Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-12 / 70. szám
1991. március 12., kedd uj Dunántúli napló 9 Erdőirtás, vagy munkanélküliség Postánkból A gazdagodás gyors útja Köztudott, hogy a vízdíjak emelése következtében most oz állami bérlakásban lakók nagy többsége igyekszik a lakásba minél előbb vízórát szereltetni, hiszen máris bizonyított, hogy sokkal kevesebb vizet használnak, mint amennyit eddig átalányban fizettek. Ezért igen kelendő árucikk most mind a hidegvizes, mind a melegvizes vízóra. Sok helyen napok alatt elfogyott, míg más helyeken, Tá- losi János komlói vas- és fí- nomacéláru kereskedő szerelvény szaküzletében kissé késve tudtuk megvásárolni. Az egyik szomszédom, aki az állomásról saját gépkocsiján odaszállította neki az árut február 15-én, egy melegvizes és egy hideqvizes órát vett ösz- szesen 5542 forintért. Én ugyanezt a két órát február 18-án már kerekítve, 5560 forintért vettem. Erre a 18 forintra még csak legyintettem, hiszen azóta korrigálhatták számára Is az órakat. Ám az órák vásárlásakor felhívta a figyelmemet, hogy jelenleg nincs csatlakozó, amiből minden órához kettő kell, máid egy-két nap múlva lesz. A másik szomszédom február 22-én vásárolta meg (természetesen külön) a négy csatlakozót darabonként 100 forintért. Ez délelőtt történt. Délután a feleségem ment el, és ő már 150 forintért kapta darabját. Másnap egy vizvezetékszere- lő mestertől megtudtuk, hogy a csatlakozók az órával együtt járnak az óra áráért. Mindezt kénytelenek vagyunk az amúgy is szerény nyugdíjunkból kifizetni, hogy mások minél gyorsabbon, minél nagyobb haszonra tegyenek szert. Nem lehetne a gyors gazdagodásnak ezt a tisztességtelen módját megakadályozni? Deák János nyugdíjas, Komló, Tanácsköztársaság u. 1. Megkérdeztük: Mikor teszik rendbe az utat? Olvasónk panaszos levele Komlóról érkezett. Gyakran látogatja meg szüleit. Bodolya- béren, ahol a Baranya Megyei Vízmű Vállalat tavaly decemberben fejezte be a víz- vezetékrendszer építését, de néhány utca burkolatát nem javították ki, úgy ahogy eredetileg volt. A Dózsa és a Rákóczi utca elágazásánál azóta kocsival járhatatlan az út. a 20 centis sár a rövid asz- faltutat is ellepi. Kérdésünkre Vö/gyesr József, a Baranya Megyei Vízmű műszaki igazgatója válaszolt. Eszerint a munkák műszaki átadására csak a sérült, felbontott burkolatok rendbehozására kerülhet sor. Bodo- lyabéten hátra van még az aszfaltterítés, amire a kedvezőtlen téli időjárás miatt nem kerülhetett sor korábban. Erről egyébként a falu lakosságának képviselőit értesítették. Amint az időjárás megjavul, rendbeteszik az utcát. Erre legkésőbb március-áprilisban kerül sor. A város önkormányzata és minden komlói előtt fenyegető rémként lebeg a munkanélküliség. A családok anyagi biztonságának alapja veszélyben van. Ilyen körülmények között vetődött fel az a kérdés, hogy a Komlói Kőbánya Vállalat hozzon-e létre új munkaterületeket. Nagy Lászlóné, a komlói önkormányzat környezetvédelmi és vízgazdálkodási bizottságának elnöke mondja: — Az elmúlt években már felmerült, mostanra pedig teljesen világossá vált: a kőbánya, amely piacképes terméket termel, sőt, előre tervezhetné jövőjét a szükségletek alapján talán több évre is, eddig művelt bányaterületeit majdnem teljesen kimerítette. Szükséges volna új területeket művelésbe fogni. Ennek lehetősége fennáll, a város környéke gazdag, az útépítésre alkalmas andezitben. Az új bányaterület nyitása miatt azonban, az amúgy is igen agresszíven letarolt erdőterületből, amely a várost körülveszi, további több hektárnyit kellene elpusztítani. Ez Komló számára nem lenne kedvező, hiszen a város levegője poros, szennyezett és sok krónikus megbetegedés okozója. A fő gond az, hogy ha a kőbánya nem tud új területekén művelésbe kezdeni, a városnak további 250 munka- nélkülivel kell számolnia. Tehát a vállalat léte vagy nem léte, a dolgozók egzisztenciája ilyen vonatkozásban a további erdőirtás függvénye. A vállalat vezetőivel történt tárgyaláson kiderült, hogy vállalnák a folyamatos azonnali rekultivációt, sőt a természeti értékek megmentését is szükségesnek tartják. A döntés azonban nem könnyű és nem egyszerű. Különböző alternatívákra van szükség, legfőképpen több vélemény megismerésére. Mindebből következik, hogy várjuk a lakosság észrevételeit, javaslatait, hiszen lakóink legfontosabb érdekeit kell szem előtt tartani. Meg kell gondolnunk, lemondhatunk-e a város levegőjét tisztító erdőink jelenlegi területéről, annak érdekében, hogy a vállalat működőképes legyen, a dolgozók ne kerüljenek az utcára. Hiteles emléktáblát! A II. világháborús hősök emléktáblájának végleges rendezéséhez kéri a helybeliek segítségét o Komlói Honismereti és Városszé- pitö Egyesület vezetősége. A gond az, hogy a jelenleg feltüntetett nevek egy része hibás, másrészt - a feltételezések szerint - hét név még hiányzik a felsorolásból. A templom téri emléktáblát még ebben az évben szeretnék hitelessé és teljessé tenni. Ha ez sikerül, a jelenlegi tábla helyett újat készíttetnek. Miért éppen peepshow? Hetek óta terjed a szóbeszéd, hogy megszűnik a komlói Carbon-bolt. A részvénytársaság eladja, vagy bérbe adja a számára már nem gazdaságos üzletet. A városszerte terjedő pletykák szerint sokan azt is tudni vélték, ki lesz az új tulajdonos, vagy üzemeltető, mi lesz a bolt új profilja. Ám ahogy az már lenni szokott, a híreszteléseknek fele sem igaz. Tény viszont, hogy az üzlet valóban elkelt. Az olcsó árukészletéről, különféle kiárusításairól megye- szerte isméit bolt helyén ugyanis peepshow lesz, vagyis magyarul kukkolda, ahol az üveg mögött lengeruhás lányok lejtik csábtáncukat. A helyiséget a Carbontól havi 56 ezerért bérbe vevő vállalkozó nyilván tudja, mi kell a közönségnek. Az persze más' kérdés, hogy a városnak nincs egyetlen színvonalas szórakozóhelye, igazán hangulatos étterme, hogy sokan bármi másnak jobban örültek volna, mint az efféle nem éppen er- kölcsnemesitő műintézetnek. Hogy miért éppen peepshow? Mert minden vállalkozónak szive-joga, hogy azt kezdv a pénzével, amit tud, vagy amit akar. Sőt, a Carbont sem lehet megróni a számára előnyös üzletért, hisz az csak természetes, hogy annak adja a boltot, aki a legtöbbet ígéri. Azért a vállalkozásbarát gesztusért, hogy a licitálás után másfél órát vártak, hogy az új üzemeltető a szükséges papírokat beszerezze a városházán, a cég még külön dicséretet is érdemel. Bárcsak minden ilyen simán, egyszerűen menne . . . F. D. Még egyszer a vízórákról Igazságosabb vízdíjak Mint ismeretes, január 14- től megváltozott a közüzemi víz- és csatornahasználat dija. A lakossági díj 21,30-ról 47,70-re emelkedett. Miután a vóltözás ismertté vált, a Komlói Városgazdálkodási Vállalat írásban tájékoztatta az önkormányzati lakások bérlőit arról, hogy az általuk használt lakás szobaszámától és komfortfokozatától függően havonta milyen összegű vízdíjat kell a lakbérrel együtt kifizetni. A díjközlés az érintettekben nagy felháborodást váltott ki, az árváltozáson kívül felszínre hozott egy sor problémát is. Megoldásként kértünk választ a vállalat illetékesétől. Vcgl Péter, a Komlói Városgazdálkodási Vállalat ingatlankezelési üzemének vezetője elmondta, hogy vannak olyan lakóközösségek, ahol az elmúlt évben méréseket és számításokat végeztek, menynyit fizettek be a szobaszám és a komfortfokozat alapján és mennyi volt a tényleges fogyasztás dija. Ahol ez utóbbi kisebbnek bizonyult, kérték vissza a különbözetet a bérbe adótól. A vízdíj változásának ismertté válása óta telefonon és személyesen rengetegen keresték fel a városgazdálkodási vállalatot, a vízmüvet és a polgármesteri hivatalt. A felgyülemlett gondok hatására a város képviselőtestülete is foglalkozott a kérdéssel. Áttekintették a vonatkozó rendelkezéseket. számbavették a felgyülemlett problémákat, átmeneti és hosszabb távú intézkedésekről hoztak határozatot. A városgazdálkodási vállalat 1990-ben tulajdonképpen helyesen járt el, amikor komfortfokozat és szobaszám alapján szedte be a vízdíjat. A 18/1990. (I. 31.) MT számú rendelet nem ad módot más elszámolásra ott, ahol a bérleményben nincs mérőóra felszerelve. Viszont lehetőség van arra, az idei évtől kezdődően, hogy a helyi önkormányzat rendeletben ettől eltérő víz- dijmegfizetést határozzon meg. A 27/1975. (X. 30.) MT számú rendelettel közzétett vízellátási és csatornázási szabályzatot az elmúlt év májusában módosították. Eszerint a bérleményekbe a fogyasztók beszerelhetnek mellék- vízmérőket, amelynek alapján a vízműnek a ténylegesen mért fogyasztást kell elszámolni, de a beszerelés és a későbbi hitelesítés költsége a fogyasztót terheli. A február 13-i testületi ülésen ennek megvalósítása körül több probléma merült fel, ezért született olyan döntés, hogy később kellő körültekintéssel, helyi szabályrendeletben lesz a kérdés megoldva. Az átmeneti időszakra a következő intézkedéseket határozta el a testület: annak érdekében, hogy még egyszer ne ismétlődjön meg a szobaszóm és komfortfokozat szerinti díjkövetelés, a már meglévő mérőhelyeken, az 1991-ben mért tényleges fogyasztást kell a bérlőknek megtéríteniük. A városgazdálkodási vállalatnak a befizetett előleggel és a mért vízdíjjal, a bérlőkkel el kell számolnia. A bérlőközösségeket felkérik, hogy válasszanak közös képviselőt és azok kísérjék figyelemmel a fogyasztást, a havonta mért adatokat, a lakásokban élők számát. Az utóbbit azért, hogy az éves elszámolás mértéke a létszám lehessen. A testület úgy határozott, hogy a bérbe adó lépcsőházanként a vízmű vállalattal egyeztetve, szereljen fel vízmérőket, hogy minél kisebb közösségekre legyen elosztható a mérés. A városgazdálkodási vállalat a nem lakás céljára szolgáló bérlemények bérlőit kötelezze mérő felszerelésére és az elkülönített mérésre. Ha szükséges, az építésügyi hatóság tegye meg ezt a kötelezést. Feladatul szabták azt is, hogy a bérbe adó a közös helyiségekben, a garázsokban, az illegális helyen történő vízhasználást szüntesse meg. Szükség esetén kezdeményezzenek szabálysértési eljárást annak érdekében, hogy az ilyen vízhasználást ne a lakóközösségeknek kelljen megfizetnie. Környezetvédelem és muzeelógia Komién Az értékek valódi gazdájaként évek, sőt évtizedek elé néz Komló és környékének lakossága. Ezt nemcsak a gazdasági helyzet, a növekvő munkanélküliség mondatja velünk, hanem az a tragikus, csendben elhallgatott környezeti állapot, amelyet a múlt „kvázi" környezetvédelmi politikája következményeként, akarva-aka- ratlan örökségként megkaptunk. A mélyművelésű szénbányák, a kőbánya, az erdőkivágások igen radikálisan megváltoztatták a táj morfológiai, hidrológiai, mikroklimatikus és ökológiai viszonyait. A kellően soha át nem gondolt várostelepités, a völgyi elhelyezkedésű erőmű olyan, visszafordíthatatlan ökoszisztéma pusztítással járt, amelynek következményeit még felmérni sem tudjuk. Számtalan környezetvédelmi fórumon, természetvédelmi előadáson sokon és sokszor vetették fel, hogy miért nincs a városnak egy valódi, szakmailag megalapozott környezet- és természetvédelmi koncepciója, miért nincs a helyi múzeumnak természettudományi osztálya? Bármennyire is meglepő: éppen a természettudományos muzeológia, s ezen belül is a növény- és állattan szintén száműzött volt a városból, egyszerűen „megyei önzésből” . . . Az a diszciplína, amely ma szerte a világon reneszánszát éli, s a legtöbb szolgálatot teheti — tehette volna -, a helyi ökológiai krízis megelőzésében, a gondok időben való jelzésében, a lakosság ökológiai hontudatának formálásában. Akkor fosztották meg hatalmi szóval, tollvonásokkal a városi múzeumot a természet- tudományok művelődésétől, amikor a vidék lényegét, táji képét meghatározó Kelet-Me- csek éppen tájvédelmi körzetté vált . . . Nem véletlen, hogy Komlónak, a megye második legnagyobb településének elege lett oz elmúlt évtizedek megyéjének és különféle „intézményeinek" paternalista, osztogatva- fosztogató politikájából, s értékeinek valódi tulajdonosa akar lenni. Nehéz HU vetődött fel egy olyan városi és regionális múzeum felélesztése, amely mintegy szellemi műhely ösz- szefogja a vidék alkotó értei-* miségét, s valóban a természetes földrajzi, történelmi, ökonómiai táj egyik központi intézményévé válhat. Olyan intézménnyé, ahol otthonra talál a növény- és állattankuta- ló. ahol érdemes dolgoznia történésznek vagy a néprajzosnak. Tudjuk, hogy ezek a nézetek és törekvések idegenek a mai megyei múzeumi vezetéstől, hiszen évtizedek óta mindent megtettek, hogy a komlói múzeum amolyan kicsiny filiáiénként, szinte a kiállítóhely süppedékében vegetáljon. Mi a helyzet ma? A város a rendszerváltást követően tulajdonába vette a volt pártházat azzal a céllal, hogy ott véglegesen megoldja a múzeum és a könyvtár helyzetét. A természettudományi gyűjtemény és a könyvtár már részlegesen birtokba is vette az épületet, s várhatóan ebben az évben — az új költségvetés függvényében - megkezdődik az épület lépcsőzetes átalakítása. Itt nyernek elhelyezést a gyűjteményi tárak, a kiállítások, az olvasótermek, a könyvtári raktárak, a tudományos feldolgozó helyiségek. A város főterének meghatározó épülete a közgyűjtemények elhelyezésével a kultúra méltó fellegvárává válhat, nem beszélve arról, hogy az önkormányzat óriási költségkiadásoktól mentesül, hiszen nem kell új könyvtár- és múzeumépület építésébe kezdenie, mint ez a korábbi tervekben már többször is szerepelt. Igen jelentős helyi igényt elégíthetnek ki azok az épületegyüttesek is, amelyekben jelenleg a múzeum és könyvtár működik. Az önkormányzati10^ szellemében a város minden, köz- igazgatási területén működő muzeális közgyűjteményt, muzeális kiállítóhelyet egy szervezeti egységbe kíván összevonni, újrafogalmazva annak elnevezését, gyűjtőkörét. Olyan tájmúzeum alapjait kívánja lerakni, ahol a természettudományok, a helytörténet para- lell működnek a központi normatív támogatásból, s az ön- kormányzat pénzeiből. Óriásit téved az, aki azt hiszi, hogy most valami plusz, új pénzek elövarázslásáról van (lesz) szó! Arról van szó, hogy az eddigi „kultúrára" fordított pénzek, s szellemi erőforrások jelentős átcsoportosítását fogjuk végrehajtani. Mi lesz az újszellemű múzeum célja és feladata? A régió természettudományi és helytörténeti kutatásainak, gyűjteményeinek bázisa kíván lenni. A környezet- és természetvédelem, történeti alapkutatások birtokában, valódi „gazdaként” úi trendek i rá - nváiba próbálunk elindulni. Itt folynak maid azok a földtani, őslénvtani, ökolóaiai és történeti kutatások, amelvnek személyi és technikai feltételeit a város már most minden különösebb új invesztíció nélkül biztosítani tudia, s ez egyben azt is bizonyítja, hogy itt évtizedek óta „partvonalra" kényszerűért erők folyamatosan dolgoztak. A vizsgálatokon túl elkezdődött egy olyan közel 1200 millió évet átfogó új kiállítás tervezése, ahol a látogató megismerkedhet a föld- történeti múlt helyi élővilágával, a mai táj ökológiai képével, láthatja a római kor embermunkáját, s a közel 100 évvel ezelőtti bányanyitást. Fazekas Imre
