Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-25 / 55. szám
1991. február 25., héttő üj Dunöntöti flapiő 3 H KSH jelentése az elmúlt éuröI Tovább csökkent az értéktermelés Baranyában (Folytatás az I. oldalról) A statisztikailag számba nem vett magánkisipar és az 50 fő alatti szervezetek teljesítménye nélkül az ipar termelése 17 százalékkal tovább csökkent a megyében. (Megjegyezzük, hogy az 50 fő alatti szervezetek számának gyors gyarapodása ellenére - az országos viszonylatban készített becslések szerint - e szervezetek csak mintegy 3 százalékponttal tudják mérsékelni az ipar termeléscsökkenését.) A megyei székhelyű iparvállalatoknál és szövetkezeteknél - ösz- szehasonlitható áron számítva - az értékesítés árbevétele 9 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az élelmiszeripar kivételével minden ágazat eladásaiban kisebb- nagyobb visszaesés következett be. Legkevésbé az építőanyag- iparban (1 százalékkal), leginkább o bányászatban (30 százalékkal) csökkent az eladott termékmennyiség. Az értékesítésen belül - a nem rubel irányú kivitel viszonylag nagyfokú emelkedése következtében — összességében 5 százalékkal magasabb volt a külkereskedelemnek történt átadások volumene, míg a mérsékeltebb belföldi kereslet hatására az itthon eladott ter- .mékmennyiség több mint 11 százalékkal csökkent. A külkereskedelmi célú értékesítésen belül 22 százalékkal csökkent o rubel-, 24 százalékkal nőtt a nem rubelelszámolású kivitel - összehasonlítható áron számítva. A 70 megfigyelt megyei székhelyű gazdálkodó szervezet kőiül 1990-ben 51 jelent meg o külpiacokon termékeivel. Közülük 4 csak rubel, 23 csak nem rubel, míg 24 mindkét irányban folytatott külkereskedelmi tevékenységet. A rubelelszámolásban külpiaci tevékenységet folytató 28 gazdálkodó közül mindössze 4-nek, a nem rubelelszámolású külpiacokon megjelenők közül ugyanakkor 32-nek sikerült külkereskedelmi árbevételét kisebb-nagyobb mértékben növelni. Az elmúlt évben az építési piacot ‘ is a fizetőképes kereslet mérséklődése és szerkezetének változása jellemezte. Jelentősen visszaesett a nagyberuházások és o lakásépítés iránti igény. Inkább a rekonstrukciós és felújítási tevékenység, topábbá az élőmun- ka-igényesebb javítási, fenntartási munkák jelentkeztek, ami az utóbbi években alakult kisszervezetek es magánvállalkozók számára volt kedvező. A megyei székhelyű kivitelező építőipar tevékenységének érteke 1990-ben 2.4 milliárd forint volt, ami az 1989. évinek csupán 60 százaléka. Az epitési-szerelési tevékenységen belül az előző evekét meghatódó volt a fenntartási munkák aránya, mely 1990-ben a befejezett vállalkozói termelés 31 százalékát tette ki az 1989. évi 24 százalékkal szemben. Az 1990-es év több szempontból is rendkívülinek számít a mezőgazdaságban. Újabb jelentős aszálykár csökkentette a hozamokat, az aszály ha^ tása az előző évek csapadékhiánya következtében fokozott méltékü volt. Az aszály ter- méscsökkentő hatása főként a nycii-őszi betakarításé növényeknél jelentkezett, a korábbi érésű kalászosok hozamai kieme.kedően jók voltak. A kukorica, s ezen belül is a Baranyában jelentős területtel részesedő hibridkukorica igen gyenge termést hozott: a termésátlag kukoricából hektáronként 4280 kilogramm, bár a dunántúli megyék közül ez így is a harmadik legjobb átlag (országosan 3990 kg termett hektáronként). A megye 4280 kg/ha-os kukorica termésátlagán belül a szokványkukorica termése 4490 kg, mig o területileg közel 7 százalékkal részesedő hibridkukoricáé 1390 kg volt hektáronként, egy évvel korábban a megfelelő átlagok: 6470, 6860, illetve 1760 kg/ha-t tettek ki. Jelentős kiesést okozott a csapcdékhiány a cukorrépa, o szója és a silókukorica termésből, a lucerna és a gyepek hozama valamelyest, a vörös- hereszéna számottevően kevesebb volt az előző év(ek)énél. A szarvasmarhatartásban és -értékesítésben gyorsuló leépülés megy végbe, amit a külpiaci helyzet romlása mellett a belföldi kereslet csökkenése is indukál: a nagyon megátlagkeresete 13 500 Ft volt. 24, illetve 27%-kal több az egy évvel korábbinál. A keresetek nagysága nemcsak az ágazatok szerint változó, hanem ágazatokon belül, szervezetenként is jelentős di*- ferenciáfc tapasztalhatók. A no- gyobb létszámú ágazatok közül, pl. az iparban a keresetek 7300 és 24 000 Ft, az építőiparban 6800 és 19 000 Ft, az állami gazdaságokban 10 000 és 17 000 Ft, a tsz-ek közös gazdaságaiban 6700 és 19 000 Ft, a kereskedelemben 7700 és 43 000 Ft, a közlekedésben pedig 10 000 és 17 000 Ft között szóródtak. A kiskereskedelem forgalma a megyében összehasonlítható árakon számítva az egy év Miközben folyamatosan csökken a termelés, sorra épülnék az áruházak Baranyában - képünkön a Centrumé. Csak legyen elég áru, s főképpen fizetőképes kereslet. Fotó: Läufer László A kiskereskedelem árai mintegy 29%-kal nőttek. Ezen belül leginkább (közel 35% kai) a forgalom 28%-át kitevő bolti élelmiszerek és él vezeti cikkek árai emelkedtek, de 31%-'kal nőttek a vendéglátás árai is. A vegyes iparcikkek 27, a ruházati cikkek 23%-kal drágultak az év során. * Az elmúlt esztendőben 1629 lakás készült el a megyében, 11%-kal kevesebb, mint 1989- ben. Közülük állami erőforrás- hói 108-at építettek, valamelyest többet, .mint egy évvel korábban. A lakosság egészségügyi alapellátását 195 általános orvosi, valamint 67 gyermekgyó gyász körzet biztosította. A hálózat tavaly 6 általános orvosi körzettel — Orfűn és Mohácson eggyebeggyel, Pécsett pedig 4-gyel — gyarapodott. Az év végén 209 óvoda mű ködőtt a megyében, öttel kevesebb, mint egy évvel korábban. Mig a férőhelyek száma (14 641) 227-tel csökkent, addig a beíratott gyermekeké 171 -gyei nőtt, így összesen 15 078 óvodás gyermek volt a megyében. Tovább nőtt a fé róhely hiányában elutasított gyermekek száma (97-röl 145- re). A zsúfoltság változatlanul Komlón a legnagyobb, itt 126 gyermek jut 100 férőhelyre. Az általános iskolás tanulók száma 44 429 volt, ez mintegy 5%-kal kevesebb a tavalyinál. Az iskolák közül egy működése szünetel (Bodolyabéren). kettőt megszüntettek (mindkettőt Pécsett), ezzel szemben egy új iskolát létesítettek (Ka- tmyban). Az általános iskolákban tanító pedagógusok száma 4014, 13-mal több, mint az elözó évben. A szakmunkásképzőknek 8717 tanulója volt, az előző évi 8317 fővel szemben. Egyelőre drágult marhahúst és tejtermékeket a fogyasztók mind szélesebb rétege igyekszik kiiktatni napi fogyasztásából. Az év végén - a nagyüzemek adatai és a kisüzemi becslések. alapján - a szarvasmarha-állomány mintegy 69 000-es volt a megyében, 4%-kal kisebb, mint egy évvel előbb. Vágómarhából 8, tehéntejből 10%-kal kevesebbet értékesítettek az 1989. évinél. A sertésállomány - a kisüzemek becsült állomanynagy- ságát is figyelembe véve - az év vegén mintegy 494 000 cfarabot tett ki, ami alig kisebb az egy esztendővel korábbinál. A ^vágósertés-értéke- sites az előző évihez képest 4%-kal csökkent. A megfigyelt ágazatokban az év során átlagosan 106 000 főt foglalkoztattak, 11%-kal kevesebbet, mint egy évvel előbb. A legjelentősebb (21%- os) létszámcsökkenésre az építőiparban került sor. Az iparban (amely Baranyában szám szerint a legtöbb munkaerőt foglalkoztató nemzetgazdasági ág) 12%-bön fogyott a létszám. A Boranya Megyei Foglalkoztatási Központ információi szerint az év végén 4645 munka- viszonyban nem álló álláskeresőt tartottak nyilván, akiknek 18%-a szellemi, 82%-o fizikai munkahelyet igényelt. A munka- viszonyban neiii állók elhelyezkedése mind nehezebbé válik. Az év végén a munkáltatók mindössze 836 betöltetlen álláshelyet jelentettek be. Miközben tehát — az egy évvel korábbihoz képest — az álláskeresők száma egyharmadával emelkedett, a számukra felkínált munkahelyek száma kevesebb, mint a felére esett vissza, A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére közel 12 700, vei korábbinak felelt meg. Ezen belül 9%-kal mérséklődött a bolti élelmiszerek, 23%-kal a vendéglátás forgalma, míg vegyes iparcikkekből 4%-kal, ruházati cikkekből közel 30%-kal nőtt az eladott árumennyiség. A kiskereskedelmi forgalom volumenének szinten tartása ózzál van összefüggésben o megyében, hogy oz elmúlt évben a jugoszláv bevásárlóturizmus szinte minden termékcsoportra kiterjedt. Országosan ugyanakkor összességében 11%-fcal mérséklődött a kiskereskedelem értékesítése összehasonlítható áron számitva, ezen belül is minden árufőcsoportban 7—19% közötti volt o csökkenés mértéke. gyarapodott a létszám, annak ellenére, hogy az első évfo- lyamra felvettek száma (3430 főj mái kevesebb, mint korábban. A megye középiskoláiba 10 870 tanuló járt, 88%-uknak a szülei baranyai lakosok, a többiek az ország egész területéről érkeztek. A legtöbben Tolnából, Somogybái és Bács- Kiskun megyéből. A tanulóknak 25% -a lakik diákottho mokban. A középiskolások kö zül 5227 fő volt a gimnazista, számuk közel 6%-kal több a tavalyinál. A gimnáziumi tanulóknak 10%-a részesült speciális vagy egyedi tanterv szerinti képzésben. A szakközépiskolások száma 5643, ugyancsak valamivel meghaladta az elözó évit A gazdasági helyzet főbb adatai o megyében Megnevezés 1989 az előző évi % 1990-óban Ipöri szervezetek a) A termelés (terméksorok alapján) 93,1 83,2 A termelés bányászat nélkül 96,2 89,8 A foglalkoztatottak száma 93,8 88,2 A foglalkoztatottak bányászat nélkül 96,1 92,1 Kivitelező építőipar ib) A saját épitési-szerelési tevékenység értéke (összehasonlítható áron) 102,0 59,5 A foglalkoztatottak száma 90,6 78,6 Mezőgazdaság A búza termésmennyisége 86,4 111,9 A kukorica termésmennyisége 121,8 63,9 A vágómarha értékesítése, t 119,2 % 92,4 A vágósertés értékesítése, f ,104,1 95,9 A baromfi értékesítése, t 97,1 97,0 A tehéntej értékesítése, 1 100,9 89,7 Kereskedelem A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) 101,4 100,5 Ezen belül : bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek-105,4 90,9 vendéglátás 91,6 77,3 ruházati cikkek 90,5 129,5 vegyes iparcikkek 102,8 104,2 a) Az 50 főnél nagyobb létszámú ipari szervezetek adatai. b) A 20 főnél nagyobb létszámú építőipari szervezetek adatai.--------------Hétfői Jegyzet---------------B-listázott kötődések Von-e jobb ? Időnként baráti körben beszélgetni - borozgatni, felhőtlen jókedvvel, elrugaszkodva a hétköznapok gyötrődéseitől. Konyharuhával megfogni a nagylábost, o forró hurkát-kolbászt adagolni, puha kenyér, házi savanyúság mellé . . , Pécs ebből a szempontból ideális terep, hiszen percek alatt ki lehet lépni o nagypolitikából, rendszerváltásból, vállalkozói szemléletből és monolit múltból a hegy felé tartva, honnan szőlők, présházak, pincesorok utcái patakként folynak a panelsza- gú megyeközpontba, a magasházak, hivatalok és cégtáblát váltó középületek közé .-. . Még a kaptató sétát is megkockáztatja az ember, nyitott kabátban, lihegő tüdővel és szaporábban verő pulzussal, élvezve hát-forró- sító késő téli napsugarakat. Kerülgetve a megeredt hólevet, tócsákat, figyelve az útmenték koszos-fehér jég- csipkéit, beköszönve szom- szédhoz-ismerőshöz, csak épp annyi időre, mig eltelik egy „Jónapot!" . . A minap reszem volt benne, s hogy a helyszínt is megjelöljem, a Cinke-dűlőben kerülgettem a fogyó hóbuckákat, s találtam társaságra Bandi bácsival, sokmindent átélt, tapasztalt - nyugdíjas - férfiak között. Hogy-hogysem, talán ígaz- sem történeteken derültünk, kerülve messze az időnként hátborzongató napi híreket, a nagyvilág, s szőkébb pé- csiségünk köz-eseményeit. Az emberiség, a humánum került terítékre, az embert emberré tevő gesztusok, mindaz, amit a dolgok genus proximumával egyszerűen csak kultúrának nevezünk. Az, amire nem csak mi vágyunk néhányon, meg■ átalkodott optimistán gondolkodók, hanem, mi mindannyiunk reményeiben ott él — vagy élni kellene —, éhség a szépre, nemesre, erkölcsösre. Ügy tűnik, mintha felszínen maradni vágyásunkból eredő egzisztenciális küzdelmeink kioltanák az eredendő jómodort. Szőkébb pátriánk közéletét irányítani, demokratizálni hivatott intézményekben — hivatalokban íróasztalok cserélnek mögöttük ülőt, főnök- főnököt vált, kézfogás nélkül, mosoly nélkül. Rendszer- váltás, melyben az evolúció fonala óhatatlanul megszakad — dőreség volna szá- monkérni —, s vele szakadnak az etika alaptételei. B- listázódnak az emberi kötődések; rosszul értelmezett pártpolitikai okokból - mit pártpolitika (I), szeretett egykori tanárom azt mondaná: „Egyszerűen műveletlen- ség ez, fiam!" - még köszönésre sem méltat X netán Y. Kultúrája büszke Pécs újelit-rétegén - bár kivétel bőven (?) - rozsda rág. Szóval, ahogy kóstoltuk a bort, nyugdíjas barátom megbökött: írhatnál egyszer erről is. Hisz ellenpéldo hál’lstennek éppen körünkben akad; vezető tisztű barátunk évtizedes kapcsoloto egykori főnökével, kit nem rontott meg a székcsere. Hozzátenném nélkülözhetetlen magyarázatképp: a bankszféra, a statisztika birodalma, a gyógyszerészet és más közhivatal, sohasem párosodott nyugdíjasai között töltöttem a koradélutánt. Aztán, ahogy a későtéli nap, utolsó sugara is kihunyt, asztalt bontottunk, s leballagtunk a hegyről, megint csak megkerülve a napi gondokat és az útmenti lámpák fényében észrevett tócsákat is . . . Kozma Ferenc Titokzatos Jóslatok: Világháború 1993-ban?... „Amikor hosszú hetekre belém költözött o jövőbelátás ihlete, eltöltött a boldogság révülete, és szívvel-lélekkel átadtam magam az éjszakai számításoknak . . .” Ki lehetett Michel de Nostradamus? A jövő történésze lett volna-e a középkori francia orvos, aki csillagjóslással is' foglalkozott? 1555-ben adta ki. verses jövendöléseit „Jóslatok az ezredévről" címmel. A müvet népszerűsítő formában megjelentető füzet sokak számára lesz izgalmas olvasmány korunkra vonatkozó jóslatai miatt. „Hogy meg ne sértsem egyesek érzékenységét, úgy. határoztam, hogy homályos képekben fogom közölni az igazságot..." — írja bevezető soraiban a jövendőmondó. Valóban nehézen megfejthető sorok ezek, mint ahogy a történelmi múlt elképzelése is, hiszen „visszafelé" gondolkodni az időben legalább oly titokzatos, mint az ismeretlen jövő elképzelése. Verssorainak értelmezésében vigyáznunk kell az egysíkú, vagy elhamarkodott következtetésekkel, pel dóul egy-egy városnévnek akár rejtett jelentése is lehet. Viszont érdekes Magyaron szágra utaló jelzést taláiha tunk Nostradamus művében. A 4 soros versrészlet a könyv szerzőjének fordítósában így hangzik: „Magyarországon megváltozik a politikai rendszer, először véráldozat nélkül (1948-ban? vagy 1956. október 23-án?), majd erőszakkal (november 4-én); a törvény (vagyis az új rendszer) iszonyúbb (a megtorlások miatt) még a rabszolgaságnál is. A nagy város (értsd Budapest) jajszótól, panaszkiáltástól lesz hanqos." ,,És akkor, miután ezek az események végképp eloszlatják a tudatlanságot, mindenki meg fogja érteni jövendöléseimet" — írta Nostradamus. Bizonyára sokan fogjuk még újragondolni jóslatait a „muzulmánokról", a „repülő csészealjról", a „világbékéröl", avagy a „huszonhét évig tartó keleti háborúról". A Nostradamus Jóslatok az ezredvégről című munkáját Ligeti Pál fordította, valamint ö fűzte hozzá a szöveg lehetséges értelmezéseit. 1990-ben az Oraculum könyvkiadó gondozásában megjelent füzetet az utcai árusoknál lehet kapni. Ara: 88 forint. Páli Márta
