Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-06 / 36. szám
991. február 6., szerda aj Dunántúli napló 5 A baranyai kiskereskedők elégedetlenek a privatizáció ütemével Érvényt kell szerezni a tisztességnek Fellépést sürgetnek a zugárusok és a magas magánkamat ellen Továbbra sem kelendők a kelet-európai autók Az áremelést követően továbbra is igen alacsony o kereslet a Merkur által forgalmazott kelet-európai személy- gépkocsik iránt. A Merkur csepeli telepén még mindig csak negyedannyi autót adnak át, mint a múlt esztendőben - mondotta Felkai János, a telep igazgatója. Hétfőn 53 autó talált gazdára — ez bizonyos növekedést mutat —, hiszen januári hetekben alig 5-6 autót adtak át a gépkocsira vórakoMint minden évben, idén is csoport- és szakosztály üléseken vitatják meg szakmájuk legaktuálisabb kérdéseit a baranyai kiskereskedők. Siklóson, Komlón, Mohácson és Szigetváron egy-egy tanácskozást tartanak, Pécsett — ahol a megyei szervezet tagjai több mint a fele működik — kettőt. Az összejövetelek új vonása, hogy most mindenhova meghívják a helyi polgármestert, aki az önkormányzatok igényeiről, lehetőségeiről ad tájékoztatást. Baranyában közel kétezer tagja van a kiskereskedők érdekvédelmi szervezetének. A vállalkozók száma a magánszféra erősödésével egyenes arányban növekszik. Bár, amint azt a tegnapi tanácskozáson dr. Székelyhídi Gyula, a KISOSZ megyei titkára elmondta, a kereskedők elégedetlenek a privatizáció ütemével. Rendkívül nyomasztóan hat rájuk a privatizáció lassúsága és bár többségük szívesen vállalkozna, úgy tapasztalják, hogy nincs pénz a hitelekre. Sokan úgy vélik, hiába jöttek létre a különféle bankok, alapítványok. Továbbra is nehéz vállalkozást segítő hitelekhez jutni. Másokat pedig az újrakezdési kölcsön törlesztése kényszerít arra, hogy magas kamatért, rendkívül előnytelen feltételek mellett, vegyenek fel pénzt magánszemélyektől. Ezek a nem hivatalos „magánbankok” 40—70, sőt újabban már 100 százalékos kamatot is kérnek egy-egy gyors életmentő akcióért. A kiskereskedők, vállalkozók másik gondja, hogy megye- szerte rohamosan szaporodik a zugárusok száma. A tisztességgel adózó kiskereskedő egyre nehezebben állja a versenyt, a hol itt, hol ott feltűnő és gyorsan továbbálló zugárusokkal, akiket természetesen csak a haszon érdekel. Éppen ezért a baranyai kiskereskedők szerint érvényt kell szerezni annak, hogy csak olyanok árusíthassanak, akik betartják a szakma írott és íratlan szabályait. Az ellenőrzés módszerének és szervezetének kialakítása a helyi ön- kormányzatokra vár. A magánkereskedőknek egyre több új információval is meg kell ismerkedniük. Sokan igénylik is az adózással, a vámkérdésekkel kapcsolatos tudnivalókat, hiszen újabban nem egy vállalkozó saját maga hozza be külföldről a forgalmazott árucikkeket. A KISOSZ szeretne még több segítséget adni ehhez a munkához, ehhez azonban nagyobb önállóságra van szükségük. Ez utóbbinak elérésére is szolgál a mostani rendezvénysorozat. F. D. zóknak. A jelentősen megemelkedett árak miatt elsősorban a Polski Fiatok és a Skoda Favoritok iránt csökkent drasztikusan az igény. Mindenesetre a forgalom jelentős csökkenése miatt azt tervezik, hogy jövő héttől megkezdik több tipus azonnali értékesítését. Szerdától egyébként a Merkur ötajtós Szamarakat is árusít, és a jövő héttől ismét forgalmazzák a Maruti személygépkocsikat is. Üj elnökség g Mecseki Fotóklubban Ne hiányozzanak sehonnan A Táncsics Mihály Utcai Iskola könyvtára a közelmúltban költözött új helyére, ahol tízezer kötettel várja a gyerekeket Fotó: Läufer László Könyvtár az iskolákban, óvodákban Alapfokú tanfolyam pedagógusoknak, népművelőknek A Mecseki Fotóklub a közelmúltban megtartott, három- évenként esedékes közgyűlésén új, tíztagú elnökséget választott. A hatvanhét fotóst, köztük nemzetközi sikereket elért művészeket tömöritő fotóklub elnöke Tám László lett, ügyvezető elnökének Ornódi Lászlót, művészeti vezetőjének Lillái Ernőt választották. Titkárai Mániái György és Tóth Károly, az örökös tiszteletbeli elnök pedig dr. Oppe Sándor. Munkaügyiszemélyzeti továbbképzés A Baranya Megyei Foglalkoztatási Központ és a Pécs- baranyai Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat kétnapos regionális továbbképzést szervez február 27—28-án Pécsett munkaügyi és személyzeti szakemberék számára. A továbbképzés célja neves előadókkal a piacorientált vállailati, szövetkezeti munkaügyi, személyzeti tevékenység aktuális feladatainak áttekintése, a megváltozó vállalati, állami foglalkoztatási szerepkör megismerése, gyakorlati-módszertani segítése. A tanfolyamra (jelentkezni február 10-iig lehet a Pécs-bananyai TIT-né I. Iskolai könyvtárakra szükség van, hiszen a gyermekek olvasási kedvének és vágyának felkeltésére, s a pedagógusok napi munkáját segítő szakirodalom kínálásának ez az egyik legjobb módja. Hogy az iskolák kialakítanak-e saját könyvtárat, s a költség- vetésükből mennyit fordítanak könyvek, folyóiratok vásárlására, az iskoláktól függ. Azt, viszont, hogy a költségvetésük ezt lehetővé tehesse, biztosítani kell az iskolák számára. Mint ahogyan azt is, hogy a kis könyvtárakban olyanok fogadják a gyerekeket, akik jól értik a munkájukat. A Baranya Megyei Pedagógiai Intézet ez utóbbihoz úgy járul hozzá, hogy rendszeresen indít féléves alapfokú könyvtárosi tanfolyamot, melyért fizetni nem kell, csak biztosítani a leendő könyvtárosnak, hogy eljárhasson kéthetenként az előadásokra. A pedagógiai intézet idei kurzusa tegnap kezdődött Pécsen, melyre a megyéből több helyről is jelentkeztek a pedagógusok, művelődési ház igazgatók. — Én Somogyhárságyon tanítok, ott is lakom a családommal, mutatkozik be elsőként egy fiatalember, Med- gyesi Antal. A faluban az iskolai és közművelődési könyvtár közös. A szorgalmas olvasók a gyerekek közül kerülnek ki, felnőttek elvétve keresik fel a könyvtárat. 9900 kötetük nem kevés, bár tavaly a rendelkezésükre álló húszezer forintból mindössze 186 darab könyvet tudott beszerezni Medgyesi Antal. A helyi önkormányzat az idén ezt az összeget ötezer forinttal emelte meg. Szeretnének egy kis fonotékát is, de erre egyelőre kevés a reményük.- Az iskolai könyvtárak Pécsen általában elég jó körülmények között működnek, alakítanak ki fonotékát is, mint például legutóbb a régi kertvárosi iskola könyvtárában, vagy a Jókai utcai általános iskolában. A kertvárosiak a Hazafias Népfront egyik épületét kapták meg, ott rendezték be könyvtárukat, művészeti műhelyüket — mondja Juhász Andrásáé szaktanácsadó, aki dr. Rózsás lózselné szak- tanácsadó és Györki Judit könyvtárigazgató mellett a könyvtáros tanfolyam vezetői. A megyei iskoláknál változatosabb a kép, akad, ahol eltelik a tanév anélkül, hogy akár egy könyvet is megvennének az iskolai könyvtár számára, de vannak jó ellenpéldák is, ahol igyekeznek minél többet tenni az olvasási lehetőségek javításáért. Ez utóbbiakhoz tartozik például Boly, Babarc, Borjád, Egyházasha- raszti — jegyzi meg dr. Rózsás Józsefné. Újabbon óvodák is rendeznek be kis könyvtárakat. A pécsi, Enyezd utcai 2. számú óvodában is szeretnének létrehozni könyvtárat, és ennek érdekében egyik munkatársuk, Dóczi Dezsőné már be is iratkozott o mostani tanfolyamra. — Minél több szakkönyvet és mesekönyvet szeretnénk beszerezni, hiszen a mi munkánkban sem felesleges a könyv! Némi szakmai ismeretre viszont szükség van ahhoz, hogy hozzáértően tudjak majd o könyvekkel foglalkozni — mondja Dócziné. B. A. Megkérdeztük: Erdemes-e tejtermeléssel foglalkozni? Most, hogy . panaszáradat önti el a tehéntartással foglalkozó gazdaságokat, kisgazdaságokat, arra voltunk kíváncsiak, hogy a gondok mellett fellel hetóek-e a megújulás lehetőségei? Van kiút, pz új helyzethez tudnak alkalmazkodni az állami, a szövetkezeti és a kisvállalkozók? A bicsérdi tsz azzal számol, hogy a megtermelt tej 85 százalékát megfelelő áron veszi át a tejipar. A megmaradó mennyiséget igyekszik eladni olyan vállalkozóknak, akik nagyobb településeken árusítják majd a tejet. Egy bodai lakos jelentkezett, aki Pécsett szeretne tejet értékesíteni. De az sem kizárt, hogy tejjel itatják borjaikat, és Így nem kell drága tejport vásárolni. ság .nem akarja állataival megitatni a felesleges tejA Szigetvári Állami Gazda- mennyiséget. Szeretne ismét exporttal próbálkozni. A korábbi jugoszláviai piac után kísérletet tesznek osztrák piacon. Borbás János Peterdpusztán 80 tehenet és csaknem ugyanennyi növendéket tart, naponta 1000-1500 liter tejjel kereskedik. Magánvállalkozó; aki növendékállományát meg akarja tartani, és kisebb beruházás utón elsősorban közületek- nek kis tételben megkezdi az értékesítést, de őmaga is vár vevőiket a gazdaságában. Fő partnerének továbbra is a tejipart tekinti. Hasonló törekvéseket tapasztalni az egyhá- zaskozári tsz-ben, amely szeretné elérni, hogy tőle o feldolgozó üzem a tej literjét 15 —16 forintért vegye meg, így már kifizetődik a nagyüzemi téjtermelés. De számolnak azzal .is, hogy jócskán marad eladatlan készlet, amit megpróbálnak a háztáji csarnokukban kimérni. De tervezik a mozgó tejárusítás bevezetését, sőt jelentkezett egy kft., amely más megyebél'i tejüzembe vinné el a tsz tejét. Olyan gazdaságoknak, magángazdának tettük fel kérdéseinket a ki útta l ka pcsolatban, akik korábban is sikeres vállalkozónak számítottak. Egyre több panaszos és javaslattevő levelet is kapunk, melyek szerzői épp azt hangsúlyozzák, hogy legalább a gyermekintézményekhez kerüljön el a feleslegesnek tartott tejmennyiség. A szentdénesi Jenei Jánosné pedig o laktanyái árusítást indítványozza, ötleté nekünk is tetszik, csak ihat legyen vállalkozó a kivitelezéséhez. Cs. J. A turista pb-palack töltése: mától kilogrammonként 50 forint löbb mint a duplájáért, de van Az áremelés előtti felvásárlás miatt az elmúlt öt napban jóval kevesebb pb-palack fogyott a pécsi cseretelepeken, mint szokott, a 23 kilogrammos ipari palackból viszont (amit jó néhányon otthoni vízmelegítésre is használnak) egyet sem cseréltek péntek óta — tudtuk meg a Buzsáki utcai gázpalack-cseretelepen. Tegnap délutántól a csere újra megindult, s a pb-üzem vezetője szerint az ellátás ezután folyamatos lesz, csakúgy, mint a péntek óta ugyancsak hiánycikknek számító turistapalackokból. Mint Jenőfalvi Dezső elmondta, a félliterestől ötliteresig terjedő kiszerelésben kapható palackok újratöltése péntektől keddig azért .szünetelt, mert a turistatartályok a szabadáras termékek közé tartoznak, s a vállalat vezetése a kedd délelőtti értekezleten döntött az új fogyasztói árról.- Szerdától a kempingpalackok töltése kilogrammonként 50 forintba kerül - kaptuk a tájékoztatást. - A százötven százalékos emelés indoka: a szállítási költségek emelkedése, és a vállalatnál - az infláció miatt végrehajtott - béremelés. A mini-palackok használata egyébként az utóbbi időben főleg a panellakásokban terjedt el. Mint a szakemberek mondják, ma már „fél Kertváros ezt használja”, mert az áramdíj növekedésével á villanytűzhelyeknél jóval kevesebbe kerül. Illetve került — eddig. (Különben pedig a pb-palac- kot a panelba még bevinni is tilos, használata pedig - állítólag - a folyamatos életveszéllyel egyenlő.) P. Zs. Megszűntek a BOV munkásjáratai Vajszló környékéről Ha busz nincs, munkahely sincs Közel ötven ember vált hirtelen munkanélkülivé a napokban Vajszló környékén. Az eddig őket rendszeresen munkahelyükre- a pécsi Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalathoz- szállító buszt ugyanis megszüntette a cég.- Különféle gazdasági szabályozók arra késztették vállalatunkat, hogy a korábbi kétműszakos munkarendről egyműszakosra térjünk át — kaptuk a magyarázatot Albert Lászlótól, a BOV közgazdasági osztályvezetőjétől. — Ez maga után vonta a létszámcsökkentést, aminél figyelembe kellett vennünk, hogy ki jár be vidékről és ki Pécsről. A legtávolabbi, és ezért a legtöbb költséget jelentő két járatunk a Vajszló környéki és a gil- vónfai volt, ezért kénytelenek voltunk az onnan bejáró embereket elbocsátani, a buszjáratot pedig megszüntetni. Az elbocsátások leginkább Hegyszentmártonban okoztak komoly gondot, ott ugyanis egyszerre 14—15 ember került az utcára. Munkát hiába keresnek, de még ha találnának is, nem tudják megfizetni a 3800 forintos havi buszbérletet Pécsre.- Sajnos mi nem tudunk nekik segíteni, mert a helyi önkormányzatnak nincs pénze, gazdálkodni pedig nem éri meg nekik — mondja Jakab Gézáné, a község polgármestere. — Több megoldási lehetőség felmerült már bennünk. Gondoltunk rá, hogy idegen- forgalmi célokra hasznosítanánk a szőlőhegyet és a halastavat, felajánlanánk a kul- túrházat valamelyik nagyvállalatnak hasznosításra, a marhatartóknak lehetőséget biztosítanánk a tej helyben való feldolgozására és értékesítésére. Bármilyen helyi vállalkozást szívesen vennénk, de az emberek félnek belevágni, csak , segítőkész cégek felajánlásaiban reménykedhetünk. Ráadásul máris elterjedt a pletyka, hogy március egytől a Kertészeti és Parképítő Vállalat (ahol szintén sokan dolgoznak a községből) is azt tervezi, hogy megszünteti a buszjáratát. — Nem kaptunk semmiféle végkielégítést, mert a Baromfi- feldolgozónak nincs pénze — panaszkodik Illés Elemérné, az egyik munkanélkülivé vált lakos. — Nem tudok hol elhelyezkedni, mert amikor meghallják, . hogy falusi vagyok, rögtön elutasítanak. Két éve a Baromfifeldolgozó miatt hagytam ott az előző munkahelyemet, és most a két szék között a pad alá estem. Elkeserítő helyzetükben a hegyszentmártoniaknak csak egyetlen jó hírrel tudunk szolgálni: Gyuris László, a Kertészeti és Parképítő Vállalat szállításvezetője biztosan állította, hogy nem szűnik meg egyetlen járatuk sem. ötven- kilométeres körzetből továbbra is 8 busz szállítja majd a vidékről bejáró dolgozóikat. Pataki V.
