Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1991-02-05 / 35. szám

1991. február 5., kedd aj Dunántúli napló 3 Kifejtették véleményüket a pártok vezérszónokai Lesznek-e tanműhelyek? Az 500-as számú Szakmunkásképző Intézet diákjai közül sokan a pécsi Sopiana Gépgyár tanműhelyében ismerkednek szakmá­juk alapjaival Fotó: Läufer László fl szakmunkásképzés kilátás(talanság)ai Általános képzést sürgetnek a baranyai szakemberek (Folytatás az 1. oldalról) Bejelentette azt is, hogy az elmúlt héten Budapesten szak­értői tárgyalásokat tartottak a szovjet csapatok magyarorszá­gi kivonulásáról. A vélemények azonban különbözőek: a szov­jet fél részleges térítést kíván már a kivonulás befejezése előtt, míg a magyar szakértők a teljes mérleg alapján, a ká­rok, a költségek figyelembevé­telével az együttes elszámolást szorgalmazzák. A szovjet csa­patkivonások egyébként to­vábbra is menetrend szerint folynak. A hétfői ülésnap tárgysorozata A napirend előtti kérdések tár­gyalása után az Országgyűlés el­fogadta a hétfő délután kezdődött ülés tárgysorozatát. 1. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. jú­nius 8. után az állampolgárok tu­lajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvény- javaslat. 2. Az országgyűlési képviselők vá­lasztásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvény- javaslat. 3. A Magyar Vöröskereszt költ­ségvetési támogatásának rendezésé­ről szóló országgyűlési határozati javaslat. 4. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat. J/A. Ai eg»es nyugdijak lelül- vizsgálatáról, illetőleg egyes nyug- dijkiegészitések megszüntetéséről szóló törvényjavaslat. 5/B. Az egyes nyugdijak felül­vizsgálatához szükséges adatszolgál­tatásról szóló országgyűlési hatá­rozati jovaslat. 6/A. Döntés intetrpellációkra adott Írásbeli válaszok elfogadásáról. 6/B. Interpellációk. 7. Kérdések. 8. A nemzeti és etnikai kisebbsé­gi szervezetek költségvetési támo­gatásáról szóló országgyűlési hatá­rozati jovaslat. 9. Személyi javaslatok. A tárgysorozat elfogadása után a képviselők megkezdték a^ kárpót­lási törvénytervezet tárgyalását. Balsai István szóbeli kiegészítése Történelmi jelentőségűnek minősítette a kárpótlásról szó­ló törvényjavaslatot az elő­terjesztő Balsai István igaz­ságügy-miniszter. Szóbeli ki­egészítőjében hangsúlyozta: az Országgyűlés hivatott létre­hozni egy új, demokratikus áilamszenvezetet, jói működő és fejlődő gazdaságot, és mindezekkel megteremteni az elégedett, jómódú állampolgá­raik hazáját. Fontos, hogy a gazdaság stabil tulajdonviszo­nyok alapján álljon, ahol az állaim garantálja a magántu­lajdon sérthetetlenségét. Eh­hez azonban elégtételt Ikell nyújtani azoknak, akiket az elmúlt rendszeriben igazságta­lanság ért. Tökéletes kárpót­lást 40—50 év elteltével azon- 'baa nem lehet nyújtani. így min dériképpe n ko mtpram i sszu - mos és részleges megoldásra kellett törékedni. Frakcióvélemények MDF: Kónya Imre A kárpótlási törvényjavaslat általános vitájához új tárgya­lási technikát javasolt a Ház- bizottság. Ennek megfelelően először a frakciók vezérszóno­kai a törvényjavaslat koncep­cionális kérdéseiről fejtik ki véleményüket, majd a „máso­dik fordulóban’’ ugyancsak ve­zérszónokok az általános vitá­ban képviselt álláspontjukat ismertetik vagy reagálnak a korábbi frakció álláspontokra. A bizottsági előadók, valamint a hozzászólásra jelentkező más képviselők csak ezután kapnak szót. Kónya Imre, az MDF frak­cióvezetője arra hívta fel a fi­gyelmet: ez az első olyan tör­vényjavaslat, amely az egyes embereket ért sérelmeket akarja - legalábbis részben — orvosolni amellett, hogy egy magántulajdonosi réteg kiala­kítását is ösztönzi. A kormány és az Országgyűlés olyan se­bek gyógyítását vállalta ma­gára, amelyeket nem ő köve­tett el. Továbbiakban kifejtet­te: a jogtalan tulajdonelvoná­sokkal okozott sérelmek orvos­lásában az elvileg lehetséges megoldás a teljes vagy a részleges kártalanítás. Az or­szág helyzete ugyanis a teljes kártalanítást nem teszi lehető­vé, csak részleges kártalaní­tásról lehet szó, amelyet az or­szág teherbíró képességének megfelelő mértékben kell al­kalmazni. A kormány törvény- javaslata úgynevezett kárpótlá­si jegy formájában kíván a károsultaknak — degresszív kulcs alapján — részleges kár­talanítást adni. SZDSZ: Soós Károly Attila Az SZDSZ Ih'ibás részmegol­dásnak tartja a kormány által beterjesztett kárpótlási törvény tervezetét - jelentette ki Soós Károly Attila, a szabad de­mokraták frakciójának állás­pontját tolmácsolva. A vezérszónok szavaiból ki­derült, hogy a szabad demok­raták nem fogadják el azt az elvet, amely kizárólag a volt tulajdonosokat kívánja kárpó­tolni. Soós Károly Attila hang­súlyozta: az SZDSZ a kárpót­lást állampolgári jogon járó vagyonjegy formájában szeret­né a társadalom egészére ki­terjeszteni. Hozzátette: ezzel a megoldással valóban beindul­hatna a privatizációs prog­ram, és kezdetét vehetné a gazdasági rendszerváltás. A szabad demokraták képvi­selője több részletkérdésben is vitatta a törvénytervezetben foglaltakat. így például helyte­lenítette a kárpótlás ötmilliós felső értékhatárát, valamint a kárpótlási jegyek állami va­gyonra való átváltásának kor­látozását. Mindezen túl arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvénytervezetben foglaltak szerinti vagyonjegyforgalmazás az infláció felgyorsulásának veszélyével fenyeget. Kisgazdák: Torgyán József Tárgyán József, a kisgazdák vezérszónoka azzal a megál­lapítással kezdte felszólalását: a kárpótlási törvénytervezetben — de az előtte felszólaló igaz­ságügy-miniszter és az MDF frakció vezetőjének beszédé­ben is - keveredtek a jogi fogalmak. Az igazságtalanság és a jogellenesség pedig — miként felhívta a figyelmet - korántsem ugyanazt jelenti. Hi­szen az első alapvetően er­kölcsi, a második pedig pol­gárjogi kategória. Míg a be­terjesztett javaslat az igazság­talanság, a kisgazdák a jog­ellenesség ellen szándékoz­nak fellépni. A továbbiakban rámutatott: óriási tévedése volt az előtte felszólalónak az is. amikor egyenlőségjelet tet­tek az 1947-es és az 1949-es földre vonatkozó törvények kö­zött. Megítélése szerint a törvény- javaslat elemzése során nem lehet arról vitatkozni, hogy megilleti-e a parasztokat a föld vagy sem, avagy, hogy részleges, illetve teljes kár­talanítást adjanak. A tárgya­lási alap csak az lehet: ugyanolyan állapotot kell te­remteni, mint amilyen a jog­ellenesség — az ingatlanok elvétele — előtt volt. A továbbiakban megvilágí­totta, hogy a törvénytervezet sok vonatkozásban ütközik a Polgári törvénykönyv rendel­kezéseivel, így az opcióval és az öröklésjogi intézkedésekkel is. MSZP: Nyers Rezső Nyers Rezső, az MSZP ve­zérszónoka csak a részleges kárpótlást látja megvalósítha­tónak. A beterjesztett törvény- javaslat elfogadását attól te­szi függővé, hogy továbbra is tiszteletben tartják-e a szö­vetkezetek demokratikus jo­gait, megfelel-e a munkavál­lalók igazságérzetének. Fel­hívta a figyelmet arra: meg kell akadályozni, hogy ezzel a törvénnyel az államháztar­tásra elviselhetetlen teher há­ruljon. Az élők végleges kár­pótlását támogatja az MSZP, ugyanakkor az örökösök kár­pótlását csak egy második fordulóban tartja elképzelhe­tőnek. Nyers Rezső rámuta­tott: a kárpótlási jegyek ki­bocsátása mindamellett, hogy megnöveli a tőke iránti ke­resletet, egyrészt hozzájárulhat a piaci folyamatok felgyorsu­lásához, de ugyanakkor érték- csökkenést is előidézhet, ösz- szegezve leszögezte: úgy kell igazságot szolgáltatni, hogy az ne váljon gazdasági ne­hézségek és társadalmi ellen­tétek forrásává. FIDESZ: Orbán Viktor A Fiatal Demokraták Szö­vetsége frakciója elutasítja a kárpótlás gondolatát, a' kor­mánynak más irányiban kelle­ne keresnie a megoldást - hangsúlyozta felszólalásálban Orbán Viktor, a FIDESZ ve­zérszónoka. Véleménye szerint o koalíciós pártoknak fel kel­lene adniuk a föld bunkóit reprivatizációjára vonatkozó ál­láspontot, kükön kellene vá­lasztaniuk a privatizáció és a jóvátétel kérdését. Orbán Viktor úgy vélte, hogy a volt tulajdonosok va­gyonhoz jutását nem kárpót­lással, hanem néhány fennálló «törvény gyorsan elvégezhető módosításával lehetne elindí­tani. E folyamat a szövetke­zeti törvények, a társasági tör­vény, az átalakulási törvény néhány szakaszos módosításá­val vehetné kezdetét. Ezzel egyidejűleg — a FIDESZ meg­ítélése szerint — deklarálni kellene, hogy a tulajdontól való megfosztás egyike volt az elmúlt rendszer emberi élete­ket derékba törő intézkedé­seinek. A kormánynak ezért múlhatatlan feladata az átfo­gó jóvátételi törvény kidolgo­zása, amely a volt hadifog-’ lyökon, politikai üldözötteken kívül a> még élő, volt tulajdo­nosokat is bevomöja a jóváté­telre jogosultak körébe. KDNP: Füzessy Tibor A kárpótlási törvénnyel kap­csolatban a Kereszténydemok­rata Néppárt vezérszónokaként Füzessy Tibor már elöljáróban hangsúlyozta, hogy frakciójuk tagjai nincsenek minden kér­désben azonos állásponton. A képviselő — a többségi ál­láspontot tolmácsolva - kifej­tette: a kárpótlási törvényben mindenképpen kifejezésre kell juttatni, hogy csupán az első ütemről van szó, arra hivatkoz­va, hogy a törvénytervezetben sincs szó a kárpótlás egyértel­mű lezárásáról, a keresztény- demokrata képviselő amellett érvelt, hogy a jövőben — amennyiben az ország gazda­sági helyzete ezt lehetővé te­szi — további kárpótlásban ré­szesüljenek az egykor sérel­met szenvedettek. Füzessy Tibor azon töpreng­ve, hogy vajon helye van-e a föld bármiféle megkülönbözte­tésének, a II. Vatikáni Zsinat iránymutatását idézte, miszerint az elégségesen meg nem mű­velt földbirtokot fel kell oszta­ni azok között, akik képesek megművelni. * Hétfőn este fél 8-kor a Magyar Vöröskereszt költség- vetési támogatásának rende­zéséről szóló országgyűlési ha­tározati javaslat elfogadásá­val véget ért az Országgyűlés idei rendes ülésének első munka napja. A Tisztelt Ház kedden foly­tatja a kárpótlási törvény vi­táját. A törvénytervezet tárgya­lásának második fordulójában a frakciók további vezető szó­nokait hallgatják meg. Mintegy százhúsz foglalko­zást tartalmazó szakmai jegy­zéket nyálazhatnak végig azok az idén végző nyolcadikosok, akik úgy döntenek, szakmun­kásképző intézetben folytatják tanulmányaikat. Kérdés viszont, hogy a százhúsz szakma közül éidemes-e választani egyetlen egyet is, hiszen a képzés jö­vője - legalábbis jó néhány iparágat tekintve — bizonyta­lan. A jelenlegi végzős ipari ta­nulók tán még nem érzik, az utánuk következők viszont nagy valószínűséggel tapasztalni fogják a hazai iparszerkezet átalakulásával járó hátrányo­kat. Napjainkban nagyvállala­tok szűnnek meg (vagy alakul­nak át), s az így életre hívott kisebb cégeknél nemcsak, hogy jóval kevesebb munkásra van szükség, de az előd ál­tal fenntartott tanműhelyek sorsa is bizonytalanná válik. Csakúgy, ahogyan a leendő szakmunkásoké is . . .- Baranyában a megye kö­zépiskolásainak hetven száza­léka szakmunkásképző intéze­tekben tanul, miközben nap­jainkban szakmák tűnnek el. A kormánytól a Munkaügyi Mi­nisztérium kapta feladatul, hogy a probléma megoldásá­ra javaslatot tegyen, hiszen az az elképzelés, hogy a tanon- cokat a jövőben a kisiparosok alkalmazzák, a jelenlegi adó­politika miatt álomkép csu­pán — mondja Brandstötter György megyei művelődési osztályvezető. S az is igaz, hogy a kisiparosnak elsősor­ban a kész, profinak tekint­hető szakmunkás alkalmazása az érdeke, a növekvő munka- nélküliség pedig még a válo­gatásra is lehetőséget biztosít. A tanulóknak ugyan milyen esélyük lehet? Ez tehát a fe­kete jövő — de a jelen sem rózsaszínűbb. Jól képzett mun­kásokat csak tanműhellyel ren­delkező iskolákból lehet kibo­csátani, az oktatási intézmé­nyeknél azonban erre se pénz, se kapacitás. Ha a megszűnő nagyvállalatok felszámolják tanműhelyeiket — márpedig mi­ért ne tennék? — a képzés lé­te bizony veszélybe kerül.- Tanulmányunkban leírtuk: a jelenleg kialakulóban levő helyzet katasztrófával fenyeget - így a művelődési osztály- vezető. — A megoldás, szerin­tünk csak az lehet, ha az ed­digi rendszert átalakítjuk, s az iskolákban általános képzést kapnak a gyerekek. Százhúsz szakma a középfokú oktatás­ban nagyon sok, a mezőgaz­daságban például négy alap­képzésre is le lehetne szűkíte­ni a tanítást: Erdészeket, ker­tészeket, növénytermesztőket és állattenyésztőket, s végül me­zőgazdasági gépészeket lehet­ne képezni, aztán később, aki­nek szüksége van rá, vegyen részt speciális képzésben, de ez már ne a középfokú okta­tás (alap)feladata legyen. A baranyai javaslat szerint az új rendszerű képzésben a vállalkozói magatartást is ta­nítani kellene, de hogy a mi­nisztérium az ötletekből mit tart megvalósításra érdemes­nek (és mit nem) — ma még a jövő titka. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a pécsi szakembereknek egy hetet adtak a program- tervezet kidolgozására — válasz azonban még nem érkezett. Pedig lassan a tanév vége közeledik ....- pauska ­Dr. Körinek a főkapitány-választásról Szép volt, ... Baranya rendőrei voltak a legeredményesebbek „Szép volt, fiúk. . .’’ — mond­hatjuk a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság állomá­nyának elmúlt évi munkájára, ugyanis megyénk rendőrei te­vékenységük eredményét te­kintve első helyen végeztek az országban. Felderítési mutató­juk a legjobb az országban, az ismeretlen elkövetőjű bűn­cselekmények 45,5 százaléká­nál sikerült fényt deríteniük a tettes, a tettesek kilétére, s ezzel minden megye főkapi­tányságát megelőzték. Többek között ez a szám is szóba került azon a hétfő dél­előtti parancsnoki értekezleten, amelyen természetesen a jövő­re vonatkozó tervek 'is elhang­zottak. 12 300 bűncselekmény vált ismertté 1990-ben Bara­nyában, 40 százalékkal több, mint a megelőző évben. A jö­vőről már csak azért is szüksé­ges volt szólni, mert 'idén ez a tendencia folytatódik, sőt várhatóan fel is erősödik. Or­szágosan a tavalyi 340 000 bűncselekmény helyett mintegy fél milliót prognosztizálnak er­re az évre. A hétfői parancsnoki érte­kezleten többen szóvá tették, hogy a rendőrség a bűnözés ilyen mértékű elburjánzását csak eszközéiben és személyi állományában megerősödve tudja megakadályozni. A rend­őrök állandó - ellenszolgálta­tás nélküli — túlmunkára fogá­sa nem jelenthet hosszú távon megoldást. Visszatérve a Baranya me­gyei rendőri munka értékelésé­re: az országos rangsor alsó- iházából 1983-tól kezdve küz- dötték fel magukat a dobogó legfelső fokára. Akkor tizen­hatodikak voltak az értékelés­iben, 1989-ben már ötödikek, idén pedig (az új főkapitány, dr. Lusztig Péter rendőrezredes kinevezésének évében) elér­keztek a csúcsra, ami persze nem jelenti azt, hogy az ál­lampolgárok egy részének ne lehetne jogos kritikája a rend­őri munkára nézve. — Miként értékeli a baranyai rendőrök eredményét a Bel­ügyminisztérium helyettes ál­lamtitkára? - kérdeztük a pa­rancsnoki értekezletet követő­en dr. Körinek Lászlót. — Ez egy rendkívül pozitív eredmény. Azt hiszem, hogy a rendőrállomások bevezetésével tudták azokat a szabad kapa­citásokat mozgósítani, ame­lyekkel ez az eredmény elér­hető volt. Amikor összehasonlítást kér­tünk dr. Körinek Lászlótól (bár nem volt nála a pontos ada­tokat tartalmazó kimutatás) ő Budapestet hozta fel példa­ként. Mint mondotta, tudomá­sa szerint már több mint tíz olyan kerülete van a főváros­nak, ahol 10 százalék alatti a felderítési arányszám az „is­meretlen tetteses" ügyekben indított eljárásoknál.- Ha nagyon rosszul megy a munka egy kapitányságon, akkor esetleg elhangozhat az a vád, hogy „fejétől bűzlik a hal”. Viszont ezt a közmon­dást talán meg is lehet fordí­tani: Amennyiben nagyon szép eredményeket mutatnak fel, az a vezetőre nézve is elismerést jelenthet. Hisz az első helyre kerülés nyilván magas színvo­nalú szakmai felkészültséget takar, és azt is mutatja, hogy a vezető jól fogja össze a csapatot. Nem így gondolja?- Bizonyos, hogy a vezetői munkának Is van szerepe va­lamilyen jó vagy rossz ered­mény felmutatásában. Meg­jegyzem, csapdát sejtek az ön kérdésében .. .- Végül is kétségtelen, hogy eljutottunk a főkapitányválasz­tás kérdéséhez. Ahhoz, hogy a hírek szerint az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője az esetek többségében felül­bírálta a főkapitányi pályáza­tok értékelését végző 5 fős bi­zottságok javaslatát. Hogy a ma hivatalban levő és a főka­pitányi posztra első helyen ja­vasolt 15 megyei főkapitány közül csak ötöt nevez ki, 10 esetben nem veszi figyelembe a javaslatot. A hírek szerint így van ez Baranyában is . . . — Én erre azt tudom mon­dani, hogy a bizottságok ja­vaslata döntéselőkészítő jelle­gű volt, amit még az ORFK vezetője saját szakmai szem­pontjai szerint kiegészített, ja­vaslatokat elfogadott, vagy el­vetett. Nyilván mint a jövőbe­ni főkapitányok főnöke olyan szempontokat is érvényesített, amiről én nem tudok magá­nak nyilatkozni. Balog Nándor r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom