Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-11 / 69. szám

1A uj Dunántúlt napló 1991. március 11., hétfő Olimpiai híradó Tervek és jelöltek Világklasszisok sokasága nevezett Grand Prix a sakktáblák A Német Olimpiai Bizottság egyesülés utáni első ülésének legfontosabb „tette” az volt, hogy eldöntötték: a 2000. évi nyári olimpiai játékok meg­rendezéséért az ország képvi­seletében Berlint indítják „harcba". A támogató határo­zatot megkönnyítette, hogy a -másik kandikáló, a Ruhr-vidék időközben visszavonta jelent­kezését. Willi Daume, a testület el­nöke úgy vélekedett: Berlin számára adott a lehetőség, hogy a legjobb pályázatot nyújtsa be, de a sportvezető szerint „a városnak kitűnő pá­lyamunkát kell a NOB elé ter­jesztenie, mert különben nem tudja legyőzni vetélytársoit, Pe'kinget, Milánót, Isztambult vagy Buenos Airest”. Az egységes Berlin nevezé­sét hivatalosan március 7-én nyújtották át a Német Olim­piai Bizottság elnökének. A Drezdában hozott döntést azonnal „vették" Berlinben, s Eberhard Diepgen kormányzó polgármester kijelentette: bízik benne, hogy az olimpiai neve­zés „mozgósítja” a támoga­tókat, mi több, az egész or­szágot, s anyagi segítségük­kel is kiállnak a iátékok ren­dezése mellett. „Ha a város minden lakosa, a sportszövet­ségek, a gazdasági élet kén- viselői. a politikusok és az új- sáaírók is tevékenyen bekap­csolódónk a munkába, csők nyerhetünk" — véli a polgár­mester. A tervek szerint hamarosan létrehoznak egy gazdasági kö­zösséget, amely a pályázattal járó feladatokkal foglalkozik. S ha a NOB 1993-ban Mona­cóban Berlinnek ítéli a rende­zés jogát, azonnal megalakít­ják a szervezőbizottságot. Az olimpiai bizottság ülésén az 1992-es nyári játékok elő­készületei is terítékre kerültek. A tagok előzetesen megnevez­tek száz sportolót, akik már most zsebükben érezhetik a barcelonai repülőjegyet. A lis­tára — amely természetesen nem tekinthető nevezésnek — olyanok kerültek fel, akik vi­lág- vagy Európa-bajnokságon érmet nyertek — közülük 68-an az egykori NDK-t képviselik. A lajstromban fellelhető pél­dául a világbajnok párbajtő­röző Thomas Geröll és a tő- röző Anja Fiohtel, az asztali-' teniszező Jörg Rosskopf és Steffen Fetzner, vagy az at­léta Katrin Krabbe és Silke Möller neve. Az 1996-os „Aranyolimpia" gazdája, Atlanta nekilátott . . . A szeptemberi NOB-szavazás Egy évvel a 'téli olimpiai játékok elölt az Albertville-i esemény szer­vezőbizottságának társelnökei, Jeon- Claude Killy és Michel Barnier úgy nyilatkoztak, hogy az „előadásra" készen állnak, és a költségvetési és épitési problémák sem akadá­lyozhatják meg a világverseny meg­rendezését. Tény, hogy a háromszoros olim­piai bajnok síelő, Killy vezette szervezőknek még komoly fejtörést okoz jó néhány probléma. A rende­zés költségei már most 320 millió dollárral meghaladják az előzetes tervezetet, környezetvédelmi tiltako­zások akdályozzák a bob- és szán­kópálya építését La Ptagne-ban, mivel a teknő fagyasztását előse­gítő ammónia környezetkárosító ha­tású. Ugyancsak késik a síugró- sánc befejezése Courchevelben. A házigazdák azonban biztosak ben­ne, hogy márciusig elkészülnek a létesítmények, igy elegendő idő ma­rad azok kipróbálására. Az olimpia központjának számitó Albertville- ben például e héten szombaton Világ Kupa-viadallal avatják fel a 10 ezer férőhelyes gyorskorcsolya­stadiont. A már rajtra kész pályákkal sincs minden rendben. A női alpesi si- zők „otthonában", Meribejben a váratlan befutója a hetekig tartó eufória után a munkás hétköznapokra tért át, az ame­rikai város vezetése és az olimpia szervezőbizottsága kö­zötti megállapodással megkez­dődtek a tényleges előkészüle­tek az öt és fél év múlva esedékes sport-csúcstalálkozó­ra. Első lépésként abban egyez­tek meg, hogy rövid időn be­lül felállítanak egy harminc­tagú bizottságot. Ez felel majd az építkezések normális mene­téért, összefogja az üzleti­pénzügyi teendőket, elkészíti a nyári játékok költségvetését. A testületnek két tagja már meg­van: Billy Payne, a szervező­bizottság (AOC) elnöke és Andrew Young volt atlantai polgármester, az AOC egy másik vezetője személyében. A többiek az üzleti, kereskedelmi élet, a sport és a kormányzati szféra személyiségei közül ke­rülnek ki. A „harmincak" életre hívá­sa egyúttal véget vetett annak a nézeteltérésnek, ami Payne elnölk és a város polgármes­tere, Maynard Jackson között támadt, mindenekelőtt az olimpia szervezésével, a terve­zett (és a korábban nem kal­kulált) kiadásokkal kapcsolato­san. Ideje is volt félretenni az érlelődő konfliktust, mert az atlantaiak március 18-ig köte­lesek a NOB elé beterjeszteni a részletes rendezési tervet, amelyet a szervezőknek és a városi tanácsnak közösen kell kidolgoznia. — Amig pályáztunk, majd a rendezési jog megszerzése után is jó darabig csupa öröm volt az élet — panaszol­ta az AP tudósitójának Billy Payne. - Akkor még gondolni se mertem volna, hogy meny­nyi gonddal kell majd meg- küzdenünk, amikor elkezdjük a tényleges munkát. A fő feladatok egyike óz olimpiai stadion megépítése, ahol a nyitó- és záróünnepsé­get, s az atlétikai versenyeket rendezik. Persze a megvalósí­táshoz, a tökéletes olimpiához rengeteg dollár szükségeltetik, ami — az AP jelentése szerint — még korántsem áll rendel­kezésre. Sőt, Andrew Young egyenesen — de nyilván eltú­lozva a dolgot —, úgy fogal­mazott, hogy pillanatnyilag semmi pénzük nincs! Ám alig­ha kétséges —, mert különben Atlanta miért pályázott, s foly­tatott rendkívül eredményes hadjáratot á NOB-tagok köré­ben is?! —, hogy amikorra kell, együtt lesz a hiányzó ösz- szeg. lesiklópályát túl gyorsnak, és ezért veszélyesnek tartják, ezzel szemben a Val d'lsere-i férfi iesiklólejtőt túl lassúnak ítélik meg. Tény, hogy az egykori olimpiai bajnok, Bern- hard Russi tervezte, 26 kanyarral tarkított pálya a technikás lesik- lóknak kedvez: a versenyzők átlag­sebessége nem haladja meg a 90 km/órát. A helyieket még az ág is húzza: a premierre a napokig tartó sűrű hóesés miatt nem kerül­hetett sor az elmúlt hétvégi ket­tős Világ Kupa-futamon. Nagy fenyegetést jelent a bi­zonytalan ideig tartó Oböl-háborű is, hiszen a terrortámadásoktól való félelem többeket távol tarthat az olimpiától. Az amerikaiak visszalé­pése igencsak érzékenyen érintené a szervezőket, hiszen a tv-közveti- tési jogot 243 millió dollárért meg­vevő amerikai CBS társaság érthetően — csak abban az eset­ben fizeti ki a teljes összeget, ha ,.sajátjai" is rajthoz állnak. A szaporodó gondok «ellenére a Savoie-tartomány béli települések lassan-lassan „ébredeznek"; a ké­szülődés láza egyre inkább érezhe­tő a játékoknak otthont adó 1600 négyzetkilométeres körzetben, Al- bertville-ben és a további 10 fa­luban. VEDfl Kupa­II I ||>| rí birkózó emlékverseny Nem mindennapi sportcse­megében lehet részük azok­nak, akik a jövő héten a Pécs városi sportcsarnokban meg­rendezendő VÉDA Kupa-Ma­túra Mihály nemzetközi birkó­zóversenyt választják program­juknak. Az előzetes nevezések alapján rendkívül rangos me­zőny lép szőnyegre, a szerve­zők világklasszisok sokaságára számítanak. A szovjetek pél­dául olimpiai, világ- és Euró- pa-bajnok csapatukkal érkez­nek, de a franciák .is több világbajnok, és vb-helyezett in­dulását ígérték. Emellett to­vábbi 13 nemzet jelezte érke­zését. A Magyar Birkózó Szövetség mellett a verseny rendezője és fő támogatója, a VÉDA Keres­kedelmi Vállalat. E vállalat ügyvezető igazgatójának. Kul­ler Józsefnek köszönhető tu­lajdonképpen, hogy a vetélke­désnek Pécs adhat otthont, ö ugyanis egykor a PVSK bir­kózója volt, és lokálpatriotiz­musa is közrejátszott a hely­szín kiválasztásában. Az ,,A"-kategóriás FILA- gálán nemzetenként és súly­csoportonként egy-egy ver­senyző indulhat, egyedül a magyarok - a rendezés jogán — képviseltethetik magukat három-három fővel. Verseny­zőink közül a legnagyobb eséllyel világ- és olimpiai baj­Aki rendszeresen nézi az Eurosport adásait, láthatja, hogy Nyugaton mennyire nép­szerű a rögbi. Telt házas le­látók előtt zajlanak a mérkő­zések, igaz, a játékosok is sokkal többet nyújtanak, mint mifelénk. Hiába, nálunk még gyerek­cipőben jár ez a sportág, az országos szövetsége is csak tavaly alakult meg. Ennek tag­jai a pécsi rögbisek is, akik a másodosztályban szerepel­nek. Ebben a ligában hét csa­pat van: Esztergom, Budapest, Dunaújváros, Székesfehérvár, Kecskemét, Győr és Pécs. Ala­kult egy klub nemrégiben Szarvason is, de még nem kapcsolódott be a bajnokság­ba. Egyébként Magyarorszá­gon összesen 13 rögbiegyüt­tes van. A pécsiek vándormadarak. Volt már pályájuk Orfűn, Nogyárpádon, Bogádon - mindenhonnan valamilyen ok­nál fogva el kellett jönniük. Legújabban a műjégpálya melletti füves területen rende­zik a mérkőzéseiket, csakhogy ezt a játékteret a szövetség nem akarja hitelesíteni, mert 15-20 m-rel rövidebb az elő­írtnál. Ha pedig nem adja rá áldását, akkor újabb pálya után kell nézniük. (Azt mór csak zárójelben teszem hozzá, hogy a mostani pályájukon az ott rendszeresen végzett ku­tyasétáltatás nyomai sok he­lyen meglátszanak, márpedig nem kimondottan kellemes, ha valaki belevetődik vagy bele- tenyerel a kutyák anyagcseré­jének végtermékébe.) nokaink. Komáromi, Sike, vala­mint Farkas nézhetnek a mér­kőzések elé. A Pécsi Húsos legeredményesebb versenyzője Gyöngyösi Krisztián, mivel ja­nuártól átlépett a felnőtt kor­osztályba, éppen nem fér be az indulók közé, ám a szö­vetség kérvényezte a nemzet­közi szövetség elnökénél, hogy kivételesen engedélyezzék in­dulását, a válasz azonban csak a helyszínen derül majd ki. Teljesen amatőrök a Pécsi Rögbi SE tagjai. Húszán van­nak, mindegyikük saját zseb­ből fizeti azt, ami a sporto: lásukhoz szükséges. Játékos­edzőjük, Szabó Iván szerint egy szponzor, aki ha nem is sokkal, de segítené őket, úgy hiányzik nekik, mint egy falat kenyér. A mezükön - amelyi­ken régebben a Pécsi Dohány­gyár emblémáját viselték — most nincs semmi reklám, pe­dig hely lenne rá. A magyar rögbibajnokság március 30-án kezdődik, két­hetente lesz egy-egy forduló. A rajt előtt a szokásos érdi tornán, a Tavasz Kupán vesz­A program, mint minden nagy nemzetközi viadalon, a bírók továbbképzésével kez­dődik, ezt követi 15-én este a Tüzér ucai birkózóteremben a mérlegelés. 16-án, szomba­ton reggel 9 órától a sport- csarnokban a csoportküzdel­mekkel kezdődik a verseny. 17-én, vosárnap reggel szin­tén 9 órától a helyosztókkal, majd 10 órától a döntőkkel folytatódik a sorozol. nek részt a pécsiek, ahol csu­pa másodosztályú csapatból áll a mezőny. (Ez a torna ne­mes célt szolgál, a bevételt az érdi mozgássérült gyermekek nyaraltatására ajánlották fel. Minden csapat — így a pécsi is — 20 belépőt vesz meg.) Kevesen vannak a pécsi rögbisek - bár Hartung Gyu­la személyében van egy válo­gatott kerettagjuk is -, ezért elkelne náluk néhány új já­tékos. Hogy rájuk leljenek, toborzót tartanak, kétszer is. Március 24-én és 30-án 10 órakor várják a sportág iránt érdeklődőket a műjégpálya melletti grundon, ahol a mér­kőzéseiket játsszák. Elsősorban középiskolásokra és egyete­mistákra számítanak, de ter­mészetesen örömmel veszik mások jelentkezését is. világában is Érdekes kezdeményezéssel állt elő a Magyar Sakk Szö­vetség. Svájci és francia pél­dákból merítve kiírta az I. Magyar Grand Prix-versenyso- roratot, elsősorban azzal a céllal, hogy a magyar nemzet­közi mestermezőnyt gyakrab­ban, az elmúlt éveknél sike­resebben csábítsa a hazai viadalokra. A Grand Prix-sorozatban 10 állomás kapott helyet, amelyek mindegyikén a szervezőik vál­lalták, hogy a sakkozók egy részét ingyen látják vendégül, valamint a kiegészítő számok­ban, a női és korosztályos versenyekre különdíjakat aján­lanak fel (számonként 10-10 ezer forintot. A Grand Prix-t fér­fiversenyzőknek Írták ki, a vég­ső győztes 100 ezer, az ezüst­érmes 50 ezer forinttal gaz- daaodik. Ezeket a jutalmakat csak magyar sakkozók nyerhe­tik el, a . külföldiek eqy újabb 10 ezer forintos külön „pré­miumért" versengenek. A Grand Prix-en minden olyan hazai játékos indulhat, aki az év végéig vállalja az MSSZ eqyéni taasáaót és az ezzel járó taadii befizetését. A tíz viadalból hármon elért legma­gasabb Dontszóm összege szá­mit a végső sorrendbe. Az első ilyen jellegű sorozat eredményhirdetését 1992-ben ünnepélyes keretek között kí­vánják megtartani. Az I. Ma- qyar Grand Prix tervezett ál­lomásai: Budapesti Tavaszi Fesztivál, Zalakarosi nyílt bajnokság, Kőbányai nyílt bajnokság, Tungsram Kupa (Nagykanizsa), Szegedi nyílt bajnokság, Aqria '91 (Eqer. Széchenyi nyílt baj­nokság (Kecskemét), Nyírségi Torna (Nvíreavháza), Piros Arany Kuoa (Kalocsa), Tenkes Kudo (Harkány). Hármaspróba bárom helyszínen Vannak sportágak, amelyek­ben mór megszokott, hogy több ország közösen, váltott helyszínen rendez úgynevezett körversenyes viadalokat. A hármaspróbázók is „beállnak a sorba", s az olasz szövetség kezdeményezésére öt nemzet — Ausztria, a Cseh és Szlovák SZK, Jugoszlávia, Magyaror­szág és Olaszország — spor­tolói vesznek részt a három fordulóból álló Versenyen. Először május 12. én Olasz­ország, egészen pontosan Ve­lence, majd június 16-án az ausztriai Veiden ad otthont az 1500 méter úszásból, 40 km kerékpározásból és 10 km fu­tásból álló erőpróbának. A sorozat utolsó állomása augusztus 24-én a Baranya megyei Orfűn lesz. A végső helyezést a sportolók két leg­jobb eredménye dönti el, az lesz az összetett győztes, aki­nek a legalacsonyabb a he­lyezési számo. H. L. Gondokkal terhes készülődés Albertville-ben Mindent saját zsebből fedeznek Vándormadarak a pécsi rögbisek Már válogatott kerettagjuk is van

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom