Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-12 / 70. szám
1991. március 12., kedd uj Dunántúli napló 3 Az Országgyűlés megkezdte a koncessziós törvény tárgyalását (Folytatás oz 1. oldalról) Torgyán József kétperces felszólalást kérve reagált az elhangzottakra. Sérelmezte, hogy Gál Zoltán olyan beszédről mond véleményt, amelyet riem is hallott. Ugyancsak napirend előtt szólalt fel Köszegh Ferenc. A szabaddemokrata képviselő emlékeztette a Házat arra, hogy éppen az ülés idején helyezik örök nyugalomra a rákoskeresztúri temetőben Krassó Györgyöt. Beszédében méltatta a Magyar Október Párt vezetőjének életútját. Ugyancsak ' lemondott napirend előtti felszólalásáról G. Nagyné Mació Ágnes MDF-es képviselőnő is. A 384 honatyából jelenlevő 270 elfogadta, hogy sürgősséggel tárgyalják a Nemzetközi Valutaalapban a Magyar Köztársaság kvótájának megemeléséről és a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. Több szabaddemokrata képviselő önálló indítványát a plé- num napirendjére tűzte és a sürgős tárgyalást elfogadta. A honatyák azt javasolják, hogy a mozgáskorlátozottak gépkocsivásárlásainak támogatására elkülönített összeget ne csak autóvásárlásra, hanem közlekedési támogatásra is lehessen lorditani. A javaslatot Szabad György megtárgyalásra kiadta a bizottságoknak. Nem tűzte napirendjére a Parlament Lakos László (MSZP) önálló indítványát, amellyel a képviselő a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot kívánta módosítani. A napirend előtti ügyek tárgyalása utón a képviselők megkezdték a koncesszióról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A koncessziós törvényjavaslat A napirendi pont előadójaként Balsai István igazságügyminiszter előrebocsátotta, hogy a magyar jogalkotásban előzmények nélküli a most befejezett törvény. Éppen ezért röviden összegezte, hogy a törvényalkotók mit értettek o koncesszió fogalmán. Mint mondotta: a törvénytervezet szerint koncesszióról akkor beszélhetünk, ha az állam, illetve az önkormányzótok egyes tevékenységek gyakorlásának jogát időlegesen, szerződéiben rögzített feltételék mellett átengedik. A miniszter elismerte, hogy a koncesszióra jogosult ezáltal bizonyos piaci monopóliumhoz jut, ám hozzátette: mindez nem jelerti a piaci verseny korlátozását vagy kizárását, hiszen a koncesszió elnyerésénél eleve versenyeznek egymással a pályázók ajánlatai. Végezetül a koncesszió elnyerésére kiirt pályázatoknál a nyilvánosság fontosságát hangsúlyozta, valamint azt, hogy mindkét fél számára előnyös koncessziós szerződések szülessenek a törvény életbe lépése után. Az iqazságügymiaiszter előterjesztése után a frakciók egy-egy képviselője foglalta össze a pártok álláspontját. A frakciók szónokai után a bizottságok képviselői kaptak szót, akik valamennyien az általános vitára alkalmasnak tartották a törvénytervezetet. Az elnöklő Dörnbach Alajos ezen a ponton felfüggesztette a törvénytervezet vitáját, s a következő ülésszakra napolta el. Ezután a társadalmi szervezetek idei költségvetési támogatásának elosztásáról, valamint a Magyar Vöröskereszt költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslatok megtárgyalására tért át a Ház. Mindkét javaslatot a külön e célra - a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását szolgáló pénz elosztására — alakult ideiglenes bizottság nyújtotta be. Az ad hoc bizottság elnöke, Horváth József (MDF) javasolta: a költségvetés általános tartalékából különítsenek el 300 millió forintot a Vöröskeresztnek. Rámutatott, hogy a bizottságnak ez a döntése kompromisszum, a Vöröskereszt ugyanis 353 millió forintos támogatást igényelt, a kormány ellenben 235 milliót javasolt. Az ad hoc bizottság elnöke ezután ismertette a másik, a társadalmi szervezetek költség-, vetési támogatósának elosztására vonatkozó indítványát is. Minthogy mindkét ország- gyűlési határozattervezethez érkeztek módosító indítványok, a Házelnök a javaslatokat általános és részletes vitára bocsátotta. A Vöröskéresztre vonatkozó indítványt általános vitájában Komor Sándor a költségvetési bizottság javaslatát tolmácsolva kijelentette: azzal egyetértenek, hogy a tartalékalapból külön támogatóst nyújtsanak a szervezetnek. Túlzottnak tartják viszont az ad hoc bizottság által javasolt összegei, s — csatlakozva a kormány elképzeléséhez — módosító indítványukban 235 milliós • támogatást vélnek megfelelőnek. Mégpedig azzal a megkötéssel, hogy a pénzt havi ütemezésben kapja meg a szervezet. E javaslat részletes vitájában nem akadt felszólaló. Szavazás után a Ház a költség- vetési bizottság módosító javaslatát fogadta el, így a Vöröskereszt 235 millió forintos támogatást kap az idén. Parázs vita: ki kapjon támogatást? Ezután parázs vita alakult ki arról, hogy a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége a javaslat szerint nem kaphat költségvetési támogatást. Hasznos Miklós (KDNP) azzal érvelt a juttatás mellett, hogy bár a Pofoszt politikai pártként jegyezték be, elsősorban érdekvédelmi és szociális feladatokat lát el. Szavai szerint az új parlament nem engedheti meg magának, hogy mellőzze a Pofoszt. Pető Iván, az SZDSZ- frakció nevében hangsúlyozta, hogy a Pof ősz csak azért indulhatott a választásokon, mert o cégbíróság politikai pártként bejegyezte. Szerinte a költségvetési pénzek elosztásánál nem a politikai érdemet kell figyelembe venni. Horváth lózsel, az ad hoc bizottsáa nevében felhívta a képviselőket, hogy ne csak azt teriesszék elő, mely szervezetnek kívánnak még pénzt juttatni, hanem azt is, hogy azt kitől vegyék el. Mécs Imre (SZDSZ) megdöbbenésének adott hanaot, hoqy a Történelmi Igazságtétel Bizottságának a javaslat szerint csak 400 ezer forint jutna. Több képviselő kifejtette, hogy egyszerűen lehetetlen igazságot tenni a sok igénylő között. Csurka István (MDF) érdekesnek nevezte a szenvedélyes vitat, és megjegyezte hogy olyan szervezeteknek kell anyagi alapot teremteni, amelyek politikailag is szemben állnak egymással. Varga Zol tán (MDF) óvott attól, hogy e kérdésben politikai vita alakuljon ki, és toleranciára szólította fel a képviselőket. összefoglalóiában Horváth József, a bizottság elnöke közölte, hogy nincs meglepve a feltörő indulatokon, de szerinte ez a terület teljesen szabályozatlan, és a rendelkezésre álló összeg is rendkívül alacsony volt. Emiatt a bizottság nem tudott eleqet tenni a - szavai szerint — lehetetlen elvárásoknak. Ezután a levezető elnök, Szűrös Mátyás az általános vitát lezárta. A részletes vitára a parlament következő ülésén kerül sor. Utolsó napirendi pontként az országgyűlés két mentelmi ügyben döntött. Az Országgyűlés este 8 órakor befejezte munkáját. Az ÁB Rt. a gépjármű felelősségbiztosításról Benzináremelés vagy szerződés? Évi díj 6000—12000 forint? (Munkatársunk telelonjelentése) A gépjárművek kötelező felelősségbiztosításával kapcsolatban az Állami Biztosító Rt. álláspontjáról, elképzeléseiről tájékoztatta a sajtó képviselőit tegnap Nyitray András ügyvezető-igazgató. Az infláció jelentősen növelte az elmúlt években a kártérítésként kifizetett összegeket, viszont a bevételi oldal semmit sem változott. A benzinárba beépített 1,20 forintnyi biztosítási díj 1986 óta nem fedezi a kifizetett kárösszegeket. A deficit évről évre rohamosan növekszik, jelenleg 9— 9,5 milliárd forinttal kellene a kormányzatnak dotálnia a felelősségbiztosítást. Az ÁB Rt. javasolta a kormánynak — a külföldi tapasztalatokra alapozva — legoptimálisabb megoldás lenne, ha a kárt kockázatarányoson osztanák fel az autósok között, egyrészt a gépkocsik típusa, másrészt a vezető személye, vezetési rutinja alapján. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a nagyobb teljesítményű autók fajlagosan magasabb összegű károkat okozrfak, mint a kisebbek. Ennek megfelelően a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítását csak a szerződéskötés bevezetésével lehet — minden résztvevő fél számára a legkedvezőbb módon- véglegesen megoldani. Az alapelképzelések szerint 6000- 12 000 forint között lenne a kötelező felelősségbiztosítás a kocsik típusától függően. A szerződések bevezetésével megszűnne a betétlapok osztogatása, árusítása, mert anyagi következményei — pl. magasabb díj — is lennének ezeknek a cselekedeteknek. Az esetleges további visszaéléseket, azaz a kettős, vagy többes kárbejelentéseket a biztosító- intézetek közti adatcserével, illetve megállapodásokkal megnyugtatóan rendezni lehetne, ugyanis eddig semmiféle nyilvántartás nem készült a felelősségbiztosítós alapján történt kifizetésekről. Számolni kell a cserbenhagyok számának ugrásszerű emelkedésével is, amit furcsa módon az ÁB Rt. az autósmorál javításával, a társadalmi felfogás megváltoztatásával szeretne elérni. (?) Az ÁB javaslata szerint az átmeneti időben, azaz a benzináras megoldás fennmaradása mellett is meg kell szüntetni a kárrendezési monopóliumot, ezzel is elősegítve a verseny mielőbbi kialakulását. Javasolták a Pénzügyminisztériumnak, hogy az átmeneti időben a benzinárból befolyó összeget ne a biztosító, hanem egy ,,alap” kezelje. A biztosítóintézetek az általuk rendezett és kifizetett károk után innen kapják meg a szükséges költségfedezetet. Ezzel együtt minden biztosító, amely megfelelő tárgyi és szakmai feltételeket tud teremteni, kapja meg a gépjármű felelősség- biztosítással kapcsolatos kárrendezés jogát. A biztosító a magasabb üzemeltetési terhekért cserébe magosabb színvonalú kiszolgálást ígér az autósoknak. H. Zs. Készítjük adóbevallásunkat 16.1 Kedvezmények testi fogyatékosoknak A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. trv. 38. § (3) bekezdése értelmében a legalább 67 százalékban csökkent munka- képességű, de rokkantsági nyugdíjban nem részesülő magánszemélyt e törvény alkalmazásában úgy kell tekinteni, mint aki nyugdíjban részesül, vagyis az adott évben megszerzett jövedelmek együttes összegének évi 108 000 forintot meg nem haladó része után nem kell az adót megfizetnie. E kedvezmény mellett a súlyosan fogyatékos magánszemély jövedelmét havi 1000 forinttal csökkentheti - az erre vonatkozó igazolás alapján -, ha a fogyatékos állapot az adott hónapban legalább égy napig fennállt. Súlyosan fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akit az említett törvény 67. § 29. pontjában meghatározottak szerint a jogszabály, illetőleg az illetékes orvos annak minősít, azaz: • akj a 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 3. §-a szerint vaknak minősül; • akinek a 6/1986. (Vili. 10.) EüM rendelet 1. számú mellékletében megjelölt betegsége van; 9 aki rokkantsági járadékban részesül; 9 akit egyéb jogszabály súlyosan fogyatékosnak minősít. A leírtakon túl más súlyos fogyatékosság igazolásának részletes szabályairól a szociális és egészségügyi miniszter 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelete intézkedik. A súlyos fogyatékosság igazolására és az állapot végleges, vagy átmeneti jellegének megállapítására jogosult: 9 A siket és nagyothalló esetében a területileg illetékes audiológiai állomás szakfőorvosa. 9 Az értelmi fogyatékos esetében a területileg illetékes ideggondozó intézet szakfőorvosa. 9 A veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő, III—IV. funkcionális stádiumban lévő esetében a megyei, fővárosi kardiológus főorvos vagy megbízottja. 9 A vérképzőrendszer rosszindulatú betegségében szenvedő esetében a szakrendelés, kórházi osztály (körzeti,- üzemi orvos) kezelőorvosa. 9 A gégekanüllel élő esetében a területileg illetékes gégészeti szakrendelés főorvosa. 9 Az ileo-, illetve colostomas beteg esetében - a műtéti zárójelentés alapján — az illetékes körzeti vagy üzemi orvos. 9 Kórházi szakintézeti záró- jelentés alapján a körzeti vagy üzemorvos. 9 Csoportvezető, felülvizsgáló főorvos. Az ideiglenes jelleggel kiadott igazolás esetén fel kell tüntetni érvényességének időtartamát: a meghosszabbításhoz ismételt orvosi vizsgálat szükséges. A véglegesnek minősített állapotot nem kell újra igazolni. Lényeges, hogy a kétfajta adókedvezmény egy magánszemélyt együttesen is megillethet, hiszen a 67 százalékos rokkantság, illetőleg a súlyos fogyatékosság között nagymértékű az átfedés. Tekintettel arra, hogy az 1988. és 1989. évre vonatkozó SZJA-törvények is tartalmazzák mind a kétfajta kedvezményt, önellenőrzéssel — a feltételek megléte esetén — mindkét évre vonatkozóan az adóbevallás módosítható. A hivatkozott jogszabályt az 1990. évi Cll. trv. 1991. január 1-jei hatállyal módosította, ennek értelmében a súlyosan fogyatékos magánszemély jövedelméből 2000 forintot vonhat le. A felemelt kedvezmény azonban csak az 1991. évi jövedelmekkel szemben érvényesíthető. A MEOSZ Baranya Megyei Egyesületének felkérésére a tavalyi évhez hasonlóan idén is biztosítja a Baranya Megyei Adófelügyelőség az adóbevallások átvételét, valamint az azzal kapcsolatos tanácsadást a gyalogosan és gépkocsival is jól megközelíthető (Pécs, Tüzér u. 1. szám alatti) MEOSZ-központbon. Március 13-án délután fél 5-től várjuk mozgáskorlátozott ügyfeleinket. Gyimesi Ferencné főrevizor. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Adófelügyelősége Az érvek a zseb mélyén vannak Tíz tonna hullajtott agancs — Az orvvadászat összetett dolog! - mondja Fáik Konrád, «negyei vadászati felügyelő. Tudják ezt persze a ra'bsicok is, jóllehet: nekik némi köny- nyebbséget jelenthet, hogy bizton remélik, senki sem sörétezhet a fenekükbe ... Ha pedig éppen valakik odasózhatnának, hát azok nagyon kevesen vannak, gyakorlatilag csak a hivatásos vadászok, vadőrök. S itt kezdődnek Fáik Konrádék gondjai - de Gondos Gyuláéké is, tudniillik a megyei sportvadászok szövetségéé. Más lenne persze a helyzet, ha mondjuk elkapnak egy, a csomagtartóiban két titkon lőtt őzet is „kocsikázta- tó” rabsicot, s elkobozhatnák akár a gépkocsit is. Az ilyen mélységig a zsebbe nyúló érvek talán hatékonyabb korlátot jelentenének az orvvadászattal szemben. — Sűrűbben kell a vadásztársasági tagoknak is ellenőrizniük a területüket — drágább lesz a vadászat, a rab- sicók őket lopják meg -, másrészt pedig az elo-rzott vadat nem húsként kell figyelembe venni, hanem tenyészértékét érvényesíteni a jogi felelősség- revanásnal — mondja Gondos Gyula.- Hát igen, a tűzpárbaj kizárt ... - teszi hozzá Faf'k Konrád, bár mindjárt jelzi azt is, ők természetesen nem lőnék, de jó lenne, ha rájuk sem fogná senki a puskát... Most jobbára puska nélkül járnak a rabsicok, s mindez annak kapcsán került szóba, hogy beszélgetésünk témája az (orv)vadászattof összefüggő szabálysértések voltak. Ezekben a hetekben hullatják ugyanis a gímbikák agancsukat. Ebből következően már a kora hajnali órákban, pislákoló zseblámpák fényénél elindul a szorgos keres(ked)és a fák között, néha kutyasegédlettel. Amerre járnak a rudlik- ba gyűlt bikák, arra vezetnek a 'rabsic- és kutyanyomok. Hogy mire jutnak? Amolyan röpke számolás szerint a megyében 2500 bika hullatja el egy-egy évben agancsát, ennek átlagsúlya pedig 4 kilogramm. Tiz tonna a zsákmány, alig kevesebb, mert - mondják az „igazi" vadászok -, ők elvétve találnak, megelőz- hetetlen a qyűjtők szorgalma- frissessége. Egy kiló agancs ára eddig 1000 forint volt, de most telítettebb a piac, mert erdélyből elképesztő mennyiséget surrantottak ót. Van ugyan rendelet - majd' húsz éve —. amelyik a vadászatra jogosult tulajdonába utalja a hullajtott agancsot - azaz a vadásztársaságéba, az állami vadászati szervébe -, de ezt a rendeletet nagyon nehéz kibetűzni a hajnali erdőben, zseblámpa fényénél ... Persze, végállomása is van az agancsóknak. Van, aki jogosult megvásárolni, más nem. — Talán ha orgazdának minősítenék az utóbbiakat... — mondja rezignálton Fáik Konrád. Hogy-hogy talán? M. A.
