Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-27 / 57. szám
IO űi Dunántúli napló 1991. február 27., szerda szerkesztőség postájából E A légköbmétert fizetjük? Újabb panasz víz- és csatornadíjak ügyében Megjött a papír a PIK-tő'l minden tanácsi bérlakásban lakó ítészére, mely szerint a Minisztertanács, valamint a vízügyi miniszter ide vonatkozó írendelete szerint a víz- és csatornád íjaikat légköbméter szerint IkelJ ifizetni. Jómagam egy tízemeletes, jórészt nyugdíjasok által lakott bérházban lakóim, másfél szobás lakásban, a lakás alap- területe 47 négyzetméter, a légköbméter ennék megfelelően számítandó ki, a díj köbméterenként 43,20 forint, azaz egy hónapira kivetítve 675 forint! lElképesztő szám. Nyilvánvaló, hogy nem a légköbméter fogyasztja a vizet, Ihanem a szobákban lakók! A leg- igazságtailanabb rendelkezés, amit vailalha is hoztak, ez a népet sújtja, különösen a kisnyugdíjasokat. Több síró, idős asszonnyal beszéltem, akik nem tudják, mi lesz velük. Egy másik dühödt férfi azt mondta, hogy egész nap folyatni fogja a vízcsapot, hadd foly- iyon, ha már ennyit keli fizetnie ! Valóban, nem mindegy, hogy egy lakásban két személy, vagy öt-hat személy lakik-e? Ugyanis nem a légköbméter fogyasztja a vizet, hanem a lakásban lakó személyek. Felhívtam a Iházkezelőségüirtk műszaki osztályát, ahol azt mondták, hogy ők erről nem tehetnek, hanem talán az önkormányzat tehetne valamit eme igazságtalanság ügyében. Szeretnék vízórát felszereltetni a lakásomba, hogy a fogyasztott vízmennyiség szerint fizessem a számlát, ámde a műszaki osztály azt mondta, hogy a vízóra kimutatását nem fogadják el, hanem csak a miniszteri (rendelet szerint előírt ősz- szeget. Sürgősen tenni kellene ebben az ügyben, és nem áthárítani egyik szervnek a másikra az ügyet, mert itt a szó szoros értelmében az emberek életénék veszélyeztetéséről van szó! Hogyan és miből fizesse ki a rengeteg rezsit az a sok nyugdíjas és kisfizetésű, bérből élő dolgozó? IKérünk gyors segítséget! Dr. Szántó Károly Pécs, József Attila a. 28. * A megemelkedett víz- és csatornadíj ugyancsak felborzolta a kedélyeiket, és apasztja a pénztárcákat. A fogyasztók egy része tulajdonképpen csak pnost, az első emelt összeg fizetésénél döbbent rá, hogy mit is jelent az áremelkedés, mennyivel növekszik a vízszám- ila, hogy nem bírja már el a családi költségvetés, és mi lesz, hogyan tovább? . . . Változatlanul sok a levél, telefon és személyes panasz a szerkesztőségi ügyeletünkön „vízügyben”. Kérdést kérdésre halmoznak az emberek, amelyekre nem tudunk választ adni. Panaszkodnak a szövetkezeti, a PIK- és az OTP-s lakásban lakók egyaránt. A magas ár mellett a legnagyobb gond a hiába beszerelt vízóra, illetve a lakásonkénti vízdíj elosztása. Nem tudnak megegyezni a társasház1 ban lakok, mert egyik felszereltetné a mérőórát, a másiknak nem kell. Kinek mi az érdeke, aszerint jár el, emiatt aztán dúl a lakók közti csata, évtizedes jószomszédi viszonyök, barátságok szakadnak meg, mindenki azt lesi, hogy a másik mennyi vizet fogyaszt. Legtöbben mégis a PIK-la- kásiban élők közül vannak felháborodva. Hiába szereltetik fel saját költségükön a vízmérő órát, nem tudják elérni sem az ingatlankezelőnél, sem a .vízműnél, sem a PÉTAV-nál, hogy aszerint fizessenek. Nem értik, műért. Van, aki az egész tavaszt és nyarat lakásán kívül tölti — élőfordul, hogy ez több hónap —, a .vízdíjátalányt pedig fizetnie kell. Igazságos ez? Bárhova mennek, mindenütt faliba ütköznek, megértik a problémájúikat, de segíteni nem segítenék. Mi lesz azdkkal a lakókkal, akik csak a lakbért hajlandók kifizetni, a vizet mindaddig nem, amíg - a salját költségen beszerel tetett vízmérő óra szerinti elszámolást nem kapnak? Nem ötletet akarunk adni, de sokan jöttek ezzel a tippel, és milyen elkeseredettek ... Bizonyára van megoldás, kell lennie! Azért is kell lennie megoldásnak, mert ha minden család a saját, mért fogyasztását fizeti, bizonyára jobban takarékoskodik az egyébként is „szűkében" lévő ivóvízzel. Megfenyegetve ÖRÜLTEM, amikor nemrég meghozta a postás a beígért, két hónapra szóló, nyugdíj- emelést. Bár nem tudom, minek is örültem, hiszen jó- előre beígérték azt is, mi minden árváltozások fogják terhelni e keservesen adott emelést. Ezért aztán nem is lepett meg különösebben, amikor az említett kézbesítés után pár nappal a PIK számítógépes levelét halásztam ki a levélszekrényemből, s e levélben azt közölték, hogy a Vízmű máris tartja a markát, igényt tartván az emelés 24 százalékára, hogy ezáltal vegyem ki részemet az ország legmagasabb víz- díjának a finanszírozásából. Szóval, a víz elvisz 24 százalékot, legalább ennyire számíthatok a villanyszámlánál, a fűtésszámlónál, s Isten és Antall tudja, mennyire a lakbéremelésnél. Tehát még örülhetek, ha kijövök ezekkel az áremelésekkel a nyugdíjemelésből, a „szokásos” inflációval már amúgyis mínuszban vagyok. Nem is tudom, miért kellett olyan nagy feneket keríteni ennek a nyugdíjemelésnek, ország- gyűlési vitát szentelve neki, mintha nem egyszerűen csak arról lett volna szó, hogy valamelyest kompenzálják az árváltozásokat, s ne kerüljön minden negyedik magyar állampolgár a teljes ellehetetlenülés állapotába. No, de minek is ezen meditálni, amikor valójában az említett PIK-levél befejező és mellbevágó mondatain szeretnék a nagy nyilvánosság előtt eltűnődni. Ezt írják: „Tájékoztatásul azonban szükségesnek tartjuk annak közlését, hogy Pécs M. I. Város önkormányzata a víz-' és csatornadijak lizetését illetően új helyi rendelet megalkotását tervezi és annak hatályba lépését követően az abban foglaltakat a Vállalat végrehajtva ön felé újabb értesítéssel él." HÁT Ml EZ, kérem, ha nem fenyegetés? Fikarcnyi kétségem nincs: az ország legmagasabb vízdíját az ön- kormányzat meg fogja fejelni, ugyanis a csökkentés szinte kizártnak tartható. Jó pszichológiai fogás: a bejelentett áremeléssel együtt közölni, hogy ne nagyon örüljetek, gyerekek, lesz még több is. Persze, az sem lenne egy utolsó pszichológiai fogás, ha az önkormányzat ezek után közölné: ő is túlzottnak tartja a Pécsre megállapított vízdíjat, ezért esze ágában sincs azt még tovább emelni. Sőt, a készülő rendeletében inkább csökkenteni fogja azt. Hadd legyen már egv kis örömünk is! Hársfai István Pécsett, a Kossuth Lajos utcában a megenyhült időben végzik az új díszburkolat alapozási munkáját. A napokban a Zetkin Klára utcai torkolattól indultak a kivitelezéssel. Fotó: Proksza László Jólnevelt fiatalember Február 12-én, délután háromnegyed 4 óra tájban a nagy hófúvásban, járdatisztítás köziben a Tettye felől lefelé futó sötét melegítés 20 év körüli fiatalember megállt és felajánlotta a segítségét a járdatisztításban. Nagyon meghatott és jó érzéssel töltött el a segítség felajánlása. Én magam 60 éves elmúltam, és nagyon jólesett a fiatalember szolgálat- kész jóindulata. Gratulálok a szüleinek, hogy ilyen emberséges gondolkodású gyermekük van. ismételten meggyőződhettünk arról, hogy vannak jólnevelt, emberséges fiatalok. Leipám Ernőné Pécs, Böckh János utca 26. Kutyadolog Hátizsákkal mehetünk kutyát sétáltatni. Az ország- gyűlés napirendre tűzi és megvitatja a kutyatulajdonosokat igen csak érintő törvénytervezetét, melyben a négylábú kedvenc „dolga végezte utáni takarítás szükségességét kívánja hangsúlyozni”. Nejlonzacskó, kis lapát és valami söprűféle lesz 'elmaradhatatlan kellékünk a napi sétáik során. Jómagám is kutyás lévén, megértem a nem ebi,módúk táborát abban, hogy ha kedvencemet közöttük bátorkodom levegőztetni, akkor a legkevesebb legyen a szemetét is íölvállainom, szó szerint akár. De kérdezem: az áilatPk csinálják-e a legmerészebb kivitelű hordalékot az utcákon? Körül kell nézni egy kicsit környezetünkben és észrevesszük, hogy mi magunk rondítjuk legjobban. Szégyenérzet nélkül (hányjuk össze a járdákat, szemetelünk, törünk és zúzunk. Négylábúink megpróbálják a „takarítást” minden anyagcsere után. Ha élvárjuk majd a kutyásoktól a készülő rendelet betartását, akkor nekünk Is változtatni kell eddigi „szokásainkon”. Sólymos R. * A közösségért vállalt társadalmi munka A cím kifejezése lejáratta magát, mint a Békekölcsön, mert korábban az önkéntességük nem volt egyértelmű, s talán a jellemző a fogjuk meg és vigyéték volt. Dolgozni a közért önként kellene, ha szervezzük is a feladatokra az érdeklődőket, barátokat. Városunkban többször el kellett és még el keli hangzania méltatásoknak, és meg kell jelenni elkésett és már koiráb- bon időszerűvé vált la'kólház- megjelölő és -méltató tábláiknak és esetleg emlékműveknek. Vannak adósságaink az elkövetett képrombolások (első világháborús emléktábla, Zrínyi-szobor, országzászló, út melletti keresztek) helyreállításában, melyek igénye alulról épülő mozgalom, és nem felülről fogalmazódik meg. Mi !is a „dolgozni a közért” elismerése az óbban tevékenykedőknek? Szerintünk egy (kézfogással megerősített köszönjük — vállveregetés nélkül. Felcser László és a Városvédő és Városszépítő Egyesület Műemléki Szakosztály tagjai Mi a cserkészmozgalom tartalma? .. ■ — * ■ ■ — V illanyszámla Lánycsókon Gyermekkoromban szüleim és barátaik elbeszéléséből tudtam meg egyet s mást a cserkészetről. A csodálatos táborokról, találkozókról. Előttem, mint egy elérhetetlen álom lebegett a természetet, embert szerető, védő és tisztelő cserkész képe. Nos, rendszerváltásunknak köszönhetően kézzelfogható közelségbe sikerült kerülnöm a mozgalommal. Történt, hogy a pécsi havihegyi lelkészség takaros házában felütötték sátrukat a cserkészek. A hét minden napjának délutánján, nem kímélve idegeinket, még hétvégeken sem. Azóta üvöltéstől, csatakiáltásoktól, sokszor nyomda- festéket nem tűrő szavaktól hangos, eddig csendes családi házas környezetünk. Öránként 20-30 kiscserkész vár nap mint nap a késve érkező vezetőre (fő a pontosság!) életveszélyes ugrálások, futkározások közepette a Mező Imre utca úttestén. Másznak és rongálnak kerítést, a terasz korlátját tornaszernek használják. Menetrendszerű fékcsikorgás jelzi a vezető megérkezését. Ilyenkor átmeneti csend következik, de nem sokáig, hisz hamarosan érkezik a váltócsapat az előbbiekben leírt módon. Este fél nyolc és fél kilenc között 8- 10-12 éves gyerekek bóklásznak a sötét Havi-hegyen hazafelé. Hétvégeken (havi egy-két alkalommal) nemcsak délután, hanem éjszaka is gondoskodnak a környék lakóinak „szórakoztatásáról". No, nem a kiscserkészek, hanem a „lilio- mos” nagycserkész vezetők. Zárt ablakok mellett is hupog a zene, majd, ha véletlenül sikerült elaludni a szomszédságnak, gondoskodnak arról, hogy vidám búcsúvételükről mindenki tudomást szerezhessen. Csapkodják az autóajtókat, tülköléssel indulnak el (mindez éjjel 1-2 óra között). Szilveszterkor petárdák tucatjait robbantották fel. Elvégre fő a példamutatás. Eljutottam odáig, hogy gyermekeink elé negaítv példaként állítom a szomszédban történteket. Sajnálom azokat a szülőket, akik bízva a mozgalom nevében - nyugodtan engedik ide gyermekeiket. Amikor a hangoskodás meghaladja az elviselhetőséget, telefonon, személyesen megpróbáljuk jobb belátásra bírni őket. A válasz minden esetben az volt, hogy ezek a gyerekek panelban laknak, szükségük van a szabad levegőre és térre. Ajánlatom: túrázás az erdőben, a természet megismerésére, kirándulások a megyébe történelmünk felfedezésére és tiszteletére. Igaz, ehhez szakképzett vezetőre van szükség, valamint a gyerekekkel együtt kell lenni, nem pedig a lelkészlakban melegedni. Mindezt a püspök úrnak is elpanaszoltam, aki felhatalmazott arra, hogy csak szóljunk nyugodtan a vezetőknek. Elgondolkodom azon, hogy mi a funkciója egy 3 szobás családi háznak, valamint, hogy a szomszédság meddig köteles elviselni azt, hogy nyugalmát megzavarják. A legfontosabb kérdés azonban számomra az, hogy mi a cserkészmozgalom tartalma? Mert én nem ezt tudtam róla. Talán akadnak még, akik segíteni tudnak a tévútra térteknek és valós tartalommal tölthetik meg ezt a valaha szép mozgalmat. Vétek iánosné Pécs, Mező Imre út 17. Lánycsóki olvasóink közül többen az alábbi panaszukkal fordultak hozzánk: A korábbi villanyszámla díjbeszedő helyett, aki a községben lakott, januártól egy Bárban lakó megbízott jelentkezik náluk a pénzért. Tette ezt legutóbb két héttel ezelőtt, csütörtökön délelőtt Is, csakhogy a lánycsó- kiaik közül alig talált otthon valakit. Ezért a postaládákba fizetési meghagyások kerültek, a megadott összegéket vagy piros pénzesutalványon adják föl a fogyasztók a díjbeszedő címére vagy a lakásán fizetnék. A lánycsákiakaak egyik megoldás sem jó. Többletköltség a pénzesutalvány is és a díjbeszedőhöz eljutás is. A legjobb természetesen az lenne, ha a vidéken dolgozók átutalási betétszámlát nyitnának, s arról kérhetnék a számlák teljesítését. Ám Szabó Károly, a DÉDÁSZ möhácsi kirendeltsé- génék a vezetője tájékoztatott arról, hogy például Dunaszék- csőn a polgármesteri hivatalban megadott napon és időpontban egy helyiséget biztosítanak a díjbeszedő számára, ahol a lakosság kiegyenlítheti a számláját. Talán Lánycsókon sem lenne ennék akadálya. B. M. i « Szerkesztői üzenet Merenyei olvasónknak üzenjük, hogy bátrain keresse fel o polgármesteri hivatalt a problémájával, mert közösen biztosan tudnak megoldást találni. «3
