Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1991-02-27 / 57. szám

1991. február 27., szerda aj Dunántúli napló 3 Vita a kiemelt nyugdíjakról Az Országgyűlés keddi munkanapja [ Megtörik a Jég? Pszichoterápiás magánrendelés A pécsi Kertvárosban egy lakásban fogadják a jelentkezőket (Folytatás az 1. oldalról) plenáris ülésén egy hónapon belül politikai vitát rendeznek nemzetközi kérdésekről. Ezt követően a képviselők megkezdték az általános vitát az egyes nyugdíjak felülvizs­gálatáról, illetőleg egyes nyug- díjkiegészítések megszünteté­séről szóló törvényjavaslatról, valamint az egyes nyugdíjak felülvizsgálotáhóz szükséges adatszolgáltatásokkal foglal­kozó határozati javaslatról. Kelemen András, a Népjóléti Minisztérium államtitkára le­szögezte: az egységes nyug­díjrendszerbe nem illeszthetők be az általános szabályoktól eltérően megállapított kiemelt nyugdíjak, illetve nyugdíjkiegé- szitések. E kedvezményeket ugyanis járulékfizetés sohasem előzte meg. A megalapozat­lan kifizetéseknek a kormány véget kíván vetni. A kormány és a Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság azon a vélemé­nyen van, hogy amennyiben valamilyen kitüntetéssel pénz­összeg jár, azt a kitüntető fi­zesse, vagy utalja át a társa­dalombiztosításnak. Mivel az ilyen kifizetések költségvetési fedezetét az adóbevételek je­lentik, a kormány tervezi a ki­tüntetésekkel járó pénzjutal­mak rendszerének lényeges szűkítését. Az államtitkár szavai utón felszólaló bizottsági elnökök közül a szociális, valamint az alkotmányügyi bizottság veze­tője a törvényjavaslatot alkal­masnak tartotta az általános vitára. A Költségvetési Bizott­ság elnöke, Soós Károly Attila viszont arról számolt be, hogy a testület tagjai többségi sza­vazattal elutasították a javas­lat általános vitára bocsátá­sát. A bizottság vezetője az­zal indokolta a véleményt, hogy a társadalmi igazságté­tel bonyolult összetevőivel kap­csolatos kérdést a kormány nem jól oldotta meg. Az SZDSZ-es képviselő végezetül annak a véleményének adott hangot, hogy a javaslat bizo­nyos rendelkezéseiben * kisem­bereket „piszkálgat”. A nem­zeti gondozottakat említette, a koncepciós perekben kivég­zett kommunisták özvegyeit, akiktől méltánytalan lenne el­venni járadékukat. Soós Ká­roly Attila bosszúállás-izűnek tartotta a tervezett eljárást. A törvénytervezet általános vitájában felszólalók pártál­lásra való tekintet nélkül egy­öntetűen kifogásolták, hogy a törvényjavaslat a tervezetthez képest több hónapos késéssel került a Ház elé. Megoszlot­tak viszont a nézetek atekin- tetben, hogy e késedelemért kit terhel a felelősség. Az el­lenzék soraiban ülők - így Darvas Iván (SZDSZ), Frajna Imre (Fidesz), Schiffer János (MSZP) szerint a kormány te­hető felelőssé, hisz amennyi­ben elfogadja a szociális bi­zottság tavaly novemberben megfogalmazott javaslatát - miszerint bontsák ketté a ter­vezetet, s a valomennyi párt konszenzusát bíró első parag­rafust, az állami vezetők nyug­díjának reális szintre való csökkentését foglalják törvény­be-e tekintetben már négy hónapja nyugalom uralkodna. Darvas Iván mindehhez hoz­zátette, hogy a törvénytervezet további részét illetően koránt­sem mutatkozik ekkora egyet­értés a pártok között. A ja­Vége a titoknak Szabad György házelnök ja­vaslatára kedden délután nyílt ülésen döntöttek a képviselők a Honvédelmi és a Külügyi Bizottság együttes indítványá­ról, amelynek lényege. Hogy a decemberi zárt ülésen, az Öböl-háborúval kapcsolatos tit­kos határozatot hozzák nyilvá­nosságra. Az indítványt a képviselők öt ellenszavazattal, négy tar­tózkodás mellett elfogadták. Ezt követően Szabad György fel­olvasta a határozatot. Ennek első pontja lehetővé teszi, hogy hazánk légterét használhassák a szövetséges erők repülő­gépei. vaslat szerinte nyilvánvalóan igazságtalan kitételeket is rög­zít. Kifogásolta egyebek kö­zött, hogy a leendő törvény alapján az érintetteknek saját maguknak kellene visszamenő­leg igazolniuk kitüntetésük jo­gosságát. Darvas Iván szavai több képviselőt is felszólalásra késztettek. Figler János (MDF) megjegyezte: megtapsolta vol­na az előadót, ha mondatait a színházban hallja, s nem a Parlamentben, ahol „a stí­lus a tartalom mögött áll”. Az intermezzo után folytató­dott a vita. Helyeslésre talált Kapitány Ferenc kisgazda kép­viselő indítványa, miszerint a tervezetnek a háborús érde­mekért adományozott kitünte­tések fcujtáit taglaló részében előforduló „német-ellenes” ki­fejezést módosítsák „náci-elle- nes-re". Pusztai Erzsébet (MDF) sé­relmezte, hogy a Ház tagjait nem segítették a szociális, egészségügyi és családvédel­mi bizottságban folyó, a tör­vénytervezethez kapcsolódó feltáró-adatgyűjtő munkát. Az elhangzottakra reagálva szólalt fel Csehák Judit. A szo­cialista képviselőnő elsőként bejelentette: mivel felkészült arra, hogy neve többször is elhangzik majd a vita során, előre elhatározta, hogy szemé­lyes megtámadtatás címén nem kér szót. Azt viszont frak­ciója nevében szükségesnek látta tisztázni: pártja egyet­értett azzal a szándékíal, hogy megszüntessék a privilé­giumokat, s minden informá­ciót, amit az MSZP-től kértek, megadtak. Szabad György képviselő­ként kért szót a vitában. Em­lékeztetett arra, hogy az előt­tük fekvő törvény kiváltságéi- lenes jogszabálynak készült Ezért indítványozta: a törvény preambulumába iktassák be, hogy az Országgyűlés a Ma­gyar Köztársaság kiváltságokat nem ismerő alkotmányának rendelkezéseit és a társadalmi igazságosságot szem előtt tartva alkotja meg e törvé­nyét. Csehák Judit szavaira reagálva pedig indítványozta: a volt MSZMP pártarchívuma kerüljön a Magyar Köztársa­ság és az MSZP közös őrize­tébe. Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője jó lehetőség­nek ítélte a házelnök javasla­tát a helyzet tisztességes ren­dezésére. ‘ *• Az interpellációk sorában az Országgyűlés visszatért Szabó Lajos (F'KgiP) egy ko­rábbi beterjesztésére, amelyet az 1945 és 1963 között tör­vénysértő .módon elítéltek tel- ijes rehabilitációja tárgyában ■nyújtott be. Az igazságügyi államtitkár válaszát a képvi­selő elutasította, az Ország- gyűlés viszont elfogadta. Zambori Mátyás (SZDSZ) a 'belügymi niszter á Wá sfog lalását ikérte a rendőr-főkopitányi pá­lyázatok elbírálásának módjá­ról. A .miniszteri választ az in­terpelláló képviselő elutasítot­ta; az Országgyűlés elfogadta. Nagy Attila (MSZP) a mi- rtiszterelnökhöz interpellált a demokrácia néhány alapkér­désével kapcsolatban. A távol­lévő Antall József helyett Bo- iross Péter a ‘kormány nevében közölte: az interpellációra 30 napon belül írásban válaszol­nak. Szili Sándor (MSZP) a mun­kaügyi miniszterhez fordult, és a dolgozóiknak a privatizáció során történő tulajdonhoz jut­tatásáról érdeklődött. Kiss Gyula .munkaügyi miniszter vá­laszát az interpelláló képviselő elutasította, az Országgyűlés elfogadta.. * Néhány perccel este 6 óra előtt befejezte munkanapját az Országgyűlés. A képviselők ezt megelőzően lezárták a tár­sadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szó­ló 1990. évi LXX. törvény mó­dosításával foglalkozó javaslat általános vitáját. A plénum a kora esti órákban 1991. szep­tember 30-ig meghosszabbítot­ta az ideiglenes vagyonpoliti­kai irányelvek időbeli hatá­lyát, s módosította a külföl­diek magyarországi befekteté­seivel foglalkozó 1988. évi XXIV. törvényt. Kísérleti tévéadás Komlón (Folytatás az 1. oldalról) A kísérletről Wéber Jánostól, a komlói elektroszerviz veze­tőjétől megtudtuk, hogy o he­lyi műsorok továbbításának megvannak a technikai felté­telei. A műholdas adások és a földi adók vételére alkalmas berendezéseken kívül egy olyan szerkezetet is megvásá­roltak, ami alkalmas arra, hogy a helyi stúdióban készült felvételeket továbbítsa. Ezen­kívül a szakemberek rövidesen elkészítenek egy tanulmányt az önkormányzat részére, amely részletesen ismerteti, hogyan lehetne megvalósítani a városi televíziózást Komlón. Tulajdon­képpen ennek az előkészület­nek része volt a tegnapi jól sikerült kísérjeti adás is. A mostani kísérletnek a ter­vek szerint folytatása is lesz, hiszen a technikai eszközök lehetővé teszik, hogy a többi városrészben, így pl. Geszte­nyésben és Somágon is lát­hassák majd a helyi műsort. Végül is, ha minden feltétel kedvezően alakul, mint azt tegnap megtudtuk, műszakilag megoldható, hogy a helyi mű­sorokat az egész városban venni lehessen. S mintegy 8000 háztartásba juthat el ily- módon a tervezett városi te­levízió műsora. F. D. Képviselőtestületi ülés Szigetváron (Folytatás az 1. oldalról) Az egészségügyi és szociális bi­zottság, illetve dr. Bocsa Barnabás orvosigazgató javaslatával egyetért­ve a képviselőtestület Nyáriné Staller Editet nevezte ki a kórház ápolási igazgatójának. A gazdasági igazgatói pályázatra hármon jelentkeztek, közülük egye­dül Farkas Ferenc, a siklósi kórház as<*9* vezetője rendelkezett az előírt főiskolai, vagy egyetemi vég­zettséggel. Az Egészségügyi Intézmé­nyek Gazdasági Vezetőinek Orszá­gos Egyesülete véleményezte Farkas Ferenc pályázatát: szakmailag meg­felelőnek találták, azonban mégsem javasojták a gazdasági igazgatóvá történő kinevezését. A jogszabályok alapján a kórház dolgozóinak egyet­értési joga (gyakorlatilag vétójoga) van, a kinevezést illetően, ezt ki­használva, minimális többséggel Farkas Ferenc kinevezése meliett foglaltak állást. Ezzel szemben a szakszervezeti bizottságnak a kórház 20 fős főorvosi tanácsának és az orvos igazgatónak az volt a véle­ménye, hogy ne nevezzék ki a jelöltet gazdasági igazgatónak. A képviselőtestületi ülésen - felme­rült, ha az elutasítási javaslatok ellenére kineveznék Farkas Ferencet, akkor a testület jogtalanságot kö­vetne el. Ezt figyelembe véve hosz- szas vita után úgy döntöttek, hoqy nem nevezik ki Farkas Ferencet gazdasági igazgatónak, kiírnak egy újabb pályázatot. Az állás betöl­téséig a testület megbízta a kór­ház orvosigazgatóját, dr. Bocsa Bar­nabást, hogy saját belátása szerint nevezzen ki egy megbízott gazda­sági igazgatót. A testületi ülés elhúzódása miatt az autóbusz-helyijárat tarifájának módosítására, illetve az önkormány­zati költségvetés megtárgyalására holnapi számunkban térünk vissza. H. Zs. A négyemeletes ház máso­dik szintjén található o Kert­városiban, Pécsett a város el­ső, önálló, lelki segítséget nyújtó magánrendelője. Laká­joson berendezett szobába n várják a hozzájuk fordulókat: fiatalt, időset, férfit, nőt egy­aránt. — iMár régóta terveztük, magánrendelőt nyitunk — mondja dr. Pórszász Gertrud ipzsichiáter. — Most volt le­hetőség arra, hogy lakást 'bé­reljünk. Egy hónap alatt meg­kaptuk az engedélyt, és feb­ruár elsején megkezdtük a rendelést. A Hermész pszichoterápiás, pszichiátriai és klinikai pszi­chológiai magánrendelő orvo­sai és pszichológusa egy le­hetőséget, 'kapaszkodót kínál­nak mindazoknak, akik nem találják a megoldást lelki gondjaikhoz, bizonytalanok, nem képesek dönteni súlyos és fontos kérdésekben. Azok­nak, akik egyedül maradtak a problémáikkal, szoronganak, félnek. — A hozzánk fordulók már előre megpróbálják végiggon­dolni, megfogalmazni a gond­jaikat — folytatja dr. Kartai Zsuzsanna pszichiáter. — Min­denkivel egyénileg találkozunk, ezért rendelünk különböző na­pokon és időpontokban. — A körzeti orvoshoz „csak" lelki bájokkal nem mennék el az emberek — veti közlbe Mar­tin László pszichológus. — Ott már akkor jelentkeznék, ami­kor elviselhetetlen az állandó fejfájásuk, egy csomóban ér­zik a gyomrukat, szédülnek, vagy szorítást éreznek a szí­vük körül. Az esetek többsé­gében kiderül, hogy a beteg­ség mögött évek óta meg­oldatlan konfliktusok, elfojtott érzelmek, indulatok rejlenek. Sorra érik a kudarcok őket, mert séhol nem tudnak az el­várásoknak megfelelni. Az emberek vágynak az őszinteségre, az odafigyelésre, arra, hogy meglha Ugassák őket. Egyre többen szeretnék önmagukat megismerni. A 'hermészlbeli team ehhez is se­gítséget kíván nyújtani. Meg­előző tevékenységükkel, az időben kért segítséggel elke­rülhető o mély válság kiala­kulása. Az elmulasztott segít- séglkérés nyomán a kórházi költségek, a keresetkiesés, és az egzisztencia újbóli felépí­tése nagy terhet ró a csalá­dokra, az egyénékre egyaránt. — A pszichoterápiát egye­dül nem lehet csinálni, ez team-munka — folytatja dr. Kartai Zsuzsanna. — Esetmeg­beszéléssel rendszeresen segí­tünk egymásnak. Gélünk fo­gódzó adása az önismerethez, a megoldási képességek fej­lesztéséihez. Kinek-kimek segí­tünk felismerni saját szere­pét a vele történtek alakulá­sában. Igyekszünk együtt meg­érteni, milyen korábbi, pél­dául gyermekkori életesemé­nyek és ezek nyomán benne kialakult, de számára eddig nem tudatos szükségletek ját­szottak szerepet „pokoljárá­sában”. Sz. K. Május 1. - a munka ünnepe A Minisrterelnöfci Hrvotal oz alábbiak nyilvánosságra hozatalát kérte az jMTV-től: „Kodden több napilap ismertette a Függgetlen Szakszervezetek De­mokratikus ligájának tiltakozását. Az iFSZDL azt sérelmezi, hogy a kormány nemrég 'benyújtott törvényjavaslatában »»a kiemelt munkaszü­neti napok« között nem szerepelteti május 'HY mintegy ímeg kí­vánja fosztani a munkavállalókat ünnepüktől. A törvényijavaslat .valójában a iMagyar Köztársaság nemzeti ünnepei­ről :(imárciius 15., augusztus 20., oktáber 23.) és hivatalos állami ün­nepéről szól, nem (pedig a »kiemelt «»unkaszüneti napokról«*. A munka­szüneti napáik teljes körű felsorolását — mint ismeretes — a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szálé 48/1979. (XII. 1.) IMT rendelet adja meg, s e felsorolásban természetesen továbbra is szerepel a munka ünnepe. Ennek tmegfelelő tájékoztatást adott a kormányülést követően a szóvivő Is, a félreértés tehát nem tájékoztatási hiányosság következménye.” Érdekszövetségbe tömörül a BÉÉ Mi közünk van a szavakhoz? Bármely ország gazdaságá­nak fokmérője az építőipar, mert ha jól mennek a. dolgok, van bőven beruházás, ha vi­szont megkezdődik a leszálló ág, elsőként az építőipar sínyli meg. Miért lenne ez épp Ba­ranyában másként? A már amúgy is leépítő iparnak titu­lált ágazatban az elmúlt év­ben a korábbiaknál is érezhe­tőbb módon csökkent a ter­melés, az árbevétel és a lét­szám, s amelyik cég még így is megállta a helyét, annak anyagi helyzetét a láncreak­ciószerű fizetésképtelenség ne­hezítette. A régió legnagyobb cége, a Bázis, a megrendítő ütések következtében már amúgy is felszámolóra vár, s a megye építőiparának élet- képességét talán csak az ga­rantálhatja, hogy egyre több o nagy cég helyett a talán rugalmassága miatt is ellen- állóbb kis szervezet (kft., stb.). A Baranya Megyei Építőipari Egyesülés (BÉÉ) tegnapi igaz­gatótanácsi ülésén Neumann Adóm igazgató és az egyesü­lésben tömörült immár 34 tag- szervezet az előttük álló legfon­tosabb idei feladatként hatá­rozták meg az érdekszövetsé­get, hogy az érdekérvényesítés útján biztosítsák az érdekvé­delmet. Ez az új, országosnak is tekinthető kezdeményezés épp azt a célt szolgálja, hogy az egyelőre még csak szűkülő építési piacot összefogva, egy­mást ezáltal is erősítve igye­kezzenek túlélni a mát. Abban is döntöttek tegnap, hogy be­lépve a Dél-dunántúli Gaz­dasági Kamarába, annak épí­tőipari tagozataként tevékeny­kednek a közeljövőben. Emel­lett az Építési Vállalkozók Or­szágos Szakszövetsége (ÉVOSZ) integrált rendszerébe is be­kapcsolódva, a BÉÉ a jövő­ben regionális ÉVOSZ érdek- képviseletet is ellát. M. L. Képernyő előtt Február 21., csütörtök. Elkö­szön a H ínháttér. Elköszön Mester Ákos. Beszélgetése köztársasági elnökünkkel a legszelídebb Mester-fogások Iközé tartozik, anélkül, hogy kérdező és 'kérdezett közül bármelyik szerepet játszana. Anélkül, hogy bármelyikük hűt- fen ilervne önmagához. Göncz Árpád meleg derűje - az írót lis jellemző sorsélmény, az élet félfogadásához és „továbbírá- sához” szükséges bölcsesség tolálkozlik törékeny, gyakran összeroncsolt tükrével: a va­ló mennyiünket jellemző kéte­lkedésekkel és vívódásokkal. Ezeket a kérdéseket Mester Alkos teszi fel. A kérdéseket arról, hogy valóiban jól dol- gozík-e a parlament, amikor Imértéktelen munkája eredmé­nyeiként eleve módositgatások­ra szoruló törvényeket hoz, mennyi köze van a valóság­hoz, amikor egy sok mozza­natában történelmietlen kár­pótlási törvényről vitatkozik, amely félő, hogy a társadalmi feszültségéket inkább elmélyíti, mint feloldja. Kergetve a le­hető legjobb döntés, az igaz­ságosztás ábrándját, kárval­lottak és zöldbárók, székből ki pottyan ók és székben ülőik mutogatnak egymásra, tele van tojva az ország elrohadt, ideologikus politikai kakukk­tojással — csak azokra gondo­lunk kevesen, akiknek nem le­lhet visszaadni semmit, mert soha nem is volt semmijük. Ezért a szócséplés. Pedig a laikus ész azt hiszi, van egy fogaskerékként kapcsolódó fontossági sorrend, és az elsők között az önkormányzati köz- igazgatásról és tulajdonról döntenék maid. Magyarán a helyi társadalmak éledésének valóságközeli feltételeiről, hi­szen maguk a privatizációs folyamatok is egészsége­sebben irányíthatók helyben. Bízzunk inkább a szerelem­ben, amelyről annyi mindent összeírtak már a költők és írók, és amelynek legtöbbször alig van köze a szavakhoz? A filmrendező Górdos Péternek és társainak ötlete a vala­mikori első szerelmek, hajdani szerelmesek felkutatására és újbóli találkájukra — mintha az érzelmek későn, késve jött kárpótlása lenne. Három pár — .bárom korosztály — talál­kozott évek múltán, ezúttal imár a nagy nyilvánosság előtt. Nemcsak egykori vagy most is vágyott szerelmükkel találkoztak így, hanem a saját valamikori — elmúlt vagy új­jáéledő — érzéseikkel is. így lábba nt egyibe ismét a múlt óbban a bátortalan csókban, amit egy régóta nős magán- kereskedő és egy máig társ után vágyó nő váltott az Arany János Színház színpa­dán. Itt kapott kötést a seb, hogy a megcsalt lány és a falujabéli nyakigláb fiú sze­relme ne szakadjon, ország- világ léhetett a tanúja az 52 év után egymásba kulcsolódó, májfoltos kezek hatalmának, az idős Szabó bácsi és vá­lasztottja összetartozásának is. Hernádi Judit és Kern And­rás leleményesen, sók szeretet­tel, játékosan évődve vezették a műsort, tartva az érzelme­ket tisztelő, szükséges távol­ságot az oldottabb piilianatók- Iban is. Nem lehetett könnyű imagát a valóságot, minden­kori megi Illetőd ött ’amatőrsé- Igünket' színre Vinni, még ha a szereplők legbensöbb vá­gyaik - örömük vagy magá­nyuk - Ikilbeszélésére, szerel­mük demonstrálására őriként is vállalkoztak. Ha akarom, egy vatlomásos „műfaj” ben- sőségességét kellett megterem­teni, vigyázni arra, hogy ami őszinte, egyszerű, ne csússzon lát a banalitásba, ügyel™ az élet és'a színház e paradox helycseréjében arra, hogy az elsőség mindig az életé le- Igyen. Egyébként pedig politi­kában, szerelemben mi kö­zünk is van a szavakhoz? Bóka Róbert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom