Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-26 / 56. szám
1991. február 26., kedd űi Dunántúli napló 3 Törvény a földművelés- ügyi hivatalokról (Folytatás az J. oldalról) re tűzését a földtulajdon-viszonyok rendezésére. Az eheti plenáris ülés napirendjén a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal létesítéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája, a kártalanítási törvényjavaslat általános vitájának folytatása, az egyes jogdíjaik felülvizsgálatáról, illetve egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása szerepel. A képviselők ezután kezdtek hozzá az elfogadott tárgysorozat szerinti munkához. Az Országgyűlés elsőként - 148 szavazattal 27 ellenében, és 49 tartózkodással — elfogadta o megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal létesítéséről és egyes hatáskört megállapító jogszabályi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslatot A képviselők a szavazást követően folytatták a kárpótlásról szóló törvényjavaslat vitáját. Elsőként Torgyán Józsel (FKgP) kért szót, aki tulajdonképpen viszontválasszal élt. Az elmúlt héten ugyanis Ader János (Fidesz) kifogásolta a sztálinista alkotmánynyal kapcsolatos megnyilatkozását. A kisgazdapárti frakcióvezető újólag leszögezte: tulajdont sokféleképpen lehet szerezni, de lopással és rablással nem. Ezt még a sztálinista alkotmány sem teszi lehetővé. Kállay Kristóf független képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi tisztázatlan tulajdonviszonyok elbizonytalanítják a hazai és külföldi vállalkozókat. A kárpótlás körét illetően úgy vélte, hogy tekintettel kell lenni az ország teherbíró képességére, s szerinte különben sem forintosítha- ták az elveszett hónapok. Zsupos Lajos (MDF) a kisgazdapárt, a Fidesz és az SZDSZ nézetét vetette egybe. Az FKgP álláspontját igazságosnak nevezte, de azt nem tartotta kivitelezhetőnek, a Fidesz véleményét megvalósíthatónak, de nem igazságosnak ítélte, az SZDSZ indítványa pedig szerinte se nem igazságos, se nem kivitelezhető. Eörsi Mátyás (SZDSZ) a pártok nevében felszólalóktól becsületességet kért, annak kimondását, hogy milyen konzekvenciái vannak a pártelképzeléseknek az ország lakosságára nézve. Mizsei Béla (FKgP) hangoztatta: minden olyan törekvés, amely arra irányul, hogy adják vissza a parasztságnak a földet, elsősorban a termelés érdekét szolgálja. A képviselő ennek kimondását mindennél fontosabbnak tartotta. Szólt arról, hogy a kárpótlási törvénnyel esetleg újra életet lehet lehelni az elhagyott falvaikba. A délutáni szünet után Da- róczy Zoltán (MSZP), a Balsai István igazságügy-miniszter által beterjesztett adatok alapján néhány számtani műveletet végzett el, amely szerint egy hektár föld kárpótlására 10 ezer forint jutna, egy lakás, illetve üzlethelyiség kárpótlására 50 ezer forint, amíg egy ipari üzem után 2,5 millió forint. Ezek alapiján sajnálattal állapította meg, hogy a kárpótlási törvényjavaslat a falut végletesen diszkriminálja. Pálos Miklós (KDNP) szerint ez a törvény mint „az érzelmek és indulatok törvénye" kerül majd be a törénelembe. Túlságosan rövidnek találta a törvénytervezetet ahhoz, hogy képes legyen megoldani az összes társadalmi problémát, és akár száz évre megalapozza a magántulajdon kialakítását. Az elnöklő Szűrös Mátyás felhívta a képviselők figyelmét, hogy a társadalom türelmetlenül várja a kárpótlási törvényt, ezért indokoltnak tartaná, ha rövidebb hozzászólások révén hamarabb döntésre jutna az Országgyűlés. A méltányosságot és a tisztességet ajánlotta Szent- ágothai János (MDF), a legjobb útmutatóként a kárpótlási törvény megvalósításához. Ennek alapján felvetette, hogy sem a cigányságot, sem a német nemzetiséget nem kellene kizárni a kárpótlásból. A késő délutáni órákban mindössze egyetlen ellenzéki képviselő szólt hozzá: Kertész Zoltán (SZDSZ) kilátásba helyezte, hogy pártja nevében az állampolgári jogon folyósítandó 20 ezer forintnyi kárpótláson kívül egyéb kárpótlási formákról is módosító javaslatot fog beterjeszteni. A Kisgazdapárt nevében Kovács László a mezőgazdaság elsőrendű feladataként az ország ellátását jelölte meg, és sajnálkozását fejezte ki, hogy az ország szántóföldterülete 43 év alatt 910 ezer hektárral csökkent. Borz Miklós (FKgP) a városokba tömegesen elvándorolt állampolgárok visszatetepedését várja a kárpótlási törvénytől, s ennek érdekében minden olyan megszorítás (helybenlakás, a visz- szaigénylés határideje és a degresszivitás) elhagyását javasolja, amely ezt a folyamatot gátolná, vagy lelassítaná. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselői a nemzeti konszenzust, illetve a mihamarabbi törvényalkotást szorgalmazták. Lukács Tamás hangsúlyozta, hogy meg kel! Iható rozni a kárpótlásba bevont tulajdonok forgalmi értékét, mert csak ennek alapján jöhet létre egy új tulajdoni rendszer. Herczeg János nem tartotta szerencsésnek a kárpótlás és a földkérdés összekapcsolását, de úgy fogalmazott, hoqy a vetés pár héten belüli aktualitása elengedhetetlenné teszi a kárpótlási törvény gyors megalkotását. A föld még sokáig a nehéz munka és az áldozatvállalás színtere lesz — fejtette ki Karsai Péter (MDF), aki szintén amellett érvelt, hogy minél hamarabb hozzájuthassanak a parasztok a földhöz. Fekete Pál szintén arról számolt be, hogy fogytán a türelem, de arról is, hogy a választók nem értik a kormányelőterjesztés „szűkmarkúságát", azaz, hogy a jogszabály az elvett javaknak csak egytizedét akarja visszaadni. Szerinte meg kell emelni a szorzószámokat és a sávokat. Az országgyűlés röviddel este 8 óra előtt befejezte hétfői ülésnapját. A képviselők kedden 10 árakor az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatják munkájukat. Felmentések, kinevezések Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke az Alkotmány 30/A paragrafusának (1) bekezdése alapján a miniszterelnök javaslatára: - dr. Kiss Elemért, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkárát — saját kérésére, érdemei elismerése mellett - e tisztségéből — dr. Manherz Károlyt, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közigazgatási államtitkárát - érdemei elismerése mellett, más fontos megbízatása miatt - e tisztségéből 1991. február 28-i hatállyal felmentette:- dr. Kálmán Attilát, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba 1991. március 1-jei hatállyal - politikai államtitkárrá - dr. Manherz Károlyt — 1991. március 1-jei hatállyal — a hazai nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálásával, a kisebbségek jogainak védelmével foglalkozó nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel való kormányzati szintű kapcsolattartással összefüggő teendőkben való közreműködésre címzetes államtitkárrá nevezte ki. Új székházba költözött az Agrobank pécsi fiókja (Folytatás az 1. oldalról) az évszázadok alatt folytonosan szépülő, majd az utóbbi évtizedekben lepusztuló, jellegtelenné váló műemlék- épület történetét. A helyreállítás Sonkoly Károly, az Országos Műtemlékvédelmi Felügyelőség művészettörténésze kutatómunkája nyomán indult meg. A felújításban számos cég és alkotó működött közre. A kiviteli terveket a Kévés György vezette Káva Építész Iroda (Budapest) készítette, a belső építészeti megoldások tervezője Fekete György, aki jelenleg nem más, mint a művelődési és közoktatási tárca államtitkára. A felújítás kivitelezője a Baukomplex Rt. volt míg az egyedi bútorokat, a belső berendezést a Míves Kft., valamint Dorka Józsel ötvösművész készítette. A freskókat Králl Éva és munkatársai rekonstruálták, a homlokzati cégér a budapesti Péri Józsel munkája. A felújítás lebonyolítója a budapesti Ratio Kft. A székházavatáson óhatatlanul fölmerült bennünk, vajon a gazdaság mai zilált állapotában, amikor oly szegények a termelők, s oly drágán lelhet kölcsönhöz jutni a jelek szerint gazdag bankoktól, szükség van-e ilyen fényűző, költséges épület-helyreállításokra? A választ a megnyitón részt vevő dr. Kunos Péter elnök-vezérigazgató adta meg, miszerint az Agrobank stratégiája: úgy terjeszkedni az országban, hogy színvonalas, központi helyen álljanak ügyfeleik szolgálatára, egyben gazdagítsák az illető város építészeti értékeit. E törekvésük jegyében újítanak föl most például Szegeden egy régi, patinás épületet, Sopronban pedig egy barokk jellegű palotát. Az elnök-vezérigazgató a megjelent üzletfelek és társ bankok képviselői előtt elmondta még, bár a kis bankok közé tartoznak, az országra egyre-másra terjeszkednek és nyitnak fiókot (immár csaknem 40 ilyen van), ezáltal versenyt is támasztanak, mindazonáltal nem kívánnak mások fölébe kerekedni, együttműködésre törekszenek más pénzintézetekkel. Az Agrobank Rt. pécsi területi fiókja tehát megkezdte működését, teljes körű kereskedelmi banki szolgáltatást Ígérve és nyújtva üzletfeleiknek a Kossuth Lajos utca 36. szám alatt. Miklósvári Zoltán A Grastyán Endre-dijasok (balról) Csorba Gyöiő, dr. Romhá- nyi György és Horváth A. Olivér Fotó: Läufer László Grastyán-díj átadás Hétfőn délután a POTE 'rektori tanácstermében ünnepélyes kereték között első ízben átadták a tavaly alapított Grastyán-díjat Pécs város három kiemelkedő személyisége: Csorba Győző Kossuth-díjas költő, Romhányi György, a POTE nyugdíjas professzora, az MTA rendes tagja és Horváth Adolf Olivér, a Mecsek növényvilágának nemzetközi hírű kutatója, a díszterei rend papja, Jávorka-díjas biológus vehették ót a pécs-baranyai TIT által alapított, a tudományban és a tudományos ismeretterjesztésben kiemelkedőknek járó díjat. A díjjal szoros összefüggésben tavaly egy alapítványt is létrehoztak Grastyán professzor tiszteletére. Az alapítvány célja, hogy támogassa a 30 év alatti fiatal kutatók munkáját, nyelvoktatását, a nyugdíjasok művelődési lehetőségét, a szabad- egyetemeket, az idős értelmiségiek tudományos tevékenységét. Ezen kívül támogatják az általános iskoláiban, vagy középiskolában végzett nehéz helyzetben levő gyerekek nyelvoktatását, de a TIT tevékenységével foglalkozó kutatásokat, jeles tudományos sze- imélyiségéket bemutató munkákat is. A TIT évente kétmillió forinttal támogatja az alapítványt, melyre bárkitől szívesen fogadnak adományokat a következő számlaszá- jmon: Agrobank Rt. Pécsi Fi- ákia (MNB 249-98518) Grastyán Alapítvány 849-41256-os számlán. Ezentúl évente eqy személy veheti át Grastyán professzor úr születésnapján, iklemélkedő tudományos, vagy tudományos ismeretterjesztő munkájáért a díjat. Z. M. Bűnmegelőzés a falvakban Maguk veszik kezükbe a védelmüket Baranyában — de nemcsak a megyénkben — gyakran három-négy községre jut egy körzeti megbízott, a falvakban úgy érzik az emberek, nincs jelen a rendőrség. Az egyedül élő idős házaspárok és emberek nagyon félnek, mint sok helyütt elmondták, olvassák az újságot, és a rendőrségi hírekben azt látják, ők szere-‘ pelnek a legtöbbször áldozatként. Ráadásul a községek szőlőhegyeiben rendkívüli mértékben elszaporodtak a présházak és a pincék feltörései és megdézsmálásai. A múlt év tavaszán, illetve őszén megalakult pécsi és szigetvári Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület csoportjaihoz több környékbeli falu csatlakozott. Azonban a folyamatos érdeklődés, az állandó tagnövekedés jóvoltából számos falu sok lakója önálló Nagy a roham a pécsi boltokban Könyvek féláron Üzletenként eltérő kínálat Az üzletben és az ajtón kívül is hosszú sorban állnak a vásárlók Pécsett, a Rákóczi úti könyvesboltnál Fotó: Läufer László >Féláran kínálja mától legtöbb könyvét a Műveit Nép (Könyvterjesztő Vállalat bara- myöi és Tolna megyei boltjaiban. A jelentős árengedmény nem vonatkozik az 1990 december 31. után kiadott kötelékre, valamint a szótárakra, lexikonokra, nyelvkönyvekre, tankönyveikre. Ezéken kívül a két megyében a boltvezetők szabhatják meg, hogy mit árulnak 50 százalékkal olcsóbban, fezért üzletenként eltérő a kínálat. Pécsett az Ybl Miklós úti könyvesboltban a kottákon, tőkés importból származó köteteken, klasszikus szépirodalmon kívül - amiket folyamatosan keresnék a vásárlók — mindent féláron lehet megvenni. A Magyar íróik Könyvesboltjában, a Kossuth Lajos utcában összesen három polcon árusítanák a régi áron kapható könyvéket, a többit leárazták. Mint a boltvezetőnő elmondta, ebben szerepet játszik laz is, hogy az üzletet a közeljövőben tatarozzák, ezért ők kihasználják az alkalmat, hogy minél több könyvet tudjanak eladni. A Közgazdasági és jogi könyvesboltban, a Rókus utcáiban a szakkönyveket is érinti az árengedmény. A tavaly felduzzadt készletek miatt néhány Irodalmi kötetből 300-400 darab is maradt, amiket most szintén féláron kínálnak. A választék rendkívül széles; a klasszikus verseken és az alapvető irodalmi műveken kívül itt üs minden olcsóbb. Az árleszállítás határidejét nem határozták meg pontosan a Művelt Nép Baranya és Tolna megyei igazgatóságán, a (forgalomtól tették függővé. A tegnapi rohamot nézve azonban pár nap alatt elfogyhatnák a félárú könyvek, ezért áki teheti, most vásároljon otthonra, az iskolákba, könyvtárakba olvasnivalót. P. V. egyesületet alapított, illetőleg megkezdte az ilyen irányú szervezést. Kökény és Keszü eddig a pécs-kertvárosi csoporthoz tartozott, de a polgármesteri hivatalok segítségével meg tudták alakítani az egyesületüket. Bükkösdön is ezt az utat járják a helybeliek, és Így tervezik a pécsi lakossági bűnmegelőzési egyesületről a leválásukat a pél lérdiek is. Habár Komlón még csak bűnmegelőzési alapítványt hoztak létre, Észak-Baranyában Sásdon és Vásárosdombán van már lakossági vagyonvédelem, de mánfai polgárok is jártak érdeklődni a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság* megelőzési alosztályán, hogy mi a teendőjük, ha maguk akarják a kezükbe venni a védelmüket. Szigetvár körzetében Bükkösdön kivül még Dobszán, Bicsérden és Hetvehelyen jár- őröznek a lakossági csoportok, sokszor puszta éjszakai jelenlétükkel elriasztva a bűnözőket. Az őrzést és a figyelőszolgálatot Siklós környékén is megkezdték a községi polgárok Beremenden, Egyházasha- rasztiban és Szalántán. Mohács tájékán Lónycsókon alakult meg bűnmegelőzési és vagyonvédelmi egyesület. . A megyei főkapitányság és a városi kapitányságok megelőzési alosztályai készek minden segítséget megadni az önszerveződő lakossági csoportoknak. Leggyorsabb és hatékonyabb útja a tevékeny községi polgárok egyesületbe tömörülésének az önkormányzatok közreműködésével történő alapítás, mondják a rendőrszakemberek. Tapasztalataik szerint elég, ha egy-két ember veszi kezébe a kezdeményezést a faluban, rögvest 15-20 jelentkező akad. Beremenden, Sásdon és Vásáros- dombon pedig már közel félszáz aktiv tagja van az egyesületnek, okik éjszakai kutyás járőrözést is tartanak. Szíjártó J.
