennek nemzetközivé válása. Hozzáteszem, hogy a világ leggazdagabb országainak rendőrsége sem működik optimálisan, legfeljebb megközelíti azt, mint a miénk, csak esetleg másként.- Szavaiból mintha azt erezném, hogy ebben a helyzetben végül is örül, hogy nem ön maradt a megyei kapitány . . .- Nézze, én, pályázni sem igazán akartam, aztán néhány munkatársam rábeszélt és „közbeszált szakmái hiúságom”. Ebből a választásból ón erkölcsileg egész emberként, bölcsöbben kerültem fcj.- Úgy hallottam, felajánlottak önnek egy állást.- Nem is egyet. Mindenesetre az országos rendőr-főkapitányság felajánlott osztály- vezetői posztját nem fogadtam el. Most nyugdíjas vagyok, néhány hét pihenőre van szükségem, aztán természetesen dolgozni szeretnék tovább. Vannak még olyan dolgok, amikben íbiszek. Mindenesetre eddig, hogy nagy szavakkal éljek, mindig közösségi céfok érdekében tevékenykedtem . . .- Egyre keserűbbek a szavai .,- Nézze, én ilyen körülmények között, amikor kifürkészhetetlenül hoznak esetleg naHM ponta változó határozatokat, eldöntöttem magamban, hogy közszereplést inem vállalok. Erében kapcsolataim továbbra is gazdagok, fogok magamnak találni olyan tevékenységet, amelyben egyformán kamatoztathatom gondolati és végrehajtói tevékenységemet és képességemet. Bozsik László Huszonöt eves a komlói szakköz Fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte tegnap a komlói Kazinczy Ferenc Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. A meghívott vendégek fiatal éveik apró emlékeit keresték a talak között, és a „de megváltoztál!" örömével csodálkoztak egymásra. Kinek mit jelentették az itt töltött évek? Szertartásos megemlékezés helyett Inkább őket hallgassuk meg! Antal Zsuzsi, egy régi diák: .jMessze kerültem, de nem tudok ellenállni, ha ebből az iskolából hívnak. Szerettem idejárni. Nemcsak értelmi, érzelmi indíttatást is kaptam, jó közösség volt.” Rendeki Ágostonná, tanár: „Amire legszívesebben emlékszem, a kirándulások, az osztályfőnöki órák, és néhány matekóra, amikor SzasZa örült, hogy. jaj, de jó, hogy ezt is tanultuk!" Czukorné Panta Mária: „Iskolatitkár voltam 11 évig, a nagyobbik lányom is itt végzett. Nagyon jó volt. Megváltozott ugyan az iskola neve, de nekem mindig Steinmetz marad." Kovács Teodóra, volt diók: épískola „Orvos lettem. Ami ide vonz, a régi összetartó osztály emléke." Rendeki Ágoston, igazgató: „Kilenc éve vagyok itt, két és fél éve igazgató. Ma éreztem ímeg, milyen felelősség terhel abban, hogy 25 évfolyam lerakott munkáját folytassam. Eddig közel 2500 diák végzett falaink között, örülök a névváltozásnak. Volt névadónk kiürült eszmerendszert képviselt. Sikeres reformert akartunk, akinek beváltak az elképzelései. A közeljövő tervei? Fennmaradni.” Sz. L. I. Köszöntő a magyar sajtó napján A szabadság felelőssége A magyar sajtó napja alkalmából szerdán este Pécsett, a Művészetek Házában dr. Flerkó Béla professzor, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottságának elnöke köszöntötte a nyomtatott sajtó, a televízió és a rádió dolgozóit, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége tagjait. Kedves ünnepeltek! Megtisztelő számomra, hogy köszönthetem az 1991. évi sajtónapi ünnepség résztvevőit. Közhely, de újfent kimondom-: a sajtó, a hírközlő szervek rendszere nagyhatalom, senki sem vitatja óriási jelentőségét a társadalom informálásában, a társadalom alakításában, formálásában. A médiák dolgozói az értelmiség legfelső szintjéhez tartoznak: lényegében írók, írástudók, bizonyos értelemben művészek, sőt tudósok és ebből adódóan óriási a felelősségük. Különösen most, a politikai átalakulás idején, amikor polgári társadalom kialakítására törekszünk. Madách-csal szólva: „A nagyra vágy. A rabszolgában alszik, / Vagy szűk körében bűnné aljasul. / De vérében táplálván szabadság, / Naggyá növeszti, mint polgárerényt. / Ez költ életre minden szép s nagyot.” Mármost mi a polgárerény? Márai Sándor szerint a polgárt igazából az teszi polgárrá, hogy tartása van, és az adott társadalomban létező szélsőségekhez képest mértéket ismer. Alakuló polgári társadalmunkban néha szomorúan látom, hogy — szerencsére ritkán -, de a média dolgozói között is akadnak, akik nem tartják mindig szem előtt a madáchi polgárerényt vagy a Márai által említett tartást, főleg mértéktartást. Tudom, az árut nem elég megtermelni, azt el is kell adni, s nyilvánvaló, hogy ez köny- nyebb a szenzáció-hajhász újságírónak, akár politikáról, akár tudományról vagy művészetről van szó — mint a mértéktartónak. De szerencsére az ilyen aránytévesztés ritka, és tudom, hogy mindegyikükben el a lelkiismeret szava. Irwing Stone, a híres Michelangelo-életrajz szerzője a Van Gogh élete című regényében írja le, hogy hőse - az öngyilkosság gondolatával foglalkozva - panaszkodik egy rabbinak. A rabbi vigasztaló szavai akár az életfilozófiának is .felfoghatók: ,,Sohasem lehetünk biztosak semmiben, de vehetjük a bátorságot, hogy aszerint cselekedjünk, amit lelkiismeretünk alapján a legmegfelelőbbnek tartunk. Mindnyájunknak a legjobb belátásunk szerint kell dolgoznunk, s cselekedeteink megitélését, elbírálását bizzuk az Istenre." Én azt hiszem, ez nagyon megszívlelendő gondolat. Igen, az egyedüli, amit tehetünk, hogy a lelkiismeretünk szavára hallgatunk, aszerint cselekszünk, és aztán ki az Istenre, ki a Sorsra bízza annak a végső megítélését. Bizonyos vagyok abban, hogy a sajtó, a rádió, a tele-, vízió dolgozóinak is mindig a lelkiismeret szava kell, hogy irányadó legyen, amikor tudósítanak, informálnak, amikor kritizálnak vagy esztétizál- nak, vagy beszélgetést közvetítenek, kommentálnak. Érezniük kell a szabadság felelősségét. A gondolatszabadság, a közlésszabadság, az alkotói szabadság felelősségét. Ezekkel a gondolatokkal üdvözlöm önöket ezen a kis ünnepségen. Kívánom, hogy továbbra is eredményesen töltsék be kiemelkedően fontos szerepüket a társadalom alakításában és abban a nehéz munkában, amellyel kivezetni próbáljuk hazánkat jelenlegi nehéz helyzetéből a közeli, a boldogabb jövő felé. Országos rendezvény egy mecseki vadászházban Agrárprogramot hirdetett a Zöld Párt Agrárprogrammal állt elő a Magyarországi Zöld Párt a tegnapi országos rendezvényén, a Pécs közeli kozári vadászházban. A Zöld Párt januári kongresszusán döntöttek arról a párt tagjai, hogy ezentúl konkrét javaslatokkal beavatkoznak a magyar gazdaság életébe, mégpedig ott, ahol kritikus helyzet alakult ki. A ipárt megítélése szerint a mezőgazdaság elérte ezt a pontot: tragikus állapotú a szarvasmarhatartás, hasonlóan alakul a sertéstartás, várható a gabonakrízis; a magángazdaságok tömeges létrejöttének és működésének nincsenek meg a feltételei; veszélybe került a falvak jövője; ugyanakkor rengeteg érték megy veszendőbe, mert a melléktermékeket nem hasznosítják sem nagyüzemi, sem kisüzemi szinten. A Magyarországi Zöld Párt parlamenti képviselőket kér fel arra, hogy álljanak programjuk mellé, terjesszék elő az Országgyűlésen javaslataikat. Eszerint szülessen döntés a tehénkivágások szorgalmazásának felfüggesztéséről (a tejtermelés ugyanis másként is csökkenthető), az induló mezőgazdasági magánvállalkozások hátrányát a kormány kompenzálja, azaz teremtse meg az esélyegyenlőséget a termelésben. Tisztázódjon az önkormányzatok szerepe, például jussanak bevételhez a falvak a rét-legelők hasznosításából! A relatív túltermelésből adódó árufelesleget a belső piac növelésével — iskolatejakcióval, tejjegy bevezetésével — szüntesse meg a kormány, Va'lomiirrt a fogyasztás mértékének emelését segítse elő az olcsóbban termelés támogatásával. A termelők szerepe ne korlátozódjon az élelmiszer- afaipanyag előállítására, hanem vegyék kézbe a feldolgozást és a kereskedelmet, csakis így lesz belátható a piac! A Magyarországi Zöld Párt agrárprogramjának célja a parasztság talpra állításának támogatása. L. Cs. K.
